Pápai Lapok. 26. évfolyam, 1899

1899-10-08

Lili. Gergely Gizának páratlan sikert hozott a csütörtöki eló'adás. Az örök szép Lilit játszotta az egész közönséget elbűvölő' fényes alakításban, a melyen meglátszott, hogy az operett-művészet legelső csillaga, a legszebb, a legigazabb Lili : Hegyi Aranka volt a mintaképe. A hármas szerep mindegyik részét eg3'forma tökéletességgel játszotta meg, és a nehéz szerepnek minden izét, minden legcsekélyebb árnyalatát szinte lehelletszerű finomsággal dolgozta ki. Éneke, művészien cizelált játéka pedig ötletes és szellemes volt. Plinchard szerepét Helényi játszotta és arról győzött meg beunüuket, hogy gondolkodó, intelligens szinész, ki mélyére hatol szerepeiuek, de ez esti alakításáért egyáltalán nem le'kesedhetíink. Kifogástalan jó volt az első felvonásban, már kevésbhé a másodikban, a harmadik felvonásban pedig határozottan gyenge volt. Saint Hipothese gróf szerepében Miklóssy ritka mérsékletet tanúsított s játéka dicséretesen ment volt a nála megszokott túlzásoktól ; az ő burleszk komikumában azonban ennek a szerepnek sok finomsága nem tudott érvényesülni. L'róhaházassáy. Bucsúelőailásul Gerő Károly agyoncsépelt színművét adták még pedig Tomcsányi Kussi jutalomjátékául. A társulatnak ez a széptehetségű jeles tagja csak alig néháuyszor játszott nálunk s máris a legnagyobb mértékben kiérdemelte a közönség szimpátiáját. A drámai és énekes szerepkörben egyaránt helytálló sokoldalúsága, üde fiatalságával velejáró vonzó egyénisége az, mi öt közönségünkkel ily hamar megkedveltette, s méltóvá tette arra a meleg és lelkes foga Itatásra melyben a fiatal művésznőnek ez este része volt. A búcsú előad ás egyike volt a legzajosabb estéknek ; régóta nem hallottunk oly gyakori tapsot, s régóta nem láttuk közönségüuket oly derűit hangulatban, mint ezúttal. Tomcsányi elragadó kedvességgel adta Pirikét, s mindeu jelenetével zajos tapsokat provokált; Benedek és Jletényi is elemükben voltak s fokozták a színpadról szétáradó derültséget. A többi szereplők is mind kiteltek magukért, közülök ki kell emelnünk Xngy Imrét, kinek ez esti első jelentősebb szereplése őszinte igaz sikerrel járt. Egy cselédszerzőt játszott töméntelen sok ötlettel, kacagtató mókákkal, s jóízű eredeti humorral. TOLLHEGGYEL. Méla akord. Kedves Nagysád, e rovatot Meg kell ma rónia, Mert hol máskor jókedv honolt B derűs irónia, Ma ilyesmit keresni, haj Hiába is akar: Eltávozott a társulat S a teljes zenekar! Eltávozott a sok bohém, A sok vidám gyerek, Siratják őket eggyaránt Nézők és kelnerek, Siratja a kinél vala Vizitjük folytonos, Siratja távozásukat Vendéglős, — zálogos. Eltávozott a sok csinos, A sok pajkos leány, Siratja őket tisztelő S rajongó — egynehány. De a jelmez ládába' már, Elindul a szekér, Sok könnyes szem kiséri, míg A vasúthoz kiér. S viszi magával annyi szép Estnek emlékeit, Sok csillogás fátyol-ruhát, Mi ifjakat hevít, A sok trikót, mibeu idén Volt részünk annyiszor, Mint sohse még, de hát trikót S nem drámát kér a kor ! . . , S vonatra száll a társaság, Közülünk elrobog . . . Es a színháznak ajakán Kél gyászos monológ : „Árván maradtam, egyedül, A szél zsákmányául, Árván maradt tetőmre haj ! A zápor könnye hull ! Árván maradt a színpadom, Elment Aszpázia, Nincs báj-varázsa, önmagát El-visszahívnia, Elment írisz és Szulamit, S ki érte áll boszut, Elment az is együtt vele: A macska és a kut. Elment szivem kedveltje a Deli szép Júlia, Elment bolondom Bimbó, el Eszbontó Bimbila, El Ipnnoff, el Magda és Grimasszos Bőregér, Mind elhagyott s éu várhatok, Míg mindez visszatér." Szól s elhallgat. Kitárván így, Mi bántja a szivét, Álomra hajtja, télire, Hosszúra — a fejét. S álomban várja az időt, Míg napja felderűi, Míg önmaga s a színpada Újból megnépesül. VEGYES HIREK. — A király nevenapja. Október 4-éu volt dicsőségesen uralkodó királyuuk névüunepe. Ünnepe volt e nap a magyar nemzet minden eggyes tagjának, mert hisz királyuuk örömével mi ép úgy együtt érzünk, mint együtt éreztünk vele annyi bánatában is. Ima szállt fel azért milliók ajkáról október 4-kén az ég felé. Imádkoztunk a legelső magyar ember boldogságáért, hosszú életeért. Imádkoztunk, hogy dicső uralkodása tartson minél tovább, hogy minél több áldást áraszthassou még hazánkra. A plébánia-templomban ünnepélyes mise volt okt. 4-kén, melyen az összes hatóságok testületileg megjelentek. —• Vármegyei közgyűlés. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága f. hó harmadik és következő napjain tartotta rendes évi közgyűlését Fenyvessy Ferenc dr. főispáu elnöklete alatt. Elnöklő főispán mindenekelőtt bejelentette, hogy szeptember havában Ferenc Ferdinánd trónörökös, Oltó és József kir. hercegek a megye területén időztek. A bejelentett királylátogatás elmaradt ugyan, deÓ Felsége táviratot iutézett a főispánhoz, melyben sajnálatának ad kifejezést, hogy nem jöhetett el. E táviratot hirdetmény útján tette közzé a főispán. Kolossváry Kálmán és Zichy Gábor gróf halála felett érzett részvétének a megyegyülés jegyzőkönyvében adott kifejezést. Bejelentette végül a főispáu, hogy a főispáni lak elkészült s hogy abba még o hó folyamán beköltözik, a mit lelkes éljeuzéssél vett tudomásul a gyűlés. Napirend előtt Kemény Pál dr., orsz. képviselő, inditváuyozta, hogy az aradi vértanúszoborra a vármegye közönsége koszorút küldjön. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. Az alispáui jelentést felolvasottnak tekiutették s kimondták, hogy a jelentés ezenuel a gyűlést megelőzőleg minden megyehizottsági tagnak megküldendő. Kohssváry alispáu tett ezután előtérj esztá^t a központ bau 4 dijnoki, 2 új szolgabírói és 4 szolgabírói dijuoki állás rendszeresítésére. EÍ új állásokuak dotációja az állami alapból történvén, az alispáui előterjesztés értelmében a gyűlés felír a belügyminiszterhez. A 2

ü

/

0 székházépítési, az l°/

0 tiszti nyugdíjj és az l°/

0 előfogat póradókafc a gyűlés egyhangúlag megszavazta. A somlóvásárhelyi körjegyzőség dolgábau elhatározták, hogy a község köteles segédjegyzó't is tartani. Fontos tárgya volt a gyűlésnek a veszprémb.-füredi villamos vaséit ügye. Reé Jenő előmunkálati engedélyes arra kérte a gyűlést, hogy a vasútra 45,0U0 frtnyi hozzájárulást szavazzon meg. Jókulhy Albert ellenző, Kolossváry József, Ooánj Ferenc dr. és Barthalos István pártoló felszólalása utáu a hozzájárulást megszavazták. Nyárcid község nagyközséggé való szervezkedése iránt beadott kérelmét a közgyűlés pártolólag terjeszti fel a belügyminiszterhez. A csóthi és pápa-kovácsi körjegyzőségek kettéválasztását a közgyűlés nem mondotta ki, miután a kettéválasztás iránt hozott határozatot a községek nem külön-külön, hauem együttes képviselőtestületi gyűlésen mondották ki. — A gyűlés második napján kisebb fontosságú ügyeket tárgyaltak. — Október 6. Megültük a gyászos évfordulót. Megültük mélységes bánattal szívünkben, mélységes kegyelettel a dicső tizenhárom vértanú iránt. Ott voltunk lélekben dicső haláluk színhelyén : Aradon, hol az egész nemzet nevében helyezték el a koszorúkat vértauúságuk emlékszobra előtt. Es meggyászoltuk emléküket a templomban, imádkozva megdicsőült lelkükért s imádkozva sokat szenvedett hazánkért. Városunk középületein fekete lobogók hirdették a nemzeti gyász évfordulóját s a tizenhárom vértanúért mind a három kat. templomban gy ászisteu i tisztel et volt. — Városi közgyűlés lessz e hó 12-éu, a mikor is a múlt számuukbau részletesen ismertetett Nelsou-féle gyár-ajánlat kerül a városi képviselőtestület elé. A kedvező auspiciumok t. i. három fórumnak: a tanácsnak, a pénzügyi bizottságnak s az állandó választmánynak egyöntetű ajánlása eleve biztossá teszik, hogy a gyárat a képviselőtestület is pártfogásába veszi és a kivánt hozzájárulást megszavazza. — Szüret. A legzajosabb szüreti nap is megvolt, e hó 5-én derült, verőfényes idő mellett folyt le a Kishegyben a szüret. A kedves Kishegy, mely annyi űricsaláduak kellemes üdülőhelye, az idén nem tett ugyan ki magáért termés dolgábau, de jó hangulatot teremtett azért annyit, a mennyi másutt öt hegyen sincs. Véges végig a sok-sok lakban pezsgő jókedv uralkodott egész nap, szólt a zeue, szálltak a rakéták és itták — a tavalyi termést. Úgy éjfél tájbau kezdtek kisebb-uagyobb rajokban hazaszállingózni a mulató társaságok és most már a Kishegyeu csend, néma csend honn]. — Orgona-hangverseny. A plébániai r. k. főtemplomban leállítandó orgonamű a jövő hét derekán 23 párját ritkító szépbaugű változátávp' elkészül. Köztudomású tény, hogy az 1885. évi országos kiállításra azt a nagy orgonaművei mely a városligeti iparcsarnok közepén volt kiállítva, a Ferenc József rend lovagkeresztjével kitüntetett Országh Sándor és fia cég készítette. Ezt a nagy orgonát, mely jelenleg a kecskeméti r. k. templomban van, a kiállítás alkalmával nemcsak miuden hazai, hauem számtalan külföldi orgonaművész is kipróbálta s mindenki kitűnő műuek találta, a cég nagy díszoklevet is kapott érte. Ugyanezen orgonának gyárosa állította fel a modern technika vívmányainak felhasználásával a mi legújabb, rendkívül érdekes, pneumatikus szerkezetű, művészi kivitelű orgonánkat, a mely ezentúl városunk egyik nevezetessége lessz. A hét folyamán az orgonaépítészet e mesteri vívmányát a plébániai templom kórusán bárki megtekintheti s maga a hangolással foglalkozó gy^roszives készséggel, örömmel szolgál felvilágosító magyarázatokkkal. Hazánkban ez csak a negyedik pneumtikus orgona, melyet Országh udvart mű-orgonagyáros szállított. Mielőtt az új orgouát egy kiküldött szak-