Pápai Lapok. 26. évfolyam, 1899

1899-01-29

Guttenberget lefőzze. Mert bogy ő a „r/oW'-ot szereti, az bizmyos; különben nem juttatna nekünk, a szorgalmas „belső munkatársaknak" oly keveset belőle. De térjünk vissza a meghívókra. Az én Paur kollégám (ő még nem „élvezi" a házasság ,,rc52Sa"-láucait) bizonyosan megcibálja az üstökömet azért, ha elárulom, hogy Ő annál vígabb, ha minél többet kap abból a rózsaszínű papírból. Ö azonban csak a szinéfc szereti a rózsának, de a fentebb hivatkozott, úgynevezett láncokat nem. Míg ellenben (drhs.), különösen most, inkább a szürke, meg kék papírokat kedveli s talán a láncoknak sem megvetó'je. Önről, kedves szerkesztő úr, nem is merek szólani, mert ön egyáltalán semmiféle papirost nem szeret, kivéve a kefelenyomatokat, meg a „Pápai Lapok"-at, ha kész van. Én pedig, kedves lantos szerkesztőm, a bírósági idézéseknek (ezek is meghívók) vagyok uagy ellensége és mégis ezekből kapok legtöbbet. Hanem komolyau szólván, a meghívóknak valóban sok jelentőségük vau, különösen így farsang táján. A bakfisli (pardon!) epedve várja. A bálkirályné nem is várja, hanem halomszámra kapja. Az elsőnek benne van abban a kis papirosban az elérhetlennek hitt, az alig várt s végre mégis elért vágynak minden édessége, gyönyörűsége. A másik, a ki már ott látta lábai előtt beverni a vivőröket, újabb hódításokat, újabb dicsőséget lát benne. Hogy komoly aggodalmakat is okoz a bálok évadján a meghívó, arról bizonyságot tehetnek a papák és fiatal férjek. A papák, de a férjek is, a büdzséért (nem bánom, szedjék „budgef-nek), de a férjek különösen a feleségeik parázs szemeiért. Én, kedves szerkesztő úr, már sok bált átéltem, vagyis jobban mondva átvirrasztottam. Módom volt benne, hiszen nagy városban éltem eddig s hozzá még újságíró is voltam, de sehol sem láttam még annyi féltékeny férjet, mint a bálokon. Volt olyau, a ki egész esztendőn át nem törődött az asszonyával s itt idegeskedni kezdett, ha valaki más mélázóbbau talált belenézni a felesége szemébe. Van még egy különös sajátságuk a meghívóknak. Azok örvendenek legjobban nekik, a kik tulajdonképpen nem kapják meg. Ez egy kissé, hogy úgy mondjam, furcsa, de igaz. Nos, a divatárusok, meg a suszterek (vagy hogy előkelőbben fejezzem ki magam : a cipészek) valóban igen örvendhetnek a látóhatáron feltűnésükön. A „Griff"-ek, ha aranyból, ha ezüstből, csnk a végén tudják meg, hogy örvendhetnek-e, vagy sem, ha tudniillik sikerült a „griif". Viszont meg sok keserűséget, sok könnyel, fájdalmat okozhatnak a meghívók, ha ott, a hol várták, meg nem jelennek. 0 ! tisztelt rendező bizottságok! ne hagyjatok senkit ki a névsorból, mert hiszen tudom jól, bogy bál előtt gyöngédek szoktatok lenni. Hogy aztán bál után milyenek vagytok, azzal senki sem törődik, legfölebb a cigány, meg az asztal, mely „alatt" több ábrándotok teljesedésbe megy, a míg ott kialusszátok magatokat, a meljmek azonban „macskajaj,, a vége, vagy a hering. Nagyon szeretném tudni, hogy a többi csillagokon valóban élnek-e hozzánk hasonló lények, de ha igaz, a mit a tudósok állítanak, akkor sem hiszem, hogy ott annyi galibát csináljanak a meghivók a bálok idején, mint a mi planétánkon, a földön, s hogy oly kedélyes, oly könnyelmű, de egyszersmind oly szeretetreméltó emberek lakják, mint a milyenek mi vagyunk. A meghivókról pedig még csak annyit, hogy lásd folytatását a „Hímen" hirek között a „Pápai Lapok "-ban. Kifogyott a konyakom, én sem tudok többet. Bárd. A város hivatalos közzétételei. _133. sz. ~1899. Ujabbi felhívás az atiózó közönséghez. Ismételve fölhivatnak mindazok, kik a III. és IV. oszt. ker. továbbá tőkekamat jöved. adóra vonatkozó vallomásukat a már közzétett határidőben be nem adták, hogy ezt a vallomásukat 8 nap alatt annyival inkább adják be, mivel ellenkező esetben adójuk a törvényben meghatározott súlyos következmények terhe alatt — hivatalból fog megállapíttatni. Kelt Pápán, 1899. jan. hó 26. A városi hatóság. Hirdetmény. Pápa város tanácsa, mint I. fokú iparhatóság közzé teszi, hogy az 1899. évre érvénnyel biró iparhatósági megbízottak választását 1899. február hó 5-én d. e. 11 órakor ejti meg a városháza nagytermében. A választás a főjegyzői irodában kitett s felszólamlással meg nem támadott jogérvényes névjegyzék alapján történik, mely alkalommal 40 iparhatósági megbízott lessz választandó, még pedig 20 a városi tanács, 20 pedig a pápai járás főszolgabirósága. mint I. fokú iparhatóság mellé. Pápa, 1899. január 27. Mészáros Károly polgármester, minlaz I. f. ip. hat. elnöke. VEGYES HIREK. — Személyi hirek. Antal Gábor, dunántúli ev. ref. püspök, a theologia akadémia meglátogatása céljából f. hó 26-tól 29-ig városunkban időzött. — Takách Ádám, árvaszéki elnök, a hét elején városunkban tartózkodott. — Mészáros Károly, városunk polgármestere a múlt héten városi ügyekben Budapesten járt. — A kaszinó f. hó 22-én tartotta meg rendes közgyűlését, melyen szavazás mellőzésével egyhangúlag nagy lelkesedéssel kiáltották ki igazgatóvá gróf Esterházy Móricot, aligazgatóvá pedig Hüll József kir. tanácsost. A választmány tagjaiul titkos szavazás utján megválasztattak: Baranyai Zsigmond, Barthalos István, Békássy Gyula, Fenyvessy Ferenc dr., Galamb József, Gyurátz Ferenc, Hanauer Béla, IJarmos Zoltán, Kis Gábor, Koller János, Kriszt Jenő, id. Martonjalvay Elek, Mikovinyi Ödön, Osváld Dániel, Steinberger Lipót, Weber Rezső, kik mindnyájan előző évben is tagjai voltak a választmánynak; szintén egyhangúlag választattak meg jegyzővé Borsos István, pénztárnokká Noszlopy Bálint, köuyvtárnokká Szupits Gyula. Elhatározta a közgyűlés Barátit Ferenc indítványára egy évkönyv kiadását, több új lap megrendelését s a könyvtár szaporítását és rendezését. Sült József aligazgató bezárván a közgyűlést, reményét fejezte ki, hogy a kaszinó megjavult anyagi viszonyai között társadalmi hivatását még hathatósabban töltheti be, mire ő és tiszttársai minden erővel törekedni fognak. — Háziestély. A Jókai-kör múlt vasárnapi báziestélyén ••— mint rendesen — nagy közönség volt jelen és élvezte az ügyesen összeállított programmot. Ott láttuk l<enyvessy Ferenc dr,, főispánt és Takách Ádám árvaszéki elnököt is. — A műsor első számaként Arnberg József, a tanítóképezde rokonszenves tanára s lapunk jeles tollú munkatársa tartott felolvasást a világokat összetartó, a szerves és szervetlen életben egyaránt megnyilatkozó hatalmas erőről: a szeretetről. Főkép az állatvilágban megnyilatkozó szeretettel foglalkozott hosszasabban, érdekes — örökké jellemző — eseteket sorolván fel az állati szeretetre. A közönség tetszéssel fogadta es tapsokkal jutalmazta a felolvasót. A Jókaikör zongoráját ezúttal Wajdits Ilona úrhölgy szólaltatta meg. Konstatálhatjuk, hogy épp oly nagy hatással, mint a minőt szavalataival szokott elérni, erre pedig méltán büszke lehet. Erdélyi Zoltánnak Bálban cimü szép költeményét szavalta ezután Barthalos Olga úrhölgy annyi érzéssel, annyi művészi tudással s oly finoman színezett előadásban, hogy hivatásos művésznőnek is dicséretére vált volna. Zúgó taps hangzott fel a kitűnően sikerült szavalat után. Gáty Zoltán, a kiváló mester és derék tanítványai: Steiner Hugó, Lázár Andor és Stricker Jenő adták elő ezután négy hegedűn Dancla egy hosszabb zenedarabját, melynek precíz előadását a közönség nem szűnő figyelemmel hallgatta és tapsokkal jutalmazta. — Helyettes föszolgabiró. Bélák Lajos, devecseri szolgabíró, a kit vármegyénk főispánja a pápai járási főszolgabírói teendők vitelével ideiglenesen megbízott, f. hó 24-kén Pápára érkezett és állását elfoglalta. — Erzsébet-ligetünk. Az építészeti és pénzügyi bizottság a hét folyamán fogja meghozni javaslatát, — az Erzsébet-liget elhelyezése tárgyában. A javaslatot a város polgármestere, a közgyűlésen fogja beterjeszteni. — Zilahi Gyula. Még élénk emlékezetünkben van az az 1897. augusztusi művészestély, a mely arról volt nevezetes, bogy a közönség — nem tapsolt. Nem tapsolt pedig egyszerűen az okból, mert az idegeket szinte veszélyeztető kacagástól valósággal elfelejtett tapsolni. Még élénk emlékezetünkben vau, hogy arról a művészestélyről, melyet Zilahi rendezett nálunk, nem hozhattunk részletes bírálatot, nem akarván a programm egy pontját sem kiemelni akkor, mikor minden programmpont egyaránt kiemelkedő volt. Zilahi Gyula művészete nagy és osztatlan tetszésben részesült már egyszer Pápán, bizonyára örömet fog kelteni közönségünkben az a hír, hogy a geniális komikus, kinek kedélyes műsorát, szeretetreméltó művészetét egyaránt kedvelik, ismét meglátogatja vái akat és február 13-án fellép a kath. kör által a Griífben rendezendő hangversenyen. A hangversenyen kívüle szerepelni fog humoros felolvasással: Czenner Lajos fővárosi lelkész. Lessz még kvartett, zongora, cimbalom stb. helybeli hölgyek és urak által előadva. Utána vacsora, esetleg tánc. A részletes műsort jövő számunkban hozzuk. Jegyeket elő lehet jegyezni Wachsmann János felkért pénztárnok úrnál, továbbá a bizottsági tagoknál és Kis Tivadar úr kereskedésében. — A szerdai elit-táncestély iránt, melyet Pápa város és vidéke, fiatalsága rendez a korcsolya-egyesület és a vívó-egylet javára igazán olyau éléuk érdeklődés észlelhető, hogy az előjelekből ilélve rendkívül fényesnek Ígérkezik. A rendezőség is mindent elkövet a siker érdekében, s ez úton is felkéri mindazokat, a kik esetleg tévedésből meghívót nem kaptak volna, de arra igényt tartanak, forduljanak ez iránt a rendezőség bármelyik tagjához. — A tanári kör kebelében alakult Szabad Liceum ma d. u. 5 órakor az ev. ref. főgimnáziumban előadást tart. Ez alkalommal Borsos István Magyarország Őskoráról, Sarudy György pedig a dór költőkről fog értekezni. — Jurista-bál lessz jövő hó 4-én Veszprémben a nemzeti kaszinó termeiben. A bál díszelnöke Fenyvessy Ferenc dr., főispán. A rendezőség élén Véghely Kálmán dr. elnök, továbbá Kenessey Ferenc dr., ifj. Jenöjy Ferenc, Kletzár Miksa, ifj. Horváth Lajos, Jánossy József, Kövess Emil és Tuboly Lajos állanak. — A bortörvény reviziója. A Veszprémmegyei gazdasági egyesület egy szűkebb bizottsága e hó 25-én délután 3 órakor értekezletet tartott a gazdasági egyesület vármegyeházbeli helyiségében, hogy megvitassa a bortörvény reviziója érdekében a földmivelésügyi miniszterhez intézendő javaslat egyes pontjait. — Az értekezleten jelen voltak: Óvári Ferenc dr. orsz. képviselő, lerenczy Károly, Nagy Iván, Sáner János, Bosenthal Nándor, Deutsch Izidor és Siily László. Az értekezlet, miután behatóan megvitatta az egyes pontokat, megállapította a földmivelésügyi miniszterhez felterjesztendő javaslat végleges szövegét.