Pápai Lapok. 26. évfolyam, 1899
1899-05-28
Plusz onhatodik év. 2:2. szám. 1809. i im jus 28. ^L ál)a _ Vár0S hatós *S*»ak és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye öílogjelenik mindon vasárnap. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 856 Kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkereskedésp, Fölér. Felelős szerkesztő: KŐRÖS ENDRE dr. Előfizetések ós hirdotosi di|?.k a lap k i a d ó Ii i v a t a 1 á Ii o z k ü 1 d P n d ö k. A lap ára : Rüt'-sz évre li frt. félévre H frt. negyedévre 1 frt ól). Újabb gazdasági intézmények. A «Papai Lapok» ez évi i). számában Bauer Antal, ugodi országgyűlési képviselőtől egy meleg hangú felhívás jelent meg, melyet a mezőgazdaság fejlesztése iránt buzgólkodó képviselő abból a célból intézett városunk és vidéke gazdaközünségéhez, hogy bármely állami gazdasági intézmény elnyerés-ért mozgalmat indítsanak, s így városunkü.slc és vidékének egy ujabb intézményt H/tnsítsaiiak. Nem értesültem róla, hogy u felhívás következtében történtek-e lépések, mert a nyilvánosság terén azóta ez az ügy szellőztetve nem lett, de aligha tévedek, ha annak a véleménynek adok kifejezést, hogy a jú^karatíí buzdítás elhangzott anélkül, hogy a fölvetett eszme megvalósítására az illetékes ;;ö!Í)lc lépéseket tettek volna. Ha ez így van: úgy e fölött esak sajnálkozhatunk városunk és vidéke specialis és a mezőgazdaság általános érdekeinek szempontjából, de egyúttal kötelességünk mindnyájunknak, — még azoknak is, kik a mezőgazdaságtól távolabb állunk — a fölvetett e.-zmével foglalkozni, annak kivihetőségét ,'iérlegelni, s amennyiben kivihetőnek mutat!;"/.nék, a szükséges lépéseket megtenni. Nem kívánunk rámutatni azokra az *K 'krti, melyek a mezőgazdaság szempontjáig <] kívánatossá teszik egy ujabb gazdasági szolgálnak. Ismeretes dolog, hogv a S()-as évek szakintézmény létesítését, hiszen eléggé ismert \ vidék gazdaközönségének kiivetendő mintául és hangoztatott dolog az, hogy a mai nehéz viszonyok közt a régi alapokon folytatni a gazdálkodást nem lehet, mint szintén az is,j óta magába a népiskolába is beleviszik és hogy az ujabb eljárásra való átmenetel j pedig egyre fokozottabb mértékben a niezőesak ilyen intézetek és intézmények utján gazdasági ismeretek elsajátítását, s ezzel a népbiztosítható. Különben is Bauer Antal a , iskolát a gyakorlati életre gyümölcsözőbbé maga cikkében bővebben fejtegette ez okokat, ; akarják tenni. Ezt az irányt csak erősítik De nem kívánunk foglalkozni azokkal az i a külföldön észlelhető hasonló törekvések; okokkal sem, melyek városunk és vidéke így Frauciiiországban a népiskolák egységes speciális szempontjából kivám.tossá teszik ' oktatási tervét megszüntetni igyekeznek, s egy ilyen intézménynek itt leendő felállta- \ e helyett az egyes iskoláknak a helyi sát, inert hiszen ez okok annyira nyilván-, viszonyok által indokolt lokális tantervet valók, hogy a Dunába hordanánk vizet, j akarnak adni, olyképen, hogy a földmivelő ha azokat e lap olvasóközönsége előtt vidékeken a földmivelésre, a szőllőtermelő vimagyarázgatnók. Hanem vizsgáljuk csupán , dékeken a szőlőmivelésre, a tengerpartokon a azt a kérdést, hogy valószinű-e egy meg- hajózásra vonatkozó ismeretek már a népintlítandó mozgalom sikere, s érinteni óhajt- , iskolákban tüzetesebben taníttassanak, a juk azt, hogy mily intézmények volnának mint ezt az utóbbira nézve a múlt év szepazok, melyeknek elnyerhetéséért indokoltan , teniberében el is rendelték. Kétségtelen, lehetne lépéseket tenni. hogy ez iránynak megvau a maga jogoA mi egy, bármily szakirányú gazda- \ súltsága, de kétségtelen az is, hogy az érinsági intézmény felállítására irányuló mozga- tett ismereteknek a népiskolákban csak lom sikerét illeti: azt hiszem, hogy a mező- , elemei sajátíthatók el még helyi tantervek gazdaság mai iránya e tekintetben biztos: mellett is, mert különben a népiskolát reményt nyújthat. Nem kételkedem ugyanis, ! valódi céljától és rendeltetésétől kellene hogy a közel jövőben szaporítani fogják megfosztani. Így tehát szükség lessz és azoknak az állami intézményeknek a szániát, pedig fokozódó számban a tüzetesen gazmelyek a mezőgazdaság egy-egy ágában ké- ; dasági ismereteket nyújtó iskolákra, melyekpeznek alkalmas munkásokat és vezetőket, s ben az elemi iskolákból kikerült gyermekek egyúttal gyakorlati tevékenységükkel a közel ' és a felnőttek nyerhessenek oktatást. TÁ R C A. Légy áldott . . . Légy áldott nyári alkony, Megejtél két szivet. Kéz kézben, ajk az ajkon S ah, egyre azt sóhajtom: Űrökre a tied. Örökre . . . egy öröklét Ez a szerelmi láz. Fölemeled a törpét, A varázst te töröd szét, Ha két szív tétováz. Jer, édes mindenségem, Karod karomba öltsd ! Nász vau a földön — égen S egy édes ölelésben Forr össze ég és föld. Varázsától az éjnek Minden megittasul. A csillag is letéved Útjáról s kedvesének Vágyón ölébe hull. A halvány szende holdat A felhő kergeti; Enyelgőn játszadoznak, Míg rájuk fátyolt fonnak Felhők foszlányai. Suttognak a mohos fák, Mailar madárra vár ; Virágok kelybük' tárják S csillogva hívja párját A szen tjánosbogár. Maradj még, lázas alkony Ah, annyin áldnak itt; Kéz kézben, ajk az ajkon Mért nem lehet virrasznom így ítéletnapig! lílikolth. Mese a mogyoróké] akról. — A «Papai Lapok» eredeti tárcája. — Irta: Ignota. A gyönyörű tündérmesék közül, melyeket mint gyermek édes anyám dalos ajkairól hallottam, mindig visszacseng, visszazeng lelkembe a mogyoróhéjak meséje. — Mikor a vén föld már levetette selyemzöld tavaszi köpenyét, mikor már elviselte virágokkal hímzett nyári díszruháját és szomorúan iueghii//;i magát foszladozott, elsárgult őszi künfoV'bcn, v^v éjjel a jó Isten csak megszánja . . . Díszes fehér bársony ruhába öltözteti, l'eb'ke-i;i csillogó gyémántgyöngyökkel, drága csipke! hont fákra és bokrokra, hogy teljes díszben várja he az ég és föld legnagyobb ünnepét, a kis Jézus szüleié— napját. Mert ez a nap nemCMik a földi lakók legszebb ünnepe, örvendeznek, ünnepelnek akkor a/, égiek is, nemcsak az embereknek s/erez >••/. sok kedves gondot, nagy sürgés-forgás vau ilyr-nkor odafönn is a fényes menyországban ! Hogyne ! Hisz azt a sok drága écle»é^et, melyet a kis Jézus karácsony éjjelén aranyszi-kenkeu lehoz az égből, hogy itt lenn teleszórja vele az illatos fenyőfákat, ezt mind a kis angyaloknak kell elkészíteni. Bizony, karácsony előtt sok dolga van a kis angyaloknak ! Legtöbb munkát ad a mogyorótörés. Míg azt a tengersok mogyorót feltörik, a mi elég annyi süteményhez, hogy az egész világon mindenhova jusson, a paloták fényes termeiben büszkélkedő fenyőfától a kunyhó kicsiny asztalán szerénykedő fenyűágig. . . . Millió meg millió kis angyal dolgozik : nagy menyköveken törik a mogyorót apró aranykalapácsokkal, egyet ütnek reá, a héj kettéválik s s az édes mag kihull belőle. Mikor elvégezték a mogyorótörést, illatos gályákkal, aranyos seprőkkel
