Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896

1896-12-25

4. PAPAI LAPOK., 1896. DECEMBER 25. sem tudunk képzelni e könyv nélkül, mely igaz magyar nyelvével és szellemével a legmegbízhatóbb terjesztője a magyarságnak nyelvben és siellemben. A Magyar Mese- és Mondavilág öt kötetét ötszáznál több illusztráció disziti. Széchy Gyula tollából valók ezek mind, méltók az elismerésre. A nagyszabású könyvet tudvalevőleg az Athenaeum irodalmi részvénytársaság adta ki, mely e könyvvel ujabb maradandó érdemet szerzett a könyvkiadás terén. Egy-egy kötet ára diszes kötésben 3 frt. Ax „1848-49-iki magyar szabadságharc története" cimü ismert munkából megjelent a 70. füzet, melyben Gracza György Budavár ostromát mondja el rendkívül érdekesen, napröi-napra követve az ostrom lefolyását. Ez a fü»et négy ívnyi, Buda ostrománál egy szép érdekes műmelléklet van hozzácsatolva. A Pósa-asztal. A „Magyar Figaró", ez a szellemes és mulattató képes hetilap, ezen a héten két egész oldalt szentelt a Pósa-asztal Jókai-lakomájának. Legkitűnőbb rajzolóink tollából származó karrikaturákban mutatja be az asztaltársaság kiváló tagjait, számra nézve harmincat. A magyar irodalom jeleseinek kacagtató arckép-csarnoka ez, közepén a Jókai-lakomának méltán feltűnést keltett művészi étlapjával. A „Magyar Figaró", amely Hcltai Jenő szerkesztésében jelenik meg, a legolcsóbb és a legjobb élclap, amely különösen irodalmi és művészeti dolgokkal foglalkozik. Előfizetési ára negyedévre 2 forint, egyes szám ára 15 krajcár. A jövő héten megjelenő karácsonyi számmal a „Magyar Figaró" olyan irodalmi meglepetést ád olvasóinak, aminőnek eddig még párja nem volt. Közéletünk legkitűnőbb tagjai nyilatkoznak benne egy sieuzációs kérdésben, és a gyönyörű rajzok egész sorozata disziti a karácsonyi számot, amely kétszer akkora terjedelemben jelenik meg, mint rendesen. Lányok Regénytára. Az Athenaeum részvénylársulal nagy és neme* feladatot tűzött maga elé, amidőn a „Fiatat lányok regénytárát" megindította. Mert részben azt tette fölöslegessé, hogy ami fiatal lányaink a nem nekik való regényekkel rontsák vagy legalább is zavarják meg a saját tiszta érzelmi világukat; részbon lehetővé tette, hogy olyan irodalmi müveket olvashassanak, melyek ami viszonyainkat, a mi gondolkozásunkat, a mi állapotainkat világítják meg: tisztán, határozottan, és mindig javítókig, nemesitőleg. Az Athenaeum ezen vállalata megindításával valóságos hivatást teljesít. És a hasoulófaju irodalmi müvek legkitűnőbb irói valóságos lelkesedéssel támogatják a társulatot abban, hogy ezt a nemes hivatását minél tökéletesebben teljesíthesse. A mult évben szinte kísérlet gyanánt Nem a túlzott maszk határozó; elég egy vonás, a szemeknek összeráneolása, hogy az arcnak a szerephez megfelelő kifejezése legyen. I)e az utánzó tehetség még nem szinésztehetség, minthogy akárhány békés polgár van, a ki kitűnően tud imitálni a nélkül, hogy egy percig is meg tudna állani a szinpadon. A színésznek folyton kell tanulnia. Elete csupa impressziógyüjtés, tanulás. Számosak a nehézségek, melyeket a művésznek leküzdeuie kell, mig alkotását egyöntetűvé teheti. De legnagyobb nehézségek közé tartozik a „meghalás" mellett a férfiasság és nőiesség ábrázolása, s Császár nagyon érdekesen külön-külön vázolja mindkettőt. A sziuészoktatásról írva, Császár teljesen utal arra, hogy voltaképen a színészetre megtanítani nem lehet, legfeljebb csak egy csomó konvenciót lehet elsajátítani. „A pierre de strasset — mondja Császár — is lehet ugy csisiolni, hogy a laikus gyémántnak tartja, de csak addig, mig melléje nem tesmek egy csiszolt, valódi gyémántot." — Legnehezebbnek különben Császár az ellentétek merész és művészi felhasználását; tartja a színész alkotásában. Meghalni egy szempillantás alatt, s kacajt ébreszteni a másikban. Es Császár egy igazi tanárnak oktató bölcseségével, világos nyelven, érthető, magyarázgató

1 stílusban 'ismertet a színpadi világ sokféle szerepkörét; könyvét (mely tankönyv jellegre is tartmegjelent első két kötet: „Katalin" irta Benedek Elek, és „Pipiske", melynek szerzője tizabóné Nogáll Janka; és ezek olyau kapósakká váltak, hogy egyik kiadás szinte kergette a másikat. Ez legjobban bizonyítja, hogy mennyire hézagpótló a vállalat, és minő jól választotta meg az Athenaeum annak munkásait. Ezek a könyvek nem is szorultak a hirdetésre, mert maguk ax olvasó leányok, — s különösen a szülők, — szinte rajongva terjesztik ismerőseik körében. Csupán az volt szükséges, hogy a magyar közönség megtudja, hogy ilyen fajtájú magyar könyv is van, és annak a legnagyobb mértékben elterjedéséhez többé kétség sem férhetett. Az idén e vállalatnak már harmadik kötete is megjelen* : Gaál Mózesnek a „Legkissebbik leány" cimü regénye, mely olyan gyönyörű, annyira tiszta és nemes mű, a lányok — s általában a serdülő, érő i ifjúság lelkületének olyan fokú tudásával van megalkotva, hogy alig képzelhetünk családot, melynek ezt a kötetet feltétlenül megszereznie ne kellene. Igy, és ezért a legszebb jövó't jósolhatjuk a „Fiatal lányok regény tárának", éa alig várjuk, hogy a hasonfajtajú külföldi termékeket minél hamarább végleg kiszorítsa mi lányaink könyvtárából. A Wodianer F. és fiai budapesti kiadócóg kiadásában megjelenő nagysnabásu illusztrált emlékműből, a Szalay-Baróti irta „Magyar Nemzet történetéből" most érkezett hoizánk az 50. füzet, nielj a XVH-ik századnak eseményekben leggazdagabb, de egyszersmind legszomorúbb korát a harmincéves háború kezdetétől, 1620-ig tárja elénk, az ő nagy históriai alakjaival: II. Ferdinánd császárkirálylyal s hozzá méltó ellenfelével, Bethlen Gáborral. Az e füeethez csatolt külön nagyobb snabásu műmelléklet ragadja meg figyelmünket, mely a törökverő zentai csatát ábrázolja Huchtenberg metj szete utáu. Zeneműujdonságok. A Rózsavölgyi és társa udvari zenemű kereskedő cégnél (Budapest Kristóf tér 3.) megjelentek : „Myotolis — Nefelejts" cimü keringővel egy uj tehetség lép fel, L or o 1 hi an K a r o 1 i n a. Első fellépte sikert jelent. A. három szakaszból álló keringő főleg méla második dallama és ábrándos strófája révén mindé nütt meg fogja bódítani hallgatóit. Eljátszani pedig nagyon könnyű. (Ára 2 kor. 40 fii.) — Radios Béla, a hírneves cigányprímás utolsó szerzeménye, a dr. Hodossy Cidának ajánlott „Medikus-csárdás. "Lendületes, hatásos csárdás, megérdemli, hogy nagy kelendőségnek örvendjen. (Ara 1 kor. 60 fill.) Rózsavölgyi és társa udv. cég. gondoskodott újdonságról azok számára is, kik a kuplék szélesen elterjedt divatának hódolnak; ezen a téren Róhat számot), a hatásról írott részszel fejezi be, amelyért voltaképen ugy a drámaíró, mint a színművész is egyformán küzd. S hogy maga e könyv, melyet Császár eléggé ki nem dicsérhető szakértelemmel :ir, megérdemlett, nagy hatással lesz a fiatal muvésitanuló nemzedékre, az kétségtelen. Császár Imre másik müve („Élet és művészet") érdekesebbnél érdekesebb tanulmányokat foglal magában. Európai körútjának, vagy mint ő ezt elnevezi — bolyongásának impresszióit, és az európai nagy szinbázakról irt megfigyeléseit. E könyvében Császár mint kész tárcaíró jelenik meg, könnyed, bájos stílusban, sok apró epizód kellemes elcsevegósével, de a háttérben mindig egy komoly, művelt, megfigyelő szellemes megjegyzéseivel. Útleírásaiban megkapó az a közvetlenség, melylyel „bolyongásai"-nak útirányát rajzolja. És még a borús, ködös Londonról festett képe is plaln air-ban van festve, ragyogó színezéssel, pajzán életkedvvel, S mindezt nagyon természetesen nem a Baedekerbói veszi, hanem miut iró is hü Császár a művéről irt fogalomhoz: — a szépnek, igaznak önmagában termő magját juttatja tollával eredeti és teljesen egyéni formába. — Nagyon ügyesen ir Császár Parisról, a párisi különlegességekről, Antverpeuről stb. Útleírásaiban nem egy helyen egész senzweig Hermaun elsőrendű szállító, a „Schadchen (Házasság közvetítő)" cinien, német francia szöveggel imént megjelent „Jux-Marsch" fülcsiklandó muzsikáján és tragikomikus versein máris széltében mulatnak. (Ára 1.50 kor.). Az „1848—49-iki Magyar Szabadságharc Története" cimü nagyszabású illusztrált munkából most jelent meg a 71-ik füzet, a melyben Gracza György .Budavár dicsőséges bevételét mondja el a nála megszokott elevenséggel. A füzet egykorú képei ezek: Petőfi halála, , Mariássy János honvéd-ezredes, Gróf LeiningonWesterburg Károly honvédtábornok, Budavári honvédszobor. A francia nyelvet tanulók és beszélők könnyen, kellemesen és a Bzóbőség megszerzését illetőleg bámulatos eredménynyel olvashatják a Budapesten megjelenő „Le Progrés" cimü francia szépirodalmi hetilapot, mely magyar, (illetve külön kiadásban német) jegyzetekkel kisérve közli a modern francia irodalom legjelesebb termékeit. E lap, mely a francia irodalom és a francia szellem terjesztésével hazánkban ujabb időben elharapódzott német szellem egyensúlyozására van hivatva, mindazoknak, kik a francia nyelvtan elemeit és a legközönségesebb szavakat bírják, már kitűnő alkalmat ad a nyelvnek kellemes módon való elsajátítására, de hasznos és élvezetes olvasmányt nyújt ai előrehaladottabbakuak is, akik általa a legkiválóbb francia irók legujjabb szellemes műveível, (kisebb elbeszélések, humoreszkek, causerie-k, különfélék) ismerkedhetnek meg. Az érdeklődőknek mutatványokat ingyen küld a kiadóhivatal (Budapest, József-körút 33. sz.). Kuruc nóták. Eadrődi Sándor ily cimen gyűjtötte össze legújabb költeményeit, a melyek már is országos hirüek. A fővárosi hírlapokban és folyóiratokban megjelent mutatványok felkeltették az érdeklődést a mü iránt, a mely valóban páratlan a maga nemében. Költői ihlet sugárzik ki minden verséből, igaz, hazafias lelkesedós szülte minden sorát. Nem feladata e soroknak az Endrödi Sándor költészetének ismertetése. Egyszerűen felhívjuk a figyelmet egy műre, a melyről a kiváló költő ezt mondja: „Soha életemben több gyönyörrel nem dolgoztam munkán, mint ezen a kis nótás-könyvön." A dicső Rákóczi korszakról zeng a költő és csodálatos, hogy a teljesen modern költeményekben szerelmes ós harci dalokban, bordalokban és gúnyos nótákban mily remekül tükrözteti vissza a viharos mult szellemét, örömét, bánatát. Rendkívül eredeti a könyv kiállítása ÍB, mely az Athenaeum kiadásában jelont meg s fűtve 1 frt 40 krajcárért, ósdi diszkötósbeD pedig 3 frtórt megkapható minden hazai könyvkereskedésben. kis novellettszerű epizódokat olvashatunk, melyek kellemesen tarkítják a szöveget. A könyvnek különben értékre nézve legbecsesebb része a színházakról irt rész. A Comédie Francaise-al kezdi Császár, ismertetve pár sorban annak dicsőséget aratott nagy művészeit. A nagy Comédie rendezéséről sok igazságot mond, melyet mindenki, a ki ismeri a Comédie Pranqaiset, beigazolhat. Annál nagyobb dicsérettel emlékezik meg a nagy összjátékról. Mottuet-Sullyről és Reichenberg k. a.-ról szintén sok igazságot ir. Különben Császár Irvinget tartja Európalegjobb színészének s nagyon is indokolt keserűséggel jegyzi meg, hogy külföldön hogy becézik a színművészeket, Nagy a jövödelmük, sok a rendjeleik és — nem vár gond és nyomor rájuk akkor, mikor pihenni kellene babérjaikon. E keserű megjegyzés utolsó mondata annál indokoltabb, mert Császár, a nemzeti színház nyugdíjintézetének jegyzője minőségében, legjobban ismsrheti, hogy mi vár nálunk a legnagyobb művészre — öreg korára. Császár Imre mindkét könyve kétségkívül megérdemli, hogy szélesebb körben ismeretessé vál jék. S a ki elolvassa, Császár Imrét mint irót is, mint kedves, bájos csevegőt ép ugy meg fogja szeretni, mint a hogy örömmel és lelkesedéssel tapsol — a művésznek, <-x-y)