Pápai Lapok. 26. évfolyam, 1899

1899-11-19

Minden vármegyének kötelessége volna ezen az oltáron legalább egy-egy ezer frtos alapítvánnyal lerónia áldozatadóját, a mely adománnyal szemben fennmaradna joga arra, hogy maga válassza ki azt az ifjút, a ki a vármegye tanítóinak gyermekei közül azt legjobban megérdemli s a kinek atyja erre a kitüntetésre igazán rászolgált. A többi érdemesnek jutna hely az Eötvös- A1 ap, 0 rszágos Tanítóegy esni et, mint a Tanítók Háza alapítója és fenntartója eddigi gyűjtéséből s a kormány évi adományaiból, valamint az ország által letenni szándékolt 1 millió koronás alapítvány kamataiból, de ennyit, egy-egy tanító gyermekét minden évben kitanítani, megvárhat joggal minden vármegye tanítósága saját vármegyéjétől. Nem is hisszük, hogy a vármegyék nagytermeinek falai süketek maradjanak, mikor majd ez a kérés felhangzik közöttük. De hogy ez nem a lelkesedés, nem a jóakarat, hanem a becsület, a kötelesség- j teljesítés, a tartozó hála lerovásának kérdése, azt ezen a napon,, mikor lelkünkben gyászoljuk azt a királyi nőt, a ki magyar tanítót vett a trónján magához, hogy attól tanulja meg, mennyire érdemes ez a nemzet a szeretetre, s ehhez a tanítójához egész életén át hálás maradt, nem tartom feleslegesnek a magyar társadalomnak a. Tanítók íbízn megnyitásának alkalmából eszébe juttatni! Kohányi Gyula. Városi közgyűlés. — 1899. jiov. Ili. — A városi képviselők nagyszámú részvételével folyt le a csütörtök délutánra egybehívott városi közgyűlés, melyen csakis egy kérdés keltelt nagyobb érdeklődést, t. i. a polgármesternek a városi tanács ellen legutóbb emelt vádakra vonatkozó felszólalása. Knnek az ügynek a tárgyalása több mint egy órát vett igéin be az alig másfél óráig tartott ülésből, melynek során a napirend eggyes pontjait hamarosan elintézte a képviselőtestület. Az ülés lefolyásáról tudósítónk következőleg referál: Az ülés megnyitása s az előző ülés jegyzőkönyvének hitelesítése megtörténvén, napirend előtt a város polgármestere szólalt fel, s a helyi lapok eggyikébeu megjelent cikkbeu foglalt vádakra nézve a következő felvilágosítást adja meg : „A v. hatóságot a katonabeszállásolási illetmények elsikkasztásával vádolja a cikkíró. Mikor én a közleményt olvastam, nyomban felhívtam a rendőrbiztost, bogy az 1898-ík évben beszedett katonai illetményekről és azokuak kifizetéséről számadásait adja be. Ugyanakkor felhívtam a rendőrkapitányt, hogy a rendőrbiztos által 1899-ik évben beszedett katonai illetményeket vegye át és azokat hozzám azonnal terjessze be. Ebből látható, hogy a katonabeszállásolások teljesítése, a pénzek beszedése és azoknak kiosztása a reudőrbiztos hatáskörébe tartozik. Felszólításomra két jelentés érkezett be, eggyiket a rendőrkapitány, a másikat a reudőrbiztos terjesztette be. A rendőrkapitány -jelentésében az foglaltatik, hogy a rendőrbiztos 1899. évben (5.08 frt 96 krt vett fel a katouáktól, ebből a v. pénztárba befizetett 'ál4 frt öt) krt, élelmezési költségekre kifizetett 47 frt 87 krt, a fennmaradó 847 frt 9 krt pedig további intézkedés végett hete jeszli hozzám. En ezt az utóbbi összeget a v. pénztárban helyeztem el és annak kifizetését a jogosultak között azonnal elrendelem, mihelyt a hitelesített névjegyzék a katonai hatóságoktól visszaérkezik. A másik jelentést a reudőrbiztos adta be. Ebben elmondja, hogy 1898-ik évben a katonáktól 1008 frt 13 krt vett át. Ebből a múlt évben a v. pénztárba befizetett lilili frt 40 krt, részint a múlt, részint a folyó évben a szállásadók közt kifizetett 89i") frt 77 krt, e szerint még neki vau f>9 frt 4 kr követelése a v. pénztáron, mint túlfizetés. Ezen jelentés folytán én a rendőrbiztos ellen a fegyelmi vizsgálatot elrendeltem és a vizsgálat lessz hivatva kideríteni, mennyiben forog fenti mulasztás, de a zai varok elkerülése végett már előre is kijelentem, I hogy intézkedni fogok, miszerint jövőre ezen illetJ menyeket ne a reudőrbiztos, hauem a pénztár vegye I át és onnan teljesíttessenek a kifizetések. ! Egyébbkéut meg kell jegyeznem, hogy nem J lehet csodálkozni azon, miszerint a rendőrbiztos nem I úgy járt el, a miként joggal megkövetelhető tőle, i h'W eljárjon. Vegye figyelembe a képviselőtestület, I hogy mint új hivatalnok, múlt évben teljesített elő} ször beszállásolásokat. Nem könnyű dolog és nem i is eggy ember vállaira való. 1 Agya még kábult volt az éjszakai dőzsöléstől, a szemei is minduntalan, mintha felakarták volna mondani a szolgálatot, lecsukódlak, de azutáu a esipős őszi szél lassan eltüntette belőlük az álmatlanságot. A reggeli levegő szinte jól esett neki, újra visszanyerte az életerős test is a rugékonvságát s mindig kevesebb lett a szitkozódás is, a mi szinte önkéntelenül tört fel ajkairól valahányszor egy-egy útjába akadt rögbe botlott! Hanem azért ezt a mai éjszakát sokáig nem fogja elfelejteni. Kábult ugyan az álmatlanságtól, de azért megelégedetten gondol vissza a tivornyára, mert hiszen ilyen pokoli kedve régen nem volt, mint az éjjel. A serri tette-e vagy a sampáuer de tény az, hogy olyan jól régen uem érezte magát a korhely cimborák közt, mint ma úgy hogy, mikor a cigány azokba a kesergő lassú nótákba kezdett még egy rettenetes nagy bolondság is eszébe- jutott. Azon gondolkodott, hogy meg kellene házasodnia. Megnősülni neki, a hölgyek kedvencének? Hát nem volt bolond gondolat ez tőle? Még most is elmosolyodik rajta, hogy az a pohos Zsolnay haduagy micsoda bárgyú képet vágott hozzá, mikor ezt a gondolatot egész komoly formában közölte vele. Pedig lám ! igazán elhatározta ezt az éjjel, mert végre a kutyamosó ordonánc csak mégse pótolhatja örökké a háznál az asszonyt!? Milyen logika?! Dehát Korner Muki főhadnagy úrtól, pláne a tizedik üveg serri braudinál • kivánhat-e valaki többet? I Ez a gondolat jó cim volt azonban a mutatásra. Búcsúztatták a legéuyélettó't. Hát ez is valami. Bodros kapitány valami szónoklatot is mondott, a cigány tust húzott, ő meg falhoz vágta a poharat s szavára fogadkozott, hogy megnősül. Még éjjeli zenét is adtak. Fiakkerokon vitték el a bandát a Thuránszkyék ablakai alá s a szép Tburánszky Elza ugyancsak meg lehet elégedve a banda prímásával, a ki olyan érzéssel játszotta el a nótáit, hogy még a kadét is majd csak, hogy nem belekezdett a sírásba, nem lehet tudni azonban, bogy az érzelemtől-e vagy a sok knikebájntól. Hát hiszen pompás dolog minderre ma visszaemlék ezui, csak legalább a becsületszavát ne vágta volna oda olyau hamarosan, arra a nősülést kijelentésre. Nehéz lessz azt megtartani, hiszen még a fŐkellékek is hiányzanak hozzá, már mint a szerelem meg a menyasszony. Ilyesféle bizarr gondolatok kergetőztek a fejében, s a hosszú séta még arra is időt adott, hogy úgy a fantáziájában menyasszony után nézzen. Eszébe jutottak a átrobotolt farsangi éjszakák, meg azok a hosszú szupé csárdások is a miket majd ezzel, majd azzal járt végig, a minek miudeddig az eredménye is alig volt más, miut másnap rendesen a rettenetes kimerültség, meg egy-egy eldobhatásig Ezekből láthatja a képviselőtestület, hogy a v. tanácsot mulasztás nem terheli, legfelebb engem érhetne felelősség akkor, ha a rendőrbiztos az ellene támasztott követeléseket kifizetni nem tudná, mert a felügyeleti kötelesség engem terhel. A v. tanács több tagjának mígbizásából meghivattam a cikkírót és elmondottam neki a téuyállást úgy, amiként azt most előadtam, s felszólítottam, hogy az előadottak után ha jóuak látja, hírlapi közleményét igazítsa helyre, a mit előttem meg is igért. E helyett azonban eggy oly értelmű közlemény látott ismét napvilágot, — melyben első alkalommal irt vádjait a v. hatóság ellen fentartotta. Ez az oka annak, hogy én ezen ügyet ide a v. képviselőtestület elé tereltem. Ezek után ugy a magam, mint a v. tanács nevében a kérdéses ujsági cikkben foglalt közleményt rágalomnak jeleutem ki." A polgármester beszéde után hosszantartó vita indult meg a kérdés felett, melynek során Lrmprr/h Ferenc, Baráth Károly, Bognár Gábor, Szokolg Ignác, Lunpérth Lajos szólaltak fel. Ggurátz Fereuc a katonabeszállásolás körül követendő eljárásra eggy szabályzat készítését sürgeti, s végűi az utolsó felszólaló Aulai (iéza dr. a közgyűlés összes tagjainak egyhangú helyeslése között hangsúlyozta, hogy a méltatlanul megtámadott polgármester korrektül járt el, a mennyiben a fegyelmi vizsgálatot a panasz fölmerülte után azon nal elrendelte, éppen ezért inditványo zza, hogy mondja ki a közgyűlés, miszerint a polgá rmester előterjesztését megnyugvással tudomásul veszi, bizalommal tekint a megindított fegyelmi vizsgálat pártatlansága elé, melynek befejezése után lessz alkalma a képviselőtestületnek ez üggyel foglalkozni. Zajos éljenzés kísérte az iudítváuyt, melyet a képviselőtestület egyhangúlag magáévá tett. A napirendre áttérvén a közgyűlés, a szegénysorsú tüdőbetegek szanatóriuma részére o évi részletben befizetendő 100 frtot szavaz meg. — A kéményseprésről alkotott szabályrendeletét a vármegye nem hagyván jóvá, Vágó László indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy a törvényhatóság határozata ellen fellebbezéssel él a minisztériumhoz, a szabályrendelet eredetileg megállapított rendelkezéseinek meghagyása érdekében. ••— Tburánszky Tádé és társainak kérelmét a vizvezetéki csőhálózat meghosszabbítása iránt a képviselőtestület teljesítette. A dohánygyári munkásokat ellenben elutasította azzal a kérelmükkel, hogy a tolyó évre reájuk kivetett pótadó nekik elengedtessék, de annak lefizetésére nekik halasztást engedélyezett. Nelson Eduj agyonizzadt valfenrokk. A felcsigázott fantázia kereste a sok szép ismerős között a választaudót s ' mikor már-már megállapodott valamelyik névnél, akkor mintha csak valami fálumszerű volna benne, megcsendült a fülében az az éjszakai dallam, a mit a cigány a Thuránszkyék ablakai alatt olyau sokáig húzott, azzal azután megjelent előtte az is, a kinek szólott a dal: a szépséges szőke leány, a büszke Elza. Kernek esárdástáncos, issza ti pezsgőt, mint a vizet, parancsolni úgy tud, akár egy brigadéros, néha még el is érzékenyedik, ha a banda eltalálja a nótáját, igazi jukker-leáuy, a ki mintha csak arra volua teremtve, hogy a tiszti menázsbau majdan az asztalfőn prezideáljou. Mellesleg megjegyezve szép is s olyan jól állt neki a múltkor is az a bordó rózsa a hajábau, hogy igazán szeretné mindig így látni maga v

eló'tt. Nem megy ki az eszéből ez arc, azzal a rózsával ! Vájjon akad-e szebb és jobb teremtés a földön, a ki kiveri a fejéből ezt a látományt ? Mintha máiszerelmes is volna belé egy kicsit. Abba a szőke, kékszemű leányba azzal a bordó rózsával a hajában. De hát szerelem-e ez az efféle goudolat ? Vagy csak a kacceujammer szüleménye az egész ? Köruer Muki maga se igen tudott erre a kérdésre hamarosau feleletet adni . . . E közben pedig már jócskán távolodott századával együtt a várostól; a halmok, a völgyek egyenkint maradoztak el mellettük s néháuy kilométer