Pápai Lapok. 25. évfolyam, 1898
1898-05-15
1898. május ló. PÁPAI LAPOK. Budapesten a téli évad alatt naponkint 2—3 előadást tart — fed vir adóztatásához; a Líceumnak Wekerle Sándor elnöklete alatt tartott ez idei díszgyűlésén — ápril 27-én terjesztette elő a külföldi tudoraánytterjesztő egyesületekről szőlő jelentését, melyet "Wekerle Sándor saját költségén kinyomatott. Beutazván egész Európát Dániáig, Skóciáig és Spanyolországig, 1896-ban dr. Hegedűs Szieiliát, Malta szigetét és Afrika északi partvidékét, járta be, s. mindezen helyekről tárcákat, tanulmányokat küldött a hazai lapoknak. Valóságos miniszteri fogalmazóvá kineveztetvén 1897-ben, mikor az Amerikába kivándorolt magyarok nyomoráról és üldözéséről mind újabb hírek jöttek, Hegedűs Lóránt Sándor öccsével elindult Araerikába, a hol városról-városra, gyárteleprél-gyártolepro járva kereste föl 300—400,000 főnyi honfitársaink telepeit. Itt előkelő lapok küldték hozzá levelezőiket s ezen a réven és itt szerzett kiváló ismeretségei által ismertette Magyarország viszonyait, miközben öt hónap alatt 40,000 kilométert utazott, egész KevWestig járva. Amerikai útjának eredményeit, molyok a kivándorlás kérdését fontos új világításba helyezték, először a Jókai-kör meghívására Pápán adta elő, majd Budapesten és Békés-Gyulán tartott előadásokat igen nagy hallgatóság előtt. Dr. Hegedűs, ki a Pallas Xagy Lexikonába is számos közleményt irt, eddig ezekkel együtt több mint háromszáz cikket irt, s föntebb említett könvvén, tanulmányain s .,Az egyenes adók reformja" (Budapesti Szemle 1896.) és ,,A ház-spekuláció megadóztatása" eimíí nagyobb értekezésein kívül most van sajtó alatt ..Az adó elmélete" eimíí dolgozata. Legújabb hírünk az, hogy f. hó ö-én dr. Ileyediis Lóránt eljegyezte Navratil Margitot, dr. yarmt.il Imre egyetemi ny. r. tanár leányát. Érdekesnek találjuk itt Hegedűs Lorántnak azt a rövid jellemzését közölni, medvet doktori felavatása alkalmával (1895. okt. 12.) a „Nemzet" adott róla : ..Hegedűs Lóránt államtudományi doktor sokkal régibb, kedves ismerőse a „Nemzet" olvasóinak, mintsem, hogy őt külön kellene most bemutatnunk. A közélet féi'fiai már régóta élénk érdeklődéssel kísérik ennek a derék ifjúnak magas szárnyalású értelmi fejlődését és figyelemre méltó irodalmi dolgozatait, mert Hegedűs Lorántnak Jankó, hátha ott hal meg a mormoló tenger partján, messze az édes hazától, messze Anikótól . . . Elhagyott szomorú volt, az az előbb vidám dallal, füttyel telt két szoba : elhagyottabb, szomorúbb lett, mikor karácsony táján ágyhoz szegezte Anikót a betegség. Egyre vitték a nagy gőzöshajók a leveleket Olaszországba ; Jankó megírta a választ mindegyikre szorgalmasan, vidáman, jókedvvel, azután elhozták a gőzös nagy hajók, amelyeknek födélzetén iáradtan ül meg a fáradt fecskeraj, hogy elpihenjenek szárnyai. Mert messze vau Olaszország innen, nagyon messze . . . ... A kályhaöblén át vad danákat sirt a vihar. Lassan gyöngyözött alá az idő homokja — és a mint Anikó kitekintett a szilveszternapi alkony sejtelmes szürkületébe, irritált lelkéből elszállott egy pillanatra az angyal, mely azt a szeretetteljes levelet sugallta neki és a kétkedés ördöge váltotta föl helyét. „Hátha nem is a betegsége marasztalja ott Janikát, hanem valami más? Valami fehér vállú szép leány vagy asszony?" De már a következő percben bűnbánó bocsánatkérő csókjaival halmozta el Janika arcképét és eszébe se jutott gondolkozni, melyiknek van igaza, az angyalnak-e vagy az ördögnek ? Odakünn a fergeteges téli éj bontogatta szárnyait és a fali óra egykedvű ketyegéssel morzsolta le azt a pár órát, mely még hátra volt a megvéuhedt, haldokló esztendőből. minden egyes cikkében és értekezéseken annyi tudást találtak, a mennyived nem egy rövid keretű cikket vagy értekezést, de egy egész nagy könyvet is tartalmassá lehetne tenni. Széles körű tudományos buvárlatai útján a legalaposabb készültségre tett szert a politikai és társadalmi tudományok terén. Xagy világi utazásai és tanulságos megfigyelései pedig igazi európai látköríí férfiúvá tették máris ezt az aránylag nagyon is fiatal embert, mert Hegedűs Lóránt európai utazása alatt temérdek hasznos és okos dolgokat figyelt meg, a melyeket hazája javára bizonyára értékcMieni is fog, ha majd arra alkalma nyílik." Városunk érdekében. Minden város anyagi jólétének és felvirágozásának egyik hatalmas eszköze a vasúti hálózat, a mely a város körül fekvő községek lakóinak a közlekedést megkönnyíti és ezáltal lehetővé teszi a vidékieknek, hogy ezek csekély költséggel és könnyen odajuthassanak, a hol termékeiket értékesíthetik és viszont szükségleteiket fedezhetik. Ennek a célnak elérése képezi a vicinális vasutaknak egyik legnagyobb feladatát. Városunk e tekintetben örvendetes haladást tanúsít, a mennyiben az intéző és mérvadó körök minden erővel odahatnak, hogy a már létező és még létesítendő vasútvonalakon olyan menetrendek léptettesseuek életbe, hogy ezáltal a vidékiek piacunkat a reggeli órákban látogathassák. Ennek tudatában kötelességünknek tartjuk városunk intézőinek figyelmét egy e tekintetben már régóta súlyosan érezhető nagy hiányra fölhívni és ráutaiui arra, hogy Győr felől Pápára a reggeli órákban, sőt az egész délelőtt folyamán egy vonat sem közlekedik, úgy, hogy a Vaszar és Gyömöre közt fekvő községek lakói e miatt Győrbe kénytelenek menni szükségleteik fedezésére, jóllehet Vaszar, Oecse, Szerecsen, Csikváud, Gyarmatit, sőt még Gyömöre is Pápára volnának utalva annyival inkább, mert ezen községek hozzánk sokkal olcsóbban jöhetnek, mint Győrbe. Míg ugyanis Vaszar és Gecsérú'l Pápára és vissza 20, esetleg 30 krajcárba kerül az utazás, Gyomoréról ugyanide és vissza pedig 4() krba, addig Vaszar és Gecséröl Győrré és vissza 1 frt, Gyomorétól pedig f)0 kr a viteldíj. Midőn tehát az említett 6 község lakossága nálunk is mindent úgy megtalál, mint Győrött, szivesebben jönne hozzánk, mert olcsóbb a díj, ha van neki alkalmas vouatja, a mellyel hazulról időben eljöhet és itt van elég ideje arra, hogy bevásárlásait eszközölhesse. Ezen hiányon egy kis utánjárással részünkről és egy csekély jóakarattal az intéző körök részéről könnyen lehetne segíteni, mert a mint tudjuk, Győrből naponta indul Pápa felé egy u. n. kezelő tehervonat, a mely onnan 1 óra 15 perckor indulva Pápára 5 óra ö perckor érkezik, Szombathelyre pedig 12 óra 6 perckor. Miután ezen vonatnak csatlakozása úgy sincs sehol, mert hisz Szombathelyről Fehriug felé csak éjjel 3 óra 59 perckor indul tovább a vonat, igen könnyen keresztülvihető volna, hogy ezen tehervonat Győrből csak hajnali 3 óra tájban indulna és két személyszállító kocsi hozzáadása által Győrtől Pápáig személyszállításra is berendeztetnék. E változás keresztülvitele semmiféle akadályba nem ütköznék, mert hisz a miatt, hogy e tehervonat 2 órával később indulna, semmiféle csatlakozást sem mulasztana el, mi ellenben ilyformán elérhetnők azt, hogy ezen teher vagy vegyes vonat Pápára reggel 7 óra tájban érkeznék és a vidékbeliek szívesen jönnének hozzánk, mert délután 3 óráig minden dolgaikat elvégezhetnék. Ha a polgármester űr ugyanazzal a dicséretes buzgalommal járna utána illetékes helyen e dolognak, mint annak idején veszprém-kis-cell-pápai csatlakozás létesítése érdekében, úgy bizton hisszük, hogy ez indítványnak meglesz a városunkra üdvös eredménye. R. A Vajda Péter-ünnepély programmja. i. PÁPÁN, AZ EV. REF. FŐISKOLA TORNATERMÉBEN : 1. Xemzeti himnusz Belic/ay Gyulától, férfikarra irta Gáty Zoltán. Énekli a főiskolai férfikar Gáty Zoltán vezetése mellett. 2. Elnöki megnyitó beszéd. Tartja dr. Fenyvessg Ferenc Veszprémmegye főispánja, a Jókai-kör elnöke. 3. Vajda Péter halálára. Irta Petőfi Sándor, szavalja Veress István. 4. Emlékbeszéd Vajda Péterrö', tartja dr. Kapossy Lucián. 5. Vajda Péter „Ima tlalai a-bó\ az 1, 4, 22 és a ., Hondái ok"-hó) 29. szám, olvassa Xayi/ Gabriella. 6. Ali zengi tál . . . Erdélyi Jánostól, dallama Gáty Zoltántól. Énekli a főisk. férfikar Gáty Zoltán vezetése mellett. Kezdete d. e. Ifi 1 2 órakor. II. VANYOLÁN, hová az indulás Pápáról a Főtérről délután 3 órakor lessz. 1. Ünnepélyes fogadtatás. A község határán a pápai ünneplőket bandérium várja. A községben üdvözli : Jialogh Istváu ág. evang. lelkész ; ezután a közönség Vajda Péter szülőházához megy. 2. .Szózat. Énekli a közönség. 3. Vajda. Péter szülőházánál. Oda, irta So is Lajos, szavalja Gsomasz Dezső. 4. Leleplező beszéd, tartja (farmos Zoltán. 5. Himnusz, énekli a közönség. 0. Záró beszéd, tartja Btwr Antal, az ugodi választókerület képviselője. Erre az ünnepélyre a Jókai-kör tagjait, úgy a nagyközönséget tisztelettel meghívja a Jókai-kör elnöksége. KÜLÖN MEGDIIVÓKAT NEM KÜLDÖTTEK SZÉT. i Színház. Pár előadás még és Dobó eltávozik társulatával városunkból. Az előadások végeztével alkalmat veszünk, hogy a társulat itteni működéséről részletesen szóljunk, most csak a közönséget akarjuk felhívni, hogy az utolsó előadások tömeges látogatásával adja méltánylásának tanújelét avulóban derek társulat iránt. Aranylakodalom. A Magyar Színház március lö-iki alkalmi darabja oly nagy közönséget vonzott a színházba, a minőt e szezon egyetlen estéjén sem láthattunk: a rendes helyeken kívül még pótszékekkel is sürün megrakott színház utolsó zugáig megtelt: a volt taps és lelkesedés bővében, de inkább csak a karzaton és diákhelyen, melyek közönségét a hazafias szavalatok könnyen fellelkesítik; igazi, általános sikere csakis azoknak a jeleneteknek volt, a melyekben Sziklainak volt szerepe, ki pompás humorának egész kincses bányáját beleöntötte Krau-z báe-i szerepébe; alig győztük a tapssal és kacagással, melyet minden szavával és minden mozdulatával keltett. Az eféle látványos darabok jó rendezé-ére a mi színházunkban kicsiny a hely, kevés a statiszta, s így a rendezőnek nehéz küzdelme, vau az illúzió keltésnek nehéz és a még legszükségesebb eszközöket nélkülöző feladatával. Szikláin kívül a többi közreműködők egyikének sem volt jelentékenyebb szerepe. Vasárnap másodszor ment az Aranylakodalom kisebb közönség előtt s Krausz szerepében Dobó ip ,,, "ratóval; ez este szintén azon jelenetekre koncentrálódott a közönség figyelme és érdeklődése, melyeket a kitűnő komikus Dobó igazgató művészete messze kiemelt a többi, a sok puskaropogás dacára sem nagyhatású jelenetek fölé. Folt, amely tisztít. Echegaray drámájának második előadása inkább megérdemelte volna azt a szép számú közönséget,
