Pápai Lapok. 25. évfolyam, 1898

1898-11-27

— Korcsolyázók figyelmébe. A pápai korcsolyázó-egylet elnöksége tudatja az érdeklődők­kel, hogy az aláírási íveket az egyletbe, belépés céljából e héten kiadta. Rendes tagdíj 3 frt, kísé­rőknek idényjegy 1 frt. A tanuló ifjúság az 1 frtos kedvezményes jegyeket az illető tanintézetek igazga­tósága útján szerezheti meg. Az egylet ez évi rendes közgyűlése jövő hó első felében lessz. — Háztulajdonosok figyelmébe. Most az új házbéradó-ciklus küszöbén, minden ház­tulajdonost érdekel megtudni, hogy házbérjövödelmc után mennyi állami adót, általános jövedelmi pót­adót, házbérkrajcárt és útadót lessz köteles 3 éven át fizetni. Ezt bármely jövedelem után egy perc alatt megtudhatja, ha a Kritsa Lukács adóhivatali szám tiszt által irott n Adószámviteltan u című könyv táblázatába tekint, a mely által az esetleges tetemes összeget is kitehető téves adókivetések pontosan ellenőrizhetők. Az „Adószámviteltan" (az összes egyenes adókat magában foglalja) leírja: a házbér-! •adó okadatolt megállapítását, kulcsát, kiszabását, az állandó és ideiglenes adómentesség eseteit, idejét és mértékét, laküresedés és betáblázott házteher esetén a megfelelő adólevonási és leírási igény keresztül­vitelére nézve követendő eljárást és a jogorvoslás útmutatását. Megtanít az adószámfejtés s a hozzá­tartozó kamattérítés és késedelmi kamat számítására stb. stb. A könyv értékét igazolja, hogy a pénzügy­minisztériumban kiadott Pénzügyi Közlöny f. évi június hó 29-án megjelent 16. száma a pénzügyi hatóságok és hivatalok figyelmébe, mini igen hasz­nálható segédkönyvet ajánlotta. A könyvet 1 frtért, ntánvéti megrendelésre is, portómentesen küldi a szerző Kritsa Lukács (Budapest, VIII. ker. Kere­pesi-út 11.) — Jubileumi emlékérem kiosztása. 0 felsége által legmagasabb uralkodásának 50 éves emlékünnepe alkalmából a fegyveres hatalom és csendőrség részére alapított emlékérmek kiosztása a pápai járás területén az egyes községi és körjegyző­ségi székhelyeken jövő hó 2-án délelőtt fog végbe­menui. Az egy község vagy körjegyzőség területén tartózkodó jogosultak közt az illetékes községi vagy körjegyző fogja kiosztani az érmeket, a melyekről a járási szolgabiróság már 600 darabon felül kiadott kiosztás végett a jegyzőségeknek. — Tanítóképezdénk a vásártéren. Balassa Lajos tapolcafői lakos ajánlatot adott be a városhoz, mely szerint a földmíves iskolával szemben fekvő 4 h. 1240 fjöl nagyságú birtokát képező területet 3200 frtért hajlandó a városnak eladni. Ez ajánlatot a városi tanács legutóbbi ülésén tár­gyalta és tekintettel arra, hogy a tanítóképezde minden valószínűség szerint a jelenlegi vásártérre épül, s ez esetben a vásártér odábbvitele s e célra telek szerzése válik szükségessé, elhatározta, hogy a dec. hó 12-én tartandó képviselőtestületi közgyűlés­nek a felajánlott telek megvételét hozza javaslatba. — Vizbefulladt. Őri Istváu u.-démi cse­lédember f. hó 20-án őrzés közben egy patakba esett és halva találták. A vizsgálat kiderítette, hogy az illető eskóros volt és a patak parton jöhetett a rohama, minek folytán öntudatlanul a vízbe esett és ebbe belefúlt. Az orvosrendó'ri szemle véletlen sze­rencsétlenség következtében beállt vízbefulladást állapított meg a halál okául. — Tüzek. F. hó 22-én reggel 7 2 (3-kor A.-Teveíen eddig ismeretlen okból tüz ütött ki és 21 lakóház leégett. — Tegnap reggel 8—9 óra közt meg Nagy-Gyimóthou keletkezett tűzvész, melyet a sietve megjelent adász-teveli, h.-bödögei, csóthi •és bébi tűzoltóságnak és Bikky parancsnok vezetése alatt kivonult pápai tűzoltók derék oltási munkálatai­nak sikerült déli 12 órára szerencsésen lokalizálni. Dacára az óriási szélnek csak 4 kisebb lakház és kevés takarmány nemű égett el. Víz volt bőségesen és oltási kedv is; 6 fecskendő működött és több mint 150 ember vett részt az oltásban. A járás­•biróság részéről Körmendy Béla szolgabíró volt kint •a tűznél egy-két főből álló pápai csendőrjárőrrel. — Fényes bizonyítványt állított ki •dr. Schenk Lipót bécsi cs. k. egyetemi tanár a Continentál-Bodega borairól azt írván, hogy e borok •üdülőknek rendkívül jó szolgálatokat tesznek és hogy nagyrészt e borok hatásának köszöni sikereit. Dr. Bardeleben berlini orvos elismerő hangon mél­tatja a Gontiuental-Bodega borait, azt mondván, liogy minden dicséret felesleges, mert utolérhetetlen jóságuk minden dicséretnek felette áll. Ugyancsak osztatlan elismerésben részesítik a Continental­Bodegát: Zioiisten dr. egyetemi tanár és a müncheni ált. kórház igazgatója egy nagyobb mogrendelés kíséretében, Nolte dr. titkos egészségügyi tanácsos é.s udvari orvos Berlinben, Thilemann dr. Hamburg­ban és Angerer dr. egyetemi tanár Münchenben, kik e borokat mint kiváló egészségfentartó- és gyógyító erejüeknek mondják. Vonatkozással a The Continentál-Bodega Company boraira, szíves­kedjék a mai számunkban közzétett hirdetést figye­lemmel ksiérni. — T. olvasóinknak b. íiyelmébeg ajánljuk 67er«. Lipót ruhatisztító és ndiajavitó műhelyét, a hol ruhatisztítás és ruhafelvasalás, nemkülönben glasszé keztgük tisztítása a legszebb kivitelben, jutányosán eszközöltetik. Vidéki meg­rendeléseket a legpontosabban teljesít. Lakása: Pápa, Bástya-utca 441. — Városunkban meghaltak nov. 19 —26-ig. Czuppon Elek leánya, 5 hónapos, r. k., tüdőlob. — Tóth István, 63 éves, r. k., tüdő­tágulás. — Rózsás József íia, 3 hetes, ref., tüdőlob.— Veiler Salamon, 68 éves, izr., tüdőlob. — Antal Mihály, 57 éves, ev., rákos elfajulás. — Lang Bernát, 82 éves, izr., tüdőlob. — Pfeifer Ignác leánya, ü hónapos, izr., tüdőlob. — Öcsön Károly leánya, 2 hónapos, r. k., görcsök. — özv. Horváth Györgyné 55 éves, r. k., tüdőtágulás. Báli selyem 45 k, tói 14 frt 65 krig móterenklnt — valamint fekete, fehér és színes Henneberg-selyem 45 krtól 14 frt 65 krig méte­renkint — a legdivatosabb szövés, szin és mintázatban. Privát fogyasztóknak postabér és vámmentesen valamint házhoz szállítva mintákat pedig postafordultával kül­denek, Henneberg 6. (cs. és kir. udvari szállító) Zürich­ben. — Magyar levelezés. — Svájcsba kétszeres Levél­bélyeg ragasztandó. (4.) Irodalom. Utazás a világ körül. A Nagy Képes Világtörténetről. Lapozgatom a Nagy Képes Világtörtéaet próba­kötetét, melyet a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság ós a Franklin-Társulat nyomatott mutatóba a tizenkét kötetre tervezett hatalmas mun­kából. S a hogy sorra gördülnek a szemem előtt a csudálatos régi történetek s a még csudálatosabb régi emlékek képei, egyszerre csak eszembe jut Kassai Vidor. Kassai Vidor? A komikus? Az a törpe kis emberke, akiuól csak azt nem lehet tudni, hogy színésznek nagyobb-e vagy különcnek? O. Tiz esztendővel ezelőtt mindig egy kompá­nia voltunk. A színházi előadás után ott volt a ren­des találkozónk az Oriontalkávéházban, az öreg Szigeti József asztalánál. Egy kis bohém-tanya volt ez, talán ebből nőtt ki újabban a Pósa-asztal. De akkor Pósa még valahol Szegeden csinálta a nótá­kat, asztalt pedig még nem csinált. Mondom, oda­járt esténkint a kis Kassai úr. És nem az volt a legnagyobb híressége, hogy két pohár vizzel hogyan csinált magának három pohár tejet vacsorára. Sokkal inkább megmosolyogtuk az ő kedves mókáiért, a hogy nagy színészeket és nagy bolondokat felsége­sen utánozott. Kedvtelve nézte ilyenkor az öreg Szigeti bácsi, pedig őt is kifigurázta néha alaposan. Egy este nem találtuk a rendes helyén. Mind ott voltunk, csak a kis Kassai hiányzott. — Talán beteg ? — kérdezte Szigeti bácsi. — Dehogy. Délelőtt próbán volt és egészséges, mint a makk — bizonyítgatta a színház titkára, a ki szintén velünk tartott mindig. És még sem jött el. Hogy nélküle maradtunk, legalább róla beszéltünk. Mert jó ö barátnak, színész­nek, de jó ő témának is. Három napig lehet róla beszólni s nem fogy ki az ember a mulatságos jel­lemzésekből. Beszélgettünk róla, mikor csak valami alak közeledik az asztalhoz. A fején asztrakán-sapka, a nyakában vastag kendő, ő maga nehéz bundában. (Pedig kegyetlenül meleg nyári est volt.) S hozzá úgy tett, mintha reszketne. Amolyan didergő hangon mondta: — Jó estét! A hangjáról ismertük meg, hogy Kassai. (Lám, hát mégis beteg s a hideg rázza, de mégis eljött az Orientbe.) — Mi bajod ? — kérdezte tőle Szigeti bácsi. — Kutyabajom — didergett tovább Kassai. — De hiszen dideregsz ? — - Bátyám is dideregne, ha onnét jönne, a honnét én. — Hát honnan jössz a pokolból ? — No onnan nem. Mert ott nyilván nem dideregnek az emberek. — Hát honnan ? — Szibériából. — Megvesztél ? Hiszen délelőtt még próbán voltál! — Voltam ón azután másutt is, kacsintott hamisan Kassai. Hanem azért most mégis egyenest Szibériából jövök. (Nem vagyok őrült, szólt ki oldal­vást nekem, a ki el akartam húzódni mellőle.) A panorámában most Szibéria van soron s est néztem meg. A mult héten is voltam Konstantinápolyban s akkor fezt csaptam a fejembe. Rómába majd szóles karimájú kalapban megyek, ha Róma lessz soron. így utazom ón körül a világot, illetve a világ utazik ón körülöttem. Ez a jelenet a ez a beszéd jut eszembe. Akkor mosolyogtam a különcön ós nevettem a bolond ideán. Egy ember, a ki maga körül utaztatja a világot és azt hiszi, hogy így megismeri a világot. Ma pedig megadom magamat, mert ón voltam a bolond ós Kassai a legnagyobb bölcs. Most én ülök itt a ké­nyelmes karszéken s a hogy a Nagy Képes Világ­történet próbakötót lapozgatom, úgy érzem, mintha a maga valódiságában sorjázna el szemem előtt az egész világ, a régi ós az új minden eseményével, minden csudálatos emlékével. Nincsen ennél csudálatosabb érzés. A ki a világ körül utazik, csak részleteket lát és részlete­ket élvez. Még a British-Múzeum kincsesházában is csak egyes korok szellője kapja meg. De az utazó él ós a kor halott. De a ki kényelmesen a karszékbe ül és hagyja maga körül utazni az egész világ törté­netét, hagyja maga körül elsorjázni a világ minden múzeumából tökéletesen reprodukált históriai emléke­ket, az úgy érzi, mintha lassankint levegővé fino­mulna s egy perc alatt vissza tudna repülni évezre­dekbe a egy perc alatt el tudna hatolni egyik sarkról a másikra. Idő ós tér nem vet neki korlá­tokat, testi gyöngeség nem férkőzik hozzá, lelke nem ismer leketlensóget ós röpül az időben, röpül a térben. Évezredek törtéuetét átéli rövid percek alatt, évezredek műkincseit átnézi egyszerre. A világ minden múzeuma ide kölcsönözte a maga kincseit, a tudomány parancsára az egész világ újból átéli a maga nagy életét: ebből alakul ki a Nagy Képes Világtörténet. A leghatalmasabb munka. Égy olyan vár, a m^lybeu biztonságban érzi magát minden ember. Mert akármilyen veszedelem jelentkezik, ebből a várból millió titkos alagút vezet a multakba ós millió ablak mutat a jövendőkbe. S minden fáradtság nélkül. A hogy mondtam Kas­sairól; a legnagyobb kényelemben csak a gyönyör izgalmának teljességével járja be az egész világot. Valóban magyar tudósok még ritkán szövet­keztek nagyobbra, mint mostan az a lelkes tábor, melyet Marczali Henrik, a kitűnő hisztorikus vezet. És magyar kiadók még ritkán adtak fölségesebb külsőt a tudomány alkotásának, mint most az a két nagy intézet, mely a Nagy Képes Világtörténet kiállítására egyesült. A magyar tudósok gazdája megeleveníti a világ egyetemes életét, a Révai Testvérek Irodalmi Intézete megörökíti, a Franklin Társulat pedig a színeket adja hozzá. Nekem az az érzésem, hogy a hosszú téli estéken a művelt ma­gyar családok úgy hagyják magok körül elrajzani a világ történetét s úgy hagyják maguk körül leperegni a világ összes múzeumaiban fölgyülemlett miikincsekkel, mint most ón. Mintha egy álomban élnék át a világ életét, egy álomban látnák meg a világ minden látnivalóját. S csak az nem volna álom, a mi belőle megmaradna. A világtörténet meg­ismerésébőr fakadó tapasztalás: a legbiztosabb út­mutató a jövőre. Monostori Péter. Kivonat Pápa városának gabona-árjegyzőkönyvéből. 1898. november hó 25-én. Jó Közép Alsó Buza .10 ft 00 kr. 9 ft 80 kr. 9 ft 40 kr o Rozs 8 » 10 > 7 » 90 . 7 » 60 » >r Árpa 6 • 50 > 6 > 20 » 6 » 00 » o Zab 6 » 20 > 5 • 80 . 5 » 60 » TO Kukorica 6 > 00 > 5 » 80 » 5 » 20 . 3 Burgonya 2 . 10 » 1 » 90 » 1 > 60 . 3 Széna 3 » 80 > 3 » 10 » Zsupp 2 » 25 > »

Next

/
Thumbnails
Contents