Pápai Lapok. 26. évfolyam, 1899
1899-11-26
készüljenek, hanem a városi tanács álljon elő eggy olyan javaslattal, mely az eddigi agyonmódosított szabályzatból tabula rasa-t CBÍnál, s a városi organizmus egész körére és minden részletére kiterjeszkedő szerves pragmatikát foglal magában. Tudomásunk van róla, hogy városunk polgármestere már munkába vette szervezeti szabályzatunk ujjáalkotását, kívánatos volna, ha e munkánál az itt elmondottakat figyelembe venné. Felhívás a magyar nemzethez! Nemcsak a magyar Helikon, de a világirodalom sem mutat lel oly magasra kiemelkedő költői alakot, a minő báró Eötvös József. A kiben a lángész eggyesült az esztétikussal, a ki született főnemes volt és Istentől hivatott népbarát, a kinél az idealizmus éltető elemét képezte a gyakorlati reformtörekvésnek. Mi, a kik fiatal szivvel olvastuk nagy régen Eötvös költői müveit, akkor a gyönyörű ábrándókat bámultuk azokban : most, midőn újra elolvassuk e müveket, megdöbbenünk rajta, bogy ezek az ábrándok megannvi próféciák voltak, a mik osodamődon be teljesül lek. Akkor sírtunk rajtuk, most trittnifálva tapsolunk nekik. Báró Eötvös Józsefnek minden regénye korszakot jelző fenomenális alkotás volt : a Karthatisi, a Falu jegyzője-, a Magyarország 1 ül4-ben. Az eszmék gazdagsága, a szív mély érzelmei elfeledtetik az olvasóval, hogv ezek irány regények ; de maga az irány, a kitűzött cél is oly isteni eredéit! : a rokonszenv az elnyomott néposztály, a kitaszított vallásfelekezet iránt; hivatkozás az emberiségre a szabadság az egyenlőség igazai végett. Ks mindez eszméknek a győzelmét megérte, sőt kivívni segített az államférfi, aiuikit mint költő odarajzolt az égre, odavarázsolt a délibábra. A Kata Mnrgamt ábmipalotái kővé váltak: a költő megérte saját apotheozisát a nemzeti átalakulás korszaka'ban. Azért fokozott érdeknek báró Köt VŐK Józsefművei most, a midőn azokat, mint kivívott győzelmek történeteit olvassuk: költői széjiségeJc a mai kor telje* rilút/ihháh tn m>'i jobban kitűnnél:. De versenyeznek a költői műveivel politikai munkálatai, a mikben a költő mint ember, mint iiiozóf, mint hazafi emelkedik ki messze magasra a mindennapiság gőzköréböl. Kzoket úgy olvassuk most, mint az rvangrl Imnat, Báró Eötvös József munkáinak nem szabad hiányozni eggy mivolt, eggy előkelő magyar család asztaláról sem. De el kell azoknak ioglulni a maguk helyét annak a néposztálynak a házában is, mely felszabadulását, emberi és hazafiúi jogainak megadását ezen művek hatásának köszönheti. Ha egy gazdának sok az az ár, álljanak össze hárman, négyen ; cseréljék ki a műveket. A mely háznak a mestergerendáján báró Eötvös József könyve ott fog állni, arra a házra áldás száll az égből. Óhajtandó, hogy ne legyen Magyarországon eggyetlen társaskör, eggyetlen iskola, eggyetlen csolád sem, melynek könyvtárában Eötcös József munkái föltalálhatok ne legyenek; kívánatosan tartanok, ha többen abból a célból is megrendelnék Eötvös József munkáit, bogy azokat szegényebb iskolák könyvtárainak adományozzák. A nagy költő, mint a magyar kormány tagja, a lelkületének megfelelő munkád végezte: a vallás, a köznn'velődés minisztere volt. Fő gondja volt a néptanítók ügyének emelése. Ez az osztálya j a magyar társadalomnak az, melynek hivatása I Magyarországot másodszor is meghódítani, s melynek jutalma ezért - az életfogytig tartó szegényI ség — fogadalom nélkül. j A néptanítók sorsa' enyhíteni m&y holta után sem szűnt meg a, wogyír közművelődés vezére. Resurrexir. A holt hetük feltámadtak, jótékony • meleget adni a magyar haza mostoháinak. ! És ez így történt. ! Atyjának szelleme megihlette méltó örökösét báró k'ö/röi Lórándot, aki e balhatatlan nagyság minden munkájának tul íjionjogát az Eötvisalajira ruházta át azzal a jólelkű gondoskodással, ! hogv a teljes kiadás jövedelméből a Budapesten és "Kolozsvárott i'-'lallilandó TanihJc Házában I magyar tanítók és professzorok gyermekei ' felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül — lehetőleg imjijen evezzék az internátus minden előnyé'. Megjelennek tehát eggyöntett'í teljes kiadásban báró Eötvös Jo/.^ef összes költeményei, regényei, politikai és böleselnii munkái, gimdolatai és levelei, a mik eddig kinyomatva nem is voltak, a mi magában véve is nagy, emlékezetes irodalmi esemény. De a mi tartalmilag gazdagabbá, kultúránkra nézve pedig szinte korszakossá teszi e teljjos kiadás megjelenését: az e ráilnlnt jövödehnédel; hova/ordítaso : Mert ez már teljes diadalát jelenti az Eötvös műveiben elhintett eszméknek. Gyakorlati megvalósulását az í> álomképeinek. Megértését szédítően mély és tartalmas államlilozófiai gondoi latainak. Kettős célt szolgál így mindenki, aki e nagyszerű munkára előfizet és aláírókat gyűjt, Magának örökké vissza térő lelki gyönyörűséget szerez, másoknak pi'dig, tehetetleneknek, az élettel küzdőknek istápolójává lesz. E<'ih"'< József eszméit terjeszteni annyit tesz, mint a fölvilágosultsig világát hinteni szét a népek millióira. Kölvihígo.-oiloit nemzet pedig megelégedett, virágzó és boldog ! Budapest, ÍNH!'. november l."-én. Az „Országos Eötvös-Bizottság" elnöksége. A kath. kör hangversenye. — 1899. november 18. — A múlt szombati hangverseny, a mily érdekes és síkerűit, annyira tanulságos is volt. Érdekességét megadta a budapesti népszínház eggyik elsőrendű művésznőjének fellépte, erkölcsi sikerét biztosította a hangverseny starján kívül a többi szereplőknek is kiválósága, tanulságát pedig — aránylag kis látogatottságából — fejthetjük ki. Tanulsága ugyanis az, hogy Pápán a legnagyobb gonddal, a legkényesebb ízlésnek is megfelelő műértelemmel összeállított programmű hangversenynek sincs meg a maga biztos közönsége. Közönségünk szeszélyes; gyakran tömegcsen tódul a kisebb műélvezettel kínálkozó programra meghallgatására, máskor meg elmulaszt meghallgatni olyan előadást, minőben hosszú ideig uem lebet része. -•A katholikus kör tavalyi es élyeire, melyeknek színvonala az ideivel össze sem volt hasonlítható, zsúfolásig megtelt a Griff nagyterme. Az ideit, melyet az eggy Z. Bárdi) Gabiért is érdemes lett volna végighallgatni, aránytalanul kisebb közönség kereste fel. Lehet, hogy ennek oka a túlságosan felemelt helyárak voltak, lehet, hogy a gyors egymásután következő hangversenyek igen is igénybe veszik közönségünk anyagi erejét, — eggy azonban bizonyos, hogy mindezeken kívül közönségünk szeszélyével is számot kell vetni a hangverseuyezőknek, ha — primadonnát akarnak a jövőben lehozni Pápára. Gróf Zayné Bárdi Gabit valóban érdemes lett volna megnézni és meghallgatni mindazoknak, kik az igaz énekművészet iránt lelkesedni tudnak. A Grill' nagytermét csak félig megtöltő közönség a tiszta műélvezet gyönyörével hallgatta végig azokat az énekszámokat, melyeket ez a hódító megjelenésű, ! remek szépségű' fiatal primadonna csodálatos tiszta csengésű és nagy terjedelmű hangján a legfinomabb ; árnyalással adott elő. Már megjelenése elragadta ; hallgatóit s az elragadottság fokozódott, mikor a I (Cigánybáró Szafiijának nagy áriáját elénekelte. Krenelikus hatást ért el nemcsak e számával, hanem az azt követő Káldy-féle C-alogáuy-dallal, majd pedig eggy pompás magyar népdallal. Valósággal megbabonázta azonban közönségünket eggy pompás francia románcnak eléneklésével. Pajzán humora, egyéniségének kedves jálszisága, a mellyel oly szépen har, monizált édes, olvadékony hangja, foledlietlenné teszik e dalát mindazok a szerencsések előtt, kik az Istentől I ritka tehetséggel és hanggal megáldott bájos műmai napig is áll a vár négy tornya, melyet a szabó, varga, pintér és kovács-céhek védelmeztek a háborús időkben. Sok helyen még most is jó karban vannak a várak, közűlök nem egy valósággal dísze a régi építészetnek. A mostani békés korszakban a vár helyiségeit, melyek régente a család menhelyéül szolgáltak, éléskamráknak vagy magtáraknak használják és pedig olyforma beosztással, hogy minden családnak meg van a maga számozott helyisége, a vár udvarán pedig a gazdasági szerszámokat: ekét, boronát stb. tartja a nép és pedig példás rendben. Ez udvarokon szokták elhelyezni a községi kocsikat is, födeles, régi divatú, ruganyos alkotmányokat, melyeken a jegyző vagy biró hivatalos kirándulásait teszi meg. Vaunak templomvárak, melyek már romszámba mennek, mert íontnrtásuk sok pénzbe kerülne, de e romok sokszor annál festőibb látványt nyújtanak gyönyörű fekvésükkel. A sok öldöklő harc következtében régente a pestis is sanyargatta a szász föld lakosságát és pusztított közötte. A vén-s csatákban elesettek holttesteit gyakran nem temethették el s az enyészetnek induló hullák megfertőztették a levegőt. Az így keletkezett pestis sokszor órási mérveket öltött és borzasztó pusztításokat vitt véghez. Segesváron például négyszer pusztított ez az iszonyú nyavalya és pedig 1 (iO.'5-ban. KMT-ben, HiTü-ban és 1709 ben, ez utóbbi évben oly rendkívüli mértékben, hogy az összes lakosság öthatoda pusztult el. Valóságos csodaszámba megy, hogy az így pusztává lett városból évszázad multán mégis virágzó, művelt és rendezett város lett körülbelül 10.000 lakossal. Remek templomai, kitűnő tanintézetei, kicsi, de véghetetlen érdekes múzeuma van, s mindez azután a sok viszontagság és csapás után, mely a várost érte. Érdekes különlegességei Segesvárnak az úgynevezett szervilűdos házak. Igy nevezik azokat az épületeket, hol például a földszint is más tulajdonosé, az emelet is másé, vagy az eggyik kisebb ház éléskamarája már a szomszédos házban van. Oka e különös építkezésnek, hogy régente folytonos veszélynek és ellenséges támadádásoknak lévén kitéve, a lakosok minél szűkebb helyre iparkodtak összeszorulni, hogy így jobbau védekezhessenek. Ezért takarékoskodtak annyira a beépítendő területtel, akár csak mai uap Budapesten, a hol a telek oly drága, hogy néhány négyszögölnyire .5 palotát is építenek. Az erdélyi szász városokban és falvakban nagyszámú és értékes műkincsek vannak. Az ötvösművészet remek emlékműveit leljük a régi templomkincsek közt; köztük némelyik 2ő-130,000 forint értékű. A legszebb példányokat Hann Sebestyén mester készített a 17-ik században. Gyönyörű kőfaragványokat találunk az előkelő szász családok, igy a Glognerek,' Huetek, Hallerek régi sírkövein. Hogy pedig a műépítészet a régi szászoknál mily magas fokon állt, arról tanúskodnak páratlan szép, többnyire gothikus vagy reneszánsz stílusban épített templomaik. A faragóművészet tökélyéről mesélnek azok a nagyszerű faragványok, melyeket templomaik szószékein, ajtain, karszékein, oltárain látunk és mely faragványok minden műértőt meglepnek és ebagaduak. Történelmi múltjuk emlékeit régiségtárakban őrzik. Érdekesnél érdekesebb tárgyakat Legkitűnőbb asztali viz! Mint gyógyital nyálkaoldó hatásánál fogva minden hurutos hántalmaknál 1 e g j o l> I) a II ajánlva! Kapható O s z w á l d János cs Szabó Ede czégekiiél.