Pápai Lapok. 24. évfolyam, 1897

1897-04-11

1897. április 11. PAPAI LAPOK. 3. mely B. ur őszintesége mellett tesz tanúságot, nem a mi álláspontunkat igazolja, akkor nincs észjog, nem létezik logika és a filozófusok valamennyien sült bolondok. Ha mindaz, a mit Brenner ur állit, igaz> — ős bizonyára igaz — ugy tessék annak a vevőnek némi kedvezményt nyújtani, hogy fizessen azonnal és kamatoztassa Ön az ő pénzét! Ilyenformán beigazolva látván állitásaink helyes voltát és pedig nem csekélyebb személyiség, mint Brenner ur által : elvárjuk tőle, hogy tett Ígéretéhez képest azonnal Szilágyiné Ő Nagyságához fog futni ezen nemzeteket jólétbe helyező szelvényekért. 4. Ez a pont azt tartalmazza, — ha nem is mondja ki nyíltan hogy mivel az utóbbi időben számos szélhámos szövetkezet létesült hangzatos címekkel és nevekkel dicsekedve: B. ur bizalmatlansága indokolt. De ezt minden célzás nélkül teszi. Minthogy ez benuüuket a legtávolabbról sem érint: napirendre térünk fölötte.; 5. Hogy a Visszatérítési Péuztár a kereskedők elnyomatását tűzte ki magáuak célul, arra nézve Brenuer ur az intézet prospektusára utal. Hát mi is azt mondjuk, a mit B. ur: példa világosit, tessék elolvasni. De van abban a pontban még egy példa, a mely hivatva van „világositaui". Azt állítja ugyanis Brenner ur, hogy a készpénzvásárló előnyeit előbb is ismerték ós fel is használták (hiszen mi is azt mondjuk), de az nem mindegy, hogy valaki egyszerre szerzi e be 3 havi szükségletét vagy pedig naponként, mert ez utóbbi ecetben az elárusitás több dolgot ad, tehát az oiy vevő, aki kicsinyben vesz, nem érdemel Oassa-Scontot, mig annak, aki nagyobb összeg erejéig vásárol, készséggel ad a kereskegő 2

0

j

ű-ot. No hála Istennek, csakhogy ennyire tudtuk hozni B. urat, De hát mint sok másban, itt is nagy tévedésben van B. ur, vagyis inkább elakarna valamit hitetni velünk, t. j. azt, hogy a kisebb eladások aránytalanul több költséggel járnak, tehát ezeknél engedményt nem adhat. Azt azonban elfelejti megmondani Breuner ur, hogy ő is legalább is 2 krajcárral többet vesz egy kiló cukorért, ha Yi kilónként vagy még kisebb mennyiségben, mintha egyszerre egy egész süveggel adja el. Probalum est. A mi ugy a „fonton marad", arról uem is s/.ólunk. Ezeket kívántuk megjegyezni és ezzel be is zárjuk a reánk nézve fölötte érdekes vitát. Béke velünk ! probléma A jelen és jövő világítása. Mint, a oynkorlati életbe leginkább belevágó wlágiiá.s kérdésének a tökéletesség, könnyen kezelhetőség s előállítás szempontjából való leghelyesebb eldöntése az utóbbi időkben különösen foglalkoztatta a természettudományokat, mivel a fizika és chemia óriási haladása különösen az utóbbi évtizedekben aaon reményt gerjesztette bennünk, hogy várakozáion felül megoldja-e a problémát. Nem csoda, ha sokba kerül világításunk, hiszen mi nemcsak fényt, hanem hőt is produkálunk világító testeinknél. Erre pedig szükség absolute nincsen, mert ha fázunk, belüthetünk a kályhába. Nekünk tisztán az u. n, hideg fényre vau szükségünk s ez világitásnál elégséges is; s igy célszerű lesz, ha ennek figyelmen kivül hagyásával kisérjük figyelemmel a világítás terén az egyes találmányokat s tökéletesítéseket, miből aztán megítélhetjük a leghelyesebb, illetve a legolcsóbb (mert a mai idó'beu ez a leglényegesebb) világítási módot. Legegészségesebb a szemre nézve a gyertyafény. Ez azonban igen sokba kerül, ugy, hogy a tudomány haladásával szemben is ezt ma már csak azok használják, kik vagy nem tudnak elszokni az ősi gyertyától, vagy telik rá. Egy gyertyányi fényerő' éránként 12 kros milligyertyából 3 krba kerül. Nem csodálható tehát, ha e században a petróleum ugyancsak kiszorította a gyertyát, mert ebből lapos égőben egy gyertyányi fényerő 12 óráig, körégőben 16 óráig világítva kerül 1 krba. Ez utóbbi már olcsóbb, azonban tekintve azt, hogy senkisem basznál egy lángfény erősségű (normál láng azon gyertya fénye, melyből 10 szál nyom 1 klgrmot) petróleum lámpát, hanem 5—20-szorta erősebbet, könnyen utána számithatunk, hogy mily sokba kerül a házi világitás, ha a petróleum kgjának árát 20 krba számítjuk. E bajon is segített a tudomány. Feltalálta ugyanis a gáz világítást, melylyel egy gyertyányi fényerő pillangós lánggal 10 óráig égve kerül 1 krba. Arganclban, regenerativ lámpában égetve ugyanannyiba kerül, mint a petróleum, de már Auer izzóval kevesebbe. Előnye a petróleum felett az, hogy nem jár annyi tisztátlansággal s nem oly penetráns sxagu. Azonban csakis akkor célszerű és nem drága e világítás, ha gyárilag nagy mértékben állítják elő. Igy tehát csakis nagy városokban használták. Kezelésének veszedelme abban áll, hogy a kiömlött gáz 15-ször annyi levegővel keverve, mint a saját térfogata — felrobban. A gázvilágítás igeu nagy mértékben elterjedt és mondhatni a civilizatiót nagy mértékben mozdította elő, midőn ez utóbbi évtizedekben hatalmas s mondhatni félelmes versenytársra akadt az izzó és ívfény villamos világításban. Ebből már egy gyertyafény erősség 6'5 óráig égetve kerül 1 krba vagy legdrágábban egy 16 gyertyás izzófénylámpa világítása óránként 2-5 krba, mig az Túl volt az alkony a napszállat pirosságán s a levegő kékes szürkére halaványodott már, mig fokonként vált egyre titoktartóbb homályuvá. Világért sem akart leselkedni. Tudta, hogy Barna együtt van a szalonban a nagynénjével. Nem látott ebben semmi különöst és igazán csak nem is gondolt semmire, mikor virágaihoz leszaladt az imént a kertbe s egyedül hagyta őket, Barna ekkor Gerhard ur végakaratának megtagadhatatlan voltáról beszélt — kimért, közömbös hangon, a nénike pedig sóhajtozott. Nagyon megszokta mindezt. Nem akart leselkedni, de azért szinte meghökkenve állt meg a félig behajló ajtónál. Ott benn valaki csöndes, lágy hangon beszélt, ugy, a minőnek ő holdfényes álmainak idejében a szerelmes gondolierek suttogását képzelte. Alig birt ráismerni a vőlegénye érces, imponáló hangjára. Gyermetegre lágyult az a csengő hang. Csöndesen beszélt s a nénikéje nem felelt, de abból a sejtelmes csendből, mely a szobából áradt s abból, hogy ebben a csöndben nem hallották meg lépése neszét, csodás tisztánlátással kitalálta, hogy a nénike feje bizton rá van hajtva a Barna mellére és Ő is a nénike selymes hajába suttogja a szerelmes szavakat, minőket Ő sohasem hallott tőle. Kitalálta. S megértette a végrendelet emlegetése — a sóhajok és ennek a felfedezésnek öszszefüggését. De hát mért csalják meg Őt, — miért csalják meg, ha egymást szeretik? , Az az erős férfi csal. Hát nincs bátorsága igaznak lenni? Hát nincs ereje nyíltan szeretni azt, a ki szegénnyé válik, ha feleségévé lesz ? Nincs, nincs ! Nem akarta megzavarni őket és bár égett a szeme — köhintett — mint a tapintatos szobacicák, mielőtt benyitott. Csak akkor rezzentek fel, mikor ott állott előttük, fehér kezében a nagy nyári kalappal, mely teli volt hervadt fehér virágokkal. Szégyenlősen, zavartan váltak szét. ő pedig remegő, félig siró hangon mondta: — Maradjatok ugy, hisz én ugy szeretlek titeket, ivfény 8-szorta olcsóbb. Ez szép, a szemet rontó bár, de azért nem egészen kellemetlen fény. Szívesen is alkalmazná mindenki szobájában, csak lehetne. De hát ebben is azért nem részesülhetnek a kisebb városok lakói, mert pl. a fennti ár azon esetre van számítva, ha 3 — 4000 előfizető van, mi ily helyekről nem telvén ki, a 160—170,000 frt minimális összegbe kerülő berendezés nem valósitható. A világítás pedig nem is veszedelmes, csak egy kevéssé piszkos. Sokszor ugyanis, midőn a már megkorraosodott üveg szétpattan, összekormozza a levegőt, melyből a koromrészecskék a tárgyakra lerakódnak. Ezen azonban lehet segiteui tartósabb üvegekkel, s jobb szénszállal. Önként fel merült a kérdés különösen ujabban, midőn annyit követelnek a természettudományoktól, hogy mivel világítson jól és olcsón az, ki kisebb városban lakik s nagymérvű és költséges berendezéseket nem tehet? Ugy látszott, hogy e kérdés már alaposan megoldva lett a mait évben, midőn oly lámpák kerültek forgalomba, melyben a borszesz gőzzé lett változtatva, melyre utóbb Auer-féle izzó alkalmaztatott s felül meggyújtva, vakító fény nyel égett. Szabályozható is, mint a közönséges lámpa. Ennek azonban kettős baja van. Először is fénye igen szemrontó s mondhatni kiálbatatlan. Másodszor, kísérleteim, illetve megfigyeléseim tanúsága szerint, tekintve hogy 1 drb Aner-izzó 1 frt 50 kr, 1 liter denaturált borszesz 30 — 32 kr : igen drága, a petróleum világitásnál drágábbnak mondható. Hát ha még ehhez hozzászámítjuk azt, hogy ezek az izzók — talán számításból, hogy több fogyjon — agy vaunak készítve, hogy szerencsés kezű ember az, ki 3 darabból kettőt nem tör el addig, mig ráteszi. E lámpák szerkezetét most is tökéletesitik s már a mult év december havábau láttam oly gőzlámpát, melyben nem borszesz, hanem petróleum változtattatott gőzzé s ebben égett az Auer-féle izzó vakító s szinte szemrontó' fénynyel. Ezt már nem gyufával kellett meggyújtani, hanem egy ügyes kis abroncscsal, mely meggyújtatván, a gőz elé tétetik s ettől gyul fel lassankint a lámpa. Ennek is mintegy 7—.S - 9 frt az ára, mint az előbbinek. Nem lehet azonban közönséges petróleumot használni, hanem olyant, melyet együtt adnak a lámpával s melynek literje 30 kr. Igy hát ez is igen drága a közönséges életben, hanem laboratóriumi kísérletekhez használható s valóban megbecsülhetetlen oly helyen, a hol gáz, vagy villamos világitás nincs. A chemiában 1862-ben fedeztek fel egy uj összetételt, a calciumcarbidot. Ezt 1894-ben pedig már előállították elektromos uton is oly formán, hogy 100 r. mészből és 65 r. kokszporból álló elegyet 2000—3500°C. mellett olvasztanak és igen nagyfeszültségű s bő elektromos áramot vezetnek .rajta keresztül, melyből 62-5% calcium, 37-3% szén (carbon) fejlődik. Sűrűsége 2-5. Ha ezen anyagot vízzel leöutjük, 49

,

66%'a gázzá fejlődik, melynek neve acotylen (CH

2

) s visszamarad az oltott mész. A „Term. Tud. Köxlöny" XXIX. köt. 331 L 1897. márc. füzetében összehasonlítva vaunak a különböző fényforrások erőssége i gyertyányi fényerőre óránként. En ezt ugy számitottani át, hogy valamely fényforrás hány óráig kerül 1 krba, mivel ugy könnyebben felfogható. Hasonlóan számítottam az acetylcnt, s azt találjuk, hogy a karbid jelenlegi budapesti ára szerint annyiba kerül mint a gyertya, németországi ár szerint mint a régi vil. gáz, ne-wyorki ár szerint olcsóbba és várható müiimális ár szerint az összes eddigi világító forrásoknál olcsóbba. Mig ugyanis 1 gyertyányi fényerővel 1 óráig égetve a régi világitó gázból 10—12 liter ég el, addig az acetylenből 0.6-0-7 liter. Továbbá ez utóbbi gáz az, mely a legkevesebb meleget fejleszt égés közben. Sokan vannak, a kik erről tudomással bírván örvendenek, hogy no, hála Istennek, lesz már olcsó és szép világitás. Sajnos, ennek ellene látszanak a körülmények. A. hires chemikus Berthelot ugyanis tüzetesen megvizsgálva e gázt, azt találta, hogy igen veszedelmes. A mint ugyanis rés nemühöz.