Pápai Lapok. 25. évfolyam, 1898

1898-02-27

A katholikus kör hangversenye. In'titán tapasztalható nagy érdekló'dés mellett tartotta meg a helybeli kath. kör f. hó 20-án a Grifi'nagytermében táncmulatsággal egybekötött hangversenyét. A termet zsúfolásig megtöltötte a közönség, melynek soraiban városunk nem egy előkelőségét is ott láttuk családjaikkal együtt. A kitűnően összeállított programmal ki is érdemelte a kör e rendkívüli érdeklődést. A műsor első száma dr. Giessuein Sándor, győri kanonok, a kiváló tudós, nagy alapos-ággal és amellett könnyűséggel megirt felolvasása volt A céhekről, melyet figyelemmel hallgattak és zajosan megéljeneztek. Ltána Kriszt Jenő, városunk plébánosa, adta elő zongorán Székely „Honi emlékeit." A közönség, mely már a pódiumra felléptekor lap-.-al és éljennel fogadta az érdemes előadót, gyönyörködve hallgatta a mindig ismerősebben hangzó akordokat és végén alig akart kifogyni a tetszésnyilvánításból, melyet az előadó zenei tudásának teljes érvényesítésével bőven megérdemelt. Az ezután következő szám, Hanauer Zoltánné szavalata volt az estnek művészi tekintetben legkiemelkedőbb pontja. Kis József Gedővár asszonyát szavalta azzal a drámai erővel, az érzelmeknek, indulatoknak azzal a szívhez szóló tolmácsolásával, mely csak keveseknek adatott meg. A tragikus költemény megrázó előadása mély hatással volt a hallgatóságra, mely zúgó tapsok és éljenek közt újból hallani kívánta a művésznőt, ki Dóci Gsók-definicióját szavalta most el a játszi enyelgés, a pajkos naivság behízelgő varázsával. Kiss Vilma és üsoknyay Eliz zongorajátéka (Magyar láncok Brahmstól) művészi összhanggal és finomsággal tünt ki. IWtjdits Ilona igen ügyesen mondóit el egy tréfás monológot, melynek előadásában Bermiiller Alajosné és Reguly Dezső sctrédkeztek neki, mint sok kacajt keltő „közbeszólók". Plánok Mihorinyi Jenő énekelte el Orosz Mariska zongorakisérete mellett nagy hatást keltve Dankó Lemondás c románcát. Méltóan fejezte be a hangversenyt a Jókai-körből jól ismert kitűnő zenei tár.-aság: Kiss Vilma, Csoknyai Eliz, Gáty Zoltán, Schultz Vendel, Lázár Andor és Burghardt István, Jkik Weber Bűvös vadászából egy kvartettet adtak <el«'í szabatos, gondos és preciz összjátékban a hallgatóság nagy élvezetére. Hangverseny után az étterembe vonult a közönség uagy része, honnan egy óra niulva visszatértek s aztán megkezdődött a tánc, hangos jókedv, fesztelen öröm között és folyt hajnalig, vagy annál is tovább. A táncolók oly nagy számmal voltak, hogy tudósítónk kénytelen volt a névsor összeállításáról lemondani, mivel teljeset ugy se tudott volna készíteni. Annyit sikerült feljegyeznie, hogy az első négyest 52 pár táncolta. TOLLHEGGYEL. Krónika. „A jelmezestről — Asszonyom, Kegyed szólt — versben írjak, Ez is van ollyan érdekes, Mint bakter s vízidíjak." „Es a mi fő költő előtt, Vagy főnek kéne lenni, Ebben költészet is vagyon Poézis, ah de mennyi 1" Es itt sóhajtott, Asszonyom, Hiába is tagadja ! . . . Poétikus volt hát a bál ? Volt színe és zamatja ? S kegyednek úgy tűnik ma föl, Mint édes röpke álom, Mindaz, mit ott tett és beszélt, S mi ott történt a bálon ? Kérdhetném tán azt is: „miért ?

tt Várhatnék válaszára ! Nem mondaná el azt ki sem, Ki ott fönn volt a bálba'! Lett légyen bár parasztleány, Tiroli vagy japáni, Oláh, cigány, orosz, pikárd, Szerb, bolgár vagy maláji. Lett légyen nimfa, harlekin, Vagy bármiféle fajta, Kérdezhetnék' bármeddig i?, Hallgat mindnyájuk ajka. Kern mondaná el azt ki sem! . . . Ah édes báli percek ! Miért hogy ti is eltüntetek, Mint Karnevál, a herceg? Ez jött és elment. Hamvazás, Megtartottuk napod bár, Ha lessz még bál, lessz olyan is, Ki táncra, bálba eljár. A hal drágább lesz majd ugyan, He nem drágul a pezsgő, S a Griff teremben reggelig, A zene szól, a zengő! S ez így megy mig jön a tavasz . .. S minő tavasz közelget! Szellőjének fuvallatán A föld gyönyörbe' reszket. Szabad tavasz, dicső tavasz Eszméknek újítója! Félszázados szentségüket Egy nép nagy félve ójja. Szabad tavasz, dicső tavasz. Szíveknek gyógyítója, Melyek szenvedtek gyászosan Sok hosszú század óta. Szabad tavasz, dicső tavasz, Jövel, epedve várunk ! Magasbbra törni jöjj, segíts, Erősítsd gyönge szárnyunk ! Ah, ünneped megülni mi Miért vagyunk szegények'! Dicső tavasz adj új erőt, E gyönge nép szívének ! . .. Marti alls. A város hivatalos közzétételei. 021. 1898. Árlejtési hirdetmény. Pápa város polgármestere közzé teszi, hogy a város sörutcai emeletes házánál az emésztő gödör valamint az árnyékszók nyelőjének újonnan való elkészítésére f. évi március hó 2l-ének d. e. 11 óráján a főjegyzői irodában közszemlére kitett költségvetés és tervrajz alapján árlejtést hirdet, mire a vállalkozókat ezennel meghívja a városháza nagytermébe. Pápa, 1898. február 11-én. Mészáros Károly, polgármester. ad. 20^ sz^ 1898. ap. ~~ Ujabbi felbivás az adózó közönséghez. Ismételve felhivatnak mindazok, kik a folyó 1898. évi hadmentességi díj kivetésére vonatkozó vallomásokat a már közzétett határidőben be nem adták, hogy ezt a vallomásukat a folyó évi március hó 1-től számítandó W nap alatt annyival inkább adják be, mivel ellenkező esetben adójuk a törvényben meghatározott súlyos következmények terhe alatt — hivatalból fog megállapíttatni. Kelt Pápán, 1898. évi február hó 26-án. Városi adóhivatal. VEGYES HÍREK. — Személyi hir. Antal Gábor, ev. ref. püspök f. hó 23-án és 24-én városunkbau időzött. — Bauer Antal, az ugodi kerület orsz. képviselője, hosszabb időre családjával együtt Ihászira érkezett. — 1848. március 15-ikének ötvenedik évfordulóját városunk tudvalevőleg ünnepélyes közgyűléssel fogja megülni. A közgyűlésre ünnepi diszszónokul Gyurátz Ferenc, ág. ev. püspököt sikerült a városi tanácsnak megnyernie. — A városi tanács legközelebb átiratot intéz az összes helybeli hitfelekezetek lelkészeihez, hogy az emlékezetes nagy nap 50. évfordulóján d. e. 8—9 órakor (a városi közgyűlést megelőzőleg) istenitiszteletet tartsanak. — A vármegye ünnepe. A nagy idők félszázados évfordulóját hihetőleg Veszprém vármegye is megfogja ünnepelni. Maga az országgyűlés is tudvalevőleg április 11-én, a törvények szentesítésének évfordulóján tartja meg ünnepét, a melyen ki fogják fejezni a parlament és a nemzet hódolatát a legjobb, a legalkotmányosabb, a legnemesebb király iránt, aki a lefolyt ötven év alatt megmutatta, hogy az ő áldott királyi szive mennyire érez a magyar nemzetért. Valószinü, hogy Veszprém vármegye is április 11-én rendez ünnepet, rendkívüli díszközgyűlés összehívásával. Kolossváry József alispán a legközelebbi napokban értekezletet hiv össze, a melyeu meg fog beszéltetni, hogy vármegyénk mikor és hogyau ünnepeljeu. — A Jókai-kör f. évi február hó 27-iki estélyének műsora: 1. Részletek Erkel Ferenc „Hunyadi László" cimü operájából. Előadják: Kiss Vilma, üsoknyay Erzsi úrhölgyek zongorán, Harmos Blanka harmoniumon, Gáty Zoltán, Burghardt István, Schulz Vendel urak vonóhangszereken. 2. Fehér és fekete gyémántok. Felolvasás, tartja: Barcsi József úr. 3. Eji látogatás. Melodráma, irta: Gyulai Pál, zenéjét szerezte: Káldy Gyula. Előadják: M'ajdits Ilona és Harmos Blanka úrhölgyek. 4. Koronázási induló, Mayerbeer „Próféta" cimü operájából. Előadják: zongorán Kiss Vilma, üsoknyay Erzsi úrhölgyek, hegedűn: Gáty Zoltán, cellon: Schulz Vendel urak. Kezdete ü órakor. — Vizdijak. Mint értesülünk, a városi tanács a febr. 23-kán szerzett benyomások alapján egy új szabályrendelettervezet készítésére határozta el magát, melyet a régebbivel parallel óhajt a legközelebbi értekezleten megvitatás tárgyává tenni. — A „pápai takarékpénztár" tegnap d. e. 9 órakor tartotta 35-ik rendes közgyűlését a takarékpénztár dísztermében. Az ülés rövid ideig tartott, mert a mérleg s a nyeremény felosztási javaslat minden megjegyzés nélkül tudomásul vétetett s elfogadtatott, a régi igazgatósági s felügyelő bizottsági tagok újra megválasztattak. A részvényesek nevében dr. Koritschoner Lipót köszönetet indítványozott általános helyeslés közt az intézet vezetőségének s első sorban elnökének, Hanauer Bélának. A részvények szelvényei március 1-től kezdve 6í> írtjával váltatnak be az intézet pénztáránál. — A tanítóképző-intézet igazgató tanácsa Pap Sándor veszprémmegyei kir. tanfelügyelő elnöklete alatt folyó hó 22-én gyűlést tartott, melyen a tanítóképző-intézet állapotáról szóló igazgatói jelentés s a jövő tanévre vonatkozó intézkedések képezték megvitatás tárgyát. — A magyarság terjesztése. Amedgyessi ref. körlelkészség átiratban kérte meg a várost, hogy tekintettel arra a fontos misszióra, melyet az oláhságtól körülvett vidéken a magyarság érdekében teljesítenek, tekintettel továbbá anyagi erejök csekély voltára, céljaik elérésében segéllyel támogassa. A városi tanács e kérelmet kedvezően intézte el. — Névmagyarosítás. Piller Károly helybeli posta és távírda s. tiszt vezetéknevének „Bán"-ra kért magyarosítását a belügyminisztérium megengedte.