Pápai Lapok. 25. évfolyam, 1898

1898-01-09

XXV. óv. PAPAI LAPOK 1898. január 9. % szám. PÁPA VÁROS HATÓSÁGÁNAK CS TÖBB PÁPAI, S PÁPA-VIDÉKI EGYESÜ

LETNEK MEGVÁLASZTOTT KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG: Jókai Mór utca 856. <lr Kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkereskedése, Főtér. Laptulajdmios: - Fenyves.sy Ferenc. Felelős szerkesztő: clx*. Kőrös Erjtxclx. e. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatal á h o z k ii 1 d e n d ő k. A lap ára: Egész évre (> frt, félévre ÍJ frt, negyedévre 1 frt 50. Efryes szám ára 15 kr. Központ és vidék. rekvéseket, melyeknek gyökere ;t nemzeti a magit részéről szerény viszonyaihoz mér. egyéniségekbe nyúlik. Mi azzal uralkodunk, ten a lehetőt megtenni látom. Hagyjuk el az ismert hasonlatot, hogy mert igazságunk vau; mi azért vagyunk De a központ segítsége föltétlenül szükMagyarorszag kettős szív-kamrája Buda-1 vezérnép, mert az összes nemzetiségek között séges, szaporítanunk kell az oly intézinénemesnk magunknak van történelmi esz--nyéket, melyek a vidéket a fővárossal újabb jménk, nemcsak magunknak van történelmi, meg újabb kötelékekkel fűzik egybe. Ilyen pest. Szeretnénk gyakorlati, aktuális irány ban szólni. Es mi ez irány? Az, hogy ha Budapest az ország nagy szervezetében a szív: ne csak az ország életnedvét sziyju föl, hogy hatalmát, fényét, erejét növelje, világvárosi hivatását teljesitse: hanem a magyar szellemben áthasonitott magyar műveltségi eszméktől áthatott áramlatát a szellemi életnek terjessze el az ország legkisebb zugába is. Magyarország sajátos helyzete azt kívánja, hogy Budapest ne nőjjön a vidék Párizsává, mely a szellemi élet í'sszes volna az u. n. V ni ferrit íj crtcnalon. Az egyetemi oktatás színvonalán a tudománvoc jogunk, de a jövőre nézve is csak magunknak van az összes nemzetiségek közt oly törekvésünk, mely egy politikai nemzet al-, eredmények terjesztése: ez az University kotására irányul. Egyetlenegy nemzetiség extensinu feladata. ()ly városokban, milyen sem képes politikai eszményt magának eb- Debrecen, Sárospatak, S/oged, Pozsony, ben a hazában, a történelmi alakulás kere- • Kassa. Kecskemét. Pápa és egy jiár leltében kitűzni: mindenik bevallva vagy nem,

] vidéki város: egyetemi tanerők vagy más akaratlan sodortalik az államboinlasztó, lég- • képviselői a tudománynak koronként kivárakat építő aspiránsok körébe. [ szállva, felolvasásokat, előadásokat tartva: De ennek valóságát csak azzal hun- bámulatos hatást gyakorolnának. A tud' agait a politikai mozgalmak összes irányait j nyitják be, ha a magyar vezérszerepet oly mány társadalmi erővé varázsoltatnék : >-/., olv kizárólagos hatalommal képviseli, hogy . . nemzeti kultúra alakjában gyakoroljuk, a inélves érintkezés útján az illető város iu=' videk csak vontató hajó terheképen kö-j

nu

d

y rurápai kultúra, mely'a műveltség telligcneiáját a központtal a kollegialitás zonyos tétlenséggel vonszoltassék. Nem! A j áramlatába beleviszi az országot, mely a : szeretetteljes kapesával forraszthatnák >gvbe nemzetiségeknek a politikai nemzettestbe j Y

\\{

V

R„T átalakító mtgy eszméket nemcsak A tudomány beesel egy nagv vidéki \'árváin teljes lu-olvasztása az önkéntes társa- í atV

eszi és szajkómódra utána mondja, de társadalma 'előtt lu-hi/onviilniuák, a/ érdekdalnn erók tevékenységének minél erőtelje- I „r-gérti, felfogja, terjeszti és oly szeretetre-; lódésí felköhhetn.'k és a f.-léhrcdt érdek a j méltó társadalmi formát tud azoknak adni, tudományos, művek tel jes/.tését leh'i<>\>olv intézményeket tud teremteni, melyek a ' tenné, hogv m- esak a íudoután v<>-. társii-a társadalmi erőket éj) a műveltség kap- lat<>k oltalma alatt mint üvegházi növény csaival kötik össze. Ezt az i^azi nagy nem- fejlődjék a mi tudományunk, de a m-m

/et', zeti feladatot a eidrk van hivatva uiegol társadalom »/.aluid légköréi .eii s/nkki tiji r dani. Es örömmel, igazán hazafias lelkese- sudárba, mint hatalmas, toivbélye.- ia. déssel telik el lelkem, ha Pápát is c nagy A vidék hoz/a meg a maga .-<! !u/a».' . nemzeti feladatok megértésében eló'ijárni és . Tegye lehetővé ez intézmény lét.•-'!<•..,'i, >

; seoi) kifejlesztése utján lehetséges. Akár pánszláv, tikár dákoromán, akár irredenta horvát vagy szerb törekvéseket Budapestről ellensúlyozni nem lehet. Erőhatalommal lehet; de prior medicina mor'.r>. A magyar igazságérzeten, a magyar szabadsagszeretet.cn esnék szégyenfolt, ha vérrel, ha fizikai erőhatalommal nyomjuk el a nemzetiségi töűgy sereglett a fehérnép, pedig Vera nétij' avalázalos IIa férjhez megy. —• A cf apai Lapok* eredeti tárcája. — Irta: Alapi Gyula. I. Még rövid ruha volt rajta, kurta szoknya és , alig volt a lelkem, hogy odavette magáim/.. A tel kivágott lakkcipó', pedig senkise hitte volna el. : segél marja ós mindig a leánynak ád igazat, ha az hogy Huska tizenhét éves. Édes, lágy hangon beszélt, í asszony szidja. Mert makacs lány ám ez. Ámde böesülctes, hites felesége, örökkétig tart náluk a pörpatvar, mindig tülekednek e miatt a lány irdalt. 'Nem volt ölég néki, hogy szeretőket tart,— uramlia ' ban többre be.-sulték -?^y mosulv.ír és ine-elked . nem röstelto a pofáját nyilvános nappal eltolni a szavait, a mely mindegüknek kiiárf, mint eg\ ti-/ Szeder Kis Béni leányához, ahhoz a szép mákvirág j tított ve>epeeseuvét. Bíiskéhez, nagy gála kisasszony lett a .-zeniemből, nekem majd hogy ki nem égett a szemem ! Most meg erre az ártatlanságra vetette a szennát. ()t éves evelem és félénken sütötte le szemeit, melycdi barnák, nyíltak és nedvesek voltak, mint egy ó'züuőé. Magam akkor néhány szürke napot morzsoltam le a kis vidéki városban, ahol születtem. Ilonka a húgom játszótársa volt, hát igyekeztem mulattatni ezt az erőteljesen fakadó rózsabímbót. Hosszúkás arcán valami bájos szabálytalanság ült ott az ajkai körűiddé ha megszólalt, egyszerre igen kedvesnek tetszett. Nem volt semmi dolgom, csak henyélni, enni inni, tehát ráértem a húgomat kikérdezni a barátnéja fel ól. De az öregasszony, aki dajkált és "eveim igyekezett bennünket, jobban tájékozott, mert a hogy a két kis lány kiment, elduruzsolta a szőke IIa történetét. — Örökbe fogadta a Szereda Dien es. Hanem huncut annak még a majája is. Nem kuli neki a í-zereda uram mindig istentelcnkedik és hegyin hátán megy a szegény asszonynak a miaíl a kis kócos miatt. Pártját fogja, kedviben jár, köesögteti, hízelkedik neki, tudja ám miért! De van ám annak az asszonynak is magához való esze. Tudja jól a lelkem, hogy azt a leányt magának neveli S'zereda uram, hogy nem sülyed cl a világ az emberek gonoszsága miatt! Szered,l felesége, Teréz i»»s-z>>!tv. egy -ivám, alacsony, hitvány asszonyka, kit nyilván ;>é:i'é>'v! vett el a nyalka, daliás ember, s.,k-/or állt a >/>"k ajtóban kisirt -zeniekkel '•- liót'eh'»r !•<•>. 'nyi -./.'hívei babrálva bánatosan tekinti u a p:ip-ajital é- - el;t ivel benőtt Borjú-térre. Négy kicsi pogányt temettek el ,i lemeiíib". Az ötödik azonban halva született mind a négy. megélt. Teréz asszony, aki a dali Szereda mellett olyan volt, mint a hét szúk esztendő', két felől is találva érezte magát. Mint porontyának anvja féltékeny volt a betolakodott, vadidegen leányra, aki -ötét k7. öreg Vera nénje tehát két dologra lett | szemeivel megvcloVn tudott ránézni hála IWyelt és elölte volna egy kanál vízben, mert, éle- asszonyi iigyehnessé egy kissé hosszú és zavaros előadásával : Szereda úrra és lluskára. II. Szereda Dénesnek vendéglője volt a Borjútéren a J/elu'r hattyú-hoz, de tartott széket és abban húst vágott. A szép, dacos nézésű, barna emberhez csak ösztöne megsejtette benne jövendő' vetélytársát, a kinek napról-napra több előnye lett fölötte viral«) szépségével. A dacos leány szive gyökerén éppen oly gyűlölet lakott, mint nevelő anyjáéban, mert folyton üldözte es gyűlölséget Szereda macska hi/.clgése és hatalmas fölénye csak szította.