Pápai Lapok. 26. évfolyam, 1899

1899-05-21

4. PAPAI LAPOK. 3 899 május 21. magyar színpad első büszkeségét vendégszereplésre nyerte meg. Az országszerte népszerű Sziklai Kornél után Z. Bárdi (tahi, a népszínház köz­kedvelt primadonnája, majd pedig Újházi Kde, a nagy mester fog a pápai szinház deszkáin közön­ségünk elé lépni. Hisszük, hogy eme nagy áldo­zatukat a közönség teljes mértékben méltányolni fogja. Kornevillei harangok. (h'riji'hj Giza második vendégfellépte az első­nél is nagyobb sikert és a kitűzött célt : szerződteté­sét eredményezte, amit múlt számunkban mi is kívá­natosnak jeleztünk. Disztingvált közönség nézte végig szombaton Plampiette örökszép operettjét, melyben (ierijely Giza Szerpoletle hálás szerepét játszotta. Zeneileg képzett, linóm Ízlésű és kellemes hangú énekesnőnek bizonyult, a ki nem az ölesé) hatás­vadászat hétköznapi eszközeivel, hanem bensőséggel teljes művészettel iparkodik a közönség kegyeibe Jiiini. Sok tapsban volt része ez este s egy szép csokorban, melyet tisztelői nyújtattak fel neki. A márki szerepében í 'sáky Ferenc iparkodott tőle tel­hető jót produkálni. Játékban sikerült is ez neki, de énekével, mint utóbbi időben néhányszor, nem Koldusdiák. A szép eszme, melyuek az igazgató a keddi előadással, szolgálatot óhajtott tenni, szép közönsé­get hozitt össze a színházba, de nem akkorát, mint várluk volna. A páholyok 1—2 kivételével megtel­tek, de a földszint nagy része üres maradt. Pedig a meg nem jelentek nagy műélvezetet mulasztottak el, a Koldusdiák méltán egészítette ki azokat a minta­szerű operett előadásokat, melyek szezonunk díszére váltak. Kifogástalan rendezés, pompás összjáték vol­tak i'őerényei a keddi előadásnak, melyben az ösz­szes szereplők dicséreteset produkáltak. így első sor­ban mindkét énekesnőnk: Mányai és Lévay gyö­nyörűen énekelt és szépen játszott. Mányai az 1. felvonásbeli nehéz szólójáért, Lévay pedig a 'ó. fel­vonásbeli finoman színezett daláért kapott nagy tapsot. Miklósi (Odendorf) elemében volt, állandó derültség kisérte minden szavát. Aktuális kupiéi (a r. kapitányról s a toronyóráról) nagyon tetszettek. Jól énekelt Csöregh, de még jobban Ciáky, kinek édes baritonját végig élvezettel hallgatta a közönség. Pozsonyi Julia szintén elismerést érdemel. A darab­nak kitűnő betanítása, a karoknak precíz éneke Virányi karmesternek válik dicséretére, ki a kis VEGYES HÍREK. Vasárnap ték a Szultánt, és pedig igen Mányay nagy számait. Sárdi ház. Géczy István a Gyiinesi vadvirággal aratott \ eszközeivel lehet a lehető legnagyobb hatást elérni Örömünk csak akkor kisebbedett, mikor láttuk, hogy j közönségünk vígjáték iránt — nem tud eléggé érdek­I lődni. (isiik félig telt meg a szinház, pedig ha .. , ,,,,,, . . . Szikim operettben játszott, mindig zsúfolt haz tap­stkere i.ta valósággal elarasztpi a színpadot papír- . . .' , .. , , *' . , . . , , T , soll neki. Ennek a közepes szűnni közönségnek kosárból előszedett regi darabjaival, llogv ezek al , , , , . „ ., , . " ., „ ,, , ' , . ,' , , azonban uagv meglepetésére szolgait Sziklai. Disz­pnrainol meirelemedelt Phonixek gvakran nem valami', , , , " , , , . . ,? ,.. , , ', , . : kretúl színezett, a részletekig is nnoman kidolgozott ragyogó tollazatú, hatalmas madarak, hanem csiripelő | ^ ^ verébfiókák, arról nem a jelenlegi, de a K —11) ( ílást mutatott be, mimikája, gesztusa élethű és kacagtató volt. A kés történetének elmondásával szűnni ne.ii akaró kacagást idézett elő, mely minden nagyobb jelenetnél ismétlődött. A többi szereplők közül első helyen Tóth Ilonkát emeljük ki, ki ismét k okot tat adott jó kedvvel, hévvel és teljes elegan­ciával. Pozsonyi Julia (Mongodin neje) a legteljesebb elismerésre méltó természetes játékával és jó mimi­kájával méltó párja volt Sziklainak. Kíenovits szé­pen játszotta a festő szerepét. A madarász. Hogy Sziklai halározottau megérdemli azt a páratlan népszerűséget, melynek Budapesten örvend, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Madarász­ban Csörsz báró jelentéktelennek látszó szerepéből oly pompás alakítást csinált, mely mindvégig közép­Ilogy Benedek Gyula Dobó színtársulatának : pontja volt az előadásnak. A mit bemutatott, abból legjobb szinésze, azt közönségünk épp oly tudja, i vajmi kevés van szerepében, hanem gazdag komikai mint mi. A hétfő esti léiig üres házat csakis abból | tehetsége bővítette ki azzá a kacagtató figurává, a rossz hírből magyarázhatjuk, mely a vígszínház ; mely állandó derültségben tartotta a közönséget, minden niűsordarabját megelőzi. Tegyük hozzá, hogy l Szellemes rögtönzései, melyekel özönével outoU, egy­ez esetben: méltán. A Családi örömöknél draszli-j szer sem tévesztették el hatásukat. Postás Mílka előtti (íéezy felelős. Kár azonban, hogy e régi Géczy­vei szemben nem járnak el a budapesti színigazga­tók nagyobb óvatossággal s így aztán a jámbor vidéknek is jut abból a kél es értékű szerencséből hogy holmi Sárdi ház-féle brutális rénidrámákat végignézhessenek. Kínos gyötrelem ennek a lehelel­len jellemekkid és még lehetetlenebb cselek vénnyel felépíteti népszínműnek egész menele és valósággal felháborító befejezése (mikor Sárdi Tamás magára gynjlja a házal;. A szereplók közül Balázsi, Benedek, Tóth Ilona iparkodtak jeles játékukkal a darab dur­vaságait enyhíteni. Mányai Aranka gyönyörűen énekelte béléiként Lili keringöjét. Családi örömök. voltunk megelégedve. Török Malvin napról-napra 1 zenekarral valósággal csodadolgot művel ily nagy jobhait habul és Germaiu szerepébe sok bájt és i (mérettek előadása alkalmával. Kiváló karmesterünk I kedvességet vitt. Jhhá igazgató (Jáspár apója drámai ; az egész partitúrát nagy vervvel — kotta nélkül — erővel teli reális alakítás volt, melynek a közönségre '• dirigálta végig —Az előadás a szoboralapot ál) írttal való mély hatását sűrű taps jelezte. Az előadás • gyarapította. sikeréhez hozzájárultak : Csöregh, Miklósi, Madas \ A kés története, és Uel/iiij. 1 Valóban ürültünk, hogy Sziklait nem úgy, mint Szultán. 'dőbbi vendégszereplései alkalmából, csak operett és délután szép közönség előtt isméiéi- • "f'P«»»» 01 ««. hanem francia vígjátékban is láthatni Koxelánet Lévay Margit játszotta | r °KÍ uk- Mou g ,,diü szcr(J P e krilíiu 1)0,1 is ai!<)k közül a sok sikkel és természetes" báliul.»»«T«* k, "' zi '' 1 való, melyekben a természetes humor erővel énekelte kusabb léhaság és erkölcstelenebb brutalitást ritkán láttunk színpadon. Ha a közönség mulatott, csak a szereplők jó játékának tulajdonítjuk, kik közül Beneilek tünt ki első sorban. Terillac báró szerepét páratlan bonhontiával és eleganciával játszotta, bőven megérdemelve a zúgó tapsokat melyekkel a közön­ség őt ünnepelte. Balázsi Sándornak az idényben ezúttal volt legszerencsésebb estéje, dó kedvvel, túl­zás nélkül, de azért kacagtatóan játszotta a papucs­hősből házizsarnokká változó férjet. A kokott szere­pét TófJi Ilonka adta annyi sikkel, kedvességgel és a szokatlan szerepkörben ritka biztossággal, mely meglepetést és tetszést keltett. Még Pozsonyi Juha érdemel dicsérő felemlítést, míg Kíenovits csak küzd tl bonvivant szerepekkel. kedves szerepét Léi-iy Margit sok temperamentum­mal játszotta és énekei is nagyon tetszettek. Mányui­nak ez az este is újabb diadalt hozott, összes ének­számait nagy élvezettel hallgatta és sok tapssal ju­talmazta a hálás közönség. A többi szereplők közül Csöregh szép énekével, Pozsonyi Julia és Csákig játékukkal tűntek ki, utóbbi azonban a Madarász ismert keringöjét teljesen elejtette. Külöttöseu meg kell dicsérnünk Mikiéisit, a kiuek jeles dékánja an­nál inkább feltűnt, mert professzortársa Pesti, ezúttal nem először, a közönséget szinte negligáló hanyagsággal játszott. Még egyet: A prímhegedüsnek majd minden előadáson 1 — 2-szer elszakad a húrja. Szeretnők, ha szerezne magának tartalék hegedűt, nehogy e miatt a csütörtöki kínos zavar ismétlődjék. — Pünkösd. ...Es égő lángnyelvek lobog­tak a levegőben. Azok pedig, akikre c lángnyel­vek leszállottak, azontúl minden néphez a maga nyelvén tudtak szólani" . . . Ks terjedt az eszme. Terjedt ellenállhatlanúl, alkotva, teremtve új vilá­got. Az apostolok meghódították a földet a sze­retet vallásának. Amaz apostolok, leikre leszállot­tak vala a szent lángnyelvek Pünkösd napján . . . Valamikor régen Árpád magyarjai varázsló szer­tartással ünnepelték e napot, reménykedve néztek az áldozati tűz füstjét: kegyesen fogadja-e felhő­kön túl lakozó Hadúr 1 Mikor aztán a magyar az új hitet fogadta be, a régi ünnep napjával szö­vetkezett nz új és megszületett a legszebb ünnep: a bűbájos Pünkösd. Eljövetele a Szentléleknek, nyílása a rózsáknak, teljessége a tavasznak: ez Pünkösd ünnepe, melyet mint a lélek ünnepét áhitatos kegyelettel ül meg ez idén is a keresz­tyén világ. — Városi közgyűlések. Ivét köz­gyűlése lessz e héten a városi képviselőtestület­nek.. Az első f. hó 23-kán d. e. í> órakor a következő tárgysorral: 1. A városok fogyasztási adó természetű jövedelmeinek rendezése tárgyá­ban kiadott miniszteri rendelet érdemében teendő intézkedések. 2. Szuny község kérvénye országos és heti vásárok engedélyezése, tárgyában. ?>. A dohánygyári igazgatóság értesítése a képv. testület által átengedett telkek érdemében; a másik köz­gyűlésnek, mely f. hó 27-kén d. ti. ,'i-ra van kitűzve, napirendjéből eddig a következő tárgyak ismeretesek: úrdombi szőlőbirtokosok kártalaní­tása, pénzügyi bizottság javaslata függő kölcsön engedélyezése tárgyában, Balassa Lajos és Paksi Károly ingatlanainak megvétele, kultuszminiszteri leirat az áll. tanítóképezde céljaira szükséges telek átengedése tárgyában. — A központi választmány f. hó 19-kéu tartotta alakuló gyűlését. A választmány tagjai közül Steinberger Lipót, Barthalos István, Galamb József, Kende Ádám dr., Kovács István, Kluge Endre dr., id. Marton fal vay Elek, Paál Ist­ván, Rechnitz Ede dr., Sült József ez alkalommal tették le az esküt Mészáros Károly polgármester, vál. elnök kezébe. — Főpapok látogatása. Antal Gábor ev. reform, püspök pünkösd után a vasmegyei reform, gyülekezeteket fogja meglátogatni. — Gyurátz Fereitc dunántúli ágost. evang. püspök pedig egy­házlátogatás céljából június 3-áu érkezik Kanizsára. Innen a horvát-szlavón missziói egyházak látogatá­sára utazik a buzgó püspök, mely állomások különö­sen nemzetiségi szempontból nagy fontossággal bírnak. — A Dunántúli Közművelődési Egyesület f. hó P)-án délelőtt 11 órakor Buda­pesten rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés egyediili tárgyát Széli Kálmánnak, az egylet alapí­tásától fogva elnökének, örökös díszelnökké való megválasztatása képezte. A díszközgyűlés, melyen gróf Pallavieini Ede másodeluök elnökölt, alig tar­tott lf) percig. Ezután az összes jelenvoltak Széli Kálmán miniszterelnökeit magánlakására mentek, s ott Pallavieini őrgróf meleghangú, szép beszéddel üdvözölte Széli Kálmánt, mint a D. K. E. örökös díszelnökét. Pallavieini beszédét több helyen zajos éljenzéssel szakította félbe a díszes küldöttség, mely­nek soraiban voltak : Wlassics, Darányi és Hegedűs miniszterek, /'.adó Kálmán, Reiszig Ede és Feny­vessy Ferenc, főispánok, Márkus József főpolgár­mester, Berezel Dezső, Lnszbery Rezső főispán Győrtnegye küldöttségével, Feilltzsch Artúr báró főispán az E. M. K. E. küldöttségével, Lörinczy György a F. M. K. E. küldöttségével stb. — Széli Kálmán válaszában örök hálájáról biztosította a I). K. E.-t. „A király parancsa — úgymond — a miniszterelnöki állásra szólította, több viszonyt kel­lett c miatt megszakítania, de ezek között legfáj­dalmasabb volt ránézve a D. K. E. elnökségétől megválni. Azért különösen köszöni, hogy örökös tiszteletbeli elnökké választották, s így fönmarad közte és az egyesület közt egy kapocs. ígéri, hogy új állásában is szivén viseli az egyesület érdekeit,

Next

/
Thumbnails
Contents