Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896

1896-12-25

4. PAPAI LAPOK., 1896. DECEMBER 25. sem tudunk képzelni e könyv nélkül, mely igaz magyar nyelvével és szellemével a legmegbízhatóbb terjesztője a magyarságnak nyelvben és siellemben. A Magyar Mese- és Mondavilág öt kötetét ötszáz­nál több illusztráció disziti. Széchy Gyula tollából valók ezek mind, méltók az elismerésre. A nagysza­bású könyvet tudvalevőleg az Athenaeum irodalmi részvénytársaság adta ki, mely e könyvvel ujabb maradandó érdemet szerzett a könyvkiadás terén. Egy-egy kötet ára diszes kötésben 3 frt. Ax „1848-49-iki magyar szabad­ságharc története" cimü ismert munkából megjelent a 70. füzet, melyben Gracza György Budavár ostromát mondja el rendkívül érdekesen, napröi-napra követve az ostrom lefolyását. Ez a fü­»et négy ívnyi, Buda ostrománál egy szép érdekes műmelléklet van hozzácsatolva. A Pósa-asztal. A „Magyar Figaró", ez a szellemes és mulattató képes hetilap, ezen a héten két egész oldalt szentelt a Pósa-asztal Jókai-lakomá­jának. Legkitűnőbb rajzolóink tollából származó kar­rikaturákban mutatja be az asztaltársaság kiváló tagjait, számra nézve harmincat. A magyar irodalom jeleseinek kacagtató arckép-csarnoka ez, közepén a Jókai-lakomának méltán feltűnést keltett művészi étlapjával. A „Magyar Figaró", amely Hcltai Jenő szerkesztésében jelenik meg, a legolcsóbb és a leg­jobb élclap, amely különösen irodalmi és művészeti dolgokkal foglalkozik. Előfizetési ára negyedévre 2 forint, egyes szám ára 15 krajcár. A jövő héten megjelenő karácsonyi számmal a „Magyar Figaró" olyan irodalmi meglepetést ád olvasóinak, aminőnek eddig még párja nem volt. Közéletünk legkitűnőbb tagjai nyilatkoznak benne egy sieuzációs kérdésben, és a gyönyörű rajzok egész sorozata disziti a kará­csonyi számot, amely kétszer akkora terjedelemben jelenik meg, mint rendesen. Lányok Regénytára. Az Athenaeum részvénylársulal nagy és neme* feladatot tűzött maga elé, amidőn a „Fiatat lányok regénytárát" megin­dította. Mert részben azt tette fölöslegessé, hogy ami fiatal lányaink a nem nekik való regényekkel ront­sák vagy legalább is zavarják meg a saját tiszta érzelmi világukat; részbon lehetővé tette, hogy olyan irodalmi müveket olvashassanak, melyek ami viszonyainkat, a mi gondolkozásunkat, a mi állapota­inkat világítják meg: tisztán, határozottan, és min­dig javítókig, nemesitőleg. Az Athenaeum ezen vál­lalata megindításával valóságos hivatást teljesít. És a hasoulófaju irodalmi müvek legkitűnőbb irói való­ságos lelkesedéssel támogatják a társulatot abban, hogy ezt a nemes hivatását minél tökéletesebben teljesíthesse. A mult évben szinte kísérlet gyanánt Nem a túlzott maszk határozó; elég egy vonás, a szemeknek összeráneolása, hogy az arcnak a szerep­hez megfelelő kifejezése legyen. I)e az utánzó te­hetség még nem szinésztehetség, minthogy akárhány békés polgár van, a ki kitűnően tud imitálni a nél­kül, hogy egy percig is meg tudna állani a szinpa­don. A színésznek folyton kell tanulnia. Elete csupa impressziógyüjtés, tanulás. Számosak a nehézségek, melyeket a művésznek leküzdeuie kell, mig alkotá­sát egyöntetűvé teheti. De legnagyobb nehézségek közé tartozik a „meghalás" mellett a férfiasság és nőiesség ábrázolása, s Császár nagyon érdekesen külön-külön vázolja mindkettőt. A sziuészoktatásról írva, Császár teljesen utal arra, hogy voltaképen a színészetre megtanítani nem lehet, legfeljebb csak egy csomó konvenciót lehet elsajátítani. „A pierre de strasset — mondja Császár — is lehet ugy csisiolni, hogy a laikus gyémántnak tartja, de csak addig, mig melléje nem tesmek egy csiszolt, valódi gyémántot." — Legne­hezebbnek különben Császár az ellentétek merész és művészi felhasználását; tartja a színész alkotásában. Meghalni egy szempillantás alatt, s kacajt ébresz­teni a másikban. Es Császár egy igazi tanárnak ok­tató bölcseségével, világos nyelven, érthető, magya­rázgató 1 stílusban 'ismertet a színpadi világ sokféle szerepkörét; könyvét (mely tankönyv jellegre is tart­megjelent első két kötet: „Katalin" irta Benedek Elek, és „Pipiske", melynek szerzője tizabóné Nogáll Janka; és ezek olyau kapósakká váltak, hogy egyik kiadás szinte kergette a másikat. Ez leg­jobban bizonyítja, hogy mennyire hézagpótló a vál­lalat, és minő jól választotta meg az Athenaeum an­nak munkásait. Ezek a könyvek nem is szorultak a hirdetésre, mert maguk ax olvasó leányok, — s különösen a szülők, — szinte rajongva terjesztik is­merőseik körében. Csupán az volt szükséges, hogy a magyar közönség megtudja, hogy ilyen faj­tájú magyar könyv is van, és annak a legnagyobb mértékben elterjedéséhez többé kétség sem férhetett. Az idén e vállalatnak már harmadik kötete is meg­jelen* : Gaál Mózesnek a „Legkissebbik leány" cimü regénye, mely olyan gyönyörű, annyira tiszta és ne­mes mű, a lányok — s általában a serdülő, érő i if­júság lelkületének olyan fokú tudásával van megal­kotva, hogy alig képzelhetünk családot, melynek ezt a kötetet feltétlenül megszereznie ne kellene. Igy, és ezért a legszebb jövó't jósolhatjuk a „Fiatal lá­nyok regény tárának", éa alig várjuk, hogy a hason­fajtajú külföldi termékeket minél hamarább végleg kiszorítsa mi lányaink könyvtárából. A Wodianer F. és fiai budapesti kia­dócóg kiadásában megjelenő nagysnabásu illusztrált emlékműből, a Szalay-Baróti irta „Magyar Nemzet történetéből" most érkezett hoizánk az 50. füzet, nielj a XVH-ik századnak eseményekben leggazda­gabb, de egyszersmind legszomorúbb korát a har­mincéves háború kezdetétől, 1620-ig tárja elénk, az ő nagy históriai alakjaival: II. Ferdinánd császár­királylyal s hozzá méltó ellenfelével, Bethlen Gá­borral. Az e füeethez csatolt külön nagyobb snabásu műmelléklet ragadja meg figyelmünket, mely a tö­rökverő zentai csatát ábrázolja Huchtenberg met­j szete utáu. Zeneműujdonságok. A Rózsavölgyi és társa udvari zenemű kereskedő cégnél (Buda­pest Kristóf tér 3.) megjelentek : „Myotolis — Ne­felejts" cimü keringővel egy uj tehetség lép fel, L or o 1 hi an K a r o 1 i n a. Első fellépte sikert je­lent. A. három szakaszból álló keringő főleg méla második dallama és ábrándos strófája révén mindé nütt meg fogja bódítani hallgatóit. Eljátszani pedig nagyon könnyű. (Ára 2 kor. 40 fii.) — Radios Béla, a hírneves cigányprímás utolsó szerzeménye, a dr. Hodossy Cidának ajánlott „Medikus-csárdás. "Len­dületes, hatásos csárdás, megérdemli, hogy nagy ke­lendőségnek örvendjen. (Ara 1 kor. 60 fill.) ­Rózsavölgyi és társa udv. cég. gondoskodott újdonságról azok számára is, kik a kuplék széle­sen elterjedt divatának hódolnak; ezen a téren Ró­hat számot), a hatásról írott részszel fejezi be, ame­lyért voltaképen ugy a drámaíró, mint a színművész is egyformán küzd. S hogy maga e könyv, melyet Császár eléggé ki nem dicsérhető szakértelemmel :ir, megérdemlett, nagy hatással lesz a fiatal muvésita­nuló nemzedékre, az kétségtelen. Császár Imre másik müve („Élet és művészet") érdekesebbnél érdekesebb tanulmányokat foglal ma­gában. Európai körútjának, vagy mint ő ezt elne­vezi — bolyongásának impresszióit, és az európai nagy szinbázakról irt megfigyeléseit. E könyvében Császár mint kész tárcaíró jele­nik meg, könnyed, bájos stílusban, sok apró epizód kellemes elcsevegósével, de a háttérben mindig egy komoly, művelt, megfigyelő szellemes megjegyzé­seivel. Útleírásaiban megkapó az a közvetlenség, mely­lyel „bolyongásai"-nak útirányát rajzolja. És még a borús, ködös Londonról festett képe is plaln air-ban van festve, ragyogó színezéssel, pajzán életkedvvel, S mindezt nagyon természetesen nem a Baedeker­bói veszi, hanem miut iró is hü Császár a művé­ről irt fogalomhoz: — a szépnek, igaznak önma­gában termő magját juttatja tollával eredeti és tel­jesen egyéni formába. — Nagyon ügyesen ir Csá­szár Parisról, a párisi különlegességekről, Antver­peuről stb. Útleírásaiban nem egy helyen egész senzweig Hermaun elsőrendű szállító, a „Schad­chen (Házasság közvetítő)" cinien, német francia szö­veggel imént megjelent „Jux-Marsch" fülcsiklandó muzsikáján és tragikomikus versein máris széltében mulatnak. (Ára 1.50 kor.). Az „1848—49-iki Magyar Szabad­ságharc Története" cimü nagyszabású il­lusztrált munkából most jelent meg a 71-ik füzet, a melyben Gracza György .Budavár dicsőséges bevéte­lét mondja el a nála megszokott elevenséggel. A fü­zet egykorú képei ezek: Petőfi halála, , Mariássy János honvéd-ezredes, Gróf Leiningon­Westerburg Károly honvédtábornok, Budavári honvédszobor. A francia nyelvet tanulók és be­szélők könnyen, kellemesen és a Bzóbőség meg­szerzését illetőleg bámulatos eredménynyel olvashat­ják a Budapesten megjelenő „Le Progrés" cimü francia szépirodalmi hetilapot, mely magyar, (illetve külön kiadásban német) jegyzetekkel kisérve közli a modern francia irodalom legjelesebb termékeit. E lap, mely a francia irodalom és a francia szellem ter­jesztésével hazánkban ujabb időben elharapódzott német szellem egyensúlyozására van hivatva, mind­azoknak, kik a francia nyelvtan elemeit és a leg­közönségesebb szavakat bírják, már kitűnő alkalmat ad a nyelvnek kellemes módon való elsajátítására, de hasznos és élvezetes olvasmányt nyújt ai előre­haladottabbakuak is, akik általa a legkiválóbb fran­cia irók legujjabb szellemes műveível, (kisebb elbe­szélések, humoreszkek, causerie-k, különfélék) ismer­kedhetnek meg. Az érdeklődőknek mutatványokat ingyen küld a kiadóhivatal (Budapest, József-körút 33. sz.). Kuruc nóták. Eadrődi Sándor ily cimen gyűjtötte össze legújabb költeményeit, a melyek már is országos hirüek. A fővárosi hírlapokban és folyóiratokban megjelent mutatványok felkeltették az érdeklődést a mü iránt, a mely valóban páratlan a maga nemében. Költői ihlet sugárzik ki minden verséből, igaz, hazafias lelkesedós szülte minden so­rát. Nem feladata e soroknak az Endrödi Sándor költészetének ismertetése. Egyszerűen felhívjuk a fi­gyelmet egy műre, a melyről a kiváló költő ezt mondja: „Soha életemben több gyönyörrel nem dol­goztam munkán, mint ezen a kis nótás-könyvön." A dicső Rákóczi korszakról zeng a költő és cso­dálatos, hogy a teljesen modern költeményekben szerelmes ós harci dalokban, bordalokban és gúnyos nótákban mily remekül tükrözteti vissza a viharos mult szellemét, örömét, bánatát. Rendkívül eredeti a könyv kiállítása ÍB, mely az Athenaeum kiadásá­ban jelont meg s fűtve 1 frt 40 krajcárért, ósdi diszkötósbeD pedig 3 frtórt megkapható minden ha­zai könyvkereskedésben. kis novellettszerű epizódokat olvashatunk, melyek kellemesen tarkítják a szöveget. A könyvnek kü­lönben értékre nézve legbecsesebb része a színhá­zakról irt rész. A Comédie Francaise-al kezdi Csá­szár, ismertetve pár sorban annak dicsőséget aratott nagy művészeit. A nagy Comédie rendezéséről sok igazságot mond, melyet mindenki, a ki ismeri a Comédie Pranqaiset, beigazolhat. Annál nagyobb dicsérettel emlékezik meg a nagy összjátékról. Mott­uet-Sullyről és Reichenberg k. a.-ról szintén sok igazsá­got ir. Különben Császár Irvinget tartja Európalegjobb színészének s nagyon is indokolt keserűséggel jegyzi meg, hogy külföldön hogy becézik a színművésze­ket, Nagy a jövödelmük, sok a rendjeleik és — nem vár gond és nyomor rájuk akkor, mikor pihenni kellene babérjaikon. E keserű megjegyzés utolsó mondata annál indokoltabb, mert Császár, a nem­zeti színház nyugdíjintézetének jegyzője minőségében, legjobban ismsrheti, hogy mi vár nálunk a legna­gyobb művészre — öreg korára. Császár Imre mindkét könyve kétségkívül megérdemli, hogy szélesebb körben ismeretessé vál jék. S a ki elolvassa, Császár Imrét mint irót is, mint kedves, bájos csevegőt ép ugy meg fogja sze­retni, mint a hogy örömmel és lelkesedéssel tapsol — a művésznek, <-x-y)

Next

/
Thumbnails
Contents