Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-07-18

Most következett a közgyűlés tárgysorozata: I. Az 1895. gyámpénztári számadást jóvá­hagyó törvényhatósági határozatot és II. A vasúti vámjövedelem, kövezeti pénz­tár éá közmunka alap 1895. évi számadásait jóváhagyó törvényhatósági határozatot a köz­gyűlés egyhangúlag tudomásul vette. III. Özv. Csillag Mátyásué utcatér foglalási kérvénye-, IV. Női kórház és tébolyda eladása , V. Regále-kártalanitási kötvényeknek, mint törzsvagyonuak átváltoztatás*, illetve ennek kimondása-, VI. Ov.v. Koncz Jánosné és társai tapolca­fői lakosoktól vízvezeték céljaira ingatlan vá­sárlása és VII. Víztartó medence céljaira szükséges telek vétele tárgyában a képviselőtestület miután nem volt határozatképes — az érdemle­ges tárgyalás, illetve az uja'obi közgyűlés határ­idejéül, 30 nap közbejöttével, f. évi augusztus hó 24-ik napjának délután 4 óráját tűzte ki és a közgyűlés egybehivásával a polgármestert megbízta. Ezzel a közgyűlés 4 óra előtt 10 perccel befejezést nyert. Iskoláink beszámolója. A héteu megjelent városunk legnagyobb isko­lájának, az ev. ref. kollégiumnak értesítője is. A du­nántúli ev. ref. egyházkerületnek, de városunknak is büszkesége már külsejével is imponáló vaskos kö­tetben számol be az 1896—1897 iskolai évró'l. Az értesitő elején találjuk a tanév történetének részletes ismertetését s ezt követik a kötet legnagyobb részét betöltő székfoglaló értekezések. Mahuj István „Az erély megmaradásának elve a természettanban" cimen értekezik, s a Pápai Lapok olvasói jól tudják, hogy lapunk munkatársa a szorosan szakszerű thémákról is tud érdekesen és vonzóan írni. Ugyanezt mond­hatjuk székfoglaló értekezéséről is. A második érte­kezést „Horatius methodikájának tervezetét" Sariuly György irta dicséretes szakavatottsággal és alapos tárgyismerettel. Tóth Pál, a főiskola tornatanára, ál­talános érdekű tárgyról: a testi nevelésről értekezik nem kevésbé érdekesen és vonzóan. A tekintélyes terjedelmű értesítőben szerényen meghúzódik a theologia; a 232 oldalú kötetuek mindössze 3 lapját foglalja el. Sajnálatos jelenség, hogy egy ily nagy egyházkerület egyetlen lelkész­képző intézetében évről-évre csökkenő kis számban jelentkeznek a hallgatók. Az 1895/96. tanévben még 28 növendéke volt az intézetnek, s az idén a négy évfolyamra összesen csak 22-en iratkoztak be. E tekintetben sokkal örvendetesebbek a viszonyok a főgymnasiumban. Mig ugyanis itt az 1895/96. évben a beiratkozott növendékek száma 398 volt, addig az idén 445-en jelentkeztek. Á tanári kar (a legutóbb rendszeresített uj tanszékkel) 15 tagból állott. Az iskola egészségügyéről dr. Steiner József főiskolai orvos referál — sajnos — uagyon kedvezőtlen ered­ményeket konstatálva. A mult tanévben 442 eset­ben, ez idén pedig 649 esetben fordultak hozzá a növendékek orvosi segélyért. A halálozási szám ugyan aránylag nem nagyon magas (3.4%) de a betegek száma a normálisnál sokkal nagyobb s a betegségi időtartamok is hosszabbak voltak. A főiskolai orvos is nagy reményekkel néz a városi közegészségügyi reformok elé. A tanulók előmenetele ez évben ked­vezőtlenebbnek mutatkozik, mint az előző évben. Mig ugyanis az 1895/96. tanévben 382 növendék közül minden tárgyból jeles eredménynyel 29-en (7%) vizsgáztak, ez idén 410 közül csak 23-an kap­tak mindenből jeles osztályzatot (5.6%). Az 1895/96. tanévben 60 növendéknek (15.7%) ez idén pedig 96 növendéknek (23.4%) volt elégtelen osztályzata. Minden valószínűség arra mutat, hogy e látszólagos hanyatlás főoka az, hogy a tanári kar ez idén a •zokottnál szigorúbb mértéket alkalmazott, a mit csak helyeselni lehet. A tanuló ifjúság mint minden évben, ugy az idén is nagymérvű segélyezésekben részesült. Az iskolai összes gyűjtemények tetemesen gyarapodtak. Ide igtatjuk még a főgymnasium emi­nens tauulóinek névsorát. Kiss József I., Cséry Bá­lint, P. Kovács Lajos, Lázár Károly, Varga Károly II., Abay Pereue, Fazék Gyula, Jakab Iván, Székely István III., Czeglédy Sándor, Somogyi Károly, Stei­ner Lajos, Stern Elek, Szabó Sándor, Takácsi Dá­niel IV, Schor Ernő, Somogyi Zoltán V., Barsi Ká­roly, Lázár Andor VI., Hirsch Viktor, Oszterman Gyula VII. és Kosztolányi Zoltán, Németh Lajos, Steiner Pál VIII. oszt. tanulók. A nagy gonddal szerkesztett értesítőt Kis József akadémiai és Kis Ernő gymnasiumi igazgatók állították össze és adták ki. A pápai róm. kath. hitközség iskoláiról közös értesítőt kaptunk. Első helyen áll ezek között az irgalmas nővérek vezetése alatt, álló r. k. polgári leányiskola, melyben Stengl Blauka irg. nővér igaz­gatása alatt 4 oki. polgári iskolai tanítónő látta el a rendes tantárgyak tanítását. A rendkívüli tárgyak közt találjuk a francia nyelv és zongora mellett a majolika es égetett fafestést. Általában ezen iskolá­ban rendkívül nagy gondot fordítanak a női kézi­munkák tanítására, s ennek meg is van a kellő eredménye. Alig van intézet, melyben oly remek kézimunkák készülnének, mint a minőket ez intézet­ben évről évre láthatunk. A növendékek száma az év elején 69 volt, az év végén 62 (tavaly 77). Ál­talánosan kitűnő osztályzatot nyert a növendékek közül Galamb Laura I., Asbóth Erzsi, Figura Ilona IL, Czuppon Margit, Kövi Angela III., Horváth Mária, Nieszner Olga, Pandúr Ida, Szrogh Kataliu, és Vrancsevic Anna IV. oszt. tanulók. Elégtelen osztályzatot az intézet egyetlen növendéke sem kapott. Az irgalmas nővérek vezetése alatt álló r. k. elemi leányiskolánál sajnálattal kell felemlítenünk, hogy a lapunk hasábjain már most egy éve is szóvá tett anomáliák nem nyertek orvoslást. Az elemi iskolába ugyanis 451 növendék járt s a tanítók száma mindössze csak 4 volt. Az I. A. osztályban 100 növendék volt 1 tanítónő vezetése alatt, a I. B. osztályban plane 127, a II. osztályban 108-an vol­'tak, a III. és IV. osztály pedig egy tanítónő veze­tése alá adatott s igy itt is 117 növendék lett egy terembe összezsúfolva. E körülményre most már felhívjuk a városi főorvos ur és tanács valamint a városi iskolaszék és az egészségügyi bizottság ügyei­mét. Ugy az iskolai hygienia, mint a paedagogia követelményei egyaránt azt parancsolják, hogy ily állapotot a járványok miatt amúgy is sokat szenvedő iskoláinkban ne tűrjünk, s a bajok orvoslására még radikálisabb eszközöktől se tartózkodjunk. Az értesí­tőben nem találunk kellő felvilágosítást arról sem, hogy az iskolával kapcsolatos internátushoz minő és mily nagyságú helyiségek állnak rendelkezésre, pedig a közegészségügy szempontjából e kérdések oly fonto­sak, hogy azok felöl a nyilvánosságot: a nagyközön­séget tájékozni minden esetre szükséges volna. A növendékeknek a tanulmányokban tett előmenetele kedvező: 406 vizsgázott növendék közül jeles osztály­zatot 102 nyert, tehát 25% mig elégtelen csak 57 volt (14%). Ugyancsak az irgalmas nővérek vezetése alatt volt egy 2 osztályú ismétlő iskola is 169 tanulóval és kisdedovó, melybe 180 gyermek véte­tett fel. A római kath. elemi fiúiskola Tauber Sándor igazgató vezetése alatt állott. A négy osztályba fel­vétel végett jelentkezett 449 növendék, s az igazga­tóság a növendékek összezsufolásának elkerülése vé­gett a kellő számban parallel osztályokat létesített külön-külön tanitóval. Igy tehát a növendékek 7 osztályban taníttattak és pedig a III alsó osztályban 2 parallel tanfolyamon, mig a IV. osztályban, hol a növendékek száma 71 volt nem kellett párhuza­mos tanfolyamot berendezni. A tanulók előmenetele itt sokkal gyengébb volt, mint a leányiskolában. Je­les tanuló csak 31 volt (7-9%) holott elégtelen osz­tályzatot 99-en kaptak [2b%), TOLLHEGYGYEL. Levél a szerkesztőhöz. Szerkesztő ur, szerkesztő ur, Az egekre! nékem, Most az egyre feleljen meg. Tisztelettel kérem : Mi az oka, mit vétettem, Édes uram, mondja, Hogy a lapot, becses lapját, En tőlem megvonta ? Töröm rajta, napok óta, Ugy is kopasz fejem, Hogy hát ennek én Istenem Oka már mi legyen? Logikával, bölesészettel, Nem jövök dűlőre, Erre csak Ön tud felelni On a hirek őre. Oh mondja meg, mi az oka Édes uram, mondja! Az én fejem belefájdult, Hig)'J e me g a gondba. Hetek óta számlálgatok, Minden egyes napot; Tán a jövő vasárnapon Megkapom a lapot? Levélhordó, szegény hordó, Jól tudja a bajom, A r elem bueul, szomorkodik, Bántja őt is nagyon. Levelet csak suttyómba hoz, Lábujhegyen lépdel, Es vasárnap rám tekintget, Hosszú, megnyúlt képpel. Hol vannak a boldog idők, Istenem hol vannak I Visszasírom mindhiába, Tán végleg elmultak ? Mikor reggel, korán reggel Itt voltak a ,,Lapok", Ah Istenem, jó Istenem, Azok voltak napok. Mostan pedig ugy járok, mint Szárnyaszegett kánya, Mely örömest szárnycsattogva A magasba szállna. Mit ér mostan az életem Bármely perce nékem, Ha nem tudom, ki menyasszony S ki halt meg a héten? Mélyen tisztelt szerkesztő ur Isten látja lelkem; Igy ón tovább nem élhetek, Ez az élet nem kell. Még az egyszer bocsásson meg, Ha valamit tettem, S legyünk ismét barátságban, Úgy, a mint előbb, ketten. Óh nem tudja, mily öröm lesz, Hogyha szent a béke. A „Lapoknak" minden száma, Szobámnak lesz éke. És leírni tollam gyenge, Azt a vasárnapot: Hogy ha ön majd ismét küldi. A „Pápai Lapot." Tihanyi Ifin.

Next

/
Thumbnails
Contents