Pápai Lapok. 25. évfolyam, 1898

1898-03-06

kinézésű legény nem lehet első század szakaszvezető. Hát éppen azért az édes anyjához fordul kérésével: hogy extra ruhát, no de extra ruhát csináltasson néki! Hej, de az édes anyának nem az extraruha a főgondja. Elszorul a szíve, hogy fia már csak ideigóráig az ové s felhangzik erre édes-húsan a legény éneke: „Edes anyám ne síráson engemet." S megindul a vigasz: Nem is legény az, aki nem katona, meg aztán nem is olyan borzasztó komisz ám az a katona élet, meg aztán nem a világ az a három (ha nem lessz sarzsi, hát „két kis") esztendő. Hanem azért, mikor úgy komolyan gondol rá, agyereknek is elszorul a szíve. Pedig még mit sem tud az ab rik tolás kalváriahegyéről, az Ordnung keresztjéről, meg arról, hogy minek is van az iufauterisátnak feje? Nem tud erről semmit, csak azt tudja, hogy az édes szülői szeretet elszakad tőle, az arany szabadságnak vége lessz. Bizony, bizony vége lessz. AZ SZAKÉRTŐKNEK DICSÉRETI. Ha a prókátor a csűrés-csavarás minden eszközével hiába próbálkozik, ha szerencsétlenségére olyan feladat jut neki osztályrészéül, hogy az éjszakai sötétség legnagyobb igazságtalanságát a napnál fényesebb igazságok színvonalára kell neki helyeznie, a rabulisztika minden fegyverének felhasználása után mindenkor vau egy végső menedéke: a szakértői vélemény. Ez az, amivel be szokták bizonyítani azt, hogy a fehér fekete, kívánatra azt is, hogy a fekete fehér, sö't végső szükségben arra is lehet szakértői véleményt •szerezni, hogy 2x2=5. Valószínű, hogy Eötvös Károly mondotta, az is lehet különben, hogy nem mondotta, hogy a szakértő illetve szakértelem az, a ki, illetve a mi az embereknek rendesen károkat szokott okozni. Egyszer volt, hol nem volt az Óperenciás tengeren innen valahol Veszprém vármegyében, aunak is pedétiglen egyik híres városában egy 4ü() m. mélységre l'urt lyuk. Némelyek szerették volna elhitetni orról a lyukról, hogy az artézi kut, pedig hál semmi egyéb az, mint a szakértőknek örök dicsőségét hirdető, földbe rejtett monumentum. Vgyanez a híres város egy másik ilyen monumentumot is szentelt az szakértőknek dicséreti re, ezt meg úgy hivják, hogy városi í-zölötclep. Egyelőre ez még csak kisebb szabású, mindössze egy-két-kilencczer forintjába került a városnak, az a másik, a 400 méteres lyuk, az majdnem kétszer annyiba. Igazán szép dolog ezektől a szakértéktől, hogy a nekik emelt monumentumok költségeiben degresszív irányt követnek. Hisz éppúgy akadhatott volna olyan szakértelem is, mely nem fél annyi, hanem kétszer annyi számú ezredeket nyelt volna el, mint az artézi kut. VÉGE A FARSANGNAK. Még szinte fülünkbe cseng a farsang utolsó átmulatott éjszakájáról a cigányok zenéje, mikor a templomban orgonazűgás magasztos hangjai melleit iut felénk a szózat: „Térj magadba, emlékezzél meg, hogy por vagy és porrá léssz." De a virágvasárnapon szentelt illatos barkának nagyon könnyű a hamuja, az emberek azt hamarosan lerázzák magukról, mert nem akarják elhinni, hogy ők — ÍI teremtés koronái — porból lennének; alfélé, csak messze jövőbe vágó problémák pedig, hogy vájjon porrá lesznek-e, nem igen aggasztják az embereket, hisz ilyenkor az a jelszó, hogy „soh'se halunk meg." A húshagyó kedd éjszakáján meghalt Karneval új Főnixként föléled hamvaiból * tovább uralkodik a böjtben is. VEGYES HÍREK. — Di'. Hegedűs Lóránt, ki csak a múlt hóban tért vissza amerikai tanulmány útjából, folyó hó 20-án fog éleményei és tapasztalatairól a Jókai-körben előadást tartani. Értesülésünk szerint a Jókai-kór e hó 20-án nagyobb szabású estélyre készül, s meghívja arra a helybeli társasköröket is. A Jókai-kör rendes estélyc folyó hó 13-án meg fog tartatni. • — Nagy idők tanúi. Lapunk február G-diki számának vezércikkében a következő sorokat irtuk : «E közgyűlésre (aniávc. 15-ila városi díszközgyűlésre) bizonnyal meg fogják hívni a nagy időknek még városunkban élő tanúit s midőn a közgyűlés 1848. március 15-ike és 50-ik évfordulója emlékének jegyzőkönyvében megörökítését határozza el, bizonnyal odaiktatja 48-as agg honvédjainak neveit is.» Nem hallottunk róla, hogy a városi tanács ez irányban intézkedett volna. Minthogy azonban még elég iclő van a külön meghívók szétküldésére, a hódoló kegyelet, e kötelességét ismételten figyelmébe ajánljuk városunk vezetőségének. — Jókai-kör. Hosszabb szünet után, melyet a kör helyiségének újra festése tett szükségessé, m. hó 27-én ismét egybegyülekezett a Jókai-kör előkelő törzsközönsége, hogy ismét végigélvezze egyikét azoknak a valóban minden tekiutetben sikerült háziestétyekuok, melyeknek megújuló dicséretével a sablon vádját vonnók magunkra. Aműsor első száma „Részletek Erkel Hunyadijából" volt, melyet Kiss Vilma, GWcw/ay Erzsi zongorán, Harmos Blanka harmoniumon, Gáty Zoltán, Burglwdt István és Schuh Vendel vonóshangszereken mutatlak be sok erővel és lendülettel, kitűnő összjátékban. Barcsi József, főiskolai tanár, ritka tapintattal választott a természetrajzi tudományok köréből oly tárgyat, mellyel a nagyrészt hölgyekből álló díszes közönségnek érdeklődését felkelteni és egész felolvasása alatt ébrentartuui tudta. „Fehér és fekete gyémántok" volt cime felolvasásának, ezúttal azonban csupán a fehér gyémántokról, e szemkápráztató ékkövekről értekezett könynyed modorbau és élénk stílusban. Különösen élvezetes volt felolvasásának az a része, melyben a nevezetesebb gyémántok történetéről mondott el sok új adatot. A közönség sűrű tapssal jutalmazta a nagy tudományos apparátussal készült előadást. Gyulai Pál „Éji látogatását" szavalta ezután melodrámaként Wujdits Ilonka. Hzavalatában, valamint Harmos Blanka kísérő zongorajátékában annyi beusó'ség és tehetség nyilatkozott meg, hogy a közönség alig győzte tapsolni a bájos fiatal előadókat. Meyerbeer „Prófétája

1

' koronázási indulójának hatalmas • zenéjét Kiss Vilma, (Jsoknyay Erzsi, Gáty Zoltán | és Schulz Vendel pompásan juttatták érvényre, zúgó \ lapsok között fejezve bc az estét. I — Részleges tisztújítás. F. hó 23-án ' d. u. 3 órakor Kolossváry József alispán elnöklete j alatt részleges tisztújító közgyűlés lessz. E gyűlés fogja | a városi gazdái és remlörbiztosi állásokat betölteni. — Elismerés. A helybeli vöröskeresztegylet választmánya szép elismerő sorokat kapott i Budapestről a központi igazgatóságtól, melyben tudatják, hogy a pénztári számadást a központi iroda ! felülvizsgálván, helyesnek találta és a fiókegyesület ! jótékony adományait dicsérőleg emelik ki. A levelet | e sorok fejezik be: „Röviden egybefoglalva a t, I választmány és ekö sorban a lelkes tisztikar a múlt év folyamán is kiváló jelét adta tapintatának, űgyj buzgóságáuak és nemes kötelességérzetének, amelyért I kedves kötelességünknek tekintjük ez alkalomból is i őszinte köszönetünket és meleg elismerésünket kifejezni." Aláírva: Schlauch, alelnök. Dr. Babarczi Schivartzer Ottó. — Zászlóavatás. A dunántúli ev. ref. egyházkerület pápai főiskolájának tanári kara és tanuló ifjúsága .1848. márc. 15-nek félszázados évfordulóján folyó évi március hó 15-én, délelőtt 11 órakor tartja az xij főgimnázium tornatermében az ifjúság új zászlójának felavatási ünnepélyét. Az ünnepély sorrendje; 1. Himnusz. Énekli a főiskolai énekkar. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Kis József közigazgató. 3. A zászlót a főgiran. ifjúsági segítőegyesület nevében a főiskola részére átadja Faragó János elnök. 4. A zászlót a főiskola részére átveszi Antal Gábor püspök. 5. Szózat. Énekli a főiskolai énekkar. A felavatandó, nehéz selyemből készült piros-fehér zöld színű, rendkívüli dísszel kiiállított zászló már megérkezett. Egyik oldalán a hivatalosan megállapított „kis magyar cimer" vau dús arany hímzéssel kivarrva, felette arany betűkkel Kölcsey aranyszavai: „A haza minden előtt", másik oldalán a főiskola pecsétjének rajza : egy termő szederfa van szines selyemből kihimezve, felette aranybetűkkel 'a jelmondat: „A tudomány hatalom." — Regálé kötvényeink devinkulálása. Tudvalevő dolog, hogy a városi képviselő testület a vizmű' költségeinek fedezetéül a város tulajdonában levő regálé kártalanítási kötvényeket jelölte ki, s ennek folytán a tanács felírt a kormányhoz a kötvények devinkulációjának engedélyezése iránt. Ez az engedély a héten meg is érkezett s tekintve, hogy a vízmű építés annyira előrehaladt, hogy a vállalkozó eddig 114,000 frtnyi munkát teljesített, legközelebb intézkedés is fog történni, hogy a kötvények értékéből a munka előrehaladásának arányában részfizetés eszközöltessék. — Száz éves templom. Ez év tember havában lessz 100 éve, hogy a veszprémi ág. evang. templom épült és megnyílt a hivők számára. A veszprémi ág. evang. gyülekezet nagy ünnepélyességgel fogja megülni a százados évfordulót. Az ünnepi emlékbeszéd megtartására Gyurátz Ferenc ág. ev. püspököt kérik fel. — A Pápa városi és vidéki takarékpénztár f. évi február 17-én Bock István vezérigazgató elnöklete alatt tartotta reudes közgyűlését a nagyszámban megjelent részvényesek élénk érdeklődése mellett. Dr. Koritschoner Lipót iutézeti ügyész terjesztette elő az igazgatóság és felügyelő bizotság jelentéseit, s a nyereség felosztására vonatkozó javaslatot. A forgalom ujabbi emelkedése, s különösen a takarékbetétek jelentékeny gyarapodása az intézet fokozatos fejlődéséről és megizmosodásáról teltek bizonyságot, a miért a részvényesek köszönetét dr. Lb'wy László fejezte ki a vezetőség iránt, kiemelvén a vezérigazgatónak és az igazgatóságnak az intézet felvirágoztatása körül kifejtett sikeres tevékenységét. A uycreményfelosztási javaslatot elfogadták s az osztalékot részvényenként 10 frtban állapították meg. Elfogadta a közgyűlés az alaptőkének a tartalékalapból 25000 írtról 50000 frtra fölemelését is, a mi mellett a tartalékalapban még mindig 13000 frt marad. Az igazgatóságba megválasztották Fischer Adolf (régi), ifj. Martonfalvay Elek és LÖH'i Adolf (új) igazgatósági tagokat. A felügyelő bizottságot újra megválasztották. A nyereségből a városi házi szegények részére azonnal leendő kiosztás végett, továbbá a helybeli j 4 hitfelekezet szegénysorsú tanulói részére 100—100 frtot szavazott meg a közgyűlés. — A Polgári Kör választmánya múlt hó 20-án tartott ülésében egyhangúlag elhatározta, hogy a kör felvirágoztatása terén elévülhetetlen érdemeket szerzett volt elnöknek, Wajdits Károlynak, arcképét a kör számára megfesteti. — A pápai ev. ref. főisk. ifjúsági képzötársulat a toisk. ének- és zenekar közreműködésével 189S. évi március hó 15-én este a városi színházban a szabadságharc 50-ik évfordulóján j emlékünnepet rendez. Kezdete 7 órakor. Helyárak: nagy-páholy 4 írt, kis-páholy 3 frt 50 kr, erkélyszék 1 frt, támlásszék 80 kr, zártszék (50 kr. Jegyek előre válthatók Vargha Kálmán társulati pénztárosnál a theol. akadémia épületében naponként d. e. 8—12-ig s az ünnepély napján este 5 órától a színházi pénztárnál. Felülfizctéseket köszönettel fogad s hirlapilag nyugtáz a társulat. Az ünnepély után a „Griíf"-szállodában társasvacsora s végeztével táncmulatság lessz. Műsor: 1. Részletek a „Hunyady c. operából Erkeltől Gáty Zoltán átiratában, előadja a főiskolai zenekar Gáty Zoltán vezetése alatt. 2. Emlékbeszéd, tartja : dr. Kapossy Lucián tanár-elnök. 3. Kuruc dalok Káldy Gyula gyűjteményéből : 1. Rákócy vSámuel (1604.); 2. Kuruc tábori dal (1672.); 3. Kuruc tanya (1709.), előadja: a főiskolai férfi kar. 4. Emlékezés 1848-ra. Irta: Lampérth Géza, szavalja : Veress István IV. é. th. 5. Rákócy-nyitány Kéler Bélától, négy kézre zongorán előadják: Burghardt