Pápai Lapok. 26. évfolyam, 1899

1899-11-12

is kell végezniük. Valóban, arcpirító dolog ez, de azért a pápai esperes-kerület tanítói ne csüggedjenek el. Nem lehet messze az az idő, mikor mindenütt méltányolni fogják a tfinító nehéz munkáját, és ha ma még harangoznak i", csak ennek az időnek harangoznak elébe. A termelési ipari statisztika felvétele, Közgazdasági viszonyaink jelen helyzetében a jövendő esélyeivel szemben a kereskedelmi és ipari kormánymííködésnek alapvető munkákat kell végeznie abban az irányban, hogy az ország nagyipari berendezése, termelőképessége és termékeinek forgalmi érvényesülése úgyszólván leltárikig ismeretessé váljék előtte, továbbá, hogy teljes tájékozottsággal uralkodjék azon törekvések képe felett, melyet a magyar nagyipar kifejt és azon akadályok képe fölött, melyek a törekvésnek útját állják, hogy így a segítés eszközeit megtalálhassa s azok alkalmazásában hatékony ipari politikát fejthessen ki. E széles mezeju és mélyreható tevékenységnek bevezető munkája nz, mely legközelebb a gyárielvételi statisztikával kezdetét vette s melyre nézve a győri kereskedelmi és iparkamara a kerületben levő vállalatokat előzetesen informálta. A kereskedelmi minisztérium ugyanis elhatározta, hogy iparfejlesztési tevékenységének alapjául elkészíti az ország nagyiparának statisztikáját, mely tisztán az iparfejlesztés munkájának szolgálatára áll, az tehát oly kérdésekre gyűjt egyöntetű feleleteket, melyek az ipari politika szempontjából tekintetbe jöhetnek. A felvételeket a nyár folyamán megkezdették s a kinevezett biztosok szakszerű személyes közbenjöttével még ebben az évben az egész országban be is fejezik. Ennek a felvételnek a kívánt alapos eredménye természetesen esak úgy lehet meg, ha maguk a vállalatok is hazafias buzgósággal munkatársaknak tekintik magukat e miinél, ha nem úgy tekintik a felvételt, mint valami nekik alkalmatlanságot okozó hivatalos kényszert, hanem mint a magyar ipari világ szövetségbe álló érdekeltségének közeélra való bizalmas együttműködéséi. Mindazok az aggályok, melyek ily felvételekkel szemben támadni szoktak, itt teljesen tárgytalanok. Az egybegyűjtött adatok kizárólag iparfejlesztési célokra, vagyis maguknak az iparosoknak érdekében fognak értékesíttetni. A kereskedelmi miniszter már is megtette a szükséges iütézkedéseket minden irányban arra nézve, hogy közegein kívül másoknak az adatokba beletekintésük ne legyen. Az érdekelteknek tehát attól sem kell tartani, hogy az általuk bemondott adatokról akár a felvétel, akár a feldolgozás során vagy később illetéktelenek tudomást nyernének. Gondja lessz továbbá a keresk. ügyi miniszternek arra is, hogy a mennyiben az adatok közzététele kívánatosnak és szükségesnek mutatkoznék, ez olyformán történjék, hogy a nyilvánosságra hozandó adatokból valamely vállalat egyéni viszonyaira következtetni ne lehessen. Különben sem célja a felvételnek legtávolabbról sem a vállalatok üzleti titkaiba behatolni s ezért hozzájuk esak oly kérdések intéztetnek, a melyekre az adatok üzleti érdekeik bármiféle kockáztatása nélkül megadhatók. Mindezekről az illetékes kereskedelmi és iparkamarák előzetesen tájékoztatták a kerületeikben levő gyári és ipari vállalatokat s előzetesen megküldötték a kérdőíveket is részükre, melyek óket az adatok természetére nézve is felvilágosították. Ily előzmények után azt kellett hinnünk, hogy e tisztán ipari érdekű s kizárólag iparosaink érdekeit messzeható fontossággal érintő felvétel simán s minden nehézség nélkül eszközölhető lessz. (•Sajnálattal kell konstatálnunk, hogy ez nem így V!U1- Különösen az építőipar körébe eső vállalatok azok azok, melyek vagy nem eléggé kárhoztatandó közönyből, vagy a felvétel iránt tanúsított megmagyarázhatatlan ellenszenvből nehézségeket gördítenek a felvétel elé az által, hogy a felvétellel megbízott szakközeg értesítését figyelembe sem véve. az általa előre jelzett s a felvételre kitűzött időpontban távol tartják magukat irodájuktól s vállalatuk telepétől. Eléggé csodálatosnak tűnik ez fel éppen most, midőn az építőipar jelenlegi válságos helyzetében kétszeresen érdekében áll e szakban dolgozó iparosainuk, hogy a kormány a szóban forgó felvétel útján közvetlenül és az érdekeltek bemondásaiból szerezzen tudomást a fenforgó bajokról s ez alapon kereshesse azokat az eszközöket, melyekkel a létező bajok megszűnt ethelők volnának. Talán hozzájárulunk iparosaink indokolatlan közönyének é.s az itt-ott mutatkozó ellenszenvnek legyőzéséhez, ha hangsúlyozzuk, hogy az iparfelügyeletről szóló 1893. XXVIII. t. o. alapján végrehajtandó ipari termelési statisztikai felvétel kizárólag az ipar helyzetének megvilágosítására egyedül az iparosok érdekében s a kormány iparfejlesztési programmjának irányítására van hivatva biztos alapfii szolgálni. A félreértés eloszlatásául pedig szolgáljon iparosaink megnyugtatására az, hogy a felvétel útján nyert adatok adóztatási célokra felhasználtatni nem fognak, a minthogy azok — a pénzügyminisztérium közegei eló'tt el lévén zárva — ily célra a törvény értelmében nem használhatók fel. Óhajtandó és kívánatos volna, hogy iparosaink jól felfogott érdekükben legjobb tudomásuk és őszinte bemondásaik szerint hozzájárulnának ahhoz, hogy egy magasabb iparpolitikai akció iuaugurálására teljesen megbízható adatok állhassanak a kormány rendelkezésére. Magyar újságkiadók országos szövetsége. Gsendben, minden reklámcsinálás nélkül alakult meg néhány nap előtt Budapesleu a magyarországi újságkiadók szövetsége. Tudjuk, mit jelent manapság az újság, az újságkiadás ; elsőrangú helyet foglal ez el közgazdaságunk tényezői között. A programra, melynek megvalósítását a szövetség maga elé tűzte, nem csekély szerepet vau hivatva betölteni közgazdasági életünk jövő fejlődésében. A szövetség célja az újságkiadók közös érdekeinek előmozdítása és megvédése; olyan reformok kezdeméuyezése, a melyek az időszaki és a napi sajtó fölvírágozását mozdíthatják elő ; olyan intézkedések létesítése, a melyek a sajtó-intézmény erkölcsi és anyagi tekintélyét hivatvák emelni. A szövetség első sorban a közönség, másodsorban a lapkiadók érdekeit van hivatva megvédeni. Manapság alig vau kelendőbb valami az újság hirdetési hasábjainál. Közhatóság, pénzintézet, gyáros, kereskedő, iparos egyaránt hirdetnek ma az ország legkisebb városában is; szükséglet ez és már hatalmas szervezet az, mely a kereskedelemnek, illetve forgalomnak ezt az ágát kultiválja. Nyomasztó súllyal nehezedik úgy a közönségre, mint a hirdetési üzletre: a hirlapbéiyeg. Minden hirdetés után, legyen az bármilyen parányi, bélyegilletéknek keresztelt adót kell fizetni. Aránylag igen nagy ez az adó s megakadályozza az üzletágat J. Nem kell hnz/.á nagy kép/.előtehetség, hogy a dolgok további fejlődését is lás>uk. A gép ott, a hol feltűnik, mindent legyűr, a mi eléje találkozik. Vau egy tulajdonsága, mely az élőlényeknél hiányzik, az t. L, hogy folytonos újításokon megy keresztül s ezek képességeit fokozzák, Ha ezt a tulajdoiiképcn mulatságos összehasonlítást tovább akarjuk folytatni, csak össze kell hasonlítanunk, hogy az utóbbi száz vagy ötven év alatt mennyivel tökéletesebbek lettek a gépek ős mily arányban szaporodtak ugyancsak ez idő alatt az ember és a ló tulajdonságai. De maradjunk csak a lónál, nehogy igen keserű tapasztalatokra jussunk. Mi mindent nem tesznek, hogy fajukat nemesítsék. Vannak államdijaink a legjobb versenyló részére, professzionista és urlovasok kockáztatják értjük csontjaikat, a nagy közönség pedig siet megtakarított filléreit a totalizatörhöz vinni s mégis találkoznak egyfogatúak, a melyek lassan cammognak. Míg ha csak egyszer sikerült egy gépet megjavítani, tökéletesbíteni, úgy teljességgel ki van zárva, hogy később egy újabb gépet szerkesztenek, mely a már meglévő mögött maradna. Tudva senki sem gyárt ócska vasal. Szóval a gépeknél meg vau a hajlam arra, hogy mindig jobbakká legyenek, a mit az élőlényekről egészen határozottan nem állíthatunk. Különös, hogy a midőn a forgalmi technika oly gyorsan fejlődött, esak ily későn jutottak az automobilokra. Tulajdonképeu esak visszatérés ez a régibb formákhoz. Az automobil sok évtizeden keresztül egy meglevő, dc nyugvó gondolat volt. A sínpár hajdan kétségkívül csak megkönnyítése és tökéletesítése az automobilizmusnak. Ilégi, a gö'zkocsi bölcsökorából való s/.éji angol rézmetszeteken láthatuuk már oly lónélküli kocsikat, a melyek az országúton maguktól mozognak tova. Ezen „bolondságok" rajzolói nem egyszer csillogtatják át szatirikus szándékukat. Hiszen Drais apó furcsa kereke is ismeretes volt már a század elején, de ismét feledésbe ment, míg különböző feltalálók szerencséje által egyszerű, kezdetleges formájából jutott mai tökélyére. Kétséget nem szenved, hogy a kerékpár fejlődése volt leginkább hatással arra, hogy mechanikusaink oly L effkitüoébb asztali viz! Kapható Oszwáld János és Szabó Ede czégekucl. buzgósággal láttak hozzá az automobil építéséhez. Nagy a kereslet a könnyű és gyors forgalmi eszközök után. Megtanulták, miképeu kell acélból és kaucsukból olyan könnyű járműveket építeni, melyeket az emberi erő is hajthat. Már csak egy ezen járművekhez arányban levő csekély súlyú motort kellett szerkeszteni, hogy a sínpár nélküli útigép komoly kombinációba jöhessen. Ezt pár évvel ezelőtt még lehetetlenségnek tartották. A régi közúti gőzkocsik a világ legesetlenebb objektumai voltak és a szatirikus angol rajzolóknak igazuk volt, mikor guuyolódtak felettük. De a feltalálók nem nyugodtak addig, míg a gőz helyett más, alkalmasabb hajlóerőt nem találtak. Most már elektromos akkumulátorokat és benzin motorokat liaszuáluak. Valószínű, hogy e mechanikai remekműveket is, melyek előttünk ma rendkívül genialisakuak tetszenek, tiz-húsz esztendő múlva már csak gyermekes tákolmányoknak fogjuk tartani. Az akkumulátorról nem is akarunk beszélni, habár ez ügy látszik a trónörökös; már most is kellő respektussal kell vele szemben viseltetnünk, habár még nincs ,is Mint gyógyital nyálkaoldó hatásánál fogva minden burutos bántalinaknál I e JÍ j óbba n ajánlva!