Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-01-31

PAPAI LAPOK. 1897. január 31. Főiskolai ifjúsági hangverseny és bál. — 1897. január. 23.. — , Főiskolánk ifjúsága a főgyítui. „Ifjúsági SegitŐEgyesület" javára f. 23-án az „Arany Griff" szálló dísztermében bangverseuynyel egybekötött táncmulatságot rendezett. Az idén a főiskola derék ifjúsága a szokásos március 15-iki ünnepélyén kivül még egy nagyobb szabású farsangi estélylyel örvendeztette meg városunk közönségét. Örömmel vette ennek hírét s lázas izgalommal készült mindenki reá, biztosan remélvén azt, hogy az ifjúság márc. 15-iki ünnepéhez hasonlóan ez is örömet s kellemes szórakoztatást nyújt. S e reményében nem is csalatkozott senki. A rendezőség s főképen JJaragó János tanár, az ifjúságnak a szó legszorosabb p legnemesebb értelmében véve „barátja", jó előre biztosította az estély sikerét, az ifjúság maga pedig valóságos mágnes-erővel vonzotta magához nem csak városunk, hanem környékének előkelő s a szép és jóért lelkesülni tudó közönségét is. A hangverseny fénypontját képeite mindeneseire ama szép, üdearcu, fiatal leáuykoszoruból s a lőiskolai ifjúság sziue-javából alakult vegyeskar, a mely Weber: Ima a „Bűvös vadász "-ból, Csokonai : „A reményhez" c. darabokat s több kedves magyar népdalt adott elő, lelkesedést s örömöt szerezve a hallgató közönségnek, mely szűnni nem akaró tapssal ós éljenzéssel fejezte ki köszönetét ugy a szereplőknek, mint kitűnő karmesterük Qáty Zoltánnak, az általuk nyújtott élvezetért. (A szereplők névsorát más helyen közöljük.) Ugyanígy fejezte ki háláját a közönség Borsos István tanárnak „Mi a szép ?" ciraen tartott, bár többek által már régebbről ismert, de mindig gyönyörködtető felolvasásáért, valamint Tiácz E. IV. é. pu.-nek, Lázár A. és Steiner H. gymn. VI. oszt. növendékeknek, kik Spi.es „Rondo Conocrtjét" adták elő hegedűn ; továbbá Gsomasz I). II. é. pn.-nek, ki Pósa Lajos : „Pataki Piroska" o. balladáját szavalta el nagy hatást keltve. A hangversenyt tánc követte, a melyet nagyobbára az első bál bűvös hatása alatt volt fiatal, üde leánykák és ifjak lejtették tűzzel, lelkesedéssel; kedves örömet nyújtva szüleiknek, az ifjak pedig azonkívül nagy számmal megjelent tanáraiknak is. Nem hagyhatjuk itt említés nélkül ama benső rokonszenvet és összetartást sem, mely a főiskolai ifjúság és az uj állami tanítóképzőintézetuövendékei között fennáll, s melynek legszebb bizonyítékát láttuk abban, hogy ez utóbbiaknak több, mint fele megjelent a főiskolai ifjúság estélyen, a minek mi a legnagyobb mértékben or vendü nk. A tánc rózsás hangulatban és fesztelen jókedvvel virradatig tartott. A négyeseket 30—4.0 pár táncolta. A jelenvolt hölgyek névsora a következő; Leányok: Antal Ilona, Ballá Margit, Baranyai .Bosk«, Baráth Linda, Baron Fereucke, Bikky nővérek, Eory nőv., Ferenczy Paula, Gara Gizella, Grósz Irén, Harmos nővérek, Herz Margit, Horváth nővérek, Kakas nővérek, Kerka Gizi, Kovacsics Lenke, Mauyoki Vilma, Miklós Irma, Németh Emma, Noszlopy Emma, Osvald Vilma, Schirkhuber Laura, Sebestyén nővérek, Szekeres nővérek (Takácsi), Szili Adél, Tóth Gizi, Tóth. Juliska, Unger Iza, Vikár Böske, Wajdits Ilona,Weber 01ga,Wittmann Joláuka, Asszonyok: Ajkay Iinrónó, Ballá Endréné, Baranyai Zsigmondnó, Baráth Ferenoné, Báron Jakabné, Bikky Sándorné, Borsos Istvánná, Botka Jeuőnó, Eory Lajosnó, dr. Eerenczy Bernátuó, Fodor Gyulánó, Gara Józseíhé, Hannig Feroncnó, Harmos Zoltánné, Hermann Pálnó, Herz Bélánó, Horváth Károlynó, Kakas Ferencnó, Kerka Antalné, Kis Ernonó, Kiss Józsefbe, Kis Tivadarné, Kovacsics Gyulánó, Krausz Henrikuó, Lázár Benőné, Miklós Károlynó, Németh Imrénó, Noszlopy Gyulánó, Osvald Eleknó, Schirkhuber Jóasefhó, Sebestyén Dávidné, Soós Ignácnó, Steinberger Lipófcnó, dr. Steiner Józsefhé, Szabó Kálmánné, Szekeres Mikálynó (Takácsi), Szili Ignácné, Tóth Pálné, Vikár Kálmánné, Wajdits Károlynó, Weber Rezsőnó, Wittmann Ignácné, TOLIIffiGYGYEL. Védekezés a petrezselyem ellen. — A pápai leányok gyűlése. — Természetes, hogy nem a piacon árusított petrezselyem ellen gyűléseztek a papai leányok, hanem ama bizonyos petrezselyem ellen, mely a báli termek parkettjén terem meg ós mint bacillus a szőlőtökét, azonkópen pusztítja a táncravágyó leányok nyugalmát, kedélyét. Aki pedig még mindebből meg nem értené, hogy miről van szó, az minden jóravaló lexikonban olvashatja, hogy a „petrezselymet árulni" annyit tesz, mint táncos nélkül elkeseredve virrasztani át egy báli éjszakát. Minden helybeli vén don Juan egy örvendetes és egy szomoruságos tényt konstatálhat, ha a pápai bálák fölött elmélkedik. Az örvendetes tény az, hogy a bálozó leányok szebbek és kedvesebbek, mint valaha. A konty alá került bálkirályuök helyét uj Vónusok foglalják el, akik elődeiknél bajosabbak és alkalmasabbak arra, hogy a szegény legéay szive értük megrepedjen. A másik szomoruságos tény pedig az, hogy a mai bálozó ifjurak szeretnek udvarolni, éjjeli lenét adni, de táncolni nem szeretnek, minthogyha bizony csak a gimnazistáknak való mulatság volna a tánc. A legkétségbeejtöbb a dologban, hogy van (ha van) mindeu bálon táncos elég, ugy, hogy jut minden leánynak kettő, de nem táncolnak, hanem rezignáltán odaállnak a terem közepére, keresztbe teszik a lábukat, illegetik, billegetik a klakkjukat, s ne adj Isten, hogy megmozduljauak helyükről és útnak indulnának a petrezselymet áruló türelmetlen leánykák elé, akik pironkodva sütik le szemöket a földre és gondolják magukban: — Hogy az ördög vigye el őket 1 Hát minek jönnek ide bámulni, ha nem táncolnak. Azok meg zsarnokul ásítoznak tovább és csak azért sem mozdulnak helyükről, mintha csak sztrájkolni akarnának a női nem ellen. Hát ez már tovább elviselhetetlen, mert hogy a férfiak sehogy sem akarnak megházosodni sok pénz nélkül, az már megint öreg hiba, de hogy immáron táncolni se akarnak a bálakon, ez egészen uj nyavalya, igazán szükséges csirájában elfojtani. Eien égető kérdés és fontos közügy elintézése céljából, ami kitűnő tudósítónk jelentése szerint, a leányok minap (a korcsolya-bál után) népest gyűlést tartottak, amelyen egyhangúlag elfogadták a következő határozati javaslatot: „A mely bálon az urak okvetetlenkednek ós nem akarnak táncolni, ott azután a lányok fognak sztrájkolni. Kosarat adnak kivétel nélkül minden fiatal embernek és egymással táncolnak: leány leánynyal!" Ilyen határozat után méltó kíváncsisággal nézünk a legközelebbi bál elé. A gyűlésen jelenvolt hölgyek neveit a világért sem áruljuk el, de előre kijelentjük, hogy a legközelebbi bál alkalmával kiirjuk azon hölgyeket, akik a határozati javaslatot megszavazták, de némely fiatalembernek mégsem adtak kosarat. Mert, ha hölgyeink imitt-amott kivételeket fognak tenni, akkor a baj sohasem lesz radikálisan orvosolható. A-d. IRODALOM. Bethlen Gábor kora. Az Athenaeum r.-társaság kiadásában megjelenő „A magyar nennet története" cimü fcix kötetes nagy munkának (milleniumi kiadás) hatodik kötetéből most jelentek meg a 90., 91., 92., füzetek, melyekben Angyal Dávid tovább folytatja „Magyarország történetét II. Mátyástól III. Ferdinándig" és ennek a korszaknak legmozgalmasabb időszakát tárgyalja, melyet az akkori események kiváló vezórl'érfiairól „Bethlen Gábor korának" szoktak nevezni. Ezt a valláspolitikai pártoskodás szomorú korszakát mély igazságórzettel, a való tények szorgos felderítésével és minden oldalról való megvilágításával, szigorú tárgyilagossággal irja le Angyal Dávid és munkáját épen ez teszi igen becsessé, mert erről a korszakról jóformán csak felekezeti elfogultfaifetól sugalmazott monográfiákat bírunk, holott ez a korszak egyike a leg tanulságosabbaknak a magyar nemzet történetében. Aűgyal Dávid, a katholikus párt vezórférfiának, Pázmány Péter bibornoknak szerepével kezdi a monográfiát, majd a vallási sérelmekről nevezetes 1618- ós 1619-iki országgyűlések eseményeit nagy részletességgel ismerteti ós folytatólag áttér Bethlen Gábor első támadásira, különösen ennek indító okait gyökerestül kifejti. Számos rendkívüli finom kivitelű műmelléklet van a füzethez csatolva. Igy „Bethlen Gábor királyi zászlóalja 1620-ból," egykorú metszet után ; „II, Ferdinánd fogadja a népek hódolatát". „Magyar lovas vitéz 1616-ból" egykorú szines kóp Ernst Lajos gyűjteményéből. „Pázmány Péter ós kora" Lötz Károlynak az Akadémiában levő nagyszabású falfestménye után kóstült remek fónynyomafc stb. legyes füzet ára 30 kr. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. „Az 1848—49 iki magyar szabadságharc története" cimü nagyszabású illusztrált diszműből most jelent meg a 73. füzet, a melyben Gra' za György a szerb és az oláh zendülés végső fellobauását mondja el a nála megszokott elevenséggel. A Hatvani csapatjának lemészárlása és Vasvári Pál hősies halála rendkívül érdekes részei a tűzetnek. Ebben a füzetben, hogy több szöveg fórjen el, csupán két illusztráció van, u. m. A segesvári csata színhelye, Kossuth a kápolnai csatamezőn. Aphrodite. Még Parisban, a szeuzációs regények városában is hihetetlen sikere volt néhány hónappal ezelőtt egy regénynek, a mely ezzel a címmel jelent meg Pierre Louys, a regény szerzője, egyszeriben ünnepelt nevezetesség lett, regénye pedig, a melyben a régi Alexandria Aphrodite-kultuszát, az alexandriai courtisaneok életmódját irja le egy megrázó, tragikus történet keretében, hamarosan Gl kiadást ért meg. A híres regény most magyar fordításban is megjelent, a Sachs ós Poliak cég kiadásában. A fordítást dr. Bózsa Géza végezte, sok gonddal ós jó magyarsággal. A. regény nagyon érdekes olvasmány. Ára 1 frt 80 kr. Ajánljuk olvasóink (de nem a fiatal leányoknak) figyelmébe. Hazánk történelmének évlapjain egyikét a legsivárabb s leggyászosabb korszakoknak képezi I. Lipót uralkodása (1657—1705.) E korszakba esik a politikai vérfürdők egész sora, Bécsújhelytől kezdve Eperjesig, s e korszak látta utoljára felvillaui II. Rákóczy Eerenc kezében a szabadság kivivására szentelt kardot. Ki e borzalmas korszak leírását a maga egész valóságában olvasni akarja, az vegye elő Szalay-Baróti „Maqyar Nemzet történetét" (kiadója Lampel Róbert, Wodianer F. és fiai Budapesten), melynek most megjelent s hozzánk is beküldött 54. füzete ritka élénkséggel s közvetlenséggel ecseteli az említett korszak néhány tragikus felvonását. S teszi ezt oly pazar s az érdekesnél érdekesebb képdisz kíséretében, minőt hasonló irodalmi alkotásnál eddig alig láttunk, Uj zenemii. A Valentin Károly fia zeneműkiadó kiadásában Daukó Pistának egy felette sikerült dala, egy ujabb „kakuk dala" csinos kiadásban jelent meg. E dalnak szövegét Dóczy József irta és néhai Valentin Ottóné emlékének ajánlotta, Ára 60 kr. Ezen dalt a jó magyar zenét kedvelő közönsóguek a legmelegebben ajánlhatjuk, mert e dal valóban megérdemli, hogy országszerte elterjedjen. E dalt 60 kr utalványozása után bérmentve küldi a kiadó Pécsről. VEGYES HÍREK. — A király Tatán. Már befejezett dolog, hogy az őszi nagy hadgyakorlatok egyikét Pápa és Tata közt tartják meg. A zárógyakorlatok három napos tartama alatt ő felsége a király nem Pápán, hanem Tatán Esterházy gróf kastélyában fog lakni, ugyanitt helyezik el 38 főnyi kiséretét. — Jókai Mór főrendiházi tag. Jókai Mórt, az irók fejedelmét és a főrendiházat is nagy kitüntetés érte : tagjai közé kinevezte a király Jókai Mórt. A hivatalos lap mult heti száma közli ezt az örvendetes eseményt, melynek hirét bizonyosan örömmel fogja üdvözölni az egész ország. — Személyi hirek- Dr. Benymssy Ferenc városunk orsz. képviselője a héten pár napot Pápán töltött. — Nádassy Lajos, az uj dohánygyári aligazgató a héten városunkba érkezett és elfoglalta hivatalát.