Pápai Lapok. 26. évfolyam, 1899

1899-12-03

A/, itt röviden jelzett módon hitem szerint egy csapásra két oly intézményt valósíthsitiink meg, a melyre nemcsak mi magunk, hanem számtalan más város is irigykedve nézhet. • Mert míg azokban ez intézmények létesítése a lakosság zsebén óriási lyukat vágott, addig itt lyukat foldana. Csoknyay Károly A magyarok kivándorlása Amerikába. (km.) Legfontosabb é.s legnehezebb társadalmi kérdéseink egyiket tárgyalja íleyedüs Lorant dr. fenti emui munkája, moly a Budapesti Szemlében jelent meg s most külön lenyomatban került a könyvpiacra. Évről-évre olvassák a magyar politikusok és szociológusok kivándorolt honfitársaink számának (sajnos, igen hézagos) kimutatását, de — bár nem ! hiányoztak egyes felszólamlások, molyok magára j a téiivív láuuitattnk -- alapos, tudományos és j gyakorlati szempontból oggyaránt megfelelő tárgya- ; hisbiin ti kérdést először ez n tanulmány részesíti. ! llryi'ilih Lóránt felhasználta nemcsak a magyar és amerikai .stíiti.-ztikn száraz anyagát, hauem úgy n felvidéken, mint Amerikában sze-, mélycsen vizsgálta meg u körülményeket, melyek al ;i kivándorlást létrehozzák, s melyek azt állami | és gazdasági érdekeink szempontjából veszélyessé j teszik. A munka három 1"> részre úszik. Az első is-| merteti nz amerikai magyar telepek helyzetét, részletesen kiterjedvén az amerikai óvóiiilé/.kcdésekro, melyekéi :i i lagyar invázió ellen tettek és terveznek. Eme rés/ben két fájdalmas momentum ragadta meg figyelmünket. Eggyik, hogy a kivándorlás állal nemesük gazdasági eró'l vesztünk, hanem állam- . polgárukat is, mert a kivándorlók nagy része amerikai polgárrá lessz. A másik, hogy a magyar ' nemzetisegu kivándorlók hittérítés és egyéb eimeken ki vannak odaát szolgáltatva a pnnszhú izmusnak, í mely rendszeres propagandát tart fenn céljai érdekében. aztán nii'triudúll a kergetőzés. A cigány fuiyelt. hogy átellenben maradjon, mert a medve "Ívkor viss/.a is fordult rá. Támadt az a gondolata, ho-ry leoivsz- j kedik az iisturfán a kútba, de a vállalkozás nem biztatta sikerrel. Lármát se mert c-apni, hát csak ott keringőztek. A cigánynak erős feje vau, a medve í hamarább elbódult, megállt, so't le is ült a nyelvét \ lógatva. A cigány élelmes, ö is pihent. Csak ne lett volna a kertajtó olyan messze, vagy legalább hagylak | volna azok az akasztófáravaló)? nyitva .' Mégis ine/- J próbálta: óvatosan vonult hátrafelé, de a ravasz i állat mindjárt nekirugaszkodott s visszaszorította a körjátékhoz. Közben a felhó'k oszladoztak, a hold kibújt. A cigány meglátta, hogy a medve orrából karikán madzag lóg ; de hát miatta lóghatott. Most már értette, mint jutott a hajba. A falu másik végét: alkonyattájt medvetáncoltató oláh iöll be, maga is látta, de azt nem tudta, hogy annak a kedvéért hamarosan épp az ö d'is:unjál fogják kiólhólíiani. Legalább leülne még egyszer az átkozott! de egvrc csoszogott utána, egyre dörmögött. Bcle-beleakadt ugyan a lompos a madzagába, de ez csak egy kis újabb nekifohászkodásra volt elég. A kutyák is elkezdtek köröskörül csaholni; rajta kell vesztenie. Kiszállta magát, hogy segítségért kiált. — Gyüjjenek, segítsenek, gazd'uram ! Az oláh odafutott, elkapta a madzagot, rántott rajta oggyet, megnyomta a dudál a hóna alatt s im a medve, mintha kicserélték volna, szépen két lábra állt s járta ott a holdvilágon. — Hát te mit csinálsz itt, te dádé, mi?! — förmedt rá Mihály gazda. A cigány a félelemtől vacogva mondta : — Verje meg a devla, saK nekem nem akart táncsului ! lilénk és érdekes előadásban látjuk itt, minő módokon fosztják meg a magyar kivándorlót a „bankárok" keserves keresményük ügy részétől, s milyen nyomorult életetói honfitársaink jelentékeny része. Tudományos alapon nyer ezen fejtegetések során cáfolatot az a tévhit, hogy a kivándorlók hazakiildött pénzükkel a nemzetvagyont gyarapítják, mert azt a munkaerőt, mely fölncvelkedésc alatt a mi nemzeti vagyonunkat fogyasztotta: a befektett tőkét — vagyonbcli erejét —ott fejti ki. Csak egy számot kapok ki az érdekesebbek közül. ISiKi-ban hazánk mtmkavesztesége a kivándorlás által negycdfélmillió forintot tett ki. Ha más nem, ez az egy körülmény indokolja a legintenzívebb védekezést a kivándorlás ellenében. A tanulmány második része a felvidék nyomorát ismerteti kapcsolatosan a kivándorlás okaival. Ezt a részt olvasni kell mindenkinek, a kinek csak érzéke van nemzetünk bajai iránt, mert rövid ; ismertetésben nem lehet visszaadni az irónu'ívész és alapos nomzolgazda mesteri megfigyelésének eredményeit. Elvonul széniünk előtt a kép minden oldalról s minden világításban. A talaj terméketlensége, az iszákosság mesterséges terjesztése, a hiányzó kisipar, a helyes havasi gazdálkodás holvott az alföldi sik gazdáikodás torz utánzata, a kötött bírtok nagy száma, i Látjuk a visszahatást, mit a kivándorlás okoz a munkaerő hiánya, a születések számának csökkentése s a törvényes szülöttek számának csökkenése s a törvénytelen szülöttek számának szaporodása, által. I S ha látjuk, hogy az Amerikából visszatérő ! tótság hezallatlan eszméket, internacionális elveket i hoz magával s azok terjesztésére otthon alkalmas j talajt is lel, a veszedelem politikai jelentősége is előtérbe lép. Kapcsolatban a kivándorlási üggyel . ismertetve van a rutén kérdésnek idevágó része is, valamint azaz orv/efüggés, mely a ruténlakta • területek őslakóinak kivándorlása s :i galíciai kiéhezett, kicsinyes üzérkedésre kényszerült bevándorlók tömeges inváziója között sajnosán tapasz- j talható. i A munka harmadik ré-ze a kivándorlás kér- i dósét si nemzetközi jog és hazai joggyakorlatunk meg törvényhozásunk szempontjából ismerteti, egv igazi modern jogtudós, alaposan képzelt neinzetgazda és frázisok nélküli higgadt inagvar állam- 1 férfi szemévl nézve s agyával bírálva. Xem terjedelmes ez a rész, alig két nyom tiltott ív, de nemzetközi jogi kérdéseket alaposabb tanulmánnyal, magasabb látópoiitról s alaposabban alig tárgyalt még magyar könyv. ' S a megoldási mód, moly a káros kivándorlás s tán a még károsabb bevándorlás ellen adva van: a társadalom főkép a magyar közéj) osztály \ felrázása tétlenségéből, viszliaugra lel mindnyájunk szivében. Olvas-a el o müvet mindenki, kit a magyar nemzet sorsa érdekel s hisszük, hogy velünk együtt kívánni fog hazánknak sok olyan tudóst és államférfit, mint Hegedűs Lóránt. Egyházkerületi felügyelő-beiktatás. — lK'.ti) nov. 29. — Ihász Lajos, hathíilmi nagybirtokost, a Ferenc József-rend lovagját nagy fénnyel és lelkesedéssel iktatták be a dunántúli ág. ev. egyházkerület világi felügyelőjének díszes állásába. A beiktatás ünnepe az ág. ev. egyházkerületnek f. hó 29-én, városunkban tartott rendkívüli közgyűlésén ment végbe. Az evangélikusok szép temploma a beiktatási ünnep reggelén teljesen megtelt előkelő közönséggel, melynek soraiban a kerület világi és egyházi képviselőin kívül az ág. ev. egyházkerületeknek az ország különböző részeiből megjött illusztris képviselői, az cv. ref. testvérfclekezot hatalmas küldöttsége, Veszprémvármegyc törvényhatóságának és Pápa városának deputátusai és a rendkívüli népszerűségnek örvendő új felügyelő nagyszámú tisztelői és barátai voltak jelen. A közönség számos tagja fényes díszmagyarban jelent meg az ünnepen. A beiktató ünnepen résztvettek: Prónay Dezső báró, főrendiházi tag, ág. ev. egyetemes főfelügyelő, Beütik Frigyes és Zelenka Pál ág. ev. püspökök, Antal Gábor ev. ref. püspök, Laszkáry Gyula főrendiházi tag, ehker. felügyelő, Kolossoáry József alispán, Őzike Lajos, kir. tanácsos, a pápai főiskola gondnoka, Bauer Antal, Hegedűs Lóránt dr., Kemény Pál, Bischer Sándor dr., Purgly Sándor dr. orsz. képviselők, Noszlopy Viktor és Bélák Lajos főszolgabirák, Vadnay Szilárd dr., megyei főorvos, Mikovinyi Ödön kir. itél "táblai bíró, Kaczoinszky Endre pénzügyigazgató, Pupp Sándor tanfelügyelő, Konkoly Tlieye Béla, törvényszéki biró, Sült József, kir. tanácsos, Mészáros Károly polgármester stb. stb. Az egyházkerületi közgyűlés alkotó tagjai közül: Poszrék Sándor az egyetem, egyház főjegyzője, Ilorrá'h Sámuel ehker, főjegyző, Mesterházi/ Gedeon dr. és Fischer Imre dr. aljegyzők, L mesék Jónás, S/et/ner Gyula, Kund Sámuel, Varga Gyula, Sstduy Ferenc, Czuppon Sándor, Kémet Pál esperesek, Barcsa Géza, Ajkay Béla dr., Hrahovszky István, Ruprecht Tasziló, Xngy János, Bélák István, Fürdős Vilmos egyházmegyei felügyelők, Gomhócz Miklós és Khenspanger János gimn. igazgatók, Zábrák Dénes, Brauner János, Löw Fülöp, Mikaelisz Izidor, Berzsenyi Jenő Berzsenyi Dezső, Horváth Dezső, Bischer Viktor, Bischer Károly, Tamáska Lajos, B ircza Béla, Borhely Sándor, Szily Lén;írl, Jío/haner Pál, Madár Mátyás, Kiss Jenő, Malkovich Gyula és Zsigmond, Mihályi Gyula, Madár llozső, Győrj/y János, Lengyel Lajos stb. stb. A közgyűlést istenitisztelet előzte meg, mely 4 órakor vette kezdetét a „Jövel szent lélek Úristen" kezdető dicséret oléneklésével. Horváth Sámuel egyh kor. főjegyző mondott ezután oltári imát s olvasott szent igéket, mire az ág. evang. énekkar adott elő egy-egy egyházi éneket teljes szabatossággal. A kerületi közgyűlést Gyurátz Forenez püspök nyitotta meg, melegen üdvözölvén a kerületi képviselőkot s a megjelent vendégeket. Felkérte ezután Bireza Géza győregyházmegyei felügyelőt ii világi elnöki szék elfoglalására, a mi megtörténvén, felolvasta a szavazati jegyzőkönyvet, amely szerint egyhkor. felügyelőnek 4.'5 szavazat abszolút többségével Hatsz Lajost választották meg. Elnöklő püspök 1- tagú küldöttséget nevezett ki, hogy az új felügyelőt a közgyűlésre meghívják, Jltász Lajos a közönség ziigó éljenzése közepette, érkezett a küldöttséggel a templomba. A püspök feltett kérdésére, hogy hajlandó-e a felügyelői állást elfoglalni igon-nel felelvén, nz esküt az egybkerülot főjegyzője kezébe letette. j\Iost Gyurátz Ferenc püspök üdvözlő beszéde következett. !Meleg belsőség, tapasztalatokon alapuló mély bölcsesség jellemzi a gyönyörű beszédet, melyet a püspök elnöktársálioz intézett, s melyet mi itt adunk egész terjedelmében : Méltóságos Egyházkerületi Felügyelő' Ur! Méltóságod elfogadta egyházkerületünknek a felügyelői állásra hívó bizalmát, tisztének hű viselésére letette az esküt. Mint elnöktárs, melegen üdvözlöm ez ünnepélyes órában, midőn elfoglalja az egyházkerületi közgyűlés világi elnökének székét. Ag. hitv. cv. egyházunk a szentírásban hirdetett elvnek: az egyetemes papság eszméjének megfelelően állapította meg szervezetét. Azon meggyőződést táplálja, hogy a hívek mindegyikéhez szól a bibliai intés; „Nem tudjátok-e, hogy ti az Istennek temploma vagytok és hogy az Istennek lelke lakozik bennetek!" Az irás szavai szerint a hívek serege „választott nemzetiség, királyi papság." Mindenkit