Pápai Lapok. 26. évfolyam, 1899

1899-06-18

A gömbölyítő gyárakban földolgozott magyarországi gubóiukuak Olaszországba való szállítási és eladási költségeit megkímélvén, az ennek megfelelő 40— 50 centesimi klgmonként képezi azt a kedvezményt, melyet minden újabb megterheltetés nélkül nyújthatunk a gömbölyítő gyárak bérlő vállalkozóinak. Ezzel a kedvezménnyel, mely ránk nézve újabb iuegterhelteíést nem képez, mégis hogy mennyire kielégítjük a gyárosnak jogos igényeit, annak legjobb bizonyítéka az, hogy a még csak 1899-ben létesítendő győri fonoda bérbevételére már is jelentkezett egy dalmát, három olasz és egy francia cég. A külföld e2en kiváló érdeklődését a magyar selyemtermelés iránt tanúsítja az is, hogy a folyó évtől kezdve a magyar selyem a lyoni selyemtőzsdén hivatalosan jegyeztetik. Ekként a magyar selyem teljes egyenjoyéisáya a viláy legjobb selymeivel Konstatálva lett. Az orsz. selyemt. felügyelőségének összes kiadásai — bele értve az üzleti kiadásokat valamiül a selyemtenyésztés, selyemipar és a szederfatenyésztés fejlesztése érdekéken tett kiadásait —- 1898-ban ],497.l)0ü frtot tettek ki; az ugyanezen évben elért üzleti bevétele az intézetnek 1,578.145 forint volt; mutatkozik tehát 81,145 forint többlet. A bevallott telyemyulmk után kifizetett az intézet a termelőknek 9X1.6X0 forintot. TOLLHEGGYEL. A Rothschild-rózsa. Nem tudom, él-e még Doiningos Frei re, a kiváló párisi természettudós, avagy megölték-e már őt Franciaország szerelmes lányai és liai'! Mert hogy halálos ellensége, lett miuden szerelmes nsszouy

r és férfi, az épp oly bizonyos, mint a mily kegyetlen bizonyossággal mondotta el ő a párisi akadémia legutóbbi ülésén, mi mindent talált a Rothschild-rózsá-1 hun és egyéb rózsákban. Még kevésbbé tudom azt, I hogyan jutott eszébe Domiugos Freirenak, a komoly tudósnak, hogy rózsát szedjen, a mikor olyan csúnya dolgokat mond a szegény rózsáról, mintha sohase! látott volna rózsaligelet. Akárhogy van is a dolog, a Domiugos Ereire nevét ezentúl gyűlölettel ejti ki minden szerelmes ifjú és leány. Mert tudja-e ön, igen tisztelt uram, mit ad a szíve szőke bálványának, mikor piruló arccal és áradozó szavakkal nyújtja át neki a hamvas, fehér rózsát'! Es tudja-e ön, barna kis lány, mit őriz oly féltve kebelén, a hová titokban eldugta azt az égő, piros rózsát, a melyet ma reggel dobogó szívvel tett valaki az ablakára ? Önök mindkét esetben azt hiszik, hogy rózsát; pedig önök mindkét esetben alaposan csalódnak. Mert Domingos Ereire űr az ö akadémiai fölolvasásában jóakaratukig fölvilágosít mindenkit, hogy az, a mit eddig rózsának hittünk, voltaképpen nem egyéb, mint baktériumok milliárdjainak tanyázó helye. Önök mindnyájan, a kik voltak, vaunak vagy leszuek szerelmesek, teljes joggal ráncolják össze a homlokukat, mondván, hogy ez már mégis csak sok ! Hát nincs egyéb dolga a sok rossz természettudósának, mint a rózsát birizgálni? De Domingos Ereire úr azt mondja, hogy mindez még kevés és nyugodtan fejti ki a fölolvasása második részében, hogy a pompázó szineket és káprázatos illatokat pedig éppen ezeknek a baktériumoknak köszönheti a rózsa ; és a maga bizonyságául fölemlíti mindjárt a Rothschildrózsát, a melynek színe éppeu olyan, mint a leptothrix ochraceá-imk nevezett baktérium kultúrának szine és egyben megnevez még egy csomó baktérium-fajt, a melynek tenyészete éppeu olyan illatú, mijjt bizonyos rózsáké, a melyekben élnek. Ezeket mondotta el Ereire doktor a párisi akadémián, a melynek felolvasásaira bizonyára épp oly kevéssé járnak asszonyok és leányok, mint akár a mi akadémiánk üléseire, mert különben már a fölolvasása elején darabokra tépték volna, ha nem is magát Domiugos Freiret, de mindenesetre a fölolvasását. Mert kegyetlen szív kell ahhoz, hogy valaki ekkora szomorúságot okozzon annyi szerelmes kebelnek. De már hiába miuden sopánkodás, a tudomány rátette az ő hideg kezét a viruló rózsára és most már Lteu legyen irgalmas szegénynek, de meg a többi virágnak is. Hiába bújik ki ezentúl a föld alól a fehér gyöngyvirág és a kék ibolya s hiába öltözik a legcsábítóbb külsőbe is; a kérges ág hiába hajt zöld levelet és hiába kelnek ki a piros és fehér virágok : Domiugos Freire dr. sorra veszi őket és megkeresi mindegyikben a háziuraskodó baktériumokat. A kik pedig eddig haragudtak a baktériumokra, azok ezentúl még jobban fognak rájuk haragudni. Nem elég, hogy megkeserítik minden percünket, most meg a rózsától is el akaruak benuüuket szakítani. Ám Domiugos Freire doktor nem azért francia, hogy udvarias mentegetőzéssel vissza ne szerezze szimpátiánkat, figyelmeztetvén bennünket arra, a mit az orvosok már régen tudnak, hogy vaunak jámbor indulatú baktériumok is, a melyek éppen abban lelik életük hivatását, hogy a mi megmentésünkre kegyetlen harcot vívjanak a gouosz indulatú baktériumokkol. így a rózsa baktériumai is ártatlanok lesznek legnagyobb részben és mi épp oly nyugodtan ajándékozhatjuk meg a kedvesünket rózsával ezután is, mint eddig. A sziuekbeu pompázó rózsa épp úgy a szerelem szimbóluma marad ezentúl is, mint eddig, a sok millió meg millió kis baktérium meg néma tanúja lessz a szerelmes hűségének és odaadásának. Így hát talán kegyelmezzünk meg a párisi tudósnak. Hiszen alapjábau véve nagyon érdekes az ő felfedezése, a mely egészen új perspektívát nyit a festésnek és illatszergyártásnak. Sőt mi több, az sem lehetetlen, hogy Freire doktor kitalálja az ő vizsgálódása során azt is, melyik rózsában tenyésznek azok a baktériumok, a melyek szerelemre indítják szívünk választoltját. Ördöngös ember ez a Freire doktor, kitelik tőle még ez is. Akkor aztáu végleg szeretetébe fogadja őt minden boldogtalan szerelmes. Pont. A város hivatalos közzététele. 1132,899. Hirdetmény. A III. oszt. ker. adókivetési javaslatok f. hó 18-tól fogva 8 napon át — illetve minden egyes üzletcsoportra né/.ve a csoport tárgyalása napjáig — a városi adóhivatalnál közszemlére kitéve lesznek; a netáni észrevételek Írásban vagy szóval a tárgyalás alkalmával előadhatók. Pápa, 1899. június lü. A városi hatóság. VEGYES HÍREK. — Személyi hirek. Esterházy Móric gróf, v. b. t. tanácsos, folyó hó 12-kétől 15-ig Pápán időzött s innen folyó hó 15-én Karlsbadba utazott. Itthontartózkodása ideje alatt élénken érdeklődött a közügyek iránt s polgármesterünk által városunk életének újabb mozzanatairól in form ál tattá magát. — Hornig Károly báró, veszprémi megyés püspök, v. b. t. t., a múlt napokban Pápán időzött, hogy főispánunknál és édes anyjánál látogatást tegyen. — Fenyvessy Ferenc, főispánunk a múlt héten Budapesten a Nemzeti színház nyugdíj intézetének kormányzó-tanácsi ülésén elnökölt. Ugyancsak főispánunk elnökölt a Lisxl Ferenc zeneművészkor közgyűlésén s résztvett, mint alelnök a D. K. E. és az orsz. kongnia bizottság ülésén. Főispáuunk, ki a hét végén városunkban időzött, tegnap több napra Veszprémbe utazott. — Fiizy Szaníszló, irgalmasrendi tartományfőnök f. hó 14-kéu városunkba érkezett. — Ihász Lajos, hathalmi nagybirtokos, üdülés céljából Karlsbadha utazott. — Kluge Lajos, pénzügyig, titkár az adótárgyalások alkalmából egy hónapig, városunkban tartózkodik. — Városi közgyűlés. E. hó 28-kán d. u. 3 órakor városunk képviselőtestülete gyűlést fog tartani. Napirendre kerülnek a következő fontos tárgyak: 1. Városi tanács javaslata Saáry Lajos ingatlanainak megvétele tárgyában. — 2. Grauer Lipót a tanítóképezde építési vállalkozójának kérelme a szabályrendeletileg megállapított építési vízdíjak leszállítása érdemében- — 3. A pápai uradalom kérvénye a toronyóra fenntartása tárgyában a várossal 1826-ik évben kötött szerződésnek (elbontása iránt. — 4. Javaslat az urdombi szőlőbirtokosoktól megvásárolandó terület érdemében. — 5. Törvényhatósági határozat a városi mérnök fizetésfelemelése tárgyában. — 6. Több városi képviselő javaslata a városi főorvos tiszteletdíjának 400 frtról 600 frtra leendő felemelése iránt. — 7. A dohánygyári igazgatóság értesítése a dohánygyár mögött elterülő telkek megvétele tárgyában. — S. A pápai uradalom kérvénye a vízvezetéki csőhálózatnak az urodalmi majorig leendő meghosszabbítása iránt. — 9. Városi tanács javaslata a dohánygyári telkeken nyitandó utcák elnevezése és a telkek számozása ügyében. — 10. Toch József és társainak kérvénye aszfaltjárda készítése érdemében. — 11. V. tanács javaslata Paksy Károlyné ingatlanainak megvétele iránt. — 12. Vallás- és közoktatási miniszter leirata az orsz. vásártér északi részének tanítóképezde céljaira leendő átengedése érdemében. — A vármegyei közigazgatási bizottság f. hó 10-én Fenyvessy Ferenc elnöklete alatt ülést tartott. Az alispáni, gazd. előadói, főügyészi, főorvosi, főmérnöki és péuzügyigazgatói jelentések meghallgatása utáu Takách Ádám árvaszéki eluök jelentése alapján elhatározták, hogy az árvaszékhez több hivatalnok betegeskedése folytán a belügyminisztertől 4 hóra napidíjas munkaerőt kérnek. A tanfelügyelői jelentés kapcsán elnöklő főispán megemlékezett a veszprémi koresk. iskola épületének m. hó 15-én történt felavatásáról, kiemelve az érdemeket, melyeket Szabó Imre, veszprémi orsz. képviselő, ez intézet létesítése körül szerzett. Szabó Imre ebbeli érdemeit a biz. ülés jegyzőkönyvébe igtatta. — Utolsó vizsga az ó-iskolában. A régi falaknak, ósdi folyosóknak, kopottas termeknek, de a melyekbeu azért a modern haladás aunyi igéje elhangzott, s a melyekben annyi fiatal leánynak kacaja felcsendült, búcsút mondott f. hó lti-án a polgári leányiskola. E napon volt az utolsó vizsga a régi épületben és pedig éppen a IV. osztályé, melynek tanulói nemcsak az épületnek, de az iskolának is búcsút mondtak. A vizsgálaton megjelent díszes közönség soraiban ott volt íenyvessy Ferenc dr. főispán is. Kis Ernő, főgimn. igazgató, mint az isk. gondnokság által kiküldött vizsg. elnök, szép szavakban emlékezett meg ez alkalommal a lelkes tanári karról (Nagy Gabriella, igazgatóuő, Benczelits Erzsi, Ungerl-Aü, Baráth Mária, Julcubovics Marianna, Uercz Dávid és Gáty Zoltán), melynek az intézet kiváló hírnevének megállapításával első sorban érdeme, hogy a régi helyiség a növendékek nagy számának szűk lett. A fényesen sikerült vizsga végeztével a nagyszámú közönség átvonult a kézirauukakiállításba, s valósággal elragadtatással szemlélte a gyönyörű, Ízléses munkákat, melyekkel a kézimunka kitűnő tanítójának, Baráth Máriának tanítványai egy egész nagy termet megtöltöttek. —- Az építészeti és szépészeti bizottság holnapi ülésén fogja tárgyalni a Török János v. mérnök által elkészített belvárosi szabályozási és rendezési terveket. Kilátásunk van rá, hogy a mennyiben e bizottság munkálatával elkészül, már a legközelebbi közgyűlés napirendjére kerülnek a régóta várt s fontos utca-szabályozási tervek. —- Alapkőletétel. Tegnap d. u. 5 órakor helyezték el az állami tanítóképző-intézet alapkövét. Az alapkőletételen megjelent a képezde és tauári kara. Az ifj. énekkar az ünnepélyes aktus alatt a Himnuszt énekelte.