Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-07-25

vonatkozó engedélyért, s az azóta eltelt kö­zel másfél évtized alatt ez ügyben ezen első lépésnél több alig történt. Az előmunkálati engedély okmány határideje azóta többször lejárt s az engedély ujra megadatott, de itt azután a dolog mindannyiszor meg is rekedt. Felhivjuk tehát városunk vezetőit, ve­gyék kezökbe ezt az ügyet, s a legnagyobb erélylyel lássanak hozzá a- terv megvalósí­tásához addig, mig késő nem iesz, mig t. i. a második sínpárnak Győrig való kiépíté­sével a pápa-bánhidai vasút létrejövetelének még reményét is el uem veszitjük. Részleges tisztújítás a városnál. - 18Ü7. július 22. — Mozgalmos élet volt csütörtök délelőtt a városházán, a hova a városi képviselők részle­ges tisztújításra nagy száiubau összejöttek. A tisztújító képviselőtestületi közgyűlést vármegyénk alispánja Kolossváry József vezette. Habár csak öt tiszti állást, köztük négyet •egyhangúlag töltöttek be, mégis a főjegyző­ségre előre tudott és újdonsült pályázók kortesei nagy akciót fejtettek ki jelöltjeik érdekében, a mi mindenesetre meglehetős élénkséget és érdek­lődést idézett elő a v. képviselők soraiban. A tisztujitás egészeu a mult számuuk vezércikkében mgirtak szerint végződött. Helyet­tes polgármesterré Lamperth Lajos, alszám vevővé Iteidl József, pénztári tisztté ]'ághó Gyula, írnokká Csányi Károly volt városi hivatalnokok egyhangúlag választattak meg, mig a főjegyzői állást Csoknyai Károly torockói szolgabíró nyerte el 33 szótöbbséggel; a gazdái és rendőrbiztosi állás most nem lett betöltve, mert az erre vonat­kozó v. határozat megfellebeztetett. Üdvözöljük a tisztikar újonnan megválasz­tott tagjait és óhajtjuk, hogy a városi képviselő­testület impozáns módon nyilvánított bizalmát ügybuzgó munkáságukkal napról-napra mindin­kább kiérdemeljék, miuek aztáu elinaradhatlan következménye lesz a kölcsönös megelégedés. Tudósításunk a tisztújító közgyűlésről, mely mindössze egy óráig tartott, a következő: A közgyűlést megelőzőleg Kolossváry József alispán elnöklete alatt a kandidáló bizottság ülésezett, meljnek a közgyűlés által kiküldött tajrjai Brrmüller Alajos és Horváth Lajos, az alispán által kinevezett tagok pedig Galamb József és dr. Koritschoner Lipót v. képviselők voltak. Kolossváry József alispán pár perccel kilenc óra után éljenzés közt lépett a zsúfolásig meg­telt tanácsterembe és a képviselőtestület üdvöz­lése után megnyitotta a tisztújító közgyűlést, röviden vázolván annak a mai napra kitűzött tár­gyait. Ezután Mészáros Károly polgármester állt fel és azon indítványt terjesztette elő, hogy a gazdái és rendőrbiztosi állás, tekintettel arra, miszerint a városnak az előbbi állás rendszere­sítését kimondó határozata megfelebbeztetett, most ne töltessék be, hanem a kérdés érdemle­ges eldöntése után. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatván, elnöklő alispán a tisztújító szék bizalmi férfiaivá Barthalos István, Fischer Adolf, Hajnóczky Béla és dr. Kluge Endre v. képviselőket jelölte ki és kérte fel. Majd a kandidáló bizottság jelölései alap­ján kezdetét vette a választás. Árvaszéki ülnöki, illetve helyettes polgár­mesterré, mint egyedüli jelölt Lamperth Lajos v. főjegyző kiáltatott ki egyhangúlag. A főjegyzői állásra 3 pályázó: Kemény Béla v. jegyző, Gsoknyay Károly torockói szolga­bíró és dr. Sziresdy József jelöltetvén e sor­rendben, a szavazás elrendeltetett, a melynek vezetésére Horváth Lajos elnök és dr. Antal Géza, dr. Koritschoner Lipót jegyzőkből álló szavazatszedő bizottság kéretett fel. A szavazás eredménye a következő lett. Beadatott 97 szavazólap, melyből Gsoknyay 65, Kemény és dr. Szivesdy 15—15 szavazatot ka­pott, 1 szavazó lap üres volt, 1 pedig nem je­löltre adatott be, és igy 33 szótöbbséggel Gsoknyay 'Károly választatott meg főjegyzőnek. I Alszámvevővé Reidl József adópénztári tiszt, miut egyedüli pályázó, lett megválasztva. Az adópénztári tisztségre két jelölt volt: Schmoll Ignác és Vághó Gyula v. iruok; az ír­noki állásra pedig Csányi Károly v. dijnok, Asbófh Imre és Balogh Ernő pályáztak. Közfel­kiáltással pénztári tisztté Vághó Gyulát és ír­nokká Csányi Károlyt választotta meg a köz­gyűlés. Befejeztével a választásnak az uj tiszt­viselők az alispán kezeibe letették a hivatalos esküt, a mire Lamperth Lajos h. polgármester a következő szép beszédet tartotta: Tekintetes Alispán ur! Tekintetes Közgyűlés! Azon reám nézve felette megtisztelő bizalomért, mely az imént irányomban nyilvánult és a melynél fogva a t. képviselő-testület engemet Pápa városá­Ölga látva, hogy legkisebb hatást sem tettek férjére a kíméletlen szavak, szeretett volna felkiáltani: — De én nem akarom kiverni a fejemből, mert egyedül őt szeretem, önt pedig uram kit fér­jemnek nevezek, nem fogom szerethetni soha! De hallgatott s csak ajkait harapta. Otthon azonban folytatni akarta a témát, mikor a vendég­sereg elszéledt. — Nyújtsa karját, menjünk a kertbe. Leültek egy filagoria alá. •— Károly, monda kissé engedékenyebb han­gon, bocsásson meg ha szavaimmal megbántot­tam volna. — Engem legkevósbbó sem bántott ön s sza­vai fájdalmat nem keltettek csak szánalmat. Az asszony felugrott. ' — Szánalmat? Arra nincs szükségem. — Szerelmemet meg nem kívánja. — Ám legyen, igaza van, nem kívánom és legalább egyelőre, mig bele törődöm sorsomba, meg is fog kímélni. — Minden bízonynyal, csak arra figyelmezte­tem, hogy azok a férjek, kik jogaikban nem respek­táltatnak, másutt keresik azt, mit nejeiktol elnyerni nem képesek. Három hét mult el azóta s e három hót alatt szüntelenül e szavak motoszkáltak a fiatal asszony fejében. Nem, ez képtelenség, kiáltá magányos szo­bájában, hogy ő mást szeressen. Miért vett volna akkor feleségül a gazdag ember engem, kinek atyja a tönk szélén áll ? De nem akarom, hogy mást sze­ressen. Hát te szereted őt, kérdó azután önmagától, mert csak akkor van jogod tőle ugyanezt kíván­nod . . . És a nő restelve vallotta be, hogy szereti fér­jét s féltékeny reá. Este mikor nyugovóra tértek s férje szobájába kísérte, szeretett volna odasimulni iérjéhez s fülébe susogni: — Oh maradj velem! De férje hideg arcára tekintett ós hallgatott. Egyszer éjszaka rémes gondolat szállta meg. Nyug­talanul hevert párnáin, kerülte az álom s igy jutott a borzasztó gondolatra, mely kikergette ágyacs­kájából. — Talán bizony szeretőt tart, van valakije. A gondolat is zokogásra indította, de azután erős elhatározás váltotta fel gyengeségét. — Elmegyek hozzá, hogy meggyőződóst sze­rezzek magamnak, akkoc azután meghalok. Gyorsan felkapta a gyertyatartót s kisuhanta nak hely. polgármesterévé s tanácsosává megválasz­tott, fogadja hálás köszönetemet. A midőn ezen bizalom folytán ezen uj álláso­mat elfoglalom akár helyettes polgármesteri, akár tanácsosi állásomat tekintem városom érdekében, magas röptű, nagy célok elérésére irányuló program­mot nem mondhatok, de ilyet magam elé sem tűz­hetek ; mert helyettes polgármesteri működésem csak rövid időközökre szoritkozhatik, tanácsosi illetve ár­vaszéki előadói teendőimet törvények és szabályren­deletek írják körül. Éa 26 éve szolgálom ügybuzgósággal, ügysze­retettel városunk közügyeit. Ezen ügybuzgóság vá­rosunk érdekeinek mindenütt, a hol csak lehet, elő­térbe tolása, városunk szellemi s anyagi fejlődésének tőlem telhető becsületes igyekezettel való munkálása leend jövőben is fó'törekvésem és e munkában árva­széki ülnöki működésem mellett továbbra is az elsők között lenni akarok, e munkából jövőre is a magam részét kivenni óhajtom; szóval városunk közügyeiben mindenütt ott lenni kívánok. A mi városi tanácsosi és árvaszéki teendőimet illeti, ezek, miként elébb említettem a fennálló tör­vények és rendeletek által annyira körül irva van­nak, hogy e téren alig akad cselekmény, a mibe egyéni felfogásomat, egyéni nézetemet bele vihetném. Mindazonáltal a törvények és rendeletek korlátain belől oda fogok törekedni, hogy a városnak gyám­hatosága alá tartozó kiskorúak szeretett hazánknak és városunknak hasznos polgárai legyenek. Iparkodni fogok velük megértetni, hogy a munka nem szé­gyen, hogy a munka felemel, ellenben a restség, semmittevés, anyagilag, szellemileg megsemmisít ; iparkodni fogok velük megértetni, hogy a gyámható­ság gondjaira bizott vagyonuk nem arra való, hogy az haszontalauságokra, kísérletezésekre elpazaroltassék, hanem hasznos eélok elérésére fordíttassák. Tekintetetes Közgyűlés! ezek lehetnek és ezek lesznek azon főbb irányelvek, a melyek uj állásom­ban cselekedeteimet vezérlik s a midőn ezek után a tekintetes képviselő-testületnek irányomban nyilvání­tott bizalmáért ismételve köszönetet mondok, kérem a tekintetes alispán urat és a tekintetes képviselő­testületet, hogy engemet további szives jóindulatában, és támogatásában megtartani kegyeskedjék. Az éljenzéssel fogadott beszéd után elnök a közgyűlést bezárta, mely az alispáu éltetése mellett 10 órakor ért \éget. Városunk vízvezetékének ügye. Nagy horderejű lépés és intézkedés törtéut a mult héten a városunkban létesítendő vízve­zeték ügyében. szobából, keresztül ment a kastély termein a odaért az ajtóhoz, mely férje hálószobájába vezetett. Semmi nesz. Olga percnyi habozás után csen­desen kinyitá az ajtót s besuhant. Férje ott aludta a boldogok álmát egyedül. Horkolása isteni zenekónt tüut fel Olga előtt s csak most látta be, hogy voltakópen milyen szégyenletes helyzetbe jut, ha férje felébred. Arca bíborpiros lett s kiugrott a szobából, az ajtót nyitya hagyta háta megett. A reggelinél azután találkoztak. Olga alig mert férjére tekinteni, kinek arca nem volt oly ri­deg ós komoly, mint máskor. Olga a tea elkészítése körül foglalatoskodott kis ujjai között a kanna resz­ketett. — Édesem, szólt a férfi jelentőségteljesen, az éjszaka egy nő látogatóm volt, ki papucsainak egyi­két nálam felejtette. Olga kiejté kezéből a kannát s a drága por­cellán darabokra tört, arcát égő pirosság futotta el, azután lehajolt szerelemittasan férjéhez, átkarolta és ugy susogta a fülébe: — Ugy-e visszahozza a papucsomat? Jules.

Next

/
Thumbnails
Contents