Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-02-28

2. írnoki és dijnoki állásokra — nőknek is megengedte a konkurzust. Ezen tények előtt nem lehet szemet hunyni. Csak dicsőségünkre szolgál, hogy a nőnevelés terén egy évvel előbb létesült nálunk az, a minek kivívására a német és angol társadalom csak a mult ősszel kezdett kongresszusQzni. Hogy tárgyamhoz visszatérjek, módot is tudnék ajánlani a leánygymnasium kérdésének előnyös megoldására. Pápa városa felsőbb leányiskolát akar polgáriskolájából; ugyanezt tervezi a dunántúli ref. egyházkerület a pápai ref. egyházmegye leányinternátusával, a mennyiben 1896 szept. 12-iki sének 148. pontjában elrendelte az ízitő lépések megtételét, lígyesült erővel tarthatna föl a két etre méltó és semmiképen sem inkomlis testület egy leánygymnasiumot, ,

Ju

.l, mindegyiknek kevesebbe kerülne, mint saját erejéből a felsőbb leányiskola. Sarudy György. Városi képviselő-választások. — 1897. február 22. — E napon történt meg városunkban nagy érdeklődés mellett a városi képviselőtestület 36 rendes- és 20 póttagjának 6 évre való megválasztása. Mult számunkban kifejezést adott ama feltevésünkben, „bogy városunk józan felfogású választó közönsége a közös konferencia által — minden politikai és vallásfelekezeti elfogultság nélkül — megállapított méltányos névsort fogja győzelemre juttatni" az egyesek által bizonyos felekezeti és néppárti elfogultsággal összeállított névsorral szemben, nem csalatkoztunk, mert a közös konferencia összes jelöltjei az I. III. és IV. kerületben kivétel nélkül megválasztalak; a II. kerületben is 5 reudes és 2 póttag jelölt meg választatott és itt Pető Menybért, Heim Ignác, Csurgay G-yula és Fischer Móric, mint a konferencia által rendes tagul jelöltek, maradtak kisebbségben és helyettük Takó István, id. Bolgár József volt képviselőtestületi tagok, dr. Szivesdy József, a ki az I. kerületben is megválasztatott és Baranyai János uj tag, jutottak be a képviselőtestületbe. Sajnáljuk bár, hogy a 11. keruletben a konferencia jelöltjei közül négy egyén nem választatott meg képviselőnek, de soha! Hiszen az isteni szikra egy pillanat alatt gyulád, mint mikor a villamos felhők találkoznak, s aztán — ki tehet róla? S a rokon Érzelem ugy látszik visszhangra talált. Az ifjú környezte, figyelmes volt iránta, szóval: udvarolt neki, amint mondani szokás. S a lányka boldog volt, irigyeltók, pedig hát nem volt cz a hódítás olyan különös csoda, nem bizony. De a soi's csakhamar megirigyelte boldogságukat. Nem sokáig lehettek egymás közelében, az jfjut másfelé szóliták kötelességei, tanulmányai. Elváltak hát, s a lányka bízott, várt nyugodtan, boldogan. Szegény gyermek 1 Ártatlan és tapasztalatlan vnlt. nem ismerte még — a férfi sziveket. Két évig tartó álom, édes ábránd után egy napon pici levélkét hozott a posta, parányi, illatos lapol Repeső örömmel bontá fel, hogyne, hiszen, tőle jött, tőle . . . le engemet szeretsz, én — másért lángolok, kinek szive talán ismét — másért dobog." ... Csak ennyi állt benne s egyéb — semmi. Minő rövid két sor s minő iszonyú munkát tudtak müveim mégis abban a szegény, kicsike szívben. Ivet éven át fűzött édes reményt, boldog szerelemPÁPAI LAPOK. annak aztán már maguk a t. Il-ik kerületben szavasok az okai. Féuyes győzelemmel végződött tehát a választás. A győzelem pedig a városunkban domináló, felvilágosodott és a mai korral haladó szabadelvüség túlsúlyának bizonyítéka, a liberalizmusnak ujabbi diadala. Üdvözöljük az uj városi képviselőket, a kik, megvagyunk róla győződve, hogy a közérdeknek buzgó harcosai és a város fontos ügyeinek mindenkor és minden időben hathatós támogatói lesznek. Tudósításunk a választásról, kerületenkint a következő: I. kerület. Az I. kerület szavazói (1—349. házszámig) a városháza nagytermében Sült Jószef választási elnök vezetése mellett működő szavazatszedő bizottság előtt szavaztak. Bizalmi férfiak voltak: Baranyai/ Zsigmond, dr. Rerczog Manó, Horváth Károly és Szentbe János; jegyzőkönyvvezető: Vághó Gyula. A kerület 517 szavazója közül 240-en adtak be szavazó lapot. Az eredmény a következő: Rendes tagok: 1. Hannos Zoltán (207), 2. Baranyay Zsigmond (207), 3. Véber Rezső (206), 4. Krausz József N. (205), 5. dr. Szivesdy József (202), 6. Schlesinger Vilmos (201), 7. Altslädter Jakab (194), 8. Szvoboda Vencel (170), 9. Ungar Antal (123). Póttagok: Szeipt Imre (209), 2. Almersdorfer György (207), 3. Farkas Dezső (204), 4. dr. Kreizler Károly (203), 5. Koritschoner József (157 szavazattal.) II. kerület. A II. kerületbeliek (350—699. házszámig) szavazási helyisége a kath. legényegylet Helyiségében volt. Küldöttségi elnök: Véber Rezső, bizalmi férfiak : Vághó László, id. Polgár József, Molnár István, Keresztes István, jkönyvvezetö: Nagy József. 399 szavazó közül 211-en szavaztak. Megválasztattak: Rendes tagokká: 1. ifj. Polgár József (211), 2. id. Polgár József (197), 3. Takó István (191), 4. Baranyai János (181), 5. Szauer János (129), 6. Gaál János (128), 7. Valter Sándor (124), 8. Biró Károly (110), 9. dr, Szivesdy József (107). Póttagokká: 1. Bornemisza József (187), 2. Giczi György (185), 3. ifj. Németh József (128), 4. Molnár István (109), 5. Berta Márton (106 szavazattal). III- kerület. A III. kerület (700—1044 házszámig) 392 szavazója az óvoda rajztermében szavazott, a hol dr. Hirsch Vilmos volt a küldöttségi elnök, Baráth Károly, Jilek Ferenc, Lővy Lipót, Tóth János a bizalmi férfiak és Thury Lajos a jkvniel szőtt ábránd képeit tépték szét s szaggatták össze egy pillanat alatt. Hogy mit érzett, minő fájdalom nyilaita át egész valóját — minek ecseteljem? Hiszeu sokat, sokszor csalódunk mi is az élet utain, elképzelhetjük. * Az eltiprott, elgázolt kis virág nem hal mindig az utak sarába, sokszor feléled, felfrissül újból s tovább nyílik illatos kelyhe, ha napsugár éri s üdítő harmatcsepp gyógyítja fájó sebeit. Igy volt Irénnel is. Hervadt, búsult, zokogott sokáig, azután meggyógyult, Egy komoly, tehetséges ifju segített neki feledni azt a másikat. Ez már nem volt oly nagyon szép, de annál meglepőbbek voltak lelki előnyei. Az ifju leány tanulni akart mindent — mindent heves szorgalommal, mihez csak némi hajlammal is bírt, hogy feledjen, hogy gyógyuljon. S a fiatal tudós kitűnő tanár volt, látszik abból is, hogy célját elérte a kis tanítvány, az érdekes beteg. Ne ítéljétek el, hogy újra lángolt, ismét szeretett, hiszen az akácfa is kétszer nyilik, miért ne tudna a szív is másodszor szeretni, hogyha először — megcsalták. 1897. február 28. vezető. Beadatott 222 szava/ó la]) (egy üres) Városi képviselők lettek: Rendes tagok: 1. Kis József tanár (144), 2. Osvald Dániel (144), dr. Kapossy Lucián (144), 4. Kis Gábor ref. lelkész (144), 5. Gyimótby János (143), 6. Lampertb Ferenc (142), 7. Jilek Ferenc (140), 8. Baráth Károly (139), 9, Lővy Lipót (134). Póttagok: 1. ifj. Szakács Dániel (146), 2. Meixner Ignácz (146), 3. Berecz János (145), 4. Tóth István (143), 5. Freund Jakab (143 szavazattal.) IV. kerület. A IV. kerület (1045 házszámtól végig, 378 szavazó) az óvoda helyiségében járult szavazó lapjaival az urnához. Itt Németh István küldöttségi elnök, Gsajthay Dániel, Balogh Miliály, Nemcsics Antal és Bodo Ignác bizalmi férfiak, Szeleozky Ferenc és Osvald Béla jkvvezetők működtek. Beadtak 224 szavazólapot. Rendes tagokid megválasztattak: 1. id. Paál István (123), 2. Bikky Sándor' (123), 3. Végh. István (123), 4, Csajtay Dániel (123), 5. Bülitz Ferencz (123), 6. Kis Ernő (123), 7. Nemes János (123), 8. Székely István (1.22), 9. Szeiffert István (121). Póttagokid: 1. dr. Csehszombathy László (L23), id. Csurgay Gábor (123), 3. Szőllősy Miklós (123), 4. Balogh Mihály (122), 5. Reizuer Mór (121 szavazattal.) Vörös-kereszt egyleti közgyűlés. — 1897. febr. 21. — A helybeli vörös-kereszt fiókegylet február hó 21-én délelőtt 11 órakor tartotta meg ez évi rendes közgyűlését Weber Eezsőné és Néger Ágoston elnökök társelnöklete alatt. A közgyűlés a «Jókai-kör» helyiségében folyt le az egyleti tagoknak eddig nem tapasztalt nagy részvétele mellett. Különösen hölgyeink részéről szép látogatottságnak örvendett gyűlésről tudósítónk a következőkben számol be: Néger Ágoston elnök a megjelenteket üdvözülvén a közgyűlést megnyitja és szép beszédben megemlékezik azon örvendetes eseményről, hogy Erzsébet királynő 0 Felsége, mint a vöröskereszt egylet legfőbb védasszonya Pentz Józsefné választmányi tagot az egylet körül szerzett érdemei elismeréséül saját kezű aláírásával ellátott diszokmánynyal tüntette ki. Miután Körmeudy Béla egyleti titkár a diszokmány szövegét felolvasta, az elnök a diszokmáuyt lelkes Régi jókedve ismét visszatért, szeme sugárzott, ajka nevetett s dala ismét visszacsendült a kert árnyas utain. S minő dal volt az, édes Istenem! Mint midőn a párját ismét föllelő csalogány dalol olyan hangon, a mityen csak a szerető, örömben repeső szívből fakad, mennyei, égi, isteni hangon. És valóban ugy érezte magát, mintha az az első, a régi tért volna vissza, egy kissé megváltozva bár, másféle alakban. Nem nyilatkoztak sohasem. Minek? A szem, a dal többet mond az ajknál . . . Egy napon kedves vendége érkezett Irénkének

; egy fiatal kuzinja jött hozzá a fővárosból, néhány heti lég változás végett. Szép volt a fiatal leány nagyon; ügyes, könnyüvérü, kacér. Oly tulajdonok, melyek néha veszélyessé válnak komoly jellemekre is, mert épen sajátos természetüknél fogva vonzanak magukhoz ellentéteket. — No de — ki. tudott volna kételkedni — ő benne? Csöndes, nyári alkony volt. Irén és Jenő a hűvös verandán hallgatták a fecske álmatag csicsergését, s mindenik el volt foglalva saját édes gondolataival. Az esthomály egyre sűrűbb lett, a csillagok