Pápai Lapok. 25. évfolyam, 1898

1898-08-28

•érdekei az intézetnek a város belső részeiben való felépítését teunék kívánatossá. Ily körülmények között, nézetünk szerint a városi képviselőtestület csak akkor jár el helyesen, ha a szakminiszterek óhajának meghódol és nem gördít akadályokat azoknak kész tervei elé, mert nem lehet előre tudni, hogy a képviselőtestületnek ellenkező magatartása, — nem lenne e végzetes az állami tanítóképezde sorsára. Egyet azonban mégis figyelmébe ajánlunk a r. hatóságnak, azt ugyanis, hogy magánúton szerezzen be adatokat arra nézve, vájjon a szakminiszterek még most is ragaszkodnak e korábbi megállapodásukhoz? Ha igen, akkor nyugodjunk meg a változhatlanban, — de ha esetleg időközben más nézetüknek adtak volna kifejezést, kövessenek el mindent, hogy a kecske is jól lakjék, de a káposzta is megmaradjon. Az !899. évi városi költségvetési előirányzat. Városunk jövő évi költségvetési előirányzatát a tanács megállapította s a legközelebb mult napokban osztatta szét a városi képviselők között. A jövő évi költségvetési előirányzat, nagy vonásokban, elődjeinek utján halad, •s végeredményében 1363 frt 89 kr. városi pótlék emelkedést mutat, a mi százalékban kifejezve, körülbelül l.()"/

0-ra rug. Az egyes fejezetek szerint következőkben tüntetjük fel a jövő évi háztartás képét: II. Kiadás. 1. Közigazgatás 32909 frt 08 kr. 2. Adó 2540 — » 3. Kölcsöntörlesztés 15063 » — » 4. Tanügy 21161 » 97 » 5. Jótékonyság 8000 » — » 6. Tűzoltási ügy 1440 » — » 7. Átkelő katonaság 600 » — » 8. Épületek 2600 » — » 9. Faiskola 600 » — » 10. Járdák 4747 » 15 » 11. Közegészségügy 1600 — » 12. Adóleirás 1600 » — » 13. Tapolca meder és hidak 130 » — 14. Újoncozás és eló'fogat 140 » — » 15. Uradalomnak 511 » 93 » 16. Utcavilágitás 3200 » — » 17. Városi fogat 750 » — » 18. Színház 280 » — » 19. Vegyes kiadások 3250 » — » 20. Rendkívüli kiadások 3003 » — » Összesen: 105123 frt 13 kr. j Az 1898. évi előirányzat (bevétel ugy ; mint kiadás) 139,547 frt 50 kr volt, kisebb I tehát a jövő évi előirányzat a folyó évinél '24424 frt 37 kr. 1 Is e ringassuk azonban magunkat semmiféle illúziókban e látszólagos takarékosság i miatt, mert a jövő évi költségvetésben 1 jelentkező eme kevesbblet csupán a kölcsönpénzek elmaradásából származik. ; Az egyes fejezeteknél következő eltéréseket látunk a folyó és jövő évi előJ irányzat között: I. Bevétel. fri kr «ux-ra frt kr I. Bevétel. 1. Állandó jövedelem 2. Változó .'). Rendkívüli » •1. Városi pótlék 23619 frt 65 kr. 28516 88 •> 10400 » __. „ 42586 . 60 1. Állandó jövedelem 23619.65 37264.67 2. Változó 28516.88 30060.12 3. Rendkívüli •, 10400.— 14000.— 42586.13 41222.— 4. Községi adó guzgatas Összesen: 105123 frt 13 kr. Adó II. Kiadás. 32909.08 33865.57 2540.— 2400.— 3. Kölcsöntörlesztés 15063.— 11525— 4. Tanügy 21161.97 20861.97 5. Jótékonyság 8000.— 7869.12 6. Tűzoltás 1440.— 1330— 7. Am. szőló'telep —.— 1500— 8. Átkelő katonaság 600.— 400— 9. Épületek 2600.— 2400— 10. Faiskola 600.— 400— 11. Járdák 4747.15 4505.26 12. Katonatiszti lakbér —.— —.— 13. Közegészségügy 1600.— 1600— 14. Községi adóleirás 1600— 1500— 15. Tapolcameder s hidak 130.— 100.— 16. Újoncozás és eló'fogat 140.— 100— 17. Uradalomnak 511.93 38.38 18. Utcavilágitás 3200— 3000— 19. Városi lófogat 750.— 700— 20. Színház 280— 250— 21. Vegyes 4250— 3475— 22. Rendkívüli 3000— 42227.20 Ha végigtekintünk a költségvetés számadataiu, nem tudunk abból semmi vigasztalót a jövőre nézve kiolvasni. Mindenekelőtt azt látjuk, hogy a bevételek a lehető legmagasabb összegekre vaunak előirányozva s nincs remény azoknak még tovább fejleszthetésére s a legkedvezőbb esetben is csupáu az előirányzott összeg befolyása várható. Uj jövedelmi források nyitására ez idő szerint nincs kilátás, sőt el kell készülve lennünk arra is, hogy bizonyos jövedelmek csappanni fognak. A bevételek stagnálása sőt visszafejlődésével szemben kiadásaink viszonyainkhoz képest, óriási arányokban emelkednek; a már realizált s még realizálandó kölcsönök kamatai és törlesztési hányadai tekintélyes összegeket nyelnek ma is el, a jövőben ezek csak emelkedni fognak. Ily viszonyok között nincs más ni előttünk, mint bizonyos, a város fokozatos fejlődésére hátrányosan nem ható, kiadásokat vagy teljesen megszüntetni, vagy pedig azokat lej ebb szállítani. Nem volt miből élni. A lány ékszerei is el-el tünedezlek. Valami után kellelt nézni. S a mig az apa sorba járla a bírákat, addig a leány otthon nehéz munkával kereste a mindennapi kenyeret. Hé vi Gáspár még csak meg sem I kérdezte soha, honnan kerül az étel az asztalára. Síit rossz néven vette, ha szegényesen éltek. — Xem értem Mariska, hová teszed azt a 1 .-ok pénzt, ha mégis igy élünk '! ! J A jó leány elfojtotta feltörő fájdalmát, s csak ! reszkető ajkai árulták el azt. Es aztán még többel dolgozott. Éjjel, mikor atyja boldogan álmodott' a megnyert pörró'l, 6' varrt, hímzett, hogy ne legyen oka zsörtölődni édes apjának s hogy jobban élhessenek. Végre az ítéletet meghozták a pörben. Révi Gáspár megtörve, összezsugorodva jött haza. Mindent várt és mindent elvesztett. A csapás annyira megviselte, hogy ágyba kellett feküdnie s nemsokára ott szenvedett ki a leánya karjaiban, a kit itt hagyott egyedül az ezernyi ezer ember között. Azért zokogott a leány, azért nem vette észre a napsugár játszi fényét. S tördelte a kezeit a fájdalomtól, a kíntól marcangolva. Mi lessz belőle? Egyedül, oltalmazó nélkül, ily nagy városban. Az életet nem ismerte. Nem tudta, hogy vagy elfog hervadni munkában, az élet ezer bajai között, vagy eltéved az úttalan úton, a mely mélyen levezet a posványba . . . iS ekkor kinyílt a kis szoba ajtaja s ott állott előtte egy ifjú, egy régen nem látott, de el nem feledeti gyermekkori játszótárs, Szőke Pál mérnök, a kovácsmester lia s elébe nyujtá munkától megbarnult kezeit. — Eljöttem, hogy beváltsam szavamat. Talán elfeledte már Mariska kisasszony. Hiszen gyermekek voltunk akkor. Kacagtak rajta az emberek, hogy a kovácsmester íia, Révi Gáspár földesúr leányára emelte föl szemeit. Ez a gúnyos nevetés sarkalt, hajtőit engem szorgalomra, küzdelemre. Es elnyertem azt, a miért küzdöttem. De mit sem ér nekem a dicsőség, a hir, ha nincs tetézve a boldogsággal. Akar-e az én feleségem lenni ? Osöndesen, szemeiben köuyekkel állott olt a leány s alig hallhatóan rebegte: — Nem Révi Gáspár földesúr lánya áll itt ön előtt. Egy szegény, elhagyott nő, a kinek senkije és semmije siucs ezen a világon. — Annál jobb, legalább én leszek mindene! — felelt a férfi. És a leány oda borúit az ifjú erős mellére s még egyszer kisírta ott fájdalmát. De aztán, mintha beköltözött volna a fény abba a kiedny szobába. Ötletek. Ha a barátom félszemű, mindig úgy nézek rá, hogy profilban lássam. Van olyan betegség is, mikor a beteg semmi tárgynak sem látja a színét: minden fekete vagy fehér előtte. Mióta a hizelgést elkeresztelték udvariasságnak, megszűnt a jó világ. A társaság hasonlít az álarcosbálhoz, melyben a sem veti le az álarcát. * Az emberek lelkesedésükben olyanok, mint a verebek . röpülnek egy ideig, de mindjárt leszállnak, mihelyt a földön kenyérmorzsát látnak. * Szerelem a szív nyalánksága, barátság a mindennapi kenyere. * A boldogság olyan, mint a csók: egy ember nem elég hozzá. A rózsás arcú és édes szemű leány még nem angyal, nem, csak olyan lény, a mely korán fekszik le és sok húst eszik.