Pápai Lapok. 26. évfolyam, 1899

1899-01-29

Guttenberget lefőzze. Mert bogy ő a „r/oW'-ot sze­reti, az bizmyos; különben nem juttatna nekünk, a szorgalmas „belső munkatársaknak" oly keveset belőle. De térjünk vissza a meghívókra. Az én Paur kollégám (ő még nem „élvezi" a házasság ,,rc52Sa"-láucait) bizonyosan megcibálja az üstökömet azért, ha elárulom, hogy Ő annál vígabb, ha minél többet kap abból a rózsaszínű papírból. Ö azonban csak a szinéfc szereti a rózsának, de a fentebb hivatkozott, úgynevezett láncokat nem. Míg ellenben (drhs.), különösen most, inkább a szürke, meg kék papírokat kedveli s talán a láncoknak sem megvetó'je. Önről, kedves szerkesztő úr, nem is me­rek szólani, mert ön egyáltalán semmiféle papirost nem szeret, kivéve a kefelenyomatokat, meg a „Pápai Lapok"-at, ha kész van. Én pedig, kedves lantos szerkesztőm, a bírósági idézéseknek (ezek is meghívók) vagyok uagy ellensége és mégis ezekből kapok legtöbbet. Hanem komolyau szólván, a meghívóknak valóban sok jelentőségük vau, különösen így farsang táján. A bakfisli (pardon!) epedve várja. A bál­királyné nem is várja, hanem halomszámra kapja. Az elsőnek benne van abban a kis papirosban az elérhetlennek hitt, az alig várt s végre mégis elért vágynak minden édessége, gyönyörűsége. A másik, a ki már ott látta lábai előtt beverni a vivőröket, újabb hódításokat, újabb dicsőséget lát benne. Hogy komoly aggodalmakat is okoz a bálok évadján a meghívó, arról bizonyságot tehetnek a papák és fiatal férjek. A papák, de a férjek is, a büdzséért (nem bánom, szedjék „budgef-nek), de a férjek különösen a feleségeik parázs szemeiért. Én, kedves szerkesztő úr, már sok bált átél­tem, vagyis jobban mondva átvirrasztottam. Módom volt benne, hiszen nagy városban éltem eddig s hozzá még újságíró is voltam, de sehol sem láttam még annyi féltékeny férjet, mint a bálokon. Volt olyau, a ki egész esztendőn át nem törődött az asszonyával s itt idegeskedni kezdett, ha valaki más mélázóbbau talált belenézni a felesége szemébe. Van még egy különös sajátságuk a meghívók­nak. Azok örvendenek legjobban nekik, a kik tulaj­donképpen nem kapják meg. Ez egy kissé, hogy úgy mondjam, furcsa, de igaz. Nos, a divatárusok, meg a suszterek (vagy hogy előkelőbben fejezzem ki magam : a cipészek) valóban igen örvendhetnek a látóhatáron feltűnésükön. A „Griff"-ek, ha arany­ból, ha ezüstből, csnk a végén tudják meg, hogy örvendhetnek-e, vagy sem, ha tudniillik sikerült a „griif". Viszont meg sok keserűséget, sok könnyel, fájdalmat okozhatnak a meghívók, ha ott, a hol várták, meg nem jelennek. 0 ! tisztelt rendező bizottságok! ne hagyjatok senkit ki a névsorból, mert hiszen tudom jól, bogy bál előtt gyöngédek szoktatok lenni. Hogy aztán bál után milyenek vagytok, azzal senki sem törődik, legfölebb a cigány, meg az asztal, mely „alatt" több ábrándotok telje­sedésbe megy, a míg ott kialusszátok magatokat, a meljmek azonban „macskajaj,, a vége, vagy a hering. Nagyon szeretném tudni, hogy a többi csilla­gokon valóban élnek-e hozzánk hasonló lények, de ha igaz, a mit a tudósok állítanak, akkor sem hiszem, hogy ott annyi galibát csináljanak a meghivók a bálok idején, mint a mi planétánkon, a földön, s hogy oly kedélyes, oly könnyelmű, de egyszersmind oly szeretetreméltó emberek lakják, mint a milyenek mi vagyunk. A meghivókról pedig még csak annyit, hogy lásd folytatását a „Hímen" hirek között a „Pápai Lapok "-ban. Kifogyott a konyakom, én sem tudok többet. Bárd. A város hivatalos közzétételei. _133. sz. ~1899. Ujabbi felhívás az atiózó közönséghez. Ismételve fölhivatnak mindazok, kik a III. és IV. oszt. ker. továbbá tőkekamat jöved. adóra vonatkozó vallomásukat a már közzétett határidőben be nem adták, hogy ezt a vallomásukat 8 nap alatt annyival inkább adják be, mivel ellenkező esetben adójuk a törvényben meghatározott súlyos következ­mények terhe alatt — hivatalból fog megállapíttatni. Kelt Pápán, 1899. jan. hó 26. A városi hatóság. Hirdetmény. Pápa város tanácsa, mint I. fokú iparhatóság közzé teszi, hogy az 1899. évre érvénnyel biró iparhatósági megbízottak választását 1899. február hó 5-én d. e. 11 órakor ejti meg a városháza nagytermében. A választás a főjegyzői irodában kitett s felszólamlással meg nem támadott jogérvényes név­jegyzék alapján történik, mely alkalommal 40 ipar­hatósági megbízott lessz választandó, még pedig 20 a városi tanács, 20 pedig a pápai járás főszolgabiró­sága. mint I. fokú iparhatóság mellé. Pápa, 1899. január 27. Mészáros Károly polgármester, minlaz I. f. ip. hat. elnöke. VEGYES HIREK. — Személyi hirek. Antal Gábor, dunán­túli ev. ref. püspök, a theologia akadémia meglátogatása céljából f. hó 26-tól 29-ig városunkban időzött. — Takách Ádám, árvaszéki elnök, a hét elején váro­sunkban tartózkodott. — Mészáros Károly, városunk polgármestere a múlt héten városi ügyekben Buda­pesten járt. — A kaszinó f. hó 22-én tartotta meg rendes közgyűlését, melyen szavazás mellőzésével egyhangúlag nagy lelkesedéssel kiáltották ki igazga­tóvá gróf Esterházy Móricot, aligazgatóvá pedig Hüll József kir. tanácsost. A választmány tagjaiul titkos szavazás utján megválasztattak: Baranyai Zsigmond, Barthalos István, Békássy Gyula, Feny­vessy Ferenc dr., Galamb József, Gyurátz Ferenc, Hanauer Béla, IJarmos Zoltán, Kis Gábor, Koller János, Kriszt Jenő, id. Martonjalvay Elek, Miko­vinyi Ödön, Osváld Dániel, Steinberger Lipót, Weber Rezső, kik mindnyájan előző évben is tagjai voltak a választmánynak; szintén egyhangúlag választattak meg jegyzővé Borsos István, pénztárnokká Noszlopy Bálint, köuyvtárnokká Szupits Gyula. Elhatározta a közgyűlés Barátit Ferenc indítványára egy évkönyv kiadását, több új lap megrendelését s a könyvtár szaporítását és rendezését. Sült József aligazgató bezárván a közgyűlést, reményét fejezte ki, hogy a kaszinó megjavult anyagi viszonyai között társadalmi hivatását még hathatósabban töltheti be, mire ő és tiszttársai minden erővel törekedni fognak. — Háziestély. A Jókai-kör múlt vasárnapi báziestélyén ••— mint rendesen — nagy közönség volt jelen és élvezte az ügyesen összeállított programmot. Ott láttuk l<enyvessy Ferenc dr,, főispánt és Takách Ádám árvaszéki elnököt is. — A műsor első számaként Arnberg József, a tanító­képezde rokonszenves tanára s lapunk jeles tollú munkatársa tartott felolvasást a világokat összetartó, a szerves és szervetlen életben egyaránt megnyilatkozó hatalmas erőről: a szeretetről. Főkép az állatvilág­ban megnyilatkozó szeretettel foglalkozott hosszasab­ban, érdekes — örökké jellemző — eseteket sorol­ván fel az állati szeretetre. A közönség tetszéssel fogadta es tapsokkal jutalmazta a felolvasót. A Jókai­kör zongoráját ezúttal Wajdits Ilona úrhölgy szólal­tatta meg. Konstatálhatjuk, hogy épp oly nagy hatással, mint a minőt szavalataival szokott elérni, erre pedig méltán büszke lehet. Erdélyi Zoltánnak Bálban cimü szép költeményét szavalta ezután Barthalos Olga úrhölgy annyi érzéssel, annyi művészi tudással s oly finoman színezett előadásban, hogy hivatásos művésznőnek is dicséretére vált volna. Zúgó taps hangzott fel a kitűnően sikerült szavalat után. Gáty Zoltán, a kiváló mester és derék tanít­ványai: Steiner Hugó, Lázár Andor és Stricker Jenő adták elő ezután négy hegedűn Dancla egy hosszabb zenedarabját, melynek precíz előadását a közönség nem szűnő figyelemmel hallgatta és tapsok­kal jutalmazta. — Helyettes föszolgabiró. Bélák Lajos, devecseri szolgabíró, a kit vármegyénk főis­pánja a pápai járási főszolgabírói teendők vitelével ideiglenesen megbízott, f. hó 24-kén Pápára érkezett és állását elfoglalta. — Erzsébet-ligetünk. Az építészeti és pénzügyi bizottság a hét folyamán fogja meghozni javaslatát, — az Erzsébet-liget elhelyezése tárgyá­ban. A javaslatot a város polgármestere, a köz­gyűlésen fogja beterjeszteni. — Zilahi Gyula. Még élénk emlékeze­tünkben van az az 1897. augusztusi művészestély, a mely arról volt nevezetes, bogy a közönség — nem tapsolt. Nem tapsolt pedig egyszerűen az okból, mert az idegeket szinte veszélyeztető kacagástól valósággal elfelejtett tapsolni. Még élénk emlékeze­tünkben vau, hogy arról a művészestélyről, melyet Zilahi rendezett nálunk, nem hozhattunk részle­tes bírálatot, nem akarván a programm egy pont­ját sem kiemelni akkor, mikor minden programm­pont egyaránt kiemelkedő volt. Zilahi Gyula művé­szete nagy és osztatlan tetszésben részesült már egyszer Pápán, bizonyára örömet fog kelteni közön­ségünkben az a hír, hogy a geniális komikus, kinek kedélyes műsorát, szeretetreméltó művészetét egyaránt kedvelik, ismét meglátogatja vái akat és február 13-án fellép a kath. kör által a Griífben rendezendő hangversenyen. A hangversenyen kívüle szerepelni fog humoros felolvasással: Czenner Lajos fővárosi lelkész. Lessz még kvartett, zongora, cimbalom stb. helybeli hölgyek és urak által előadva. Utána va­csora, esetleg tánc. A részletes műsort jövő számunk­ban hozzuk. Jegyeket elő lehet jegyezni Wachsmann János felkért pénztárnok úrnál, továbbá a bizottsági tagoknál és Kis Tivadar úr kereskedésében. — A szerdai elit-táncestély iránt, melyet Pápa város és vidéke, fiatalsága rendez a korcsolya-egyesület és a vívó-egylet javára igazán olyau éléuk érdeklődés észlelhető, hogy az előjelek­ből ilélve rendkívül fényesnek Ígérkezik. A rendező­ség is mindent elkövet a siker érdekében, s ez úton is felkéri mindazokat, a kik esetleg tévedésből meg­hívót nem kaptak volna, de arra igényt tartanak, forduljanak ez iránt a rendezőség bármelyik tagjához. — A tanári kör kebelében alakult Szabad Liceum ma d. u. 5 órakor az ev. ref. főgimnázium­ban előadást tart. Ez alkalommal Borsos István Magyarország Őskoráról, Sarudy György pedig a dór költőkről fog értekezni. — Jurista-bál lessz jövő hó 4-én Vesz­prémben a nemzeti kaszinó termeiben. A bál dísz­elnöke Fenyvessy Ferenc dr., főispán. A rendezőség élén Véghely Kálmán dr. elnök, továbbá Kenessey Ferenc dr., ifj. Jenöjy Ferenc, Kletzár Miksa, ifj. Horváth Lajos, Jánossy József, Kövess Emil és Tuboly Lajos állanak. — A bortörvény reviziója. A Vesz­prémmegyei gazdasági egyesület egy szűkebb bizott­sága e hó 25-én délután 3 órakor értekezletet tar­tott a gazdasági egyesület vármegyeházbeli helyisé­gében, hogy megvitassa a bortörvény reviziója érdekében a földmivelésügyi miniszterhez intézendő javaslat egyes pontjait. — Az értekezleten jelen voltak: Óvári Ferenc dr. orsz. képviselő, lerenczy Károly, Nagy Iván, Sáner János, Bosenthal Nán­dor, Deutsch Izidor és Siily László. Az értekezlet, miután behatóan megvitatta az egyes pontokat, meg­állapította a földmivelésügyi miniszterhez felterjesz­tendő javaslat végleges szövegét.

Next

/
Thumbnails
Contents