Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-07-25

vonatkozó engedélyért, s az azóta eltelt közel másfél évtized alatt ez ügyben ezen első lépésnél több alig történt. Az előmunkálati engedély okmány határideje azóta többször lejárt s az engedély ujra megadatott, de itt azután a dolog mindannyiszor meg is rekedt. Felhivjuk tehát városunk vezetőit, vegyék kezökbe ezt az ügyet, s a legnagyobb erélylyel lássanak hozzá a- terv megvalósításához addig, mig késő nem iesz, mig t. i. a második sínpárnak Győrig való kiépítésével a pápa-bánhidai vasút létrejövetelének még reményét is el uem veszitjük. Részleges tisztújítás a városnál. - 18Ü7. július 22. — Mozgalmos élet volt csütörtök délelőtt a városházán, a hova a városi képviselők részleges tisztújításra nagy száiubau összejöttek. A tisztújító képviselőtestületi közgyűlést vármegyénk alispánja Kolossváry József vezette. Habár csak öt tiszti állást, köztük négyet •egyhangúlag töltöttek be, mégis a főjegyzőségre előre tudott és újdonsült pályázók kortesei nagy akciót fejtettek ki jelöltjeik érdekében, a mi mindenesetre meglehetős élénkséget és érdeklődést idézett elő a v. képviselők soraiban. A tisztujitás egészeu a mult számuuk vezércikkében mgirtak szerint végződött. Helyettes polgármesterré Lamperth Lajos, alszám vevővé Iteidl József, pénztári tisztté ]'ághó Gyula, írnokká Csányi Károly volt városi hivatalnokok egyhangúlag választattak meg, mig a főjegyzői állást Csoknyai Károly torockói szolgabíró nyerte el 33 szótöbbséggel; a gazdái és rendőrbiztosi állás most nem lett betöltve, mert az erre vonatkozó v. határozat megfellebeztetett. Üdvözöljük a tisztikar újonnan megválasztott tagjait és óhajtjuk, hogy a városi képviselőtestület impozáns módon nyilvánított bizalmát ügybuzgó munkáságukkal napról-napra mindinkább kiérdemeljék, miuek aztáu elinaradhatlan következménye lesz a kölcsönös megelégedés. Tudósításunk a tisztújító közgyűlésről, mely mindössze egy óráig tartott, a következő: A közgyűlést megelőzőleg Kolossváry József alispán elnöklete alatt a kandidáló bizottság ülésezett, meljnek a közgyűlés által kiküldött tajrjai Brrmüller Alajos és Horváth Lajos, az alispán által kinevezett tagok pedig Galamb József és dr. Koritschoner Lipót v. képviselők voltak. Kolossváry József alispán pár perccel kilenc óra után éljenzés közt lépett a zsúfolásig megtelt tanácsterembe és a képviselőtestület üdvözlése után megnyitotta a tisztújító közgyűlést, röviden vázolván annak a mai napra kitűzött tárgyait. Ezután Mészáros Károly polgármester állt fel és azon indítványt terjesztette elő, hogy a gazdái és rendőrbiztosi állás, tekintettel arra, miszerint a városnak az előbbi állás rendszeresítését kimondó határozata megfelebbeztetett, most ne töltessék be, hanem a kérdés érdemleges eldöntése után. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatván, elnöklő alispán a tisztújító szék bizalmi férfiaivá Barthalos István, Fischer Adolf, Hajnóczky Béla és dr. Kluge Endre v. képviselőket jelölte ki és kérte fel. Majd a kandidáló bizottság jelölései alapján kezdetét vette a választás. Árvaszéki ülnöki, illetve helyettes polgármesterré, mint egyedüli jelölt Lamperth Lajos v. főjegyző kiáltatott ki egyhangúlag. A főjegyzői állásra 3 pályázó: Kemény Béla v. jegyző, Gsoknyay Károly torockói szolgabíró és dr. Sziresdy József jelöltetvén e sorrendben, a szavazás elrendeltetett, a melynek vezetésére Horváth Lajos elnök és dr. Antal Géza, dr. Koritschoner Lipót jegyzőkből álló szavazatszedő bizottság kéretett fel. A szavazás eredménye a következő lett. Beadatott 97 szavazólap, melyből Gsoknyay 65, Kemény és dr. Szivesdy 15—15 szavazatot kapott, 1 szavazó lap üres volt, 1 pedig nem jelöltre adatott be, és igy 33 szótöbbséggel Gsoknyay 'Károly választatott meg főjegyzőnek. I Alszámvevővé Reidl József adópénztári tiszt, miut egyedüli pályázó, lett megválasztva. Az adópénztári tisztségre két jelölt volt: Schmoll Ignác és Vághó Gyula v. iruok; az írnoki állásra pedig Csányi Károly v. dijnok, Asbófh Imre és Balogh Ernő pályáztak. Közfelkiáltással pénztári tisztté Vághó Gyulát és írnokká Csányi Károlyt választotta meg a közgyűlés. Befejeztével a választásnak az uj tisztviselők az alispán kezeibe letették a hivatalos esküt, a mire Lamperth Lajos h. polgármester a következő szép beszédet tartotta: Tekintetes Alispán ur! Tekintetes Közgyűlés! Azon reám nézve felette megtisztelő bizalomért, mely az imént irányomban nyilvánult és a melynél fogva a t. képviselő-testület engemet Pápa városáÖlga látva, hogy legkisebb hatást sem tettek férjére a kíméletlen szavak, szeretett volna felkiáltani: — De én nem akarom kiverni a fejemből, mert egyedül őt szeretem, önt pedig uram kit férjemnek nevezek, nem fogom szerethetni soha! De hallgatott s csak ajkait harapta. Otthon azonban folytatni akarta a témát, mikor a vendégsereg elszéledt. — Nyújtsa karját, menjünk a kertbe. Leültek egy filagoria alá. •— Károly, monda kissé engedékenyebb hangon, bocsásson meg ha szavaimmal megbántottam volna. — Engem legkevósbbó sem bántott ön s szavai fájdalmat nem keltettek csak szánalmat. Az asszony felugrott. ' — Szánalmat? Arra nincs szükségem. — Szerelmemet meg nem kívánja. — Ám legyen, igaza van, nem kívánom és legalább egyelőre, mig bele törődöm sorsomba, meg is fog kímélni. — Minden bízonynyal, csak arra figyelmeztetem, hogy azok a férjek, kik jogaikban nem respektáltatnak, másutt keresik azt, mit nejeiktol elnyerni nem képesek. Három hét mult el azóta s e három hót alatt szüntelenül e szavak motoszkáltak a fiatal asszony fejében. Nem, ez képtelenség, kiáltá magányos szobájában, hogy ő mást szeressen. Miért vett volna akkor feleségül a gazdag ember engem, kinek atyja a tönk szélén áll ? De nem akarom, hogy mást szeressen. Hát te szereted őt, kérdó azután önmagától, mert csak akkor van jogod tőle ugyanezt kívánnod . . . És a nő restelve vallotta be, hogy szereti férjét s féltékeny reá. Este mikor nyugovóra tértek s férje szobájába kísérte, szeretett volna odasimulni iérjéhez s fülébe susogni: — Oh maradj velem! De férje hideg arcára tekintett ós hallgatott. Egyszer éjszaka rémes gondolat szállta meg. Nyugtalanul hevert párnáin, kerülte az álom s igy jutott a borzasztó gondolatra, mely kikergette ágyacskájából. — Talán bizony szeretőt tart, van valakije. A gondolat is zokogásra indította, de azután erős elhatározás váltotta fel gyengeségét. — Elmegyek hozzá, hogy meggyőződóst szerezzek magamnak, akkoc azután meghalok. Gyorsan felkapta a gyertyatartót s kisuhanta nak hely. polgármesterévé s tanácsosává megválasztott, fogadja hálás köszönetemet. A midőn ezen bizalom folytán ezen uj állásomat elfoglalom akár helyettes polgármesteri, akár tanácsosi állásomat tekintem városom érdekében, magas röptű, nagy célok elérésére irányuló programmot nem mondhatok, de ilyet magam elé sem tűzhetek ; mert helyettes polgármesteri működésem csak rövid időközökre szoritkozhatik, tanácsosi illetve árvaszéki előadói teendőimet törvények és szabályrendeletek írják körül. Éa 26 éve szolgálom ügybuzgósággal, ügyszeretettel városunk közügyeit. Ezen ügybuzgóság városunk érdekeinek mindenütt, a hol csak lehet, előtérbe tolása, városunk szellemi s anyagi fejlődésének tőlem telhető becsületes igyekezettel való munkálása leend jövőben is fó'törekvésem és e munkában árvaszéki ülnöki működésem mellett továbbra is az elsők között lenni akarok, e munkából jövőre is a magam részét kivenni óhajtom; szóval városunk közügyeiben mindenütt ott lenni kívánok. A mi városi tanácsosi és árvaszéki teendőimet illeti, ezek, miként elébb említettem a fennálló törvények és rendeletek által annyira körül irva vannak, hogy e téren alig akad cselekmény, a mibe egyéni felfogásomat, egyéni nézetemet bele vihetném. Mindazonáltal a törvények és rendeletek korlátain belől oda fogok törekedni, hogy a városnak gyámhatosága alá tartozó kiskorúak szeretett hazánknak és városunknak hasznos polgárai legyenek. Iparkodni fogok velük megértetni, hogy a munka nem szégyen, hogy a munka felemel, ellenben a restség, semmittevés, anyagilag, szellemileg megsemmisít ; iparkodni fogok velük megértetni, hogy a gyámhatóság gondjaira bizott vagyonuk nem arra való, hogy az haszontalauságokra, kísérletezésekre elpazaroltassék, hanem hasznos eélok elérésére fordíttassák. Tekintetetes Közgyűlés! ezek lehetnek és ezek lesznek azon főbb irányelvek, a melyek uj állásomban cselekedeteimet vezérlik s a midőn ezek után a tekintetes képviselő-testületnek irányomban nyilvánított bizalmáért ismételve köszönetet mondok, kérem a tekintetes alispán urat és a tekintetes képviselőtestületet, hogy engemet további szives jóindulatában, és támogatásában megtartani kegyeskedjék. Az éljenzéssel fogadott beszéd után elnök a közgyűlést bezárta, mely az alispáu éltetése mellett 10 órakor ért \éget. Városunk vízvezetékének ügye. Nagy horderejű lépés és intézkedés törtéut a mult héten a városunkban létesítendő vízvezeték ügyében. szobából, keresztül ment a kastély termein a odaért az ajtóhoz, mely férje hálószobájába vezetett. Semmi nesz. Olga percnyi habozás után csendesen kinyitá az ajtót s besuhant. Férje ott aludta a boldogok álmát egyedül. Horkolása isteni zenekónt tüut fel Olga előtt s csak most látta be, hogy voltakópen milyen szégyenletes helyzetbe jut, ha férje felébred. Arca bíborpiros lett s kiugrott a szobából, az ajtót nyitya hagyta háta megett. A reggelinél azután találkoztak. Olga alig mert férjére tekinteni, kinek arca nem volt oly rideg ós komoly, mint máskor. Olga a tea elkészítése körül foglalatoskodott kis ujjai között a kanna reszketett. — Édesem, szólt a férfi jelentőségteljesen, az éjszaka egy nő látogatóm volt, ki papucsainak egyikét nálam felejtette. Olga kiejté kezéből a kannát s a drága porcellán darabokra tört, arcát égő pirosság futotta el, azután lehajolt szerelemittasan férjéhez, átkarolta és ugy susogta a fülébe: — Ugy-e visszahozza a papucsomat? Jules.