Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-12-05

méltósága fogatára ült. és Stílt József hitközségi elnökkel az oldalán, hosszú kocsisor kíséretében, dr. Fenyvessy Ferenc orsz képviselő villájához hajtatott, hol bucsut véve a fogadó küldöttségektől, Fenyvessyhez szállt, a kinek meghívott vendége volt. Tisztelgések. Több küldöttség tisztelgett már az uj plébánosnál. Hétfőn a városi hatóságnak tisztelgő küldöttségét, melyet Mészáros Károly polgármester vezetett, fogadta; Kriszt Jenő plébános az üdvözlő beszédre a. következőkben válaszolt: Tekintetes Polgáimester Ur! Mélyen tisztelt városi Tanács! 0 Kxcellentiájának ' a gróf kegyúrnak részemről soha eléggé meg nem hálálliató bizalma s a méltóságos megyés püspök urnák kegyes engedélye folytán eljöttem, hogy elfoglalhassam szép hivatalomat. De. miként már a pályaudvaron történt fogadtatásom alkalmával kijelenteltem, én nemcsak plébánosnak, hanem egyszersmind jó polgárnak is tekinteni magamat. Legyenek meggyo ódve. jó polgára leszek e kedves városnak, a melynek érdekeit szivemen viselni s előmozdítani törekszem. Köszönöm szives megjelenésüket és még cgw.er igaz és őszinte melegséggel köszöntöm mindnyájukat, r Kljén!) Tisztelgett a kath. tanítói kar is Varija József és Ilaiiniij Gyula kántortanító vezetése ahitl. Az üdvözlésre a következőket mondta: „Kivártam, hogy Önök, a kiknek vállaira nehezedik a gyermeknevelés terhe, fel fognak keresni engem, és ily módon alkalmat nyújtanak annak kijelentésére, hogy ezeu a téren minden percben számíthatnak támogatásomra. Közkatonának tekintem magamat az Önök táborában és a munkából ki fogom venni a részemet, -lói tudom, hogy a tanítói pálya rögös pálya, de vigasztalja Önöket azon tudat, hogy a szülök ízre áldást imádkoznak Önök érdemdús életére az okból, mert a gyermeknevelés terén a terheket velük megosztják. Hízzanak egyébiránt az egyházmegye atyai gondoskodásában és a bölcs kormá-.iv hazaíiasságában és legyenek meggyőződve, hogy pályájuk anyagi része már nem várhat sokáig megoldásra. Én mindig támogatni fogon, ügyüket, ezt fogadom, erről meg lehetnek győződve. Azért tehát csak előre! és ue felejtsék, hogy a nagy Németországot nem Bismark és Moltke, hanem a német néptanítók teremtették meg." A kath. kör Pető Menyhért igazgatóval az élén tisztelgett, a küldöttségnek következőleg felelt a plébános : ,.Szép célt tűztek maguk elé, s legyenek meggyőződve, hogy már állásomuál fogva ís elő fogom mozditaui ügyüket. Ez kötelességem. Mily szép egy hős, a ki sürü golyózápor között felemelt homlokkal szembe néz az ellenséggel! Egyik kezében a hadi zászló, másik kezében a kardot forgatja! Ha lankad a karja, annál görcsösebben szorítja a másik kezében a lobogót, a sereg büszkeségét és emeli magasra; s ha férfias szivébe golyó fúródik, megtört szemeiI vei egy utolsó búcsúpillantást vet hazája kéklő I egére, s vezérének, királyának neve hal el ! ajkairól. j Önök is kibontottak e kedves városban j egy lobogót, a melyre a katholikus jelző van irva. Éltük utolsó lelielletéig maradjanak hívek e zászlóhoz, mert az isteni mesterünk, vezérüuk: a katb. egyház alapítójának zászlaja. E perctől fogva éu is az Önök táborába lépek, tekintsenek a kör tagjának és ajánlom magamat testvéri szeretetükbe." Tegnap Sumutjy! Oiprián házfőnök a Hzt-Ferenerendiek. tisztelgő küldöttségét vezette Kriszt plébános elé, a kinek válasza a következő volt: „Nagyon köszönöm Eötisztelendőségteknek, hogy engem szives megjelenésükkel niegtisztelui méltóztattak és ily módon alkalmat adtak nekem előadni abbeli alázatos kérelmemet, hogy engem lelki munkatársuknak tekintsenek és kartársi szer e te tó k b e be fogadj an ak." A bankett. Csütörtök este volt az ünnepi estebéd, melynek rendezésén meglátszott polgármesterünk tapintatos keze. Meglett korú bankettező emberek nem emlékeznek rá, hogy valaha ilyen fényesen sikerült étünuep adódott volna. Városunk és társadalmunk minden előkelősége, szine-java foglalta el a diszes ténnyel teritett asztalokat. Mintegy kétszázan jelentek meg. Képviselve voltak tekintélyes számban az összes felekezetek. Mindenik osztozni akart a katholikus testvérfelekezet örömében. Pontban 8 órakor jelent meg az ünnepelt plébános Sült- József kir. tanácsos, hitk. elnök kíséretében. Lelkes éljenzés fogadta. Es kiki elfoglalta kijelelt helyét. Impozáns látványt nyújtott a fémesen kivilágított Griff terem hosszában hármas sorbau felállított asztalok fővonala. Középeu ült Kriszt Jenő, az ünnepelt, jobbjánál Gyurátz .Ferenc a dunántúli ág. ev. egyházkerület püspöke, balján Kis Gábor ev. ref. lelkész, Gyurátz mellett Sült József kir. tanácsos és Mikovinyi Ödön kir. táblabíró, balról Mészáros Károly polgármester és Pethö Menyhért a katb. gimu. igazgatója foglalt helyet. A harmadik fogásnál felállt Sült .József kir. tan., a kath. hitk. elnöke és gyönyörű beszédben tudományos alapokon fejtegette az eszmék múlandóságát és a vallás örökkévalóságát. Poharát az ünnepeltre emeli. Mctzáros Károly polgármester lendületes sza vakban a pápai plébánia kegyurát, gróf Esterházy Móric főispán 0 Kxeelleuciáját köszöntötte fel. Lamperth Lajos h. polgármester a város nevében ünnepelte Kriszt plébánost. Harmos Zoltán kir. adótárnok köszönetet mondva a megjelent felekezeteknek, az uralkodó egyetértésre ürítette poharát. Ezután felállt Kriszt .fenő plébános és hatalmas szónoklattal mutatkozott be ; ünnepélyes fogadást tett, hogy ö nemcsak pap, hanem jó polgára e városnak és szerető polgártársa a város közönségének is ki ván lenni. () nem ismer felekezeti sem valláskülönbséget, ő e város minden polgárát szeretettel ("deli keblére. Poharát a kegyúr ő excellentiája, a megyés püspök, dr. Fenyvessy Ferenc orsz. képviselő, Mészáros Károly polgármester és a város közönségére, emeli. Gyurátz az ev. egyház aranyszájú püspöke nemcsak mint városunk és közügyeink uj alakját üdvözli az uj plébánost, hanem mint lelkiekben bajtársát is, kit ércbeöntésre méltó bölcs tanácsokkal a szociális mizériák valláserkölcsi alapokon leendő gyógyítására vállvetett munkára hivja fel. Szavait ugy végezvén: legyen áldott az, ki az Ur nevében jön! Kis Gábor ev. ref. lelkész szellemes és humor gazdag ötletekben bővelkedő hatásos beszédben adott kifejezést érzelmeinek. Szenthe János tiszti ügyész De Amicisből vett gyönyörű példával állt elő és ezt a tőle. megszokott szellemességgel variálva Gyurátz és Kis (iáborra ivott. Kis Ernő az ev. ref. főiskola tudós igazgatója a felekezetek közti jó egyetértési; és azt, hogy ez nem mai keletű, históriai momenlu.•sora után regényt — és mégis okos embernek tartotta mindenki, még a kurtesnóta is: „Habár poros a kabátja Deák Ferenc a barátja." A piros bársony székben ült báró Eötvös L'.zsef > egy-egy nagy beszédet elmondván, mikor t-csillap'id..tt az éljenzaj, kigyúlt arca felvette hétköznapi -ápadtságát, feje lankadtau lehanyatlott, hom' okára sugarak -/.álltak, merengő' kék .szeme elsiklott inessze a képviselők teje fölött. Az az, hogy nem is volt ott képviselői lej. Egy fürge tündér nyomban ídtakaritotta előle a honatyákat s lombos, susogó fákat hozott helyeltük patakokkal, virágokkal. Néha idegesen nyúlt a czeruzájához . . . s öreg képviselőknél láttam emlékül eltett költemény-embriókat, melyeket papírjain találtak. • Tavalyi lám gyümölcsül hoza már ...» Hiszen a miniszter után ma is találni néha ott felejtett fragmentumot, de az most ilyenforma : Majláth püspök által felfüggesztett professzor ügvében felelni. Vagy busz év mult el s az irodalom és politika nincs többé közösségben, Elváltak asztaltól, ágytól. Az ágy az irodalomnak jutott, hánykódik benne, sem elaludni nem tud, sem ebien lenni; a terített asztal a politikának jutott; erőlködik is rajta, hogy fölfordítsa. De nemcsak elváltak, kezdik -egymást lenézni kölcsönösen. Az iró politikusok kivesztek, azaz vannak még irók bent a parlamentben, de azokat idegen, excentrikus lényeknek tekintik, mint a hogy veszik például Trencsénben a vadon nőtt szőlőtőkét. Trencsénben az csak dísznövény . . . Mit keres itt V Gyümölcsül nem hozbal. nem neki való a talaj. De viszont az irók is ugy veszik a politikát, mint az énekes madarak a diófát. Kaszáiknak, mert csalogató leeresztett szárnyakkal pihenni gallyain, de tudják, hogy kigó'zülgése ártalmas a hangjuknak. Legjobban lehetett megfigyelni e különös változást .Jókain. IIu-z év előtt őt is ugy vették, mint kiváló politikust, mert nagy iró. Beszédei roppant hatást keltettek, a Terézvárosban egy hatalmas minisztert buktatott meg, zászlóit diadalmasan lehetett volna végig hordozni az ország minden kerületében. S mi történt busz év uián V Husz év után mindenki azzal állt elő, hogy Jókai nem ért a politikához. Lehet, hogy nem is értett hozzá, de ezt minduntalan szemére vetették, üldözték vele, ujjal mutogattak rá: „Nem ért a politikához, nem ért, nem ért," Mintha folytonos szemrehányást tennének neki azért a nyomorult mandátumért: „Itt van és nem ért a politikához." És ott volt Demkó Pál is, Urbauovszky is és ott voltak százan és százan és azoknak senki se tett szemrehányást, azok mind értettek a politikához, mert nem nyomta le őket az a dehonestáló körülmény, hogy egy gyönyörűséges könyvtárt írtak össze Magyarországnak. Szomorú dolog ez és rejtélyes. Az ember tűnődve kutat, kérdez. Mi okozta a távolodást? Kiben van a hiba'/ Mikor kezdődött és mik voltak a frázisai ? Meddig fog tartani és mi lehetne az orvossága ? Egy este e fölötti töprengésemben aludtam el. Álmombau szétnyílt a fal és egy sárkáuy bontakozott ki belőle, i Gyakran álmodom sárkánynyal.) •— IIa már annyira érdekel a théma, — szólt hozzám a sárkány, — mért nem kérdezed meg a haza bölcsét. — A haza bölcsét? feleltem csodálkozva. — Hiszen ő meghalt és nem felelhet. A sárkány megrázta mind a hét fejét. — () megvan, — monda titokzatosan. — És hol található? — Szép asszonyok ujjaiban laknak a lelkek. Ejh, bolond egy álom! gondoltam magamban, a mikor felébredtem. De megvallom, némileg megragadott és nem ment ki eszemből, a mit a sárkány mondott, hogy az elhalt lelkek a szép asszonyok ujjaiban laknak: nem is olyan rossz izlés ott lakni rózsaszín körömmel fedett házikóban. Lám a vén kujonuak, a sárkánynak, milyen ötletei vannak 1 Nyilván ez ette a szüzeket abban a bizonyos fekete posztóval bevont mesebeli városban ...