Pápai Lapok. 25. évfolyam, 1898

1898-09-04

XXV. óv. 1898. szeptember 4. 36. szám. PAPAI LAPOK PÁPA TÁROS HATÓSÁGÁNAK ÉS TÖBB PÁPAI, S PÁPA-VIDÉKI EGYESÜLETNEK MEGVÁLASZTOTT KÖZLÖNYE. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 856. Kiadóhivatal: Goldherg Gyula papirkereskedése, Főtér. Laptulajdonos: dr. Fenyvessy Ferenc. Felelős szerkesztő : dr. Kőrös Endre. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: Egész évre 6 frt, félévre S frt, negyedévi-e 1 frt 50. Egyes szám ára 15 kr. Az 1899. évi városi költségelőirányzat. Az 1899. évi költségelőirányzat e lapok legutóbbi számában ismertetve lévén, egyszerűen konstatálom, hogy az 1898. évi költségelőirányzathoz viszonyítva bevételi többlet a II. és III. tételeknél 7522 frt 72 kr, a III. és IV. alatti jövedelmeknél nz apadás 5720 frt s igy elhagyatván az 1898-ik évi előirányzat I. tétele alatt felvett 140000 frtos kölesönből a polgári iskola és tanitó-képezde céljaira gyümülcsözőleg elhelyezve volt, de részben másra fordított 37000 frt, a bevételi többlet 1*02 írt 7i! kr, míg a kiadási többlet ugyancsak az 1898. évi előirányzathoz viszonyítva 444Ü frt 21 kr, tehát voltaképen 2(548 frt 4,'5 krral lenne több a kiadás az 1899-ik évre; minthogy azonban a polgári iskola közben államosítva lett és így a kiadások IV. c. 48—51 t, alatt felvett 1130 frt kiadás is elesik, a tényleges többlet végösszegében csupán 1518 frt 48 kr. a jövő évre. Ámbár a bevételi tételek a lehető legmagasabb összegekre vannak előirányozva, mégis kimaradt a bevételek sorából több oly tétel, mely tényleg be fog folyni s mely, ha még a hátralékok szigorúan behajtatnak, mit a képviselőtestület már több izben el is rendelt és joggal elvárhat, sokkal kedvezőbb eredményt fog felmutatni s így nincs szükség a községi adó emelésére, hanem ez még helyes gazdálkodás, a községi törvény imperativ rendelkezései értelmében a költségvetés betartása esetén (5"/

0-kal nyugodtan leszállítható. Ezen állításom igazolására felhúzom a járdakövezési költséghátralékot és a pénzügyminiszter ur O nagyniéltóságának a pénzügyi bizottság ülésében tett azon kijelentését, hogy azon városokat, melyek törvényes intézkedés folytán állami italmérés) bérletüket részben elvesztik, az állam kártalanítani fogja. Csupán ezen címen is több ezer forint oly jövödelnie lessz városunknak, mely a költségelőirányzatban nem szerepelhet, de tényleg meg lessz és melyre alapított számitásom reális. Nincs továbbá felvéve a szikviz megadóztatása után várható jövödelem sem, pedig kérdés, nem nmlt-e el az iratok felterjesztése óta 40 nap és ez alapon nem lett volna-e a várható jövödelem az 1880'. évi XXII. t. c. 24. §-ának utolsó előtti bekezdése értelmében a bevételek sorába felveendő. Nincsenek felvéve a kövezetvám, vasúti vám és egyéb cimeken túlkiadott tőkék kamatai sem, pedig ezek közgyűlési határozat szerint a közpénztárnak megtérítendők; nincs felvéve az Urdombon ujabban épült raktár jövedelme, a regálé és tagosztályi perköltségek hátraléka stb. úgy, hogy az említett összegekből a közpénztárt illető bevételek hozzáadásával a költségelőirányzat cselekvő lapja sokkal kedvezőbben fog alakulni és a befolyandó hátralék a 8000 frtot kell, hogy jóval meghaladja. Költségvetésünk a régi mintájára készült, de ebben több tétel, mint például a II. állandó jövödelem 11. alapítványok után 82(50 frt, III. 27. építkezési költség utáni kamat 407 frt 98 kr. és több telel összesítve vau úgy, hogy költségvetésünket alaposan megismerni és megérteni a közkézen fekvő nyomtatványból nem lehet. A költségvetés helyes megérthetése, j vagyoni állásunk ismerhelése céljából indít i ványóztam még január hóban az állandó [választmányi ülésen, készítsen a tanács oly í költségelőirányzatot, melyben minden, a I a város által külön cimeken kezeli alap iés pénztár bevételei és kiadásai külön-külön jlapon legyenek kitüntetve és mindenegyes i alap vagy pénztár lapjánál legyen egy jegyzetlap, mely a legnagyobb részletességig | tüntesse ki. miből keletkezik a bevétel és miből áll a kiadás. Hasonlóan indítványoztam, készíttessék leltár, községi zárszámadásba községi törvény 109. ij-a értelmében és ; mérleg. Indítványom tárgyalva ugyan nem lett, de a zárszámadás és leltárra . vonatkozó mulasztást a képviselőtestület dr. TÁ R C A. Zászlószentelés. Imára kondul a harang, Imára zeng a kürt, Es künn a téren azalatt Új zászlajával a csapat Imához térdepült. És büszke hanggal esküszik S kivan rá száz halált, Ki hogyha rátör ellenül Vagy cserbe'hagyju hűtlenül Most szentelt zászlaját. Aztán a harcba mentenek, „Előre!" volt a jelszavuk. Előre ! — szólt, riadt a kürt, Mikor a zászló elterült S mellette hadnagyuk. És sorba vitte mindegyik, Utolján egy maradt. És győzelemre szólt a kürt, Mikor ez egy is elterült A zászlórongy alatt. Istvánfl R János. Halál. — A «Päpai Lap ok» eredeti táriája. — Irta: Lakatos Dezső. . . . Arra ébredt fel, mikor a mentőkocsi nagy zökkenéssel megállott a nagy kórház udvarán. Bágyadt s jóformán öntudatlan tekintettel nézett végig az udvaron, a hol kék csikós kábátokba öltözött betegek sütkéreztek az áldott tavaszi napsugárban. A már zöldelő fii közé levert póznák szinc üveggömbjeiről verődött ez rájuk és mert éppen a szemük he esett, összeráncolták a homlokukat és úgy nézték nagy érdeklődéssel, hogy viszik fel azt a leányt az emeleten lévő kórterembe. A leánynak pedig, a hogy vitték, leomlott a nagy szőke. hája. Halálos sápadtság ült az o.cán, csak a szemeiből, a kék szemeiből sugárzott ki valami rémülotes megnyugvás : a halál akarata. De mikor beértek vele a teremje, a hol a betegek feküdtek, akkor eltűnt a szeméből ez a nyugodtság. Sorban a fal mellett lesoványodott arcú, elkényszeredett betegek feküdtek s ezeknek láttára egyszerre nyugtalan lett. A fényből, ragyogásból, az aranyos kulisszák suttogó homályából, most idekerült csupa szenvedő asszony és leány közé, s ez megbénította az ő nagy akaratát. Ha csak tőle függ, most egyenesen visszafordul és folytatja az életet ott, a hol elhagyta. Azzal, akiért fegyverhez nyúlt. Szinte szóra sem érdemes. Ehhez hasonló történetet mindönki tud vagy százat. Történetet n lényről, a mely vonz, az erős férfiúról, a ki édesen és halkan tud beszélni s a szegény leányról, a ki a történet végén öngyilkos lesz. Az újságok a szenzációhoz mérten megirják, fiatal leányok szépen elsiratják, a kórházbau pedig aznap eggyel több a halottak száma. Lefektették az egyik ágyra és betakarták a szürke daróepaplannal. Mikor már nem volt az ágya mellett senki, akkor úgy érezte, mintha álomból ébredt volna fel. Nem tudott magának számot adni róla, hogy téíyleg aludt-e, de a lelkébe ismét visszatért a nyugodtság, az akarat. Fölnézett a nagy terem világoszöldre festett menyezetére és nagyon furcsának találta, hogy onnan az édes anyja arca tekint le reája. Aztán egy férfiarc lépett a helyére, egy csontos, sötétpiros arc, vastag és piros ajkakkal, sötét szemekkel. Nem gondolt semmire, mikor ezeket az arcokat látta, csak mikor már nagyon erősen nézett le rá a férfiarc, akkor lehunyta a szempilláit. Oldalról valami melegség áramlott be. Arra fordult és a kinyitott ablakon ki akart tekinteni az utcára. De nagyon homályosnak talált mindent és