Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-03-21

,Szabadságdal" c harci indulóját. 5. Veress István III. éves papnövendék, Peté'fi „Nemzeti dal "-át szavalta el tűzzel, lelkesedéssel. ti. Gáthíj Z. zenetanár, ' adható me°Jiácz Elemér IV. é. pn., Steiner Hugó és Lázár Andor VI. oszt. tanulók, előadták: Riedley Kohne 4 hegedűre irt „Ooncert"-jét. 7. Osomas» Dezső II. é. pn. elszavalta Sörö'ss Béla II. é. pn. „Március 15-ikén" e. gyönyörű alkalmi költeményét, a melyet a közönség viharos éljenzéssel fogadott s nem szűnt meg addig tapsolni, mig a költemény szerzője meg nem jelent a színpadon. 8. Jiácz Gyula, Székely: „2(5 magyar ábránd "-ját adta elő zongorán. 9. A

1 főiskola vegyes éuek- és zenekara, melyben az állami tanítóképző növendékei is közreműködtek — előadta Gáthy Z. zenetanár átiratában a hatalmas „Kossuth induló"-t, óriási tetszést, viharos éljenzést és tapsot aratva a lelkesedő közönségtől, a mely tapsolva, éljenezve oszlott szét, felejthetetlen emléket vive magával a páratlanul szépen sikerült, hatásos emlékünnepről. Az egész ünnepély rendezésében legnagyobb elismerés és köszönet illeti Gáthy Zoltán főisk. zenetanárt, a ki fáradságot nem kiméivé buzgólkodott a zenedarabok betanításán. Az ünnepély után, — mely 2 óra hosszat tartott — az ünneplő közönség egyenesen a „Griff" szállóba ment társasvacsorára, melyen dr. Kapossy Lucián főisk. tanár szép beszéd kíséretében az ünnepélyt rendező ifjúságra ürítette poharát. Utána Faragó János tanár emelt szót, gyöuyörü beszédben fejezte ki a magyar nemzet 18-18. évi nagy dicső történeti szereplését, rámutatván a történet fonalán az 1848-iki események okaira, s magukra az eseményekre és szavait az 18(57. utáni uj, fényes korszak jellemzésével végezve: Pápa város hölgyeire ürítette poharát. Lelkes beszédét zajos éljenzéssel s szüuni nem akaró tapsvíharral fogadta a közönség. Ezután Kin Ernő főisk. igazgató emelkedett föl, a ki lelkes, szép beszéde után, P válasz adassék, a mi legilletékesebben a városi bizottságok közül ezen építészeti és szépítő bizottság által a miért az összes iratok most véleményes nyilvánítás végett ezen bizottság elé terjesztetnek. Miután a bizottság a tanítóképezde ügyét az igazgatótanács és tanári testületnek az áthelyezés tárgyában felsorolt indokait minden oldalról kellőleg megvitatta és mivel a képezdei telek ügyét a -városi képviselőtestület részéről hozott és törvényhatóságikig jóváhagyott, a magas kormány által elfogadott határozattal elintézettnek kell, hogy tekintse a bizottság úgyannyira, hogy más telek csak akkor jöhetne bírálat alá, ha ezt felülről a magas kormány kivarrná, ennél fogva ezen bizottság csak az elébe terjesztett I tervek bírálatába bocsátkozott és a leküldött két terv közül egyhangúlag a tanítóképezde céljaira a 175,000 frtos tervet, mint igényeinknek, városunk érdekeinek legmegfelelőbbet fogadta el, azonban ezen tervet illetőleg azon nézetének adott kifejezést, hogy a folyosók 2-4-2, illetve 2-72 ni. méter helyett három méter szélességben építtessenek, végre, hogy n betegszoba ne a kertés/.lakás közelében, hanem ennek átellenében a telek másik szögletében helyeztessék el és bármily telken épül is a képezde, kívánatos volna, hogy a háilóternick, couvictus és ipartermek, mint legnagyobb részben az északi és déli szárnyra tervezettek, a főépülettel ne köttetnének össze, hanem közegészségi, köztisztasági és paedagogiai szempontból pavillou reudszerbeu építve, a főépülettől külön választassanak Egyéb tárgy nem lévén, elnök a bizottsági ülés bezártnak nyilvánította. Kelt mint fent. Lamporth Lajos, Barthalos István, főjegyző. bizolts. elnük. gára ürítette poharát, a mely ápa város polgársáaz ifjúság ünnepét választotta hazafias érzelmeinek kimutatására. A társasvacsorát tánc követte, a mely a legvidámabb hangulatban hajnalig tartott. Az első négyest (50 pár táncolta. Pápa város ifjúságának és közönségének eme ünnepélyeken nyilvánított lelkesedése is biztos záloga annak, hogy nemzetünk él s élni fog, mert élnie kell! D-. Az állami tanítóképezde épületterveiről. Varosauk építészeti és szépészeti bizottsága f. hó 11-én tárgyalta az áll. tanítóképezde épületének terveit, mely alkalommal hozott határozatáról a következő jegyzőkönyv vétetett fel: Jegyzőkönyv. Mely felvétetett Pápán, 1897. évi március hó 11-én a városi építészeti és szépítészeti szakbizottság által a tanítóképezde építési terveinek átvizsgálása tárgyában Barthalos István bizottsági elnök, Bánóczy Pál, Matkovich Pál, Kovács István, Mészáros Károly bizottsági tagok, Szokoly Ignác városi tanácsos, mint helyettes polgármester és Lampért Lajos városi főjegyző jelenlétében. Miután elnök az ülést megnyitotta, a város főjegyzője az iratok bemutatása mellett jelenti, hogy a f. évi január hó 27-én tartott értekezlet megállapodásához képest a tanítóképző intézet állami épületének tervei vélemény nyilvánítás végett a képezde igazgatóságának kiadattak. Az igazgatóság 13 ivre terjedő emlékiratban fejezte ki ezen ügyben véleményét, a mit azután az iratok közt levő jegyzőkönyvek szerint a tanári testület és igazgató tanács is magáévá tett. Mivel azonban ezen két testület a leküldött k:ét tervre vonatkozólag nem felelt, sőt a város képviselőtestületének e tárgyban hozott felsőbb hatóságilag jóváhagyott jogerős határozatától egészen eltérő nézetnek adott kifejezést, beállott annak szüksége, hogy a beküldött tervekre vonatkozólag a tanfelügyelő ur által feltett kérdésre határozott Ipartestületi közgyűlés. A pápai ipartestület folyó hó 14-én délután 2 órakor saját helyiségében, Mészáros Károly rendőrkapitány, mint iparhatófági biztos vezetése és Néhman Gábor ipartestületi elnök elnöklete mellett tartotta meg ez évi rendes közgyü lését, a melyről tudósításunk a következő: A testület mult 10-ik évi működéséről szóló és örvendetesen tudomásul vett elnöki jelentés bevezető része a millenniumnak van szentelve. Örömmel emlékezik meg arról, hogy Pápa város iparosai, segédei és tanoncai közül többen résztvettek az ezredéves országos kiállításon munkáikkal, a melyekért méltó kitüntetésben is részesültek.3 iparos millenniumi nagy éremmel, 2 kiállítási éremmel lett kitüntetve; a segédek és tauoucok az időleges kiállításon 7 arany, 10 diszkönyv és 7 okmány jutalmat nyertek. Ezután a testület belügyeiről számol be a jelentés. Ugyanis az Ausztriával kötendő keresk. és vámszerződés ellen tiltó szót emelt az ipartestület a győri keresk. és iparkamaránál; kérvényt terjesztett a földmivelésügyi miniszterhez Pápán egy patkolási tanfolyam létesítése érdekében. 30 jeles és 4(5 jó munkát készített iparos tanoncot megjutalmazva az orsz. kiállítást megtekintő 137 iparos útiköltségeit 550 írttal fedezte a testület; a segédek és tanoncok munkáit saját költségén szállitatta a kiállításra; az iparos tanoncok iskolai magaviselete ellenőrzésére hetenként 1 — 1. elöljáróság! tagot küldött ki az iskolába ; a IV. iparos kongresszuson 3 taggal képviseltette magát a testület. Nyilvántartatott a mult évben 5S7 önálló iparos, (590 segéd és 320 tanonc, iparigazolványt nyert 21, iparát beszüntette .11, elhalt 5, elköltözött és iparát abbanhagyta 15, közgyűlés 1896 évben 2 volt, elöljárósági ülés 12 rendes és 2 rendkívüli; ezekben 163 határozat hozatott, mely mind elintéztetett. A békéltető' bizottság 25 panaszos ügyet tárgyalt le. A békés uton elintézett panaszok száma 50 volt. Mult évben 124 tauoncszegődtetés, 7 átíratás, 109 szabadítás eszközöltetett. Kiállitatott 119 drb munkakönyv, 7 ideigl. igazolvány. Elaggott iparosok közül kettő 10—10 frt és három 5—5 frt segélybén részesiÉtetett, Az öszszes ügyforgalom 1299 darabot tett ki. A pénztár mult évi megvizsgált zárszámadásai elfogadtattak, ugy a folyó évi költségvetés megállapítása is helybenhagyatott és Guál János pénztárnoknak a szokásos íélmentvényt megadták, Zárszám adása szerint a pénztár bevétele volt 1896-ban 8696 frt 42 kr, a kiadás 2521 frt 96 kr, készpénz maradvány, mint vagyon 61.74 frt 46 kr,. hátralék követelésekben 584 frt 75 kr; összesen (5759 frt 21 kr. —. A. pápai elaggott és munkaképtelenné vált szegénysorsu iparosok pénztáránál az összes bevétel 1732 írt 6 kr, a kiadás 35 frt 7 kr; készpénz maradvány 1.696 frt 99 kr. — A pápai kovács, késes stb. volt ipartestületi tagok temetkezési pénztár állaga 407 frt 78 kr. — A pápai volt czipész ipartársulat temetkezési pénztára bevétele -132 írt 79 kr, kiadása (55 frt; összes pénzmaradvány 3(57 frt 79 kr. — A pápai volt általános ipartársulati tagok temetkezési pénztári állaga 2482 írt 4 kr. — A pápai ipartestületi betegsegélyző és temetkezési pénztár bevétele 598 frt 11 kr, kiadása ugyanannyi. Egy gyógyszertári számla tizetetlen 152 frt 83 kr, hátralék 74 irt 28 kr; összes vagyon 11 frt 45 kr. Az ipartestületi betegsegélyző pénztár részére 20 közgyűlési iparos tagot, 1 reudes és 1 pót felügyelő bizottsági tagot választottak. A tisztujitás a következő eredményűvel történt meg : Baranyai János elnök. — M.arton Antal alelnök. — Dr. Hirsch Vilmos ügyész. — Nagy Károly jegyző. — Választmányi tagok: Pelek János, Bikky Sándor, Böhm Samu, Erdélyi József, Lóskai Béla, Bornemissza József, Schick György, ifj. Osztermann Ferenc, Usik Károly, Rozs József, Deutsch Dávid, Diensztmann Tamás, ifj. Edelényi József Ferenczy Pál, Praucndinst Viktor, Gyuk Nándor, Gaál Gyula, Horváth József, Zsilavi József, Herber Károly, Kohn Zsigmond, Nobel Ármin, Szabó Pál, Schuattuer Géza, Rácz Gyula, Nemsits Antal, Gecző János, Péter János, Alstüdter Jakab Singer Mihály. — Póttagok: Bódai István, Készei Ferenc, Bárka József, Kocsis Károly, Szvoboda Ede, Kléva József, Tóth Ferenc, Siklósi János, Paksi Károly, Molnár István. •— Számvizsgálók: Klage Károly, Hajnóezky Béla, Médly Antal. IRODALOM — Még csak egy-két füzetéről kell számul adni irodalmi rovatunknak a Lampel Róbert lAVudiauer F, és fiai) budapesti kiadócéguél megjelenő Szalay-Baróti-féle „Magyar nemzet történeté"-nek, s be lesz fejezve a 4 kötetre tervezett szép nagy munka 3-ik, utolsóelőtti kötete is. Most a hozzánk beküldött 57. füzetet mutatjuk bc t. olvasóinknak. Az ausztriai uralkodóház százados harcai a törökök és a magyar „malkotensek" ellen a szövetséges szomszédországi hadak segítségével, az egész vonalon győzelemmel koronázva, végük felé közelednek. A kard és diplomatia tervszerűen készíti elő a százados török uralomnak magyar földöni megdöntését, a magyar szabadságharcok megszüntetését és Erdélynek visszahódítását az ausztriai uralom alá. A régi Magyaroszág története nagy drámájának az ötödik felvonását látjuk a jelen füzetben lejátszódni s mindezeket Baróti fényes előadásában elolvasva, valamint az egykorú illusztrációkat látva, elfelcjthetlen kis tükröt látunk előttünk ama örökemlékü nagy időkről, melyek az 1711-ik eszteudőliözképezik az áthidaló utat, azon esztendőhöz, melylyel Magyarország története az Ő békés, modern államot alkotó újkorába lép. Műmelléklet: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor megerősíti a nikolsburgi békét. Peru elfoglalása és az inkák pusztulása. Irta Gaal Mózes. Gaal ez rtjabb könyvecskéje azon olvasmányok közül való, melyek öregnek, fiatalnak lelkét egyaránt gyönyörködtetik, A kalandor Pizarro nagyratÖrő álmai, világhódító tervei színes, változatos képekben szövődnek történetté, mely nemcsak szép magyarságáért tanulságos, hanem a tárgyául szolgáló eseménynél fogva is. Az, a mit az iró az inkák műveltségéről, vallásáról, erkölcseiről ír, mindenki számára élvezetes és érdekkel olvasható. A könyvet Goró Lajos csinos rajzai díszítik. Megjelent a Franklin-Társulat népszerű vállalatában, a. Vasárnapi könyvtár-bm; ára 20 kr.