Pápai Lapok. 25. évfolyam, 1898

1898-08-07

sok jó határozatot provokált, csak azután e határozatok a papiroson ne maradjanak. Megemlítjük közülök a hátralékok szigorú behajtására, a kóvezetvámi túlkiadások megszüntetésére, a tagosítási költségek 20 év óta .húzódó ügyének rendezésérc, egy általános pénztárkezolési szabályzat készítésére, az aszfaltjárda költségtérítés rendezésére s a zárszámadás és vagyonleltár kinyomatására vonatkozókat. Ha ezen és több hasonló határozat végrehajtását polgármesterünk eszközölni tudja: talán jövőre nem lessz a pénzügyi bizottság a város szomorú pénzügyi helyzetének ecse.tclésére kényszerítve. Hogy e helyzet valóban szomorú, azt a pénzügyi bizottság jelentésének letárgyalása irtán a bizottsági előadó, dr. Antal Géza egy magas színvonalon álló, közel félórás beszédben mutatta ki, midőn konstatálta, hogy a polgári leányiskola és a tanítóképezde céljaira fölvett kölcsönből, melynek állaga 96 végén 37000 frton felül volt, s melyből képviselőtestületi engedéllyel csak 11600 frt volt ideiglenesen fölhasználható, jelenleg a takarékpénztárban csak 31 frt 88 kr van. Ez összegnek ilymérvíí leapadása, mint az előadó kifejezte, szabálytalanság, de hozzátette az esetleg fölmerülhető gyanú elhárítása szempontjából, hogy hűtlen kezelésnek még csak árnyéka sem forog fenn. A tárgyilagos és nemes egyszerűséggel előadott beszédet gyorsírói feljegyzések nyomán kivonatosan alább közöljük, itt csak megemlítjük, hogy Mészáros Károly polgármester maga is beismerte, hogy a más célokra rendelt pénzek fölhasználása szabálytalanság volt, utalt azonban arra, hogy e szabálytalanságot előde is elkövette és hogy a pénztár nagyon szorult helyzetben volt. A pénzügyi bizottság előadója által tett indítványokat egész terjedelmében magáévá tette. Dr. Kende Ádám a polgármestert arra kérte, hogy máskor, ha a pénztár nehéz helyzetben lessz is, nc kövessen hasonló eljárást a képviselőtestület tudta s jóváhagyása nélkül, mit a polgármester jövőre meg is igért. Wajdits Károly a képviselő testület tagjainak élénk helyeslése mellett indítványozott köszönetet a pénzügyi bizottságnak, mit az valóban meg is érdemelt. A gyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be részletesebben: Polgármester megnyitván az ülést, a jkönyv hitelesítésére Kis Gábor, Wajdits Károly, Kí's Ernő •és BarétŰi Károly kt. tagokat kéri föl. Az előző ülés jkvének felolvasása után Bognár Gábor az iránt intéz kérdést a polgármesterhez, hogy Nagyvárad város átiratát, melyről lapunk két izben irt, a házbéradó alá tartozó városok házosztályadó alá sorozását illetőleg miért nem hozza a képviselő testület elé? Polgármester azt válaszolja, hogy s kérdéses átiratot előterjesztés végett a városi tanácsosnak adta ki s megfogja sürgetni. Helyeslőleg tudomásul vétetett. Koczka László azért interpellál, hogy a viz vezetéki közkutak száma csekély. Polgármester kije lenti, hogy még nincs minden közkút felállítva, de a vizvezeték megnyitását nem akarta oly későre halasztani, mig valamennyi közkút készen lessz. Ha az összes kutak felállítása után az tűnnék ki, hogy még szűkség van ilyenekre, a képviselőtestület utólag is határozhat e tárgyban. Pethő Menyhért algimn. igazgató a SzentBeuedek-rend nevében megköszöni a városnak, hogy a város az ó-kollégiumot bérbe vette s a gimnáziumnak egy évre díjmentesen átengedte a tanitóképző intézet által igénybe nem vett helyiségeket. A köszönő irat tudomásul vétetett. A pénzügyi bizottság jelentésében foglalt indítványok nagyrésze az állandó választmány javaslata alapján minden megjegyzés nélkül egyhangúlag elfogadtatott. Vita csak a belvárosi kutak alapjának felhaszuálásánál s a hátralékok behajtásánál keletkezett. A belvárosi kutakra nézve a pénzügyi bizottság -azt javasolta, hogy azok temettessenek be. Az állandó válaszLiuáuy a bete.mei.es helyeU csak hus/.nálutüii kivül helyezést ajáulott, a városi tanácsra bizva annak eszközlését. Vágó és Koczka képviselők utaltak arra, hogy a vizvezeték esetleges megromlása szükségessé teheti ezeknek a kutaknak fentartását, s betemetés helyett beboltozást ajánlottak. Dr. Antal az állandó választmány véleményét ajánlja elfogadásra, mert így a tauács nincs semmi irányban megkötve, s a felhozott okoknak figyelembevételével a legcélszerűbb módon gondoskodhatik a kutak használaton kivül helyezéséről. A képviselőtestület ily értelemben határozott. A hátralékoknál dr. Kende szigorítani kivánja az állandó választmány javaslatát, s a képviselőtestület többek felszólalása után ily értelemben határoz. Az aszfaltjárda költségtérítésnél Krausz József N. sürgeti a várható bevétel s a lerovások egész pontos kimutatását, a mit a képviselőtestület el is rendel. A jelentés letárgyalása után dr. Antal Géza tesz két indítványt: pénztárkezelési szabályzat készítésére s a zárszámadások kinyomatására vonatkozólag, melyeket a képviselőtestület egyhangúlag elfogad, s ezután rátér a praeparandia és polgári leányiskola céljaira fölvett kölcsön sorsára, a miről azonban a pénzügyi bizottság óhajára a közgyűlési jegyzőkönyvben sem lessz említés téve. „Kívánatos a zárszámadás és szabatos vagyonleltár kinyornatása már csak azért is, hogy a képviselőtestület minden tagja tiszta képet alkothasson a város pénzügyi helyzetéről s ne fordulhasson elő, a mi a jelenlegi zárszámadásnál előfordult, hogy 41000 frt van készpénzként kimutatva, jóllehet a városi közpénztár valódi készpénzmaradványa ennél sokkalta csekélyebb. Mert a készpénzmaradványul kimutatott 41000 frtban benn vau az az összeg is, a melyet Pápa városa a tanítóképző iutézet a polgári leányiskola czéljaira kölcsönvett s melynek állaga 1896. deczember 31-ikén 37371 frt volt. Ha ez az összeg a takarékpénztárban volna is, akkor sem lehetne egy szabatos vagyonleltárban készpénzül kimutatni, hanem „betét" címmel kellene jelezni, sajnálattal kell azonban kijelentenem, hogy ez öszszegből a takarékpénztárban ez idő szerint csak 31 frt 88 kr van, az összeg többi része pedig kölcsön van adva a közpénztáruak, kövezetvám pénztárnak, vasúti vám pénztárnak és a vízvezetéknek, melyek épen azért, mivel kölcsöure szorultak, nincsenek abban a helyzetben, hogy náluk a kölcsönvett összeget készpénznek tekinthetnők." „Kétséget sem szenved, hogy ezen, más célokra fölvett s kamatozás végett elhelyezett alapoknak fönti célokra fölhasználása szabálytalan, mert képviselőtestület csak 11600 frtnak fölhasználását engedélyezte s így 26000 frtnak fölhasználása a kép viselőtestület tudta és belegyezése nélkül történt. De nemcsak szabálytalan, hanem káros is, mert részben folyó szükségletek fedezésére fordíttatott, már pedig ily szükségleteket kölcsönpénzből fedezni határozottan káros, a mennyiben a folyó szükségletek kifizetésén kívül még kamatot is kell fizetni. Két dolgot kell azonban megjegyeznem: egyik, hogy az eljárás csak szabálytalan, de semmi nyoma annak, hogy hűtlen kezelésnek csak a legkisebb árnyéka is tapadna ez eljáráshoz, a másik pedig az, hogy a szabálytalanságot nemcsak jelenlegi polgármesterünk követte el, hanem elkövette elődje is: a mennyiben a szabálytalanul felhasznált 26000 frtból 16000-et elődje utalványozott ki s jelenlegi polgármesterünk idejére 10000 frtnak kiutalványozása esik." „Azt hiszem közös óhajtásunk az, hogy egyrészt a 37000 frtnyi összeg helyreállíttassék, másrészt hasonló szabálytalanságok a jövőre elkerültessenek, ezek elkerülése necsak kívánatos, hanem lehető is legyen." „Ami az összeg helyreállítását illeti, erre nézve javaslatom az, hogy készíttessék el az összes pénztárak első hét havi — január-júliusi — zárszámadása, hogy kitűnjék, melyik pénztár menuyit használt föl az említett kölcsönösszegből, s ezután min-1 denik pénztár térítse meg az alapnak necsak a fölhasznált összeget, hanem annak időközi kamatját is, mert a képviselőtestületnek az volt az iutentiója, hogy a kérdéses összeg kamatos kamatjával együtt a szükségelt magasságra, 42000 frtra, emelkedjék, a mi már jövő év augusztusára meg is történt volna. A mennyiben egyik vagy másik pénztár — különösen a kövezetvám pénztár — a visszafizetésre képtelen volna, a városi tanács tegyen erre nézve javaslatot akkor, ha az általam javasolt kimutatást a képviselőtestület elé terjeszti." „Ezzel azonban a dolognak csak egyik része van elintézve; mert nekünk lehetővé kell tennünk azt is, hogy jövőre hasonló szabálytalanságok ne forduljanak elő, ez pedig csak úgy lesz lehetővé, ha a városi közpénztár rendelkezik akkora fölösleg fölött, mely a folyó kiadások fedezésére elégséges. Erre első kellék, hogy a várható fölösleg ne használtassák fel az utolsó krajcárig, s a fölösleg reményében a zárszámadás bemutatása előtt ne költekezzünk, a mint ez most történt, mikor a robbanó anyagok elhelyezésére rendelt épület fedezetéül a pénztármaradvány jelöltetett ki, holott pénztári maradvány nincs, s a képviselőtestület néhány hónappal ily irányú határozata után kénytelen utasítani a városi tanácsot, hogy a már fölépült épületnek nem levén fedezete, újra javaslattal álljon a képviselőtestület elé." „Második kellék pedig a rendes kezelésre, hogy az egyszerre szükséglendő összeg ne legyen túlnagy, mert igen nagy felesleget tartani, még ha ez időnkint takarékpénztárban helyeztetnék is el folyó számlára, nem célszerű. Fájdalom e tekintetben városunk nincs szerencsés helyzetben. Az aszfalt részvénytársasággal kötött szerződésben a fizetési terminus január és július 1-ére van megállapítva, tehát oly napra, mikor még a városnak alig van bevétele. Ez az ősszeg pedig körülbelül 5000 frt, úgy hogy hozzászámítva a január 1-én esedékes tisztviselői s egyéb fizetéseket, ezen a napon a közpénztárnak körülbelül 8000 frt kiadása van. Erre vonatkozólag javaslatom az, kérje meg a polgármester úr a Magyar aszfalt részvénytársaság igazgatóságát, hogy január és július 1-i terminus helyett az összeg egy részére február és augusztus 15-iki, más részére április és október 1-i terminust fogadjon el. Én hiszem, bogy ezt a részvénytársaság késedelmi kamat fizetés kívánása nélkül elfogadja, de ha erre a csekély időre némi kamatot számítana is, kívánatosabbnak tartom a helyzet ilyen rendezését a mostani szabálytalanságnál." A város pénzügyi helyzetének teljes szanálására nézve pedig szükségesnek tartja, hogy jövőre a legszigorúbb takarékosság mellett a költségvetés tételei betartassanak, ha pedig az bármi okból nem volna lehető, a városi tanács a törvényben is előirt pótköltségvetéssel járuljon a képviselőtestület elé. (Éljenzés.) Mészáros Károly polgármester: Azt, a mit eljárásának mentségéül föl akart hozni, már dr. Antal Géza is fölemlítette. Mikor ő a polgármesteri széket elfoglalta, a takarékpénztárban csak 21600 frt volt, ebből a képviselőtestület 11600 frtot kiutalt s ő csak a többi 10000 frtot utalványozta ki. Elismeri, hogy ez szabálytalan eljárás volt, de a pénztárban a legelső utalványozás alkalmával azt említették, hogy máskor is így volt szokásban. A 10000 frtból 3000 frtot a vizvezeték céljaira használt föl, mert a regálé kötvények devinkulálása csak ez évben történt meg, a vízvezetéket pedig már a múlt évben megkezdték építeni. Ez a 3000 frt már vissza is térült, mert a tanács tegnapelőtti ülésében ezt visszautaltatta. 6000 frtra az aszfalt társasággal szemben szükség volt, mert ő azon alternativa elé volt állítva, hogy vagy szabályosan jár el s akkor az aszfalt részvénytársaság beperli a várost, vagy fizet habár szabálytalanul is, hogy a pert s az ezzel járó költségekét elkerülje. Ennyit igazolásául, egyébként elfogadja dr. Antal Géza összes indítványát. Dr. Kende Ádám arra kéri a polgármestert, hogy jövőre a harmadik lehetőséget, t. i. hogy a