Pápai Lapok. 25. évfolyam, 1898

1898-10-16

— A pápa-bánhidai vasút építéséhez Nagy-Gyimóth község képviselőtestülete a minap tartott közgyűlésen 5000 írt értékű törzsrészvényt szavazott meg. — Városunkban meghaltak október 8—15-ig Vági Ferenc fia, 11 hónapos, rk., tűdó'lob. — Horváth Ferenc láuya, 3 hetes, rk., orbánc. — Mányoky László, 80 éves, ref., aggaszály. — Dobosi Mári leánya, 4 hetes, rk., bélhurut. — Légrádi István, 75 éves, rk., reszkető hüdés. — Horváth Gizella lánya, 2 hónapos, rk., bélhurut. — Tapler József 66 éves, rk., szivhüdés. — Nagy Sándor fia, 2 éves, ev., bélhurut. Hejineberff-selvem 45 krtól 14 frt 65 krig méterenként — csak akkor valódi, ha közvetlen gyáramból rendeltetnek, — fekete, fehér és színes, a legdivatosabb szövés, szin és mintázatban. Privát fogyasztóknak postabér- és vámmentesen valamint házhoz szállitva, — mintákat pedig postafordulta- I val küldenek, Henneberg G. (eu, és udvari szállitó) Zürichben, — Magyar levelezés. Svájcba kétszeres levólbélyeg ragasztandó. (I) CSARNOK. Női szemek. Mennyi szépet irtak és mondtak, már a nők szemeiről 1 Mily lendületes ditirarabusokra ihlették ezek a „sugárzó csillagok" világ összes élő és meghalt költőit, akik kivétel nélkül legszebb dalaikat szentelték annak az édes bús érzelemnek, mely az asszonyi szem pillantása nyomán támad. A női szem tekintetéről, amely megtagad, vagy ígér, ma már ezer változatban s a szavak és hangok megszámlálhallau szin vegyületében szól az ének. Pedig a nő szeme semmiben sem különbözik a férfiakétól. A kettő oly annyira megegyez, hogy az a tudós, aki elé egy férfi és egy női szemet teszünk, legyen bár a világ legelső tudósa, nem tudná megmondani, melyik a nő és melyik a férfi •szeme. Bizonyára ez az oka, hogy az öreg tudósok között oly sok a raorózus, hitetlen, aki uem akar semmit sem tudni és látni abból, amit a forróvérű költők mosolygó leányszemekről és tüzes asszonyszemekről énekelnek. Leányszemek, melyekben a kék ég mosolya tükröződik, asszonyszemek, melyek igazi fekete gyémántokként ragj'oguak, rájuk nézve csak annyi jelentőséggel biruak, hogy az egyikbeu világos, a másikban sötét a szem szivárványhártyájában lerakódolt festékanyag szine. Ha megengedik, hogy egy nehény percig — de egy pillanattal sem tovább — az ő álláspontjukra helyezkedjünk, úgy be kell vallanunk, hogy a női szemnek éppen úgy megvannak a maga hibái, mint a férfi szemének; sőt vannak a szemnek bántalmai, amelyek nőknél sokkal gyakrabban fordulnak elő, mint férfiaknál. És ha itl néhány szóval e bánlalmakról akarunk egyet-mást elmondani, úgy ezt fóleg azért tesszük, hogy rámutassunk ama körülményekre, melyek a női szemek mindinkább való ro-szabbodását előidézik, s amelyeknek elkerülésével lesz csak elérhető, hogy a valóság a legraerevebb ellentétben ne álljon a költők áradozó szavaival. Mindenekelőtt a rövidlátás az, mely minduagyobb mértékben szedi áldozatait a nők köréből, habár még mindig nem érte el azt a fokot, melyet a férfiaknál tapasztaltunk, akik közül átlag minden második többékevésbbé rövidlátó. A túlhalmozott iskolai munka, a rossz világítás mellett való irás és olvasás már a gyermekkorban megrontja mindkét nembeli gyermekek szemét és ezt a leányok kézimunkája még csak növeli. Szó sincs róla, a rövidlátás nem valami nagy baj, amig bizonyos fokot el nem ér; de szemüveg használatára kényszerít, ez pedig nem igen járul hozzá a fiatal leányszem varázsának emeléséhez. Mikor aztán e rövidlátás fokozódik, akkor már jelentkeznek a súlyosabb nehézségek is. Szükségessé válik, hogy a tárgyakat a szemhez közelebb ho/,za, ez fokozza a szcmbeli vérnyomást, aminek következményekép nemsokára mogjelennek „a repülő szúnyogok". Ez alatt ne a Margitsziget nyári lakóit tessék érteni, hanem azt a jelenséget, hogy a rövidlátó szem előtt kis sötét pontok támadnak, melyek a világosságban ide és oda táncolnak. Ez már komoly baj jele és rendszerint még további zavaroknak válik a forrásává. Mindezt pedig elkerülhetjük, ha az iskolákban megfelelő padokról, asztalokról, világosságról gondoskodunk és a házi munkák végzésénél is mindenkor ügyelünk szemünk egészségére. Igen gyakori hibája a női szemeknek a szem alkalmazkodási képességének idő előtt való csökkenése. Messze és igen közel fekvő tárgyakat tudniillik csak bizonyos meghatározott szemállás mellett láthatunk tisztán és ha a szem izmai elvesztik ruganyosságukat, úgy szenved ez a képesség is. Az öregkor növekedtével, amikor a test összes izmai vesztenek rugauyosságukból, gyöngébbé válnak a szem izmai is és az alkalmazkodási képesség a minimumra redukálódik, amit az öregeií szemüveggel pótolnak, Á természetnek e tekintetben nagyon kényes helyzete volt a nőkkel szemben. Ha ugyanis az alkalmazkodási képesség e megcsökkenése az évek számának megfelelőleg állana be náluk, úgy ez határozott indiskréció számba menne a nők korát illetőleg. Tudva azonban azt, hogy a nők az egészségüket nagyon sziveseu feláldozzák a hiúságuknak, a természet szives rendelkezése folytán a nők már egész fiatalon is megkaphatják ezt a szembajt. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezer nő közül nyolcszáznak már negyven éves kora előtt meggyöngül a szeme és ez a gyöngeség oly nagyfokúvá válhatik, hogy még egynehány percig tartó folytonos olvasás is rendkívül kifárasztja a szemüket, a betűk, vagy kézimunkánál a tűszurások összefolynak és a szemek további megerőltetése határozott fájdalmat okoz. Ha megfontoljuk, hogy mindezt fokozzák a kedélyi izgalmak, kimerítő betegségek, gond, bánat, ijedtség, úgy megérthetjük, miért oly gyakori ez a baj nőknél, akiknek lelkivilága tudvalevőleg sokkal fogékonyabb a férfiakénál. A női szem betegségeinek egyik legfontosabb okát képezik a finom kézimunkák, amelyek valóságos mérgei a szemnek. Es bármennyire művészet rejlik is egy-egy szépen elkészített kézimunkában, mégis azt kell mondanunk, hogy a nők legnagyobb része lemondana a művészet emez ágának túlságos kultiválásáról, ha tudná, mily veszélyeket rejt ez magában a szemére nézve. Vannak azonban leányok, akiket a létért való küzdelem kényszerit arra, hogy ilyen szemrontó munkákat végezzenek. Azokat a fiatal leányokat érijük, akiket a kedvezőtlen anyagi viszonyok arra kényszerítenek, hogy szerencsésebb körülmények között született társnőik toalettjének diszilésével rontsák a szemüket. Fürtös fejüket ott látjuk egész nap az ablak mellett, a kezük pedig gyorsan jár föl meg alá, öltögetve a cikk-cakkos mintákat. Ki tudná megszámlálni, hány poétikus gondolatot, hány leányos ábrándot öltenek bele egy-egy szép mintába? Az a nagyvilági hölgy pedig, a kiért a szemüket rontják, s akinek egy-egy báli toalettjénél száz forint nem is megy különbözetszámba, legtöbbször a szeszélyeivel és fösvénységével üldözi őket. Hány ragyogó szem vesztette el így a fényét, hány fiatal leány lelke a zománcát! Van azonban egy szembetegség, a mely nőknél sokkal ritkább, mint a férfiaknál és ez a sziuvakság. Nők körében a színek összetévesztése nagyon ritka, mig a férfiaknak körülbelül négy százaléka szenved ebben a bajban. íme, a ritkító női ruhák talányainak megfejtése. Ettől azonban eltekintve, a mint látni méltóztatott, a női szemnek mindenesetre megvannak a maga sajátlagos hibái. Hogy ama titokteljes gerjedelmek, amaz Ősrégi és mégis örökké új érzelmek keltését, a melyeket uői szemek ébresztenek a férfi szivében, szintén e hibák közé számítsuk-e, e fölött batározzauak a -— férjek. Doktor. Köszönetnyilvánítás. A kik édes atyánk, Mányoky László elhunytán nagy bánatunkban osztozni, részvétnyilvánítással égető fájdalmunkat enyhíteni igyekezni- és mindazok, nkik a temetésen megtisztelni, megjelenni szívesek voltak, fogadják a gyászbaborult család hálaérzetét, mély köszönetét. Pápa, 189S. október 13. Mányoky Hermin, Mányoky Vilma, Mányoky Róza, Dr. Mányoky Gyula. Hálanyilvánítás. Fogadják mindazon egyének, különösen pedig a „Kath. legény-egylet" és a borbélyifjúság, kik feledhetetlen kedves halottunk: S/iilay fllezsö temetésén megjelenni szívesek voltak s részvétükkel fájó szivünket vigasztalólag enyhítették, ez úton is hálás köszönetüuket. Pápa, 1898. okt. 9. A gyászoló család. Kivonat Pápa városának gabona-árjegyzőkönyvéből. 1898. október hó H-én. Jó Közép Alsó Buza 9 ft 50 kr. ÍJ ft 20 kr. 9 fi 00 kr. Rozs 7 > 50 » 7 » 20 • 7 » 00 > Árpa 6 > 60 > 6 » 40 • 5 » 80 Zab 6 » 00 . 5 . 80 > 5 » 40 Kukorica 5 * (10 » 5 . 40 > 5 » 00 Burgonya 2 • 10 . 1 . 80 > 1 » W » Széna ;i i 50 • 8 » 00 I Zsupp 2 s 00 » 1 » 80 • i NYÍLT-TÉII. E rovat alatt közlőitekért a szerkesztőség uem vállal felelősséget. Minthogy a tavasz előrehaladásával csecsemőt, gyermeket és felnőttet egyaránt fenyeget a járványok veszélye, ismét csak a minden alkalommal hálásan fogadott MOHAI ÁGNES-forrásunk vizének használatát ajánljuk. Egyrészt mert Mj olcsó, igen kellemes és tiszta ivó viz lévén, H a tavaszi és nyári évszakokban kedvelt élvezet- B szerként szerepel, másrészt, mert dús szénsavtartalmánál fogva specifikus óvszer is a tiplius, cholera és a gyermekek tiphoid-szerü tavaszi-nyári hasmenése ellen. Ehhez járul még, hogy a csecsemőt is megvédi az ilyenkor nagyon veszélyes hurutos bélbáutalmalc ellen, mig szoptatója e viz használata folytán nagyon kedvező összetételű és bőséges tejet nyer. A már meglevő gyomor- és bélhurutot gyermekeknél és felnőtteknél gyógyítja. Kellemesen hatván be szénsavánál fogva a gyomor és bél idegeire; a gyermekek lázas megbetegedésénél pedig nélkülözhetetlen, hűtő, hugyhajtó és a szomjat csillapító hatásánál fogva. $0BT Kedvelt borvíz. "^Hfl A MOHAI ÁGNES-FORRÁS KEZELŐSÉÍRC Korai* tár cs. és kir. udvari szállitó BUDAPEST, Y., Erzsébet-tér 8. Kapható minden gyógytárban, füszerkeroskedésben es vendéglőben.