Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-10-24

tén olsóbbá lehet a kenyeret tenni. A nagy­ban Tfctló előállításnál jobban lehet a gépeket kihaználni, kevesebb tüzelőanyag és kézi erő szükséges. Nálunk a sütőipar teljesen magán­kezkben van. Csak utóbbi időben alakult Mono­ron egy kenyérsütő vállalat, mely kétszeres üstből fog kenyeret sütni és azt a budapesti áiicsarnokban fogja árusítani. Az emelkedő gibonaárak idején felszokott az a kérdés is uerülni, vájjon nem használhatja-e ki a pékipar ;z emelkedő árakat a maga hasznára s nem ehetne-e ezen iparág nyereségét bizonyos hatá­rok közé szorítani az által, hogy a hatóság ál­tal meghatározott fix-árak állnak be a kenyér eladásánál. Igy vau ez Parisban, a hol a'ható­ság kéthetenként határozza meg a kenyérárat, tekintettel lévén a gabnaárak hullámzására. Felmerült még egy eszme is, de annak né­mileg szociál-politikai tendenciája van, melynek fejtegetésébe nem bocsátkozhatunk e helyen. Azt emlegetik ugyanis, hogy az illető hatósá­goknak kellene a kenyérsütést kezükbe veuni. Ilyesmi monopolizálás nélkül lehetetlen. Nem­csak hogy a kenyérsütéssel foglalkozó számos iparos kereset nélkül maradna, de ezen terv kivitele számos leküzdhetetlen akadályba ütköz­nék. Igy tehát mégis ajánlhatóbb a kenyérárak limitálása. Utóbbi azouban nem oly könnyű fel­adat. Parisban úgy járnak el, hogy minden fél­hónap elteltével kiszámítják a vásárcsarnokok­ban eladott lisztnek az árát, s ehhez a sütési és elárusitási költségek fejében hozzáadnak egy bizonyos állandó összeget. Ezen főösszeg képezi a jövő félhónap alatt a kenyérnek hivatalos árát. Az utolsó rossz termésünk vajha ne tenné szükségessé, hogy a kenyér olcsóbbitásának kér­dése napirendre kerüljön. Igen természetes, hogy a most uralgó sertés­vész ellen is gombamódra termett a sok „biztos szer." Mert bizony „csalhatatlan és biztos szert" fe­dezett fel a sertésvész ellen: a javasasszony, sátoros cigány, kanász, gazdatiszt, földbirtokos, pap, patikárus és Isten tudja még, mily társadalmi állású emWer. És mi volt az eredmény V Az, a mi ilyenkor rende­sen szokott lenni: a keserű csalódás. A legtöbb ilyen csodaszer felfedezője a meg­rémült közönség kizsákmányolását tűzi ki célul. Az intelligensebb felfedezők — kevés kivétellel — jó­hiszemüleg tévedtek ; mert figyelmen kivül hagyták azt, hogy a legképtelenebb és a tudomány elveivel merőben ellentétes eljárás dacára is, néha a leg­súlyosabb betegek felgyógyulnak, a járvány kimutat­ható ok nélkül talán enyhébben folyik le és keve­sebb áldozatot követel. A ki aztán ilyen szerencsé­sebb lefolyású járványnál valamely gyógyeljárást al­kalmazott, a kedvezőbb lefolyást mindjárt ennek az eljárásnak tulajdouitotta és sietett vélt felfedezésével embertársainak hasznára lenni. Hogy a felfedezett biztos szerek között gyakran a legnevetségesebbek is előfordulnak, az felfedezőik társadalmi állásából könnyen érthető'. A sok gyógyítási mód és szer között első he­lyen áll a sertések füleinek és farkának bemetszésé. Hanem, hogy ezen eljárással a betegséget gyógyí­tani nem, de terjeszteni lehet, az igen természetes, inert a kieresztett vér, nagyban tartalmazván a be­tegség csiráit, in sertésvész baktériumát), esak arra való, hogy a többi még nem beteg disznókat befért őzzé. Valamennyi eljárás k-Vöu a legképtelenebb és a legveszélyesebb a „hullák ••telese,- mert eltekintve az ily módiin szintén bekö\• ikezhetö súlyosabb fer­tőzéstől, az eljárás a leghatásosabb terjesztője a jár­ványnak. A napilapok ami ik idején közöltek ugyan oly esetet, melynél bizto eredményt értek el a Ismeretes dolog, hogy minden nagyobb járvány j llulll ' lk etetésével, de bizony ezen hírrel csak ártani alkalmával annak biztos gyógyítására különféle i tudtak, mert annak .Ikalmazásával a sertést ulaj.lo­22551 sz. X. 1897. Veszprém vármegye alispánjától. A sertésvész gyógyításához. .specilikumok fedeztetnek fel, melyeknek hatása fő­képen abban nyilvánul, hogy a jóhiszemű közönsé­get tévútra vezetik és az előirt intézkedések foga­natositását meghiúsítják. Ezer éve bár, de ur ma is leiette. Miért? mert nem tud a fühl minden népe. együtt Ugy hazát szeretni, ahogy mi magunk a Miénket, szeretjük. Be voltak is fejedelmink nékünk. Kiket elsorolni világ-büszkeségünk. Kik ugy tárták, hordák nagy idők során át, Árpád vezér botját, István koronáját, Hogy vérünk hullása, kardunk villanása, Tündöklő hajnalnak vala hasadása. Hajnalodik is. Nézzetek e házra. Az én szavamat, ez legszebben példázza? (A szinbázlVigirün; ablakai megvilágosodnak.) A honi művészet és a hon szerelme Első fáklyatüzét most gyujtá ki benne. Egj, te kisded fáklya örökkön űrökké, Miképen a szent láng templomkép előtt. Legyen ragyogásod planéták intelme, Mely most sejteti már a késő jövőt. Most pedig: e művön lengjen isteuáldás Iá ébressze Árpádot ősmagyar kiáltás. Az, mely ősidőktől mindig egy vala, Bármint változott is korszerű dala, Az mely egy szivtőről kettős ágba hajt, S melyet el nem választ soha magyar ajk: Hogy: Isten áldja meg magyarok hazáját, Hogy : Isten éltesse magyarok királyát ! (Éljen! A szinházkép mögül csendes karban hallatszik. «Isten áld meg a magyart,a a kép lassan elhomályosul s igen távolból hangzik az eltűnt kép után is a vers elhaló végsora.j nosok rengeteg kárt szenvedtek. Megemlítendő nu'g ;TZ a sok, tengernyi gyógy­szertalálniánv, por, ital, labdái- alakjában, melyek különböző' néven belügymini-teri engedélyivel és a nélkül árusitlatunk gyógvtárukhan, sőt üzletekben is. Az ilyen s/ereket ré-/ben aztán azzal a nagy­hangú, de nem sokat mondó reklámmal hoznak forgalomba, hogy a hatósági vegyeleinezés nem talált kártékony anyagokat a „csodaszerben". Es igaz ugyan, hogy a szerek felfedezőiről nem minden esetben tételezhető fel a rosszhiszemű­ség, de tény az, hogy a legtöbb ilyen szer inkább a felfedező' zsebének, mint a betegség gyógyítására használ. Mint a legtöbb járványos és fertőző betegség­nél, itt is gyógyszer in-in, de gyógymód lehet a betegség ellensúlyozója. A gyógymódok közül ez idő' szerint a semmtherapiában bíztunk legtöbbet és tényleg a hazánkbeli dr. Preisz-1'éle ojtóanyag, mely nem egyéb, mint a gyógyuló félben levő sertések vérének fertőtlenítő szerekkel kezelt savója, biztat a legtöbb reménynyel, az országban végzett több si­keres oltási kísérletek eredménye folytán. Az már körülbelül bebizonyított dolog, hogy az egészséges állatok a Jentemlitett anyaggal való beojtással bizonyos immunitást nyernek a sertésvész ellen, de már a betegek csak nagyon kevés esetben i'viVyulnak fel az emiitett kezelés folytán. Ezen oknál fogva beteg sertéseket nem is ojtanak be serummal. Különben várjuk be az ország sok részé­ben és nagyszámban végzett és végzendő kísérletek eredményét, a melyhez máris nagy reménységet fűznek a szakértők ! Reisingor Pál, megyei állatorvos. A legtöbb államadót fizető meyyebizottsáyi ta>j uraknak. Az 1886. XXI. t. c. 2ß. szakasza értelmé­ben a legtöbb egyenes államadót fizető megye­bizottsági tagok névjegyzékének illetőleg a sor­rend megállapításánál az állami, felekezeti, törvényhatósági, községi és magán tanintézetek tanárai, a tudományos akadémia tagjai, az aka­démiai művészek, a folyóirat- és lapszerkesztők, a lelkészek, az ipar és kereskedelem kamarák bel- és kültagjai, úgyszintén a magyar államban érvényes oklevéllel ellátott tudorok, tanárok, ügyvédek, birák, orvosok, mérnökök, építészek, bányászok, sebészek, gyógyszerészek, erdészek, gazdatisztek és állatorvosoknak összes állami egyenes adója kétszeresen számíttatik, a férj vagy atya államadójába pedig a nő, valamint a kiskorú gyermekek államadója is beszámítandó, ha a nőnek vagy a kiskorú gyermekeknek va­gyonát kezeli. A fentebb idézett törvénycikk 27 szakasza szerint azonban, a kik ezen kedvezményt igénybe venni kivánják az igazoló választmány előtt szóval vagy Írásban minden évben jelentkezni és jogosultságukat igazolni kötelesek; a ki nem jelentkezett vagy jogosultságát igazolni nem tudta, az adó kétszeres beszámításának kedvez­ményétől azon egy alkalomra elesik. Azon alka­lomból, hogy vái megyénk igazoló választmánya folyó évi október hó 2ö-án délután 3 órakor a megyeház kistermében tartandó nyilvái.os ülé­sében fogja a legtöbb egyenes államadót tizetö megye bizottsági tagoknak 1K9S. évre érvény­nyel bírandó névjegyzékét megállapítani és a közszemlére kitett adókünutatások ellt-u le­adandó felszólamlások lelett fog határozni, fel­hivom a t. cim figyelmét az 1SMÍ : XXI. törvény­cikk imént idézett szakaszaira. Midőn megjegyzem végül, hogy a mennyi­ben a t. cini ezen jogosultságát az igazoló vá­lasztmány előtt már más alkalommal bej t'"!ta és ezen jogosultsággal továbbra is élni akarsz alkalommal elegendő lesz egyszerűen az iga/.uKi választmány előtt akár szóval, akár Írásban íe­lentkezni, egyideüleg tudomására hozom azt K hogy a névjegyzék összeállítására alapul s/.--lgál'i adóhivatali kimutatások hivatalos helyiségéül!.HTJ folyó hó 18•- 2ii-ig bezárólag a hivatalos alatt bctekint.lietnk. Veszprém. 18V»7. október hó 14-én. K')t>)<í>V'ti'y ./•'•:> r, alÍMi;iii. TOLLÍIKGYGYEL. Amerikaiasodunk! Tetszik tudni, ezt ii"in ugy általáte.-­bau állítom, hanem egyene-en és ki/ár'!.t_" i mi szeretett Pápa sárosunkról. Határ-./.,ír, yaukeekhez, .i kikről valami natív, lnlei!-"! az amerikai el nap, hogy ne ilvasnánk: .'12 közeledünk alig múlik csodát, néha abszurdumot is letos házaikról, örült sebességgel rohanó gőzöseikről s óriási hajóikról, melyek 2 .'500 emberrel u t»ngerb« L sülyeibielc stb. . . . Hát mostanában alig jniilik e) nap, hogy ehhez hasonló híreket ne olvashatnánk a lapok­ban ami szeretett Pápa városunkról. Nagyszerű kivilágí­tást rendeztünk múltkor a lapok szerint ínég egy héttel a valódi kivilágítás előtt, pedig még most is -ajog a térdem attól az ütéstől, melyet amaz estén egyik aszfaltmentes, koromsötét, de azért „fényesen ki vilá­gi tolt" utcában esés közben kaptam. Hja, a/.'-vt mégis nagyszerű kivilágításunk volt.! Telt színhá­zaink vaunak még akkor is, mikor a színészek már elmentek s a hősszorelnicsck és primadonnák, kik már ') hét óta (lyőv városában kaszálnak a babér­3 ezuo, a pesti lapok szerint még mindig a mi

Next

/
Thumbnails
Contents