Pápai Lapok. 26. évfolyam, 1899

1899-11-26

készüljenek, hanem a városi tanács álljon elő eggy olyan javaslattal, mely az eddigi agyonmódosított szabályzatból tabula rasa-t CBÍnál, s a városi organizmus egész körére és minden részletére kiterjeszkedő szerves pragmatikát foglal magában. Tudomásunk van róla, hogy városunk polgármestere már munkába vette szerve­zeti szabályzatunk ujjáalkotását, kívánatos volna, ha e munkánál az itt elmondottakat figyelembe venné. Felhívás a magyar nemzethez! Nemcsak a magyar Helikon, de a világ­irodalom sem mutat lel oly magasra kiemelkedő költői alakot, a minő báró Eötvös József. A kiben a lángész eggyesült az esztétikussal, a ki született főnemes volt és Istentől hivatott népbarát, a ki­nél az idealizmus éltető elemét képezte a gyakor­lati reformtörekvésnek. Mi, a kik fiatal szivvel olvastuk nagy régen Eötvös költői müveit, akkor a gyönyörű ábrán­dókat bámultuk azokban : most, midőn újra elol­vassuk e müveket, megdöbbenünk rajta, bogy ezek az ábrándok megannvi próféciák voltak, a mik osodamődon be teljesül lek. Akkor sírtunk rajtuk, most trittnifálva tap­solunk nekik. Báró Eötvös Józsefnek minden regénye kor­szakot jelző fenomenális alkotás volt : a Kart­hatisi, a Falu jegyzője-, a Magyarország 1 ül4-ben. Az eszmék gazdagsága, a szív mély érzelmei el­feledtetik az olvasóval, hogv ezek irány regények ; de maga az irány, a kitűzött cél is oly isteni ere­déit! : a rokonszenv az elnyomott néposztály, a kitaszított vallásfelekezet iránt; hivatkozás az em­beriségre a szabadság az egyenlőség igazai végett. Ks mindez eszméknek a győzelmét megérte, sőt kivívni segített az államférfi, aiuikit mint költő odarajzolt az égre, odavarázsolt a délibábra. A Kata Mnrgamt ábmipalotái kővé váltak: a költő megérte saját apotheozisát a nemzeti átalaku­lás korszaka'ban. Azért fokozott érdeknek báró Köt VŐK József­művei most, a midőn azokat, mint kivívott győ­zelmek történeteit olvassuk: költői széjiségeJc a mai kor telje* rilút/ihháh tn m>'i jobban kitűnnél:. De versenyeznek a költői műveivel politikai munkálatai, a mikben a költő mint ember, mint iiiozóf, mint hazafi emelkedik ki messze ma­gasra a mindennapiság gőzköréböl. Kzoket úgy olvassuk most, mint az rvangrl Imnat, Báró Eötvös József munkáinak nem szabad hiányozni eggy mivolt, eggy előkelő magyar család asztaláról sem. De el kell azoknak ioglulni a maguk helyét annak a néposztálynak a házában is, mely felszabadulását, emberi és hazafiúi joga­inak megadását ezen művek hatásának köszönheti. Ha egy gazdának sok az az ár, álljanak össze hárman, négyen ; cseréljék ki a műveket. A mely háznak a mestergerendáján báró Eötvös József könyve ott fog állni, arra a házra áldás száll az égből. Óhajtandó, hogy ne legyen Magyarországon eggyetlen társaskör, eggyetlen iskola, eggyetlen cso­lád sem, melynek könyvtárában Eötcös József munkái föltalálhatok ne legyenek; kívánatosan tartanok, ha többen abból a célból is megrendel­nék Eötvös József munkáit, bogy azokat szegényebb iskolák könyvtárainak adományozzák. A nagy költő, mint a magyar kormány tagja, a lelkületének megfelelő munkád végezte: a val­lás, a köznn'velődés minisztere volt. Fő gondja volt a néptanítók ügyének emelése. Ez az osztálya j a magyar társadalomnak az, melynek hivatása I Magyarországot másodszor is meghódítani, s mely­nek jutalma ezért - az életfogytig tartó szegény­I ség — fogadalom nélkül. j A néptanítók sorsa' enyhíteni m&y holta után sem szűnt meg a, wogyír közművelődés vezére. Resurrexir. A holt hetük feltámadtak, jótékony • meleget adni a magyar haza mostoháinak. ! És ez így történt. ! Atyjának szelleme megihlette méltó örökö­sét báró k'ö/röi Lórándot, aki e balhatatlan nagy­ság minden munkájának tul íjionjogát az Eötvis­alajira ruházta át azzal a jólelkű gondoskodással, ! hogv a teljes kiadás jövedelméből a Budapesten és "Kolozsvárott i'-'lallilandó TanihJc Házában I magyar tanítók és professzorok gyermekei ' felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül — lehe­tőleg imjijen evezzék az internátus minden előnyé'. Megjelennek tehát eggyöntett'í teljes kiadásban báró Eötvös Jo/.^ef összes költeményei, regényei, politikai és böleselnii munkái, gimdolatai és leve­lei, a mik eddig kinyomatva nem is voltak, a mi magában véve is nagy, emlékezetes irodalmi ese­mény. De a mi tartalmilag gazdagabbá, kultú­ránkra nézve pedig szinte korszakossá teszi e tel­jjos kiadás megjelenését: az e ráilnlnt jövödehné­del; hova/ordítaso : Mert ez már teljes diadalát jelenti az Eöt­vös műveiben elhintett eszméknek. Gyakorlati megvalósulását az í> álomképeinek. Megértését szédítően mély és tartalmas államlilozófiai gondo­i latainak. Kettős célt szolgál így mindenki, aki e nagyszerű munkára előfizet és aláírókat gyűjt, Magának örökké vissza térő lelki gyönyörűséget szerez, másoknak pi'dig, tehetetleneknek, az élet­tel küzdőknek istápolójává lesz. E<'ih"'< József eszméit terjeszteni annyit tesz, mint a fölvilágosultsig világát hinteni szét a népek millióira. Kölvihígo.-oiloit nemzet pedig megelége­dett, virágzó és boldog ! Budapest, ÍNH!'. november l."-én. Az „Országos Eötvös-Bizottság" elnöksége. A kath. kör hangversenye. — 1899. november 18. — A múlt szombati hangverseny, a mily érdekes és síkerűit, annyira tanulságos is volt. Érdekességét megadta a budapesti népszínház eggyik elsőrendű mű­vésznőjének fellépte, erkölcsi sikerét biztosította a hangverseny starján kívül a többi szereplőknek is kiválósága, tanulságát pedig — aránylag kis láto­gatottságából — fejthetjük ki. Tanulsága ugyanis az, hogy Pápán a legnagyobb gonddal, a legkénye­sebb ízlésnek is megfelelő műértelemmel összeállított programmű hangversenynek sincs meg a maga biztos közönsége. Közönségünk szeszélyes; gyakran töme­gcsen tódul a kisebb műélvezettel kínálkozó pro­gramra meghallgatására, máskor meg elmulaszt meg­hallgatni olyan előadást, minőben hosszú ideig uem lebet része. -•A katholikus kör tavalyi es élyeire, melyeknek színvonala az ideivel össze sem volt hasonlítható, zsúfolásig megtelt a Griff nagyterme. Az ideit, me­lyet az eggy Z. Bárdi) Gabiért is érdemes lett volna végighallgatni, aránytalanul kisebb közönség kereste fel. Lehet, hogy ennek oka a túlságosan felemelt helyárak voltak, lehet, hogy a gyors egy­másután következő hangversenyek igen is igénybe veszik közönségünk anyagi erejét, — eggy azonban bizonyos, hogy mindezeken kívül közönségünk sze­szélyével is számot kell vetni a hangverseuyezőknek, ha — primadonnát akarnak a jövőben lehozni Pápára. Gróf Zayné Bárdi Gabit valóban érdemes lett volna megnézni és meghallgatni mindazoknak, kik az igaz énekművészet iránt lelkesedni tudnak. A Grill' nagytermét csak félig megtöltő közönség a tiszta műélvezet gyönyörével hallgatta végig azokat az énekszámokat, melyeket ez a hódító megjelenésű, ! remek szépségű' fiatal primadonna csodálatos tiszta csengésű és nagy terjedelmű hangján a legfinomabb ; árnyalással adott elő. Már megjelenése elragadta ; hallgatóit s az elragadottság fokozódott, mikor a I (Cigánybáró Szafiijának nagy áriáját elénekelte. Krenelikus hatást ért el nemcsak e számával, hanem az azt követő Káldy-féle C-alogáuy-dallal, majd pe­dig eggy pompás magyar népdallal. Valósággal meg­babonázta azonban közönségünket eggy pompás francia románcnak eléneklésével. Pajzán humora, egyénisé­gének kedves jálszisága, a mellyel oly szépen har­, monizált édes, olvadékony hangja, foledlietlenné teszik e dalát mindazok a szerencsések előtt, kik az Istentől I ritka tehetséggel és hanggal megáldott bájos mű­mai napig is áll a vár négy tornya, melyet a szabó, varga, pintér és kovács-céhek védelmeztek a háborús időkben. Sok helyen még most is jó karban vannak a várak, közűlök nem egy valósággal dísze a régi építészetnek. A mostani békés korszakban a vár helyiségeit, melyek régente a család menhelyéül szolgáltak, éléskamráknak vagy magtáraknak hasz­nálják és pedig olyforma beosztással, hogy minden családnak meg van a maga számozott helyisége, a vár udvarán pedig a gazdasági szerszámokat: ekét, boronát stb. tartja a nép és pedig példás rendben. Ez udvarokon szokták elhelyezni a községi kocsi­kat is, födeles, régi divatú, ruganyos alkotmányo­kat, melyeken a jegyző vagy biró hivatalos kirán­dulásait teszi meg. Vaunak templomvárak, melyek már romszámba mennek, mert íontnrtásuk sok pénzbe kerülne, de e romok sokszor annál festőibb látványt nyújtanak gyönyörű fekvésükkel. A sok öldöklő harc következtében régente a pestis is sanyargatta a szász föld lakosságát és pusz­tított közötte. A vén-s csatákban elesettek holttesteit gyakran nem temethették el s az enyészetnek induló hullák megfertőztették a levegőt. Az így keletkezett pestis sokszor órási mérveket öltött és borzasztó pusztításokat vitt véghez. Segesváron például négyszer pusztított ez az iszonyú nyavalya és pedig 1 (iO.'5-ban. KMT-ben, HiTü-ban és 1709 ben, ez utóbbi évben oly rendkívüli mértékben, hogy az összes lakosság öthatoda pusztult el. Valóságos csodaszámba megy, hogy az így pusztává lett városból évszázad multán mégis virágzó, művelt és rendezett város lett körül­belül 10.000 lakossal. Remek templomai, kitűnő tanintézetei, kicsi, de véghetetlen érdekes múzeuma van, s mindez azután a sok viszontagság és csapás után, mely a várost érte. Érdekes különlegességei Segesvárnak az úgynevezett szervilűdos házak. Igy nevezik azokat az épületeket, hol például a földszint is más tulajdonosé, az emelet is másé, vagy az eggyik kisebb ház éléskamarája már a szomszédos házban van. Oka e különös építkezésnek, hogy régente folytonos veszélynek és ellenséges támadá­dásoknak lévén kitéve, a lakosok minél szűkebb helyre iparkodtak összeszorulni, hogy így jobbau védekezhessenek. Ezért takarékoskodtak annyira a beépítendő területtel, akár csak mai uap Budapesten, a hol a telek oly drága, hogy néhány négyszög­ölnyire .5 palotát is építenek. Az erdélyi szász városokban és falvakban nagyszámú és értékes műkincsek vannak. Az ötvös­művészet remek emlékműveit leljük a régi templom­kincsek közt; köztük némelyik 2ő-130,000 forint értékű. A legszebb példányokat Hann Sebestyén mester készített a 17-ik században. Gyönyörű kő­faragványokat találunk az előkelő szász családok, igy a Glognerek,' Huetek, Hallerek régi sírkövein. Hogy pedig a műépítészet a régi szászoknál mily magas fokon állt, arról tanúskodnak páratlan szép, többnyire gothikus vagy reneszánsz stílusban épített templomaik. A faragóművészet tökélyéről mesélnek azok a nagyszerű faragványok, melyeket templomaik szószékein, ajtain, karszékein, oltárain látunk és mely faragványok minden műértőt meglepnek és ebagaduak. Történelmi múltjuk emlékeit régiség­tárakban őrzik. Érdekesnél érdekesebb tárgyakat Legkitűnőbb asztali viz! Mint gyógyital nyálkaoldó hatásánál fogva minden hurutos hántalmaknál 1 e g j o l> I) a II ajánlva! Kapható O s z w á l d János cs Szabó Ede czégekiiél.

Next

/
Thumbnails
Contents