Pápai Lapok. 26. évfolyam, 1899

1899-09-17

mllja az egész ensemblet. Török Malvin ezúttal is kedves elevenséggel s csapongó jókedvvel játszotta Irist s jókedve átragadt a közönségre is, mely mindvégig a legderűltebb hnngulatbau élvezte az előadást. A t'érliszereplők, nevezetesen Dobó és Miklóssy valósággal grasszáltak a viccek féktelen árjában s a publikum úszott árral és az kacagott. Virányi zseniális keze a karokat jó kordában tartotta. Fedóra. Sardou Viktor négy felvonásos színműve csekély számú közönséget vonzott hétfőn este színházunkba, -./tt a darab szép kiállítása s a szereplők összevágó játéka uagyohb közönséget is megérdemelt volna. A gyér látogatottságunk azonban valószínűleg az előadás kezdetekor megeredt hatalmas zápor is az oka volt, mely az egész előadás alatt is ugyancsak zuhogott, megzavarva, sőt helyenként tönkre is téve a leghatásosabb jeleneteket. Ugy Fedóra, mint Ipanolf Loris szerepe azok közül a nagy parádés szerepek közül való, melyeknek eljátszása méltó a legnemesebb ambícióra. Kfonódta és Tóth Ilonka tudásuk és elismert tehetségük legjavát fordítottak ezúttal is szerepükre, s nem lehet őket hibáztatni, ha rajtuk álló zavaró körülmények nem engedték meg, hogy teljesen érvényesüljenek. Klenovitson különösen észre lehetett venni a hatást, a mit rá a kedvezőtlen időjárás gyakorolt. Tóth Ilonka igen elegáns volt a hercegnő szerepében s igazán átérezve játszotta meg ennek a szerepnek minden részletét. Miudketten i«azi drámai erővel és nemes hévvel játszottak. Kívulok még Benedek, Békés, valamint a többi szereplők is mindannyian kisebb szerepeikben iparkodtak a szinmű hatását teljessé tenni. Koldusdiák. A Millóeker zenéjének mindig szép számú hallgatósága van, s a keddi díszelőadás — noha a főhercegek nélkül — mindazáltal szép közönség előtt folyt le. A két koldusdiákot Csöregh és (_'sáki adták, kik minden egyes énekszámukkal zajos tapsokra ragadták a közönséget. Laurát Mányty énekelte nagy hatással, Brouiszlava szerepében pedig Török Malvin csillogtatta kedves humorát, Ollendorfot Miklóssy adta és pedig egy kissé kedvetlenülTmiiesáiiyi Russi a Richtlinien kadét kis szerepében is talált oly momentumokat, melyekkel magára vonta a közönség ügyeimét. Kuterichet Dobó adta s majdnem minden szavát nyomon kisérte a közönség kacagása. Ilimfy dal ni. A :-zázad elei magyar költészethez való ragaszkodást s az azért való rajongást testesítette meg Bérezik Árpád „H'mify dahu"-nak Rostyjában, a melyet ez estén ismét Balázsi alakí:ásábau láttunk, ezúttal, hogy úgy mondjuk, több komolysággal. Balázsi, a ki intelligens szinész, még se képes telsen eltalálni Rosty igazi szerepét, mert még ez estén is sok helyütt az érzés helyett a humor kerekedett felül játékában. Tóth Ilonka kitűnően játszotta meg Szegedy Róza szerepét, Klenoeits is — helyenkiut fölöslegesen alkalmazott páthoszt leszámítva — nagyon jó partnere volt Kisfaludy Sándor alakításával. Benedek és Török Malvinra pedig egy idegen azt a megjegyzést tette, hogy: „nem illenek össze", a mibeu van is valamelyes igazság, bár a legprecízebben játszották meg szerepüket. Némethy Jolán, Tomesányi Russi s még Békés érdemelték ki ezenfelül a telt ház sűrű tapsait. Bőregér. Múlt heti figyelmeztetésünknek meg volt a kellő foganatja s csütörtökön már kifogástalan eusembleban, jó előadásban láthattuk a mult héten még sok hiányossággal bővelkedő Bőregért. A gondos rendezés sokat lendített az előadáson, melynek összes szereplői iparkodtak a tőlük telhető legjobbat nyújtani. Eisenstein szerepében Miklóssy kifogástalanul játszott s erős hangon énekelt: ugyanezt mondhatjuk Mányai Arankáról is, ki ebben a darabban aratta legszebb sikereinek egyikét. A betétül elénekelt magyar nóta az egész közönséget elbűvölte. Adélt Gergely Giza játszotta finom pikantériával s a tőle már megszokott szubtilis művészettel. Frankot Benedek gáncstalan elegauciával ábrázolta. A többi szereplők közül Csőreg, Török, Csáki, Balázsi és Iieltay tűntek ki. Három egyfelvonásos. Már összeállításánál fogva is érdekes volt a pénteki színházi est műsora, a meuuyibeu három egyfelvonásos darab a színi hatás eszközeinek fokozatos egymásutánjában került színre. Az elsőben az egyszerűségében megkapó finom poézis, a másodikban a legbájosabb humor, a harmadikban pedig a burleszk komikum vaskosabb fogásai szolgáltak a szini hatás eszközeiül éspedig egyformán nagy sikerrel. Kőrös-nek verses dialógját, A poétát, Tóth Ilonka és Tomesányi Russi adták elő kitűnő poeutirozással s úgy szerepüknek, mint egyéniségüknek megfelelő hangulattal. Tóth Iloukát a darabban előforduló költeménynek elszaválásáért nyílt színen megtapsolták s úgy neki, mint Tomcsányinak szép virágcsokrokat adtak át. A darab végén a közönség lelkes üdvözlése fordult a szerző felé, kit zúgó tapsokkal ünnepeltek. Régen volt vígjátéknak olyan hatása, mint a másodsorban előadott kedves kis apróságnak : A királyné apródjának. Egy ötletesen megirt darab édes humorának derűje uralkodott a nézőtéren, mely alig győzött eleget tapsolni a pompás ötleteknek, s a darab minden finomságát művésziesen érvényesítő szereplőknek. Békésé volt a főszerep, s az ő egyszerű eszközökkel dolgozó komikumának hatása ellenállhatatlan volt. Tóth Ilonka ebben a darabban is olbájolóan szép volt, s Tomesányi apródja is rendkívül tetszett. B dázsi sokszor megkacagtatta a közönséget. — Ugyaucsak nagy hatása volt a Robizonoknak is, melyben szintén Békés adta a főszerepet sűrűn felhangzó tapsokkal méltányolt alakításban. Mellette 'Tóth Ilonkát kell leginkább kiemelnünk, ki két új szerep eljátszása után páratlan művészettel játszott ebben a darabban is. Kifogástalanul tiszta beszédét már sokszor megdicsértük, de ezúttal azt is fel kell említenünk, hogy szebben szavalni még sohasem hallottuk mint ez este, mely számára a legszebb művészi sikerekot hozta meg. Heltay szintén rászolgált dicséretünkre gazdag humorú játékával. TOLLHEGGYEL. Innen-onnan. Az elrontott gyomor. A mi múlt heti királyváró nagy napjainkra egy budapesti német újság is elküldötte a maga emberét, a nagy lapnak valami kicsike kis riporterét. Ez az úr alkalmasint elronthatta a gyomrát valami rosszul készült rostboeuf vagy ületen, és gyomrából merített inspirációval irta meg a mi elégikusan végződött ünnepünk referádáját. Hogy nyers volt-e az a hús, vagy sületlen, azt nem tudhatjuk, de hogy a kis riporter viccei sületlenek, azt már halározottau állítjuk. Azt sem tudjuk, vájjon nem volt-e csakugyan rosszul fűszerezve a kis Zsuvnálos úrfinak :\ vacsorája, de hogy cikkének nem volt semmi sava-borsa, azt mindenki vallja, a ki csak cikkét elolvasta, s e mellett méltányolni tudja egy szerény kis városkának őszinte lojalitás sugallta áldozatkészségét. Azt hallom azonban, hogy e miatt holmi bojkottra készülnek városunkban a N. P. J. ellen. Igazán kár volna ! Hisz az a kis cikkely oly jelentéktelen volt még az illető lap szerkesztői előtt is, hogy át sem olvasták, mert hiszen fel kell erről a komoly lapról tételeznünk, hogy ha átolvasták volna azt a cikket, akkor az sohse látott volna napvilágot. «. ß. * Irodalmi jártasság. Pénteken este történt úgy este 9 óra tájban. A királyné apródjárói beszéltek, a Kató versek országszerte híressé vált kitűnő szerzőjének ama bájos apróságáról, melynek a legutóbbi időben oly sokat tapsolt a fővárosnak és a vidéknek is intelligens közönsége. Persze szó esett ugyanakkor — már az aktualitásnál fogva is — a helyi szerzőről is, s ezt meghallva egy ott álló habitüé, nyomban felsietett a színpadra s felkeresve Ihltay Jenőt, a színtársulatnak irodalmi hajlamokkal küzdő derék komikusát, melegeu gratuiálja a Királyné apródja fényes sikeréhez. Tableaux ! y. <f. Tizenhárom. Ó 13-as szám, ó Tizenhárom I Hát beteljesedett csakugyan végzeted rajtunk! Pedig bíztuuk, erősen hittük, hogy ezúttal nem hozol bajt reánk I Hiszen annak, ki legbabouásabb tisztelőd, annak is csak akkor jutottál eszébe, mikor elmúltál, előzőleg pedig nagyban készülődött arra a históriai pillanatra, mikor a többi meghívottakkal együtt teljes díszben fogadhassa a Felséget. Ha ő nem félt Tőled, hogy féltünk volna mi I Es mégis . . . Tündöklő nappal köszöutöttél be hozzánk, mosolyogva néztél körül az embertömegtől nyüzsgő Főúton, de — késő volt már. Eső után valál köpönyeg, mely eltakarja a fényt és pompát, a mi csupán Neki szólott . . . Hja, így jár minden az ég alatt! Hiába táplálták 3 napon át ingyen koszton három járás összefogdosott csavargóit, hiába csinálták meg a kiküldött detektívek a generálpróbát (parasztruhába öltözve a közönség hangulatát iparkodváu kikémlelni), hiába adtunk még a Zsurnál tudósítójának is fényes szállást, ingyen ellátást és biztosítottuk számára a főhelyet a főhercegi asztalnál — ó T i z e n h á r o m, megsemmisíted reményeinket! ... A csavargókat kieresztették, a detektívek elvonultak, a diadalkapúkat lebontották, eltűnt Pápának dísze már, — „be kár érettünk, ó be kár! . . A város hivatalos közzétételei. 4820/1899. Hirdetmény. I. Pápa r. t. város polgármestere közzéteszi, hogy azoknak a gazdasági alkalmazottak és cselédeknek, kik egy és ugyanazon helyen 40 évig voUak alkalmazásban, joguk van a szolgálati díszéremre, kötelesek azonban ebbeli kérvényüket a polgármesteri hivatalhoz október hó végéig benyújtani. 11 Pápa r. t. város polgármestere közzéteszi, hogy a képviselő testület 130. sz. határozatával a vásártéri italmérési jogbérlet Várady Gézáról az Első soproni serfőzde és malátagyár részvénytársaságra ruházta. Ezen hirdetmény azzal tétetik közzé, hogy ellene a felebbezés 30 uap alatt a főjegyzői i rod áh an b en y uj th atő. Pápán, 189S. szeptember 11. Mészáros Károly, polgármester. III. Tudomására hozom a város legtöbb adót fizető polgárának, hogy az 1900-ik évre érvényes városi képviselők névjegyzékének kiigazítására kiküldött bizottság f. évi szeptember hó 19-éuek d. u. 3 órájakor tartja a főjegyzői irodában ülését, melyen az érdekeltek megjelenhetnek jogaik megóvása végett. Pápán, 1899. szeptember 15. Csoknyay Károly, főjegyző. "~ VEGYES HÍREK. — Személyi hír. Fenyvessy Ferenc dr., vármegyénk főispánja e hő 14-én hosszabb időre külföldre utazott. — Vármegyei közgyűlés. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága október hó 2-kán és a következő napokon rendes közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozatából kiemeljük a következő pontokat: Alispáni jeleutés; a vármegyei péuztárvizsgálat jegyzőkönyve; Petőfi-társaság kérelme PetŐfi-ház felépítése érdekében : Pápa városnak a P. Takarékpénztárnál 40,000 frt erejéig nyitandó folyó számlának engedélyezése tárgyában hozott határozata; a pápai járás főszolgabírójának előterjesztése a kovácsi és csóthi körjegyzőségek kettéválasztása és Nyárád községnek u agyközséggé átalakítása iránt; Pápa város kéményseprési szabályrendelete ; községi költségvetési előirányzatok és számadások.