Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896

1896-03-01

Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Jó,;u ,Mór utca ^ir 1 . hova a lapnak szánt kö::l- viínyek küi.li ml' Kiadóhivatal: Goldherg Gyul a papír'.-nrr-'iedese, 1 • ii-. Lap tulaj (ionos : clr. I^enyves^y Ferenc Felelős szerkesztő : lvöx-*'m.exicLy Béla. Előfizetések és hirdetési dijak IOZ küldendők, hol is a hir­lányosabban felvétetnek. A lap ara: Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyed­évre 1 frt 50 kr, — Egyes szám ára 15 kr. Százezer forint. (drhs) Városunk képviselőtestülete leg­utóbbi közgyűlésén megbízta a tárnicsot az­zal, hogy egy a város részére felveendő 100,000 frtos kölcsöuro vonatkozólag a nagyobb pénz­intézeteket ajánlat tételre szólítsa fel. Már maga az összeg nagysága elég súlyt és fon­tosságot kölcsönöz ez ügynek arra, hogy vele mi is foglalkozzunk, s az illetékes tényezők figyelmét felhívjuk első sorban a kölcsön fel­vétele körül szükséges óvatossági intézkedé­sekre, de különösen azon szempontokra, me­lyek a nagy összeg hova fordítása tekinteté­hen megszívlelendők. Városunk külső fejlődése, az építkezési kedv emelkedése a legutóbbi nóháuy évben hatványszerüleg fokozódott, de főleg a kultu­rális intézmények és alkotások voltak azok, melyeknek egész sorozata az utolsó években városunk haladásának intenzitását biztosítot­ták. A dolog természete szerint mindezek vá­rosunktól nem csekély anyagi áldozatot kö­veteltek; a doháuygyár, a földmives iskola, az uj református kollégium stb. létesítésében fontos tényező volt városunk áldozatkészsége. A dohánygyár már fennállásának rörid ideje óla is busásan fizeti vissza a város által reá fordított áldozatának kamatait; az a Internes pénzösszeg, mely a dohánygyár munkásai közi hetenkint kiosztásra kerül, s legnagyobb rész­ben rőfös és efóle kereskedéseinkbe vándo­rol, szemmel látható virágzásnak indította üzleteink nagy részét. Az uj református kollégiumra adott ősz­szeg — bár csak negatíve (az által t. i, hogy az iskola nem lett Komáromba áthe­lyezve) — szintén jól jövüdelmező befekte­tésnek tekinthető, s a többi kulturális intéz­ményekre megszavazott összegek is közvetve vagy közvetlenül előbb utóbb meghozzák gyü­mölcseiket. Sajnos, városunk nem rendelkezik nagyobb magánvagyon felett s midiin mindezen cé­lokra a nervus rerum gerendarum előterem­tése kerül napirendre, városunk az adóval amúgy is túlterhelt polgárok ujabbi mega­dóztatásához, vagy kölcsön felvételéhez — a mi egyébként az előbbivel egyre megy — kény­telen folyamod ui. L'gutóbb is képviselőtestületünk nagyobb összegeket szavazott meg különféle, részbon kulturális, részben egyéb cdokra, s ezen kia­dásokhoz más utón nem lehetett fedezetet ta­lálni, mint egy felveendő nagyobb kölcsön se­gítségével. Őszintén megvalljuk, mi a célba vett 100,000 frtot sehogy sem tarthatjuk elegen­dőnek, Igaz, hogy a legutóbbi időben a kul­turális célokra oly sokszor s oly uagy ösz­szogeket áldozott a város, hogy egyelőre ujabb ily cólu áldozatokról szú sem lehet; de előt­tünk áll még egy egész serege a nagy áldo­zatokat igénylő alkotásoknak, melyek váro­sunknak legútálisabb érd decit, és szükségle­teit vannak hivatva kielégíteni, s melyek az eddigieknél még sokkal nagyobb mértékben ogják igénybe venni városunk anyagi áldo­zatkészséget. A kulturális alkotások után a közegészségügyi és közgazdasági intézmények lépnek követelőleg előtérbe, melyek közül elég, ha a vizkérdós és a báuhídai vasút ügyét emeljük ki egyelőre. Ha ezekre gondolunk, melyeknek pedig A PAPAI LAPOK TÁRCÁJA. Koldus fiu. Irta: Nagy László. Koldus fin kezét kinyújtva igy esd : „Anyám halott, egy szemfedő:e kérők Néhány garast. Ah! jó-urak, tekintsen Akárki rára,.ez arc vonásai Hazudni nem tanultak. —-• Egy garast! ­Szegény anyám! Hideg, sápadt az arca, Olyan, mint volt, midőn apám, a jó Feloldva lelke szárnyait magunkra Bus árvaságra minket itt hagyott, Keuyérlelen •—• óh borzadok — kitéve Az éhhalál ezernyi réminek. Csak egy garast-urak, szép asszonyok!" Kacajra nyíl szép asszonyoknak ajka. Mulatni, hajh! fényes terembe gyűlnek. „Csak egy ^arafefc!" Ki gondja volna ily Csavargó, vad fitui segíteni? — Siíílaj zenére pezsdül im a vér. Vidám mulatok vad clobajja hallik; Karcsú derékhoz 'gyöngéden simul A boldog ifjú keztyüzött keze. A vad keringő őrült rohama • Végig suhau s ezernyi gondolat Terem a duzzadó kebelben, Mig elkábulva rogy keblére annak, Akit szeretni kész s pirulva nyújtja A félhomályban ajkát csókra, mely Tanyát nyithat a büanek könnyedén, Szegény fiu feledve lelke buját A másik sorra vánszorog s kíváncsin Tekint; fel a magas ház ablakára. Es nézi, nézi, mint suhannak árnyak Egymás ufáu. Szive repesni kezd. Túláradó öröm mosolyt csal ajkira És öntudatlan ott, velők mulat. A zugó szél csapzott haját cibálja. Öröm-e, vagy a hideg okozá? Könnyű perpg alá az arcain. De nyilik ím az ablak, függönyét Eligazítják jól gondos kezek, Szerelmes ifjak, férfi és leány Suttogni kezduek titkosan; szavuk A csók átjába fülad gyakran el, Koldus fiu csak nézi, nézi őket, A lelke újra régi, bánatos. A csók eszébe hozza árvaságát Es könnyes arccal vánszorog haza, Hideg tetem szavára nem felel S a csók tüzére nem tüzel az ajk; Lehunyva ím a szem s könnyűje sincs Hogy megsiratná árva gyermekét. ,.Anyám, anyám, óh drága, jó anyám ­Éu kértem, ők nem adtak, óh hideg. Nagyon hideg az emberek szive ! Óh mennyi szép nyíló virág hajukba' ! Osak egyet adtak vóu, neked anyám : Fölékesíteném ravatalod. De nem I Hisz ékes ez ! Könyüim árja .Ragyogva szórja a osillagsugárt, Mely ablakunkon álhatóivá itt Remeg velem! Az istenadta sugár, Meg ón, vagyunk a gyászoló sereg. Üres kezem didergve nyul íeléd \ a közel jövőben való megoldását követeli vá­rosunk érdeke, akkor a 100,000 frtot, mely városunknak eddigelé vállalt néhány kötele­zettségére is alig nyújt elég fedezetet, nagyon is kevésnek kell tartanunk, s talán nem csa­lódunk, mikor azon hiedelmünknek adunk ki­fejezést, hogy ezen ím már második nagyobb városi kölcsönünket mielőbb egy ezeket túl­haladó kölcsön fogja követni. A legutóbbi közgyűlésen a kérdés nem is képezte vita tárgyát, s az igazat megvallva, szivesebben láttunk volna városatyáink ré­szerői ez ügy iránt egy kissé nagyobb érdek­lődést. De hisz még nincsen későn. A legu­tóbbi határozat még csak kezdeményező lépés volt ez ügyben, s mi bizunk bonue, hogy mire az ügy érdemleges tárgyalása lesz na­pirenden, kópviselőiuk behatóbb megbeszélés tárgyává teszik a kérdést, mely mindenkép megérdemli, hogy vele részletesebben, érdemi­leg s ne csak a formaságok szempontjából foglalkozzanak. Akkor majd a fent elmondot­tak talán szintén nicgszivlelés tárgyát képe­zendik. A mi a kölcsön felvételének módozatait illeti, e részben talán nem is szükséges sza­vunkat felemelni. Hogy a kölcsön fei vételénél a lokális érdekek nem fognak szerepelni, s hogy a városra, nézve legelőnyösebb és legol­csóbb ajánlatot tévő intézettől veszik fel a kölcsönt, azt természetesnek tartjuk. A mi teendőnk tehát egyelőre csak am szorítkozik, hogy a képviselőtestületnek egy kissé melegebb érdeklődését kérjük az ügy számára. En jó anyám, vigy, óh vigy el magaddal ! Nincs senkim, iifc, a ki szeretni tudna, Ki megsimítsa lázas homlokom." Zokogva hull a nyirkos földre -• és Az álom angyala szemét befogja. Hogy elcsitult a síró fájdalom, Mosolyra nyílt a panaszos ajak. Az álom újra visszavitte őt Az urt ház mulató népihez. Szerelmesen susognak egyre még. Tiltott gyönyör sugara arcukon. Az ifjú sug: szeretlek végtelen, Szeretlek édes, lángolóu, híven; Enyémmé teszlek, óh borulj reám, Feledd az intést, hisz üdvöt rabol, Cd vöd' rabolja meg, a mely enyém is. Feledj apát anyát, — csak az enyém, Az én tulajdonom lehetsz csupán." S a lányka hajlik csábító szavára — Nyílé virágra csalfa lepke száll, Kiszívja ajka mézét s elrepül. — Elhullt az éke nyíló, szép tavasznak S a sárga lomb uj sirhalmokra hull. Ki hitte vón? koldus flu s a szép lány A temetőn alussza álmait. Koldus fiu fejfátlan domb alatt, . , Körülte búg — körülte sir a szél, Lipcsei levél. — 1890. február 2-1. — ITt- Vagy hely burást írni többnyire hálát­lan dolog Vannak olvasók, a kik már in speoie elitélik eat a műfajt, Hogy éu in/gis vállalkoz 9

Next

/
Thumbnails
Contents