Pápai Lapok. 26. évfolyam, 1899

1899-10-29

\ tői meg ezt az

1 álmot is elrabolják. Titkos szálak fűzik a gyermeki lélekhez a képességet a szeretetre, a jóságra és tisztaságra, vigyázzunk tehát, hogy akaratlanul bár, el ne tépjük ezeket a szálakat. W. S. dr. Milyen idő lessz holnap? Eimult a nyár, bekerül immár a gazdálkodó ember is a szobába s unalmában ráfanyalodik az újságolvasásra is. Ezt az időt kell felhasználni arra, hogy egy és más hasznos dolgot emlékünkbe véssünk, megvitassunk, hátha érdemes rá, hogy meghallgassuk. Hála Istennek, mindinkább kezd elmúlni az az idő, mikor a magyar gazda kinevette a hohenhájmi tudós gazdálkodást és azt mondta, hogy ha az apámnak jó volt így, nekem is jó lessz, hanem igyekszik tanulni, a tudomáuy értékes eredményét magára nézve is hasznossá téve megbecsülni. Ez birhat engem arra, hogy néhány szót ejtsek arról a kérdésről, melyet e sorok ciméül irtain. Mert bizony ebben a tekintetben még nagyon ráfér a magyar gazdára az okulás, mert megszokta, hogy többet higyjen a százesztendős kalendáriumnak meg Falb Rudolfnak, mint a magyar meteorológiai intézet időjelzőinek. Hiszen még legtekintélyesebb napilapjaink is, melyek pedig egészben vagy részben közlik az időjelzést, igen sokszor engednek meg maguknak a modern időjelzés sikerei felett nagyon is erős élceket. Pl. Hegyfoky Kabos, a ki tarkevei plébáuos létére nemcsak Magyarországnak, hanem egész Európának egyik legismertebb meteorológusa, a mult évben egy érdekes kísérletet irt le az Időjárás című szaktanfolyamban. Arról volt szó, hogy valami növény időjelzőkészüléknek használható. A meteorológiai intézet aligazgatója ezt a jelzést hajlandó volt valami „meteorológiai spirit izmusnak" tartani. Hegyfoky ebből az ötletből elmondta, hogy ő egy spiritiszta médiummal jósoltatott időt s annak eredményét fejtegetve hozzátette, hogy egyszer már ő is jósolt ilyen foimán időt, nevezetesen azt állította, hogy holnap olyan idő lessz, mint ma van s ez a jóslat 1UU eset közül 64-szer bevágott. Erre azt mondta egyik tekintélyes napilapunk, hogy eszerint fogalmazva közönséges halandók számára. Megpró- J hogy hol és mikor lessz a levegő sűrű és hol é3 mikor ritka, azaz a légsúlymérő állása magas vagy alacsony, továbbá miért sűrű egy és miért ritka más helyen levegő? Erre nézve a legelső tapasztalás a másik törvény volt, hogy a viharok nyugatról keletre mennek s ez a tétel nagyban és egészben igaz is, azonban a több évi tapasztalás immár biztosan kitaposta az útjukat s tudja, hogy az Atlanti Óceánból Európa nyugati partjaihoz érkező depressziók hét különböző uton szoktak végigsétálni szitáló esőben, vagy végig robogni pusztító viharok kíséretében Európán s ezek az utak már főbb vonalaikban is mutatják a harmadik törvényt, mely szerint a depresszió oda vonul, a hol legkevesebb ellenállásra talál. Az ellenállás pedig nem más, mint a hegyek állandó hűvösebb és tisztább levegője, avagy egyegy épen útban álló magas nyomású terület. Ezért aztán végig futnak a Ujj csatornán s okozzák a Kattegat és Skagerrák viharait, mely utóbbiak elleu való óvakodhatásért a német birodalomnak elsó' teendői közé tartozott megalkotni a hamburgi iSi-eirarlet, melynek títurmirarnungjai képesek a hajóskapitányokat az indulási parancs visszavonására, tehát nem egyszer nagy összegű bánatpénz kockáztatása birni, tehát még sem annyira találomra történhetnek, mint azt a fentebb említett referens úr képzelte s mikor a német kereskedelem utjábau már-már veszedelmes gát volt ez a viharjárás, akkor megásták elleuük a hires kiéli csatolnák A másik ilyen út az a sikátor, mely a Riviéra bájos magaslatai mentén az Alpesek és Appenninek között szabadou hagyja Piemont partvidékét a liguri öböl párái számára, a melyek aztán Lombárdia azaz a Pó kies (s éppen azért kies) völgyének megöntözése árán átjutnak az Adriába, annak páráival felfrissülve pedig északkeleti irányban Magyarországon sétálnak, sokszor bosszantó, — de legtöbbször áldásos — egymásutánban keresztül. Ezek a depressziók adták meg a magyar ember szájában a májusi esőnek azt a jelzőjét, hogy egy-egy olyan a javából.' — felér akár az egész bécsi ringgel is. Szóval, ha a turkevei médium nem vitte is többre 50%-nál a spiritisztikus időjóslásban, már a Hegyfoky 64%-os jóslása is több volt annál, hogy találomra történteknek niinősílhetnök őket, — arról j pedig biztosíthatom a Pápai Lapok t. olvasóközönbálom megmagyarázni. íme, egy napou (1808. nov. 27-én) a következő kommüniké jelent meg (veszedelmesen hasonlít — mondhatná valaki — a félhivatalos köuyoraatosokéhoz — kormányválság idején i) az Időjárás rovatban : „Az angol-fVanczia partvidéken levő mély depresszió ma is jellemző vouáea a helyzetnek. A nyomási különbségek jelentékenyek és ebből folyólag a kontinensen déli szelek uralkodnak, egyes helyeken viharos erővel. Az európai időjárás többnyire felhős, esős. Hazánkban eső csak a nyugati megyékben volt, az Alföldön az eső megszűnt, Erdélyben meg a száraz idő folytatódott. Feltűnő a rendkívülien magas hőmérséklet, mely már a reggeli órákbau többnyire 15° fölé ment. A szelek délről élénkültek. Zivatnr volt ma reggel Zágrábban (erős viharral) és Herénybeu. Szeles, enyhe idő várható esőhajlammal.'' A legelső idegeu szó a depresszió; természetes tehát, hogy ott kezdődik a jelentés meteorológiai része. Azt teszi, hogy az angol-fraucia partvidékeu a légsúlymérő alacsonyan áll, — még pedig a jelen esetben annyira, hogy évek hosszú sora kell hozzá, hogy ilyenkor (novemberben) előforduljon ismételve, mert csak a deczemberi és januári hóviharok okozója szokott lenni, — ott tehát a levegő ritka, nyomása kicsiny a légsúlymérő higanyára. Ámde „a nyomási különbségek Európában jelentékenyek", — azaz délkeleten a barométer aránylag magasan — bár a közönséges 76 centiméteren még mindig alul — áll, azaz légvonalban Európán keresztül a légsúlymérő állása teljes három centiméter különbséget mutat — „ebből folyólag a kontinensen déli szelek uralkodnak, egyes helyeken viharos eróvel, sőt — mint Zágráhbau és Heréuyben — zivatarok kíséretében. Tehát: ebből folyólag! íme, a hieroglif kulcsa: a légsúlymérő állásának változása Európában. Ha nyugaton alacsony és délkeleten magas, ugy Közép-Európábau déli szelek uralkodnak s ha depresszió mély, ugy viharos erővel. Ezt a tapasztalatot a meteorológia a következő törvénybe foglalta. „Ha a szélnek háttal állunk, az alacsony nyomású terület (az t. i. a ahol a depresszió középelég az idöjósláshoz annyi, hogy valaki találomra pontja vau) balkezünk felé esik, de kissé elóre, a ^ft, hogy a meteorológiai intézet jóslásaiban moudjou valamit. I magas nyomású pedig jobb kezünk felé, de kissé Hogy ez mennyire nincs így, könnyen bebizo- ] hátra, a szél ereje pedig egyenes arányban van a nyithatom. Állításaim alapját éppen a Hegyfoky saját jéslásából veszem, azaz abból, hogy „holnap olyan idő" lesz, miut ma van." Ez a moudás avatatlanok szemébeu tréfának látszhatik, pedig komoly alapon áll. Nevezetesen bebizonyított tény, hogy az időjárás mindig az állandóságra törekszik, azaz mindig valószinübb az, hogy az idő holnapig nem változik, mint az ellenkező, a mit Hegyfoky is bizonyított azzal, hogy tiz évi megfigyelés alapján az összes meteorológiai elemek tekintetében is túlmentaz 50 %-on a sikeres jóslások száma, ha pedig csak az esőt tekintjük, hogy lessz-e vagy nem lesz, úgy 64% az eredméuy, még pedig olyan helyre nézve, a hol Hegyfoky jelen sem volt, mert ő Turkevén jósolta a budapesti időt, tehát éppen a legfontosabb adata hiányzott a jósláshoz, t. i. az akkori állapot. Messzire vezetne, bár ha a t. szerkesztőség megengedi, más alkalommal szívesen szolgálok vele, ha most az időjóslás tudományos elveinek részletezésbe bocsátkoznám, azért csak néháuy szóval bátorkodom kifejteni, hogy ez az állitás „az időjósláshoz se kell egyébb, hogy az ember találomra mondjon valamit" nagyon is elhamarkodott. Falb kritikus napjairól nem is szólok, hanem megpróbálok néhány tapasztalati igazságot papírra vetni, hátha sikerül felhívnom a figyelmet az újságoknak egy, mostanában a nem olvasottak közé tartozó rovata iránt, mely Időjárás címen figurái kisebb-nagyobb terjedelemben naponkint valamenynyiben. Szó siucs róla, jelenleg arabusul van az levegő nyomásának ugyanazon két hely között levő különbségével." Ennyit a szóból is olvasunk, de ez magában véve még kevés. Ezért aztán az adatokat térképre rajzoljuk a meteorológiai intézetben s ezt a térképet az újságoknak megküldött rovalos jelentés- és magyarázó szöveggel egy lapon sokszorosítják. Erről a térképről olvassák le a többit. Azt nevezetesen, hogy a depresszió körül a szelek erősek, a középpont felé törekszenek, ettől az iránytól a nap forgásával ellenkező irányba térnek el, azaz keletről észak felé stb., még pedig úgy bizonyos helyen az idő folyamán, mint bizonyos időpontban a középpont különböző oldalán. Azt látjuk továbbá, hogy a hol a barométer a rendesnél alacsonyabban áll, ott az idő borús, (mert a ritka levegő nem képes annyi párát fenntartani, mint a sűrű) télen enyhe, nyáron hűvös 9U«0-ra feltétlenül bízhatik s ha még azt a 10-et is meg akarja nyerni: tartson a búzánál barométert, hőmérőt és harmatpontmulatót s olvassa el minden nap az időjárási jelentést. De méltán kérdheti valaki: vájjon elég-e mindez arra, hogy tisztában legyünk azzal, milyen idő lessz?! Nyiltan megmondom, hogy nem. Ehhez mindazoknak a kérdéseknek ismerete szükséges, a melyeket fentebb, a jelentés magyarázata után elsoroltam. Mivel azonban ehhez egy kis nekikanyarítás szükséges, szíves engedelmükkel egy későbbi alkalomra tartora fenn. Kohányl Gyula. Orgona-hangverseny. - 18'.)!). okt. 22, Nemcsak új, Pápán eddig, azt hiszem, soha nem hallott, hanem egyúttal kiváló tökéletességű is volt (mert télen nem engedi a felhő a meleget kisugár- a

z a hangverseny, mely a plébánia nagytemplomázani a földdel érintkező levegőből, nyáron pedig ban f. hó 22-én d. u. 5 órakor folyt le. Kersch nem engedi a nap sugarait a földre, mely a levegőt tulajdonképeu felmelegíti). Viszont a magas nyomású terület környékén mindez megfordítva van: a szelek gyengék, a középpontból kifelé irányítottak a nappal fordulnak (keletről délfelé) a sűrű levegő folytán az ég derűit, az idő nyáron pedig meleg, télen hideg. Végűi ott, hol a két véglet kiegyenlítődik, azaz a légsúlymérő a 76 centiméter körül van, az idő változóan felhős és az évszaknak általában megfelelő. A kérdés tehát, ha időt akarimk jósolui, az, Ferenc, a prímási székesegyház kitűnő karnagya, a klasszikus egyházi zeneirodalom alapos ismerője és szakavatott művelője, elsőrangú orgonaművész mutatta be a nagytemplomnak újonnan készült orgonáján az ó-klasszikus zeneirodalomnak több kiváló termékét olyan művészettel, melynek hatását i»en sokáig érezni fogja minden ott jelenvolt. Ha a jó öreg Bach Johann Sebcstiau arra a másfél órára feleszmélt volna örök álmából, két dolgon igeu elcsodálkozott volna. Egy, hogy az ő szelleme késő századokon keresztül folyton kisért