Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896

1896-03-08

Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. fflegirli-iuk ir.imliii v.ia;i.rnap. Szerkesztőség: Í-JMÜ M..r utca •.'..•j, hova a lapnak szánt kö -.

1 •_• 11:*• \ ek kű'm . d'.í. Kiadóhivatal: Gol

dberg Gyula paprrl:'-:\-,kuiiése, . r Laptulajdonos : clr. l^cnyvessy "Fex-enc Felelős szerkesztő : K öx-naeracly Béla. Előfizetések és huri .,1 dijak ,i l dadóiii-. ülalálioz ki d hol is a hiritésc!; :i 1':; kitányo i tvétetnek. A lap ára: \'.v'-.

i

.> •• ''-vre 6 irt, icluvre á frt, negyedévre 1 — Egyes szám ára íö kr. Anta! Gábor püspök. ! Rövid negyedév alatt másodszor vagyunk ! abban a szerencsés helyzetben, hogy örömmel; Írhatjuk lapunk élére városunk egyik nagyrabecsült alakjának, mint megválasztottpi'spöknt'k nevét, Álig hangzott el az örömzaj, melyet főtiszt, és inéit. Gyurátz Jerone urnák püspökké választása ébresztett városunkban, s már ujabb örömről értesített o hó 4-én a távíró — Antal Gábor ácsi lelkésznek a dunántúli ref. egyházkerület püspökévé lett megválasztásáról. Mondjuk-e mit jelent ezen választása fejtegessük-e örömünknek, büszkeségünknek okát l részletezzük-e azokat az érdemeket, melyek Antal Gábor ur megválasztását épen mi ránk, pápaiakra nézve teszik oly örvendetessé í Nem; — csak fölösleges munkát végeznénk, mert Antal Gábort sokkal jobban ismeri városunk közönsége, hogysem e szerény cikk az ő számos érdemeié ujabb világot vethetne. Mert Antal Gábor a szó szoros értelmében ti — miénk volt, s annak tekintjük őt most is. Eletének több mint két-harmadát városunk falai közt tölte, s a ki ismerte a szorgalmas és kiváló tehetségű tanulót, a külföldi egyetemekről visszatért ifjú tanárt, a városi és megyei érdekek világos látású harcosát, egyházának s főiskolájának buzgó fiát, a kulturális és jótékonysági intézetek odaadó munkását, társaséletünk egyik legkedveltebb alakját, s a ki látta azt az űrt, melyet nyolc óv előtt törtónt távozása városunk: életében hagyott, s melynek nagyságát csak a város ügyei iránt azóta is tanúsított meleg érdeklődése csökkentette némileg: az elfogja ismerni, hogy jogunk van őt a magunkénak nevezni, é Ks joga van őt magáénak nevezni szerény lapunknak a »Pápai Lapolo.-nak is. Kpen ugy, mint püspöktársa, főtiszt. Gyurátz Ferenc ur, ott állott Antal Gábor is ennek megalapításánál s az első évfolyamok tanúskodnak arról a nagy tevékenységről, melyet a minden oldalról igénybe vett férfiú e téren is kifejtett. Yegye a megemlékezés és hála egyszerű szavait tőlünk magas állásában is szívesen. De vegye szívesen — tudjuk, hogy igy veszi -— azon kérésünket is, hogy tartsa meg városunkat abban a jóindulatban, melyet városunk több mint negyedhz&zadig tapasztalni szerencsés volt. Bárhol Ifcj'üf is püspöki székhelye, az egyházkerület féltett kincsének a főiskolának érdekei ide fogják irányozni tekintetét, s városunk már csak ezen a révet) is számithat arra a meleg érdeklődésre, melynek a mull volt szülője s fentartója. Tudjuk, hogy uj munkakörében tömérdek teendő vár elintézésre, de reméljük mégis, hogy e teendők közt városunk fejlesztésére irányuló törekvésünk Antal Gáborban meleg pártfogóra talál. Az a szóles ismeretkör, melyet uj méltósáába magával visz, az a valódi ker, szeretet, mely mig ragaszkodik saját egyházához a más felekezetűek iráit^teljes. jfj .indulatot ápoltat, az a kiváló^*a^|^^^í^^rely eddig soha és seholsem rettW^tíy|^tr a fáradalmaktól: mind egyesül Antal Gáborban, s biztosítékot nyújt arra, hogy egyházkerületének, főiskolájának, a nemzeti kultúra ügyének s hazánknak kiváló szolgálatokat fog tenni s f, hogy tehessen is sok-sok éven át! Életrajzi adatait a következőkben adjuk: Antal G-ábor született Szt.-Király-Szabadján, Veszprémmegyóben 1843. évi május 10-ón— régi nemes, de szegény családból. Harmadik gimnáziális osztályos korától fogva teljesen öumaga tartotta fenn magát Pápán, magántauitásból, a miben Tarczy Lajos, Kiss János, Vály Ferenc és Kerkapoly Károly különc'sen segítségére voltak, a mennyiben a jobb módú szülőknek ajánlották. Mint 8-ik osztálybeli tanuló jiályadijat nyert egy termószettanni kérdéssel, A gimnázium végeztével a theologiai tanszékre lépett, a mely pályán előnyére szolgált, hogy a theologiai tudományok mellett a jogtudományokat is hallgatta. Az 1865/6-ik iskolai óv első felében helyettesítette Kerkapoly Károlyt a bölcsészeti tantárgyakban a theologiai és jogi tanfolyamon minthogy Kerkapoly 18(55. évi nov. 23-án I országos képviselővé választatott. 18GG. év nyarán Monoszlóra, Zalamegyében káplánnak I ment, a hol azonban csak a következő óv i február végéig maradt, mert Kerkayoly Károly I sokszoros sürgetésére, visszament őt helyetA PAPAI LAPOK TÁRCÁJA. Borongás. Hejh! a szivein, szegény szivem odavan Megrontotta, ez az élet csúfosan, A temető az egyetlen reményem, Minek élnem, ha nem lehet remélnem? Rövid múltban sok bánaton estem át, .Es örömöt — érzem — a jövő sem ád, Egyetlen egy reményem a temető. Az lesz nekem csöndes-écles pihenő . . . Helen, A fiatal Chubb története.*) — Amerikai humoreszk. — Irta: Csolnofey Viktor. Midőn Chubb sonior Európából hazatért Amerikába, Greaí'ből egy miniatűr zenólőszelen°et vitt haza családjának, mely hosszúkás és \gm keskeny lóvén, alig volt nagyobb egy jóravaló zsebkésnél. E kis instrumentum négy darabot játszott * ^bubb-család nagy örömére és vidámságára. ^^£sen Harrynak tetszett meg annyira, *) MutaLvány Szerzőnek most megjeleni »FüslKfu-ikák* cimü könyvéből. hogy iránta tanúsított szeretetének jeléül gyakran a szájába vette ós szopogatta, mint az ilyen fiatal urakuak már szokása. Az ördög azoubau sohasem alszik ós a vigyázatlanság egy pillanatában megtaszította a fiatal Chubb kezét ugy, hogy a szelence eltűnt torkának örvényében. Miután a szelence felhúzott állapotban csúszott le Harry gyomrába, e baleset közvetlen következménye bizonyos harmonikus gyomorfájás lett ós Chubb jr. olyan csikarásokat kezdett érezni, melyen — mint ő jól tudta, — nem segíthet sem keserű só, sem pedig francia herbató. Harry megőrizte titkát szivében ós gyomrában, elhatározván, hogy baját elrejti szülei előtt, nehogy azok a kúrát spanyolnáddal kísértsék meg. Azonban még aznap vacsoránál, midőn épen az első marók kenyeret tömte magába szegény ifjú barátunk, az asztal alól titokteljes ós euyészetes hangú zene akkordjai hangzottak fel. Mindenki e hangok eredete után tudakozódott, de Harry aggodalommal és kenyérrel, lelkiismeret furdalással ós hangokkal telve erősítette, hogy a hangok a pincéből jönnek, hol a cseléd egy hárfa kíséretében vau elrejtőzve. Jól trvltá, hogy Anuemary annyit ért a hárf'ázáshoz, mint a hajdú a haraiigöutóshi'z, de bűne elrejtésének vágya o hazugságra kényszeritette. Igy szüli egyik bűn a másikat. De nem tudta bűnét örökre elrejteni. Még aznap este, mikor a család a lefekvéshez készülődött, Harryt osuklás fogta el és a rázkódás következtében a szelence rögtön rágyújtott az „Ob ich dich liebe" keringőre. Ekkor az öreg Chubb felkelt, Harryt barátságosan, ele szilárdan nyakonragadta, megrázta és felhívta érthetetlen magaviseletének azonnali megmagyarázására. Harry ekkor azt mondta, hogy egy iskolai ünnepélyre gyakorolja be magát, de az öreg Chubb ezt hiányos magyarázatnak jelentette ki ós megpróbálta a szelencét kivenni fiacskája gyomrából, Először lábainál fogva felemelte a levegőbe, aztán egypárszor a clivaura vágta. Az instrumentum mindenre a „Ha már enyém a szíved"-elei felelt. Aztán hánytatót öntött le a Harry torkába, de ez sem használt, csak annyit, hogy a szelence a „Velence karneváliba kapott bele ós azt játszotta el tizenkét féle variációval. Végre is le kellett mondania az instrumentum kiásásáról. Ha a nyomorult áldozat helyzetére valaki a „kétségbeesett" jelzőt használta volna, az csak igen halvány, színtelen kópét adta volna a szegény Harry lelki állapotának. Mentül nagyobb volt a harmónia gyomrában, annál 10