Pápai Lapok. 25. évfolyam, 1898

1898-08-14

vártán levő káplárt. Az ám, de ez magyar ezredből való s Kiokivvíc sehogy se tud vele boldogulni. Pedig a kapú alatt lépések hangzanak, pár másodperc és itt az ezredes. Kell-e jelentkezni, nem-e ? Kiokiwícet majd a hideg leli izgatottságában Még egy pillanat, az ajtó nyilik, az ezredes belép, Kiokhvíc pedig ott áll a telefon előtt, a kagyló a fülénél, keze a csengőn : Halló! . .. Wer spriecht?. . . Halló! . . . Verpflegsmagazin . . . ja . . . Halló-ó-ó! Az ezredes csak néz, hát ez nem fog jelentkezni ? Herr Lieutenant! — Halló! . . . Jawohl! . . . Kasern-inspection ! . . . Ja... — Herr Lieutenant! — Már most megfordul Kiokhvíc, sáppadt mint a fal. — Miért nem jelentkezett? Mi van magával? — Jelentem, ezredes úr, nem tudok magyarul. — Ha nem tud, tanuljon meg! — szól és távozik. Hzegény Kiokiwíc! André. Ä város hivatalos közzétételei. T89ÍS7 Hirdetménv. Pápa r. t. város polgármesteri hivatala közhírré teszi, hogy a budapesti m. kir. állami felső ipariskolánál alapított egv 100 forintos ösztöndíjra pályázat hirdettetik. A pályázati feltételek a városház hirdetési tábláján betekinthetek. Pápán, 1898. augusztus hó li-én. Mészáros Károly, l'Oljjármtstpr. Hirdetmény. Pápa városának 1895). évre elkészült s a tanács által letárgyalt költségvetési előirányzata, folyó augusztus hónap 15-tól — 3u-ig tizenöt napon át a városi számvevői hivatalban közszemlére kitéve leend, melyre nézve a községi adófizetők által netán teendő észrevételek augusztus végéig írásban beadhatók. Pápa, 180S. augusztus 13. Mészáros Károly, polgármester. VEGYES HÍREK. - - Augusztus 18. Magyar embernek nem kell mondani, hogy mit jelent ez a dátum. 1 nuepe a magyarnak, mint a hogy ünnepe a húsvét és a karácsony a hivó'uek. Az atya megtört szivének fájdalmától megszentelt ünnep, a melyet még szomorúbbá tesz a magára hagyott férj sötét bánata. S mialatt országszerte zúgnak majd a haraugok s milliók ajkáról száll fel az ima I. Ferencz József drága életéért, azalatt az ősz király egyedül marad s az ő nagy, atyai szivében, a mely oly melegen •érc/, népeiért, talán titkos keserűség támad, hogy miért nem cserélhet a szegény emberrel, a ki kunyhójában együtt áldomásozik születése napján legényfiával, szép öregasszony-feleségével, líájuk ha csak gondolhatna, könnyet ha csak ejthetne értük : — de nem lehet, neki még hatvannyolc esztendős korában, születése évfordulójának ünnepén is kemény tusákat kell vívnia a kérlelhetetlen törvény paragrafusaival, a melyeken összevesznek két állam miniszterei. Az a nagy szeretet, a mely a magyar szivekből feléje árad, legyen vigasztalója a zord napokban. — Frigyes főherceg Pápán. Mint értesülúnk, briyyes főherceg, az V. hadtestparancsnoka a vidékünkön levő hadgyakorlatokra a beton városunkba érkezik, s 2 napot fog itt tölteni. -- Személyi hirek. Itain/ireeht Antal, a veszprémi püspök jószágkormányzója, dr. Csiszárok János, címzetes udvari káplán, kassai theologiai tanár és ifj. Jlnitijirechl Antal kedden Pápán Si'r'f József kir. tanácsosnál tettek látogatást, ebéden Ihászin voltak Bauer Antal orsz. képviselőnél, délután pedig a kormányzó Bécs melletti Hinterbrühlbe utazott a püspök születésnapja ünneplésére, a lobbi vendégek pedig kocsin visszautaztak Farkasgyepüre, — Lapunk szerkesztője, dr. Körös Endre f. hó 7-kén négy hétig tartó fegyvergyakorlatra vonulván be, távolléte alatt a lap szerkesztéséért dr. Hoß'ner Sándor főmunkatárs felelős. — Főispánunk a kongrua-bizottságban. A vallás- és közoktatásügyi miniszter megyénk főispánját dr. Fenyvessy . Ferencet az országos kongrua-bizottság tagjává nevezte ki. Az ország főispánjai közül csakis megyénk főispánja lett kinevezve. — Ünnepi mise. A róm. kath. főtemj plomban a király születése napján aug. 18-áu d. e. 9 órakor hálaadó szent mise lessz, a melyet Kriszt Jenő plébános fog taitani. Szt. István napján, aug. 20-án ugyancsak € mondja a szt. misét, a mely után az ünnepi szent-beszédet is ő tartja. Mindkét alkalommal ki fog vonului a városunkban időző 76. gyalogezred díszszázada, s az ezred zenekara közre fog működni az istenidszteleten is. — Városunk és a kórházügy. Közegészségügyünk eme fontos kérdése iránt 28-dik számunk vezércikkéban közzétett felhívás óta város! szerte általános érdeklődés mutatkozik. Hétről kétre j érkeznek hozzánk a legelőkelőbb helyekről a kérdést ! a legapróbb részleteiben is megvilágító érdekes • cikkek és figyelemreméltó javaslatok, melyek a | eikkezők nagy tekintélye révén is, kétségen kivül , gyors lépésben fogják az ügyet a mielőbbi megvaló• sulás felé siettetui. E héten két cikket is kaptunk, | melyek h zül mai számunkban csak az egyiket közölhetjük, dr. JJjtry László javaslatát; dr. Rechnitz Ede felszólalását pedig, mely különösen dr. Kövi 1 József mult héten befejezett cikksorozatával foglalj kőzik, térszüke miatt legnagyobb sajnálatunkra csak legközelebbi számunkban közölhetjük. \ — Reserve-Kadet-Offliciers-Stellj Vertreter Andreas Kőrös. Andréenek, a jókedvű, vidám, kedves Andréenek ilyen hosszú lett 1 most a neve, s a ki máskor korrektúrákat javít jó szívvel és sok elnézéssel, az most szigorú* pillantásokkal vizsgálja, vájjon fényesek-e reggelenkiut a fegyverszíjjak és hogy nincsen-e valami Anstund, a miért a kapitány úr ismét a mennyország derék lakóinak háborgathatná a nyugalmát. Íme, a gyöngéd szivü poétából, a toll nemes harcosából így lett a fegyve'- kemény vitéze, miután elhagyta békés otthonát és rábízta családja őrizetét arra az otthonmaradt egyetlen férliúcskára, a ki még csak a napokban tölti be nemes életének harmadik hónapját, s a kinek most, hogy annyi katona járkel az utcáinkon, az ablakon keresztül szokták mutogatni: — Látod Emilke, ilyen most a papa! Emilke pedig csak hajtogatja a fejecskéjét, mert Emiikének megvan az a jó szokása, hogy mindenre hajtogatja a fejecskéjét és nem is sejti, hogy a szegény papának milyen nehezére eshetik a boldog, nyugalmas civil-élet után a sok fáradság, gyalogolás é> a zord katona-élettel járó egyéb kellemetlenségek. Mindezek azonban nem tudták kiölni a mi kedves Andréeukbol a jókedvű karcolét s a polgárság és katonaság közti jó egyetértés méltó szimbólumaképpen küldött az Ő olvasóinak egv önkénteskori visszaemlékezést; az olvasó vidám jókedve fogja őt megvigasztalni a katona-élet fáradalmaiért. Alaptalan ujságtudósítás. Valaki ugyancsak megtréfált egyik-másik, fővárosi újságot azzal az önmaga által költött hírrel, hogv Fent/ressu Ferenc főispán a vármegye közgyűlése által a főispáni ház szükséges átalakítására megszavazott összeget ..felajánlotta

1- a jégkárosultaknak. Élihez Kenyvcssy főispánnak egyszerűen joga nincs; először mert a kérdéses pénz nem az ő pénze, hanem a vármegyéé és mindenki csak a sajátjából ajándékozhat és nem a máséból; másodszor pedig, mert a főispáni házat nem Fenyvossynek építik, hanem Veszprémmegye főispánjának. Aki még ezt sem tudja, az fogjon kapát a kezébe és nem irói tollat. — Katonák az utcán. A levegő egyszerre tele lessz egy vidám induló sikoltó hangjaival s az ötoa sarkán befordul a délceg ezred első százada. A suszterinasokat [valami eddig ismeretlen, vad érzelem fogja el ós sutba dobva minden fegyelmet, visszatarthatatlanul rohannak a katonabanda elé; a termetes ezreddobost, a ki hatalmas pálcájával dirigálja a kis ós nagy trorabitájű zenészeket, szinte elvakítja a levegőben röpködő sapkák és papucsok nagy tömege, meg az a sok tüzes pillantás, a melyek a kapu alól kivillanó leányszemekből jőve, legelőször is őt érik. A kövér ezredes, a ki kellő távolságban lovagol a csapat előtt, komoly kérdéseket intéz a mellette léptető főhadnagy-adjutánshoz, a kinek végtére is mindent kell tudnia,' a mit az ezredes úr kérdez tőle, így tehát azt is, hogy mennyit ér Pápa városa elszállásolás szempontjából. A főhadnagy bizonyára megnyugtató válaszokat adhat, mert hiszen aligha várták mindenütt a közös hadsereg derék katonáit annyi érdeklődéssel, mint nálunk. Napok óta alig esik szó egyébről, mint a város határában lefolyó hadgyakorlatokról s az azokban résztvevő ezredekről. A megnyugtató válaszokra kegyesen bólint az ezredes, s a főhadnagy úr örül, hogy néha-néha ő is fölpillanthat a házak erkélyeire, ablakaira, a honnan mosolygó női arcok integetnek feléje biztatóan. Mert íme, az ablakok mind kinyíltak, a kapualjak mind megteltek, s míg az asszonynép kipirult arccal nézi a fáradt, poros és mégis oly érdekes katonákat, addig a férfi-népség titkos irigykedéssel a szivében vigasztalja magát, hogy mégis csak jobb idehaza nyugodni a hűs szobákban. Igy az öregek, mert a fiatalok kebelét büszke reménység dagasztja, hogy majd ha ő is.. .Vége szakad azonban a masírozó századoknak, s mire. az ezredorvos úr is elkocog az ezred háta mögött az ő egykedvű, csöndes és komoly szürkéjén, azalatt ablakok és kapuk betevődnek s félben maradt kézimunka, félig súrolt dézsa boldog sejtések közben vevődik ismét kézbe. Nem telik bele egy félóra s azok, a kik előbb fáradtan vánszorogtak a poros uton, most már kiglancolva sétálnak a jó, kemény aszfalton. Vidámság, szin és hang mindenfelé: katonák sétálnak az utcán. — Templomszentelés Bében. Bében a minap volt a r. kath. templom felszentelése. A felszentelést szertartást Horváth Antal kerületi esperes végezte, lei lelkes magyar beszédet intézett | a néphez. Utána Lör.árdy Alajos koppányi plébános ' tartott nagyhatású alkalmi német szónoklatot. — ; Jelen voltak még: Nunkovics János, Horváth János, Kaunnan Géza, Sipos Orbán, Gerstner Ignác, Taschler Dezső, Sznuter Ignác, Korhely ! György plébánosok és Schuűedt Antal csóthi i adminisztrátor. j (*) Mirjam. Ez a címe annak az imádságos I könyvnek, a melyet dr. Kiss Arnold, a veszprémi zsidó hitközség papja irt zsidó nők számára. Ezzel j a könyvvel, a mely tele van költői szárnyalású, meg[ ható imákkal, a veszprémi zsidók fiatal papja ismét bebizonyította, hogy igaz otthonossággal jár a vallásos irodalom terén és a magyar zsidó nők valósággal hálásak lehetnek iránta, hogy ilyen könyvet ad a kezükbe, a mikor úgy érzik, hogy túlárad a szivük. Nagy boldogság az ima és szerencsés, a ki tud imádkozni. Mert a mennyire igaz, hogy az Istennek árva kevés szüksége lehet a mi gyönge szavunkra, hebegő imánkra, épp annyira való, hogy semmi liiucs, a mi a boldogság napsugaras idejében és a bánat szorongató óráiban többet könnyíthetne lelkűnkön, miut a fölfelé szálló ima. Kitörő érzéseink szállnak el benne és innen van, hogy az imára legtöbb j szüksége vau a nőnek, a kinek lelke valójában csupa érzés. Boldog ember Kiss Arnold, mert megadatott neki, hogy gyöngéd, finom női szivek érzésének ő lehessen a tolmácsa. Leány, ha szerelmes, — anya, ha beteg gyermeke ágyánál virraszt, — árvaleány, kit el^ hagyott mindenki, — özvegy asszony, a ki a férjében elvesztett mindent — a szívéhez való imát éppen úgy megtalálja abban, mint az az asszony, a kinek lelkét az üuuep hangulata tölti el. Gyöngédség, jóság, női engedelmesség árad ki a Kiss Arnold imáiból, és ha itt-ott túlságba ragadja is az ima szelíd szenvedélye, ez csak annak bizonysága, hogy őszinték az érzései. Túláradt női szívek, megindult női lelkek drága könnye lessz a Kiss Arnold nemes munkájának édes jutalma. — A könyv