Pápai Lapok. 26. évfolyam, 1899

1899-04-30

A Petőfi-Jókai-szobor javára a februári színi­előadás tiszta jövedelméből 1UÜ frtot szavazott meg a közgyűlés. A napirend e pontjai után Fenyvessy elnök felkérte Hegedűs Lóránt drt felolvasása megtartására. Jókai apjáról szólott a felolvasás. Poros csa­ládi levéltár elsárgult iratai között kutatva akadt rá a felolvasó Jókai apjának: ásvai Jókay József, komá­romi ügyvédnek tartalmas naplójára. A napló egyéni és kortörténeti szempontból egyaránt érdekes. Hű tükre az egyenes, puritán férfinak, kinek válto­zatos életéről, örömeiről, bánatairól megkapó egysze­rűséggel ad számot a napló, egyszersmind azonban kortörténeti szempontból is tanúságos munka. Az utolsó nemesi felkelésről, a francia háborúról, az ezt követő drágaságról sok új és jellemző adalékot szolgáltat. E napló alapján mindvégig vonzó, szép előadásban költői nyelven, ritka lendülettel tárta fel előttünk az illusztris felolvasó Jókai apjának jellemét. A közönség elejétől végig feszült figyelem­mel és rendkívüli élvezettel hallgatta a remekül előadott, érdekfeszítő felolvasást ég végül szűnni nem akaró tapssal és éljennel fejezte ki háláját és köszönetét. Elnöklő főispán meleg szavakban köszönte meg Hegedűs Lóránt dr.-nak gyönyörű felolvasását és ezzel a Jókai-kör közgyűlését — zúgó éljenzés közepette — berekesztette. Színház. Dobó Sándor, színtársulatunk érdemes igaz­gatója elhatározta, hogy az idei tavaszi szezont pár héttel meghosszabbítja. E hírt bizonyára örömmel fogja hallani közönségünk, mely i\y kitűnő társulat­ban s ily pompás műsorban régóta nem gyönyörkö­dött. Az újdonságok egész sora fog még szinrekerülni és biztosra vesszük, hogy közönségünk műszereidé­nek és műpárlolásának ezután is a színház tömeges látogatásával fog kifejezést adni. A múlt heti előadásokról a következőkben számolunk be : Jafet 12 felesége. A pikánsán hangzó cím szellemes és mulat­tató bohózatot sejtetett. De hát a cini csal ! A té­mának bántó voltál (európai ember, miül a mormon vallás követője — 12 törvényes feleséggel; csak nagy szellemességgel és finomsággal lehetne feled­tetni, — ha lehetne. Pedig e tekintetben a szinmű­irón kívül még többet tett Benedek Gyula, a ki valóságos francia könnyedséggel és eleganciával siklott át sok frivolitásmi és szelídített némely drasztikus jelenetet. Hogy „Jafet 12 feleségét" (a kik között különben Mányay, Felhő, Tóth Ilona mint statiszták szerepellek !) el szí véltük, nagyrészt az ő diszkrét játékának köszönhető. A. feleségek közül nagyobb szerepe csak Lévay Margitnak és Pozsonyi Júliának volt. Lévay játéka mint mindig, ez­últal is kielégített, úgyszintén éneke is. Pozsonyi ritka önmegtagadással és nagy sikerrel játssza a komika szerepekel, ceak egy nem sikerül neki — megfelelő csúnya nem tud lenni. A férfiak közül Miklósi tűnt ki a házasságközvetítő Chrislolbro-féle torzszerepébeu, ó' különben előadásról előadásra jobbat produkál. Balázsi (nagybácsi), Ma das (inas) jól egészítették ki az ensemblet, melyben Jleltay bonvivantként (!) bukkant fel. A darab vasárnap esíe másodszor ment. Himfy dalai. Hétfőn este megismételték Bérezik nagysikerű vígjátékát, de a közönség érdeklődése ezúttal min­den várakozáson alul maradt. A szereposztás másodszor is ugyanaz volt, mint az első előadáson, s az összes szereplők vállvetve buzgólkodtak a művészi nivó fenntartása érdekében. Tóth Ilonkát és Felhő Rózsit kell most is minden fenntartás nélkül megdicsérnünk, a mit egyébként B. Némethi Jolán is megérdemelt. Klenooics és Benedek, nem ilyen szerepben vannak hivatva babérokat aratni. Balázsi nagy intelligenci­ájú színész, kinél tehát felette csodálkoztunk azon, hogy liosty Antal lelkes magyar hazafiból komikus figurát csinált. Ma das Szalóki Péter szerepében jól megállotta helyét. Bőregér. Straussuak pompás operettje és az a körül­mény, hogy benne a főszerepet Mányay Aranka játssza, zsúfolt házat varázsolt elő kedd estére. Es ez a nagy közönség, miután végigélvezte az előadást, azzal az egyöntetű véleménnyel távozott, hogy a Bőregér előadása volt az idei szezon legjobb operett­estéje s egyszersmind olyan, a minőnek párját bajo­san tudná más vidéki társulat produkálni. Ter­mészetes, hogy ennek ío-főrészese Mányay Aranka volt, a ki tüueményes hangjával, ritka énekművé­szetével és előadásról előadásra tökéletesbedő játéká­val a főváros első operett-színpadán is dicsőséggel megállná helyét. Sikere óriási volt ez este, eggyes bravúrral előadott énekszáma alatt (hogy mást ne mondjunk, a magyar dalbetétnél) valósággal a meg­lepetés moraja zúgott át a nézőtéren és az elragad­tatás zúgó tapsban és új rákban jutott kifejezésre. Adél szobalány hálás szerepét Léoayva. bízták, a szép énekpartít jól érvényesítette, szokott élénksége ez­úttal is sokat lendített az előadás sikeréu. Orlovszky herceg kis szerepét Felhő énekelte. Mondanunk sem kell talán, hogy mi más szerepet osztottunk volna ki ennek a bájos és — széphaugű szubrettnek. Miklósi meglepett bennünket. Eisensteint játszotta elegánsan, könnyeden — a mit eddig egyszer sem tett, s énekelte — "agy animúval, biztossággal és erővel, a mit eddig szintén nem produkált. Ma győ­zött meg bennünket, hogy helyén vau Szilágyi örö­kében. Csöregh, a tenorista, ugyancsak kitett magáért, kár, hogy éuektudása nem áll még arányban érce­sen csengő, erős tenorjával. Benedek (börtönigazgató) mintha kissé keti vétlen lett volna, Balázsi (börtönőr), Jleltay, Csáky megfeleltek. —Első helyenkellett volna említenünk a mi geniális karmesterünket, lírányit, a ki lankadatlan buzgalmának ez este látta egyik legszebb sikerét. A páratlanul összevágó előadás rendezése Dobó nagy gyakorlatára és kiváló rendezői talentumára vallott. Julius Caesar. Jó volt rányomtatni az ifjúsági előadás Vörös­marty Mihály arcképével ékes szíulapjára Antonius beszédét, mert különben alig élvezhette volna az ifjú­ság a shakespere-i költészete remekét. A l'órumi nép, a t. segédszemélyzet úgy látszik azt hitte, hogy Goldsleiu Számiban szerepel és egész igyekezetét arra fordította, hogy esetlenül torz maszkjaival, mó­kázásaival, hauda-bandájávat a könnyen és szívesen nevető ŐUI) főnyi hallgatóságot kacajra birja. Így aztán kárbaveszett Antoniusnak (Klenovics) szép dikciója: elölte a nevelés s a tragédia leghatásosabb jelenele hatástalan maradt. A tanúság ebből az, hogy koturnusos darabnál az összes szereplők egysé­ges kioktatása szükséges; fontos hogy a klasszikus dráma szellemével tisztában legi-enek s ahhoz alkal­mazkodjanak. A főszereplők pedig egész igyekezettel voltak azon, hogy tehetségüket javával méltók legye­nek a nagy feladathoz, melyre vállalkoztak. Teljes elis­merés illeti meg Klenovicsot, Benedeket, (Brutus) Balázsit (Caesar) Jleltuyl (Gassius) s a hölgyeket: Tóth Ilonát (Portia), B. Némelhy Jolánt (Calpiirnia) a kiknek jó deklamációját és helyenkint megrázó játékát ÖOÜ főnyi diákság zúgó tapsa honorálta. Az ifjúság a szereplőkkel együtt gyakran hívta a lám­pák elé Dobó igazgatót és Békés titkárt. Hoffman meséi. Csöregh Jenő, ki már a Bőregér előadásánál is sok méltán megérdemlett tapsot aratott, első nagyobb kaliberű és nagyobb sikerű éuekpartíjáért, ezúttal állotta ki a tüzpróbát; s ha ma még Hoffmanját nem is tudjuk arra a magas fokra takszálui, a me­lyen Nagy Gyulának fényes produkciója állott, az már is kétségtelen előttünk, hogy Dobónak jó szeme most sem csalódott s Csöregh szerződtetésében egyik legjobb akvizíciójának örvendhet. Csöregh tenorja kellemes és minden jel arra mutat, hogv már a legnagyobb mérvű fejlődésre képes; hangjának nagy a hajlékonysága, és behízelgő lágy a csengése s ha egy kis gyakorlat a néha erősen észrevehető vibrá­ciót kiküszöböli énekéből, akkor az nagy zenei effek­tusokra is alkalmas lesz. Játékán is- még sok a csi­szolni való. Olimpia, Antónia, Stella hármas szerepét­a társulat két csillaga: Felhő és Mányay látták el amaz az Olimpia, jelenetében brillírozott, Mányay pedig Antóniát játszotta és énekelte oly hangon, 1 a milyen évek hosszú sora óta nem volt hallható szín­házunkban; csak ilyen hatalmas hangon való ének­lés az, a mi képes a hallgatóban azt az illúziót kelteni, hogy Antónia agyouéuekli magát, Mányay ez esti sikere méltán sorakozik a keddi Rosaliudá­hoz: a mostani sikerekben gazdag szezonnak is ez a két szerep messze kimagasló momentuma lessz. Lindorf szerepében a közönség Csákinak erős hang­ját és jeles játékát egyaránt méltányolta. Szent-e vagy őrült ? Echegaray legújabb drámája nálunk sem tudott nagyobb hatást és sikert elérni, a min éppenséggel nem lehet csodálkozni, ha figyelembe vesszük, hogy ennél sokkal jelesebb drámák sem tudták közönsé­günk érdeklődését lekötni. Kevesen voltak a pénteki előadáson s eme keveseknek fele rémségesen unat­kozott, a másik fele pedig hitetlenül rázta a fejét Don Lore.nzonak, az örült spanyolnak (mevfc bizony nem szent a Lorenzo úr) bombasztjai hallatára. Balázsi egy nem neki A'aló szerep ábrázolására fordított sok, jobb sorsra és nagyobb sikerekre méltó ambíciót és fáradságot, s ugyanily hálátlan feladat jutott Tóth Ilonának is. A többi szereplők is buzgóau fáradoz­tak s nem rajtuk mult, hogy sikertelenül. A város hivatalos közzététele. 2305. ikt 899. Hirdetmény. Pápa r. t. város polgármesteri hivatala köz­hírré teszi, hogy a kereskedelemügyi m. kir. minisz­ter úr 2(5207 ;'9. számú rendeletével megengedte Kreutzer Antal vásárbérlőnek, hogy a Veszprém városi, május 1-éu tartani szokott országos vásár az az idén kivételesen május S-áu tartassák meg. Pápán, 1SU9. április 25-én. Mészáros Károly polgármester. VEGYES HÍREK. — Személyi liirek. Fenyvessy Ferenc dr., főispán a holnapi megyegyűlésrc f. hó 28-kán városunkból Veszprémbe utazott. — Őzike Lajos, kir. tanácsos, főiskolai gondnok a hét elején három napig városunkbau tartózkodott. — Megyei restauráció, ^vagy napja lessz holnap Voszprémmcgyénck, a mikor is több előkelő megyei tisztviselői állás betöltéséről fog a vármegye rendes közgyűlése határozni. Egy pár megyei tisztviselői állás ugyan már régebben üre­sedett meg, de mivel a törvény értelmében a restaurációt csakis rendes közgyűlésen lehet meg­ejteni, azért került az a májusi közgyűlés napi­rendjére. Minket nagyon természetcsen a megüre­üresedett állások közül a pápai járás főszolgabírói állása érdekel. Járásunk megyebizottsági tagjait a főispán felhívására Sült József, kir. tan. és Ihász Lajos, közig. biz. tagok igen helyesen érte­kezletre hívták egybe, hogy nyilvánulhasson a járás óhaja már a bekövetkezendő választás előtt is. ürömmel regisztráljuk, hogy a járási értekezlet Bélák Lajos, helyettes íöbiránkat kandidálta és mert vármegyénkben mindenha az a tisztességes szokás dívott, hogy más járásbeliek nem akartak ráoktrojálui az érdekelt járásra olyat, a kit az nem akart, bizton reméljük, hogy a többi nem érdekelt járások ezúttal is követni fogják az ősi szokást és akceptálni fogják a pápai járás hiva­talosan kijelölt jelöltjét: Bélák Lajost.

Next

/
Thumbnails
Contents