Pápai Lapok. 25. évfolyam, 1898
1898-01-09
1898. lármái- 9. PÁPAI LAPOK c) pontja sem, mely törlendő és elhagyandó. Városunkban ez idő szerint néhány benzin vagy petróleum-motor van, ezek évi vízszükséglete a hűtőkészüléknél főleg tűzbiztonsági szempontból mintegy 20 hektó viz, mert ezen motorok tulajdonosai ipari viz czimén már úgyis fognak vizdijat fizetni, a kétszeres megadóztatást mellőzni javasolnám annyival inkább, mivel úgy a jelenben, mint a jövőre nézve, ha az illető iparos vagy kereskedő különben vizdijat ném fizetne, ez a IX. 1 15. §. első bekezdése alapján lenne vízdíjjal megrovandó. Nem tartom helyesnek, hogy a bérkocsisok, kikre nézve a kereseti adótörvény szigorú rendelkezése úgyis sújtó, külön vizdijat fizessenek, nemcsak azért, mivel tapasztalat szerint az ezen iparral foglalkozók látszólag semmit sem képesek szerezni, hanem azért is, mivel közérdek, liogy ezek szigorú rendőri ellenőrzés mellett jó, tiszta koesikat és ne szánalmat gerjesztő lovaIcát tartsanak. Az omnibusz-tnlajdouosok mint vendéglősök vizdijkötelesek levén, ezen adótétel törlendő és erre nézve is utalok a IX. 15. §. •első pontjára. A vasútra nézve helyes az egyezség, ide venném a dohánygyárat is. A VII. ;§. általában mellőzendő, mert a nyilvános fürdők már a 8. §. c) pontja alapján fizetnek vizdijat, ép úgy mint a tímárok, szíjgyártók és a többi vízzel dolgozó iparosok, magánháznál pedig igazán mindegy, vájjon fürdőt haszuál-e valaki, vagy ilyennek hiányában szapusajtárban fürdik-e. A tisztaság egészségi közérdek és így a fürdő használatért nem helyes külön vízdíj szedése, annyival kevésbé, mivel ez ellenőrizhétlen és mert zaklatást látok abban, hogy a város szimatoltassa, kinek van fürdőkádja és mivel akárhány beteg nem járhatván ki, kénytelen lakásán állandóan fürdeni •és ezt vizdijjal sújtani nem lenne méltányos. A VI. 12- §. és VII. 13. §. fentartantló. Helyesnek tartom, hogy az úri fogatok utáu, ideértve lovat, kocsit, vízdíj szedendő, de, •e helyütt megjegyzem, hogy vizdijmentesnek tartom gazdászuak va<ry kereskedőnek egy pár lovát, melyek az ő foglalkozásához szükségesek. Vizdijjal megrovandóuak tartom még a belvárosban teliéntartókat e eimeu, mivel ez kényelem, állataik pedig utainkon a közegészséget rontják, piszkítanak, a miért több öntözés és Kis J/mos úr, az én egykori iskolatársam, mindig kipödörte bajuszát, kifeszítette mellét, melynek hátán is éppen olyan domborulat felelt meg. Nem púpos, csak rossz tartása van, mint ő szokta mondani. Ez a szegény, de becsületes ember mindenben „egyszerű és szerény" igényeket vallott, de azt hangoztatta, hogy jövendőbelije, ha nem is dúsgazdag, de „szép, szeretetreméltó és házias" legyen. Két nap múlva a szerelem pórázán vezettem Kis János volt osztálytársamat, aki rátartóbban és hetykébben, mint egyébkor belépett a kis másodemeleti lakás fehérfüggönyös ajtaján. VI. Ez a két ember hálás irániam. IIa, hogy megmentettem a becsületes életnek, Kis János volt osztálytársam pedig, hogy szerelme tárgyát magáénak nevezheti. Legutóbb egy mulatságon vettem részt szülővároskámban, ott volt Kis János volt iskolatársam neje is urával együtt és én jókedvűen táncoltam vele végig a harmadik négyest. Volt bennem egy kevés pezsgő és arra a kissé bizalmas, sőt szemtelen kérdésemre, hogy mikor csalja meg az urát, azt felelte : — Majd, ha János megcsal engemet. Erre pedig nincs remény. így vízfogyasztás szükséges. A VIII, 14. §. egyéb iutézkedéseit kihagyni véleményezem. Ha általábau hiányzik a megokolás é-< j magyarázat, különösen nélkülözhetlen ott, hol egyességről vau szó. Az egyesség bázisára nézve magánértesülést nem kaptam, de ha az egyesség nem sikerülne, a vízmérő óra árának 15%-át és figyelemmel az utánnéző közeg díjazására 5 krajcárt vélek hektónként az ipari célokra elhasznált vízért évente számítani, levonva az illető magáuházi vízszükségletét, Az ipari célokra elfogyasztandó viz után fizetendő díj igazságos, de méltányos megállapítása esetén ebből jóllehet nem a tanács által tervezett címeken a bevétel legalább lesz 6—7000 frt, sőt néhány év múlva 10000 frt. E helyütt megjegyzem, hogy a vízvezeték költségeit megállapító közgyűlési határozat sem. a határozat emvneiálása szerint lett jegyzőkönyvbe véve, mire én a polgármester urat figyelmeztettem is, de nehogy esetleg beadandó felebbezés a regálepapirok devinkulásását hátráltassa, nem felebbeztem meg a határozatot, hanem hitelesítettem a jegyzőkönyvet azon tentartással, raikép ezen értékpapíroknak reintegretálására vonatkozó j-gyzőköny vi intézkedés megváltoztása tárgyábau a szabályrendeletben előirt határidő lejártával fogok indítvánnyal élni. A közgyűlés az állandó választmány javaslatával szemben, melynek a közgyűlési pont megfelel, kimondta, hogy a kötvényezett kötvényeknek a vízvezeték céljaira leendő feloldását és kicserélését kéri a minisztériumtól. Ezt azért emiitettem, mivel nincs szükség, míut dr. Antal Géza úr irta, évi 200 í'ftra a végből, hogy a regále-értékpapirokat pótoljuk. Városunk az utóbbi években igen rohamosan haladt az adösságesiuálásban és mivel községi pótlékunk úgyis nagy és mindaddig emelkedik, mig jövedelmeket nem tudunk teremteni, nem tartom helyén levőnek, hogy a takarékpénztárakban rakjuk össze adóülléreiuket kamatra akkor, mikor t regalepapirok ellenértéke megvan a vízvezetékben és ezen 160000 frt eddig élvezett kamatát úgyis pótadóban fizetjük. Tüzetes számítás hiányában én is 200000 frtban veszem fel a vízvezeték kiépítési költségeit. Ezen tőke kamatait és a kölesiubőí fedezeudíí 40000 frtnak töketörlesztési járulékát évi 10000 frtban, az üzemben taitási költséget 100O frtban számítva az évi szükséglet kitesz 1100O frtot, melyhez ezer forintot veszek javításra a nélkül, hogy ezt tártaiékképen óhajtanám el nem fogyasztás esetén kezelni. Ezen kívül még felveszek 2000 frtot közszükségletre forditaudó jövedelemre, mivel ily nagy arányú befektetésnek jövedelmeznie kell. Feltéve már most, hogy a jövedelem csak 6000 frt lenne, a tanács 7338 frtot számított az általam nem ismert adatok alapján, a hiányzó 8000 frtot kell pótolnunk ezt pedig én olyképeu véleményezem, mint Harmos Zoltán úr is a vízvezeték költségeinek viseléséről 1897. szept. 12-én megjelent cikkében helyesen mondta, adóztassuk meg a külöubeu pótadómentes állami és közigazgatási tisztviselőket illetményeik adójának 20%-ával és a többit vessük ki pótadóban úgy a 37000 frt házbéradó, házbéradómentes 2400 frt, mint 17000 frt földadó és mintegy 40000 frt I—IV. osztályú adó és tőkekamatadóra. Szigorúan véve, miután a regálekamai úgyis a mienk volt, csupán 7000 frt a közvetlen hiány, a közvetett pedig elesvén a regalekamatbevétel, amúgy is c.sak községi pótlék alakjában fedezhető. Az általam javasolt módon a felső- és alsóváros nagyrészt gazdálkodással foglalkozó lakossága, fel lesz mentve istálózott marháinak összeírásától, megadóztatásától, nem merül fel a marhák, sertések és a többi állatok összeírása és nyilvántartásával felmerülő sok költség és reklamáció-, belevonjuk ebbe helyesebbalapon a nyilvános számadóra kötelezett vállalatokat és végre a nagyobb adózók épen nem panaszkodhatnak, ha ők, kiknek viszonyaik rendszerint kedvezőbbek, a közegészségért többet áidoznak, mint kevésbbé tehetséges polgártársaik. A házbéradó alapján vízdijkivetés helytelenségét korábbi cikkezők is kimutatták, mihez ismétlés elkerülése okából csak azt fűzöm, ha bárhol körülnézüuk az országban, azt tapasztaljuk, hogy nálunk építenek legkevesebbet; ne bénítsuk tehát az alig tespedő építési kedvet, mikor megállapodott lakbérviszonyok nincsenek és házaink jövedelme rendszerint kisebb, vagy alig felel meg a szokásos takarékbetéti kamatoknak. Esetleg kitesszük a lakosokat egyes, háztulajdonosok önkényének. Hangsúlyozom, hogy a vízóra alkalmazásának nem vagyok barátja és óva intem az illető polgártársakat, ne késztessék a várost vízmérő óra alkalmazásra, mivel ez által ők még az óra. árán túl is fognak károsodni. Végül azt tartanám helyesuek, ho/y u vizdijszabályrendelet-tervezetet a vízügyi bi/uttság tárgyalja, ennek megtörténte után nyomassa ki a tauács a tervezetet indokolással, ossza ki ezt a képviselőtestület tagjai között, tétesse ezt közzé a helyi lapokban ós csak azután tárgyalja azt a pénzügyi bizottság, állandó választmány és közgyűlés, mivel a város érdeke, hogy ezen szabályzat minél alaposabb elbírálás utáu alkottassék meg, nehogy elhamarkodásunkért fel-bbezések során igeu hoss. ú időveszteségekkel és közben vizdij nem szedhetés miatt beálló deficittel kelljen lakolnunk. Stoinliergor Lipót. Szabályrendelet tervezel*) Pápa r. t. város által létesíted vizvi'zil-ki és vizhas:'uá!a f i dijakról ! I. Vizvezch'li díj. 1. Minden há/tulaidin >J fizut az egyenes házbéradó után, akár vezetteti be ;a vizet házához, akár nem, évenként l^"„-iit, ! II. Vizhntzintlati dijak. 2. S. K"l"-t>>r<>k, kaj szárnyak, kórházak, állami és megyei hivatalik, az évenként megállapítandó létszám után átalány: i} nek, egy személyt *0 krral véve alapul. ">. s. N-vil j intézetek, társaskörök, inteniáttisok és i-k.Iúk 1 elemieket kivéve évről-évre cgye/.ségileg megállapítandó összeget. 4. l>örh">níik. az övenként megállapítandó létszám után tejenként 7(1 kr. n-s/cgm fizetnek. 5. jj. A 2 , 3. és 4-ik s-okban meghutár><zott díjtételekbon, a closettek, pissoirok, fiirdó'sznhák, és mosókonyhák is bennfoglaltatnak, III. Ipari n'zek nai/ijiílib fogyasztásnál. 6. Szikvízgyárosok, Ill-ail osztályú kereseti adójuk után Í5 0 /„-ot. 7. s, ai lmr- és sznszkeresked-'k bi ecetgyárak, ci szesz- és konyak főzök, dj vendéglősök, e) vendégfogadók, fl kávésok, gi söW'mék, h) sütök, i) borméríik, ji szappanfőzők 111. i»zt. kereseti adójuk alapján 10"' n-ot. tj. Nyilváivs számadásra kötelezett vállalatok, tiszta nyereményük 2 ö /(,-át. 9. ij. a) vasutak, b; pipagyárak, ej itt: egyébb fel nem sorolt ipartelepek egyezség szerint. l) r . Kisebb Jhgynsztás. 10. !j. a) gyógy (árak évenként 10 irtot, b) eséplő-gépek K) lí-tot, ei ipari kisebb gőzgépek 20 frtot, d) bérkocsik, hintók és másféle uri-lbgatok után évenként 2 irtot, omnibusz után 3 frtot, fj nagyobb vízfogyasztás, itt is egyezség tárgyát képezi. V. Tisztasági viz. 11. §. a) elesettek magánházban, ha vízvezetékkel vannak összekötve évenként 2 frt, b) closett vendéglőben és kávéházakban 6 frt, c) korcsma és sörcsarnokban 4 frt, d) pissoir magánháznál 2 frt, e) pissoir, szállodák, vendéglők, kávéházak', korcsmák és söresarnokokbau 6 írt, *) Minthogy elözö cikkben a vizdij-szalnilyrendelet tervezetre többször hivatkozás történik, helyén valónak találtuk ennek egész terjedelmében való közzétételét.
