Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896

1896-11-29

lett körülbelül 14000 egyén étkezett — egyegy népkonyhában s ezek kozul körülbelül 3000 fizetett 10 krjával egy ebédet, a többiek ingyen kapták meg ebédjüket. Amint ez adatokból látható, e hasznos humanitárius intézmény megvalósítása épen uem igényel nagyobb anyagi áldozatokat ós sem a várost sem pedig az egyes egyesületeket nem fogja túlságosan megterhelni. Városi közgyűlés. — 1896. nov. 28. — Teguap délután volt a hosszabb idejű szünet után az első érdemleges városi közgyűlés, mely a képviselők nagymérvű érdeklődése mellett folyt le. A nagy számban megjelent képviselők azonban röviden végeztek a napirend egyes pontjaival, mindössze csak két tárgynál volt érdemleges vita. Az ülés következőleg folyt le : Osoáld Dániel polgármester az ülést megnyitván, az előző ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére Barálh Ferencz. Hanauer Béla, Koritschoner Lipót, Dr. Hirsch Vilmos és Bánóczy Pál .képviselőket kéri fel. A városi képviselő választók összeírására a képviselőtestület Barthalos Xsván, /Saáry Lajos, Dr- Kluge Endre, S/einberger Lipót, Sült József, dr. Korsilehoner Lipót, Mayersbcrg Salamon és Vágó László képviselőkből álló bizottságot küldött ki s egyidejűleg utas-itja a tanácsot, hogy a választási elnök kiueve/.ése célja ból a megyei törvényhatósághoz legyen fölterjesztést. Az igazoló bizottság tagjaiul Hanauer és Baranyai/ Zsigmond választattak meg. A legtöbb egyenes állami adót fizető városi képviselők bemutatott névjegyzékét a képviselőtestület tudomásul vette. Ugyancsak tudomásul vette a képviselő testület Szenthe János városi ügyész jelentését, a regálé perről, s a külön honorárium megszavazása iránti kérelmet véleményezés végett a jogügyi bizottságnak adta ki. A gyámpéuztárfcó! felveendő kölcsönök kamatlábának leszállítása tárgyában teit előlerÉs fel érsz a hegyre, hol csörgedez vize, Nézd meg, ha szereti vizét a szád ize!" K.ipv* kaptam rajta, hogyha meg nem halok, Holnap elutazom, még pediglen gyalog, Hogy megtekinti)essem azt a dicsé' vizet, Mit az ember Pápán olyan drágán fizet. El is mentem, komám, a fenyvesek között, Honnét a napsugár végkép elköltözött, Es még at. nap este, hiszed, vagy nem hiszed?... Jóizúu ittam a suliguli vizet. Volt ott a forrásnak egy vén oláh őre, Nem tudván magyarul, bámult nyakra-főre. Végre kitudtam, hogy német szóval gagyog, Megmondtam hát neki, bogy én ki, s mi vagyok? Szívesen elvállalt éjjeli szállásra, Sőt gyöngyén felhívott a vacsorálásra. Es én a gánicát örömmel fogadtam, Vacsora dijába egy piculát adtam, De savanyu vizet ittam sokat, ingyen, „Hejh de nagy kár" — mondám — „bogy most |borunk nincsen !" Másnap reggel midőn pirult már a korány, Felkeltett az öreg jó időbe korán, És jelentette, hogy készen van a fürdő Kért, hogy legyek ón is 6 nála megfürdő. Kinyitott előttem egy nagy széles ajtót, Mutatott egy csigát , . . valami vizaajtót, Melyet ha meghúztunk, elült a viz a kádba, Mint az özönvize a régi világba. Ott folyt aztán komám a sok suliguli, jesztést A közgyűlés az állandó választmány javaslatával megegyezöleg elutasítja, E pontnál Dr. Koritschoner Lipót szóvá tette a gyámpénztárnak ugy a kölcsönt felvenni kivánó felekre, mint magára a gyámpénztárra is hátrányokkal járó azon gyakorlatát, hogy a jelzálog kölcsönöknél az eredeti adós személyében beálló változásnál a gyámpénztár uj adóslevél kiállítását és a jelzálognak A Dyilváukönyvben való újra keresztül vezetését követeli, mi tetemes költséggel jár, sőt ha a gyámpénztári kölcsön után ujabb követelések is lettek a jelzálogos ingatlanra bekeblezve, az elsőbbségi nyilatkozatok megszerzése gyakran lehetetlen is. Szokoly Ignác árvaszéki előadó felvilágosításul azt adván elő, hogy e gyakorlat a minisztérium által jóváhagyott ügykezelési szabályzaton alapul, Baranyay Zsigmond indítványozza, hogy e szabályzat módos>üása a jövő ülés napirendjére tűzessék ki. Ezen indítványt a közgyűlés elfogadta. Nagy vitát keltett a szervezeti szabályzat módosítása iránti javaslat. Az állandó választmány indítványa az volt, bogy az erre vonatkozó bizottsági jelentés kínyomattassék és a képviselők közt tanulmányozás végett szétosztattassék s csak azután tűzessék ki egy következő közgyűlés napirendjére. Ugyanily értelemben szóllaltak fel Krausz József M. Dr. Kende Ádám és Barthalos István. Ellenben Dr. Lőoy László, Dr. Hirsch Vilmos és Baráth Ferenc azt az iudityányt terjesztették elő, hogy a kérdés a közigazgatás küszöbön levő államosítására való tekintettel a napirendről levétessék, (ugyanoly indokokból, mint ezt mult heti vezércikkünkben mi is kifejtettük.) A kérdés szavazásra bocsátásáuál ismét nagyobb vita keletkezett, a mennyiben az eluök az állandó választmány javasla tát akarta előbb szavazás alá bocsátaui, mig Dr. Koritschoner Lipót és Dr. Hirsch Vilmos a dolog természete szerint is nagyon helyesen első sorban a halasztó indítvány fölött követeltek szavazást. Végre is a polgármester az állandó választmány javaslatát tűzte ki szavazásra, me lyet a képviselők többsége elfogadott. Utolsó tárgya a napirendnek a város 1895. évi alapítványi és egyéb számadásainak felülvizsgálatáról s'/ólió pénzügyi szakbizottsági jelentés volt, melyet a közgyűlés egyhangúlag iildomá«ul vett. Fürödhetott volna 100 Montecuculi. S az egész fürdőnek 20 kr a bére, Pedig nekem a kád éppen nyakig ére. Most derült igazán boldogság felettem, A savanyu vízben fürdővendég lettem, Melynek fél literjét fizettük nagy árral, Most ím 20 krajcárért úszhattam az árral. Rád gondoltam ekkor, kedves Béla koma, Jó lett volna oda egy két hordód bora ! Mert hiszen tudhatod, engem az vigasztal, Ha savanyu vízzel s borral telt az asztal. De amit akkoron meg nem téritettél, Mulasztásodnak most szép eleget tettél, Mert im megérkezett a hordó megtöltve, De nem is lett ám a paszitán. elköltve I Hisz ez oly finom bor, hogy a keresztapa Nem érdemelné meg . . . megissza a, papa ! Mikor öszszejöttek hozzám a jó komák, Lévén itt falunkban Hahn Ignác és Izsák : Hozattam azoktól bort a paszitára, Hogy menjen a vendég haza éjszakára. Minálunk a* uj bor csakis gyenge lőre, Nem is sokat haladt a jó kedv előre. Mikor aztán láttam a sok koma kínját, Kitaláltam mindjárt a bajuknak csínját: Hoztam a borodból 4 vagy 5 üveggel, Mentek is a komák a» ajtónak fejjel. Bábeli zavargás következett rájuk, Különböző színben játszódott ruhájuk, Egyiken kis kabát, másikon volt mente. Csakhogy azt mindenik összevissza kente. i Yidéki városaink helyzete. IV. A fővárosnak a vidéki városokkal szemben ily aránytalan növekedése nem csak a nagy városok általánO'S tömeg magába szívásán alapszik, hanem része van ebben a törvényhozási intézkedéseknek is. Pedig, hogy ilyen intézkedések nélkül is sokkal, tömegesebb a nagy városokba való* tolulás, mintsem azt social-etketika: tekintetből kivánhatóuk, azt mutatja az európai nagyobb városok statisztikája, melyet Körösi, kiváló statisztikusunk adott ki (Statisticjue internationale des grandes Villes I. Mouvement de la popnlation) s mely 37 városról mutatja ki, hogy azok mind többé kevésbé rohamos nép-szaporodást tüntetnek föl. Ha ehhez hozzáveszsziik még az állami direct vagy indirect befolyást is: nem csodálhatjuk, ^hogy fővárosunk egyike a legrohainosabban megnövekedett városoknak. A vidéki jogakadémiák elnéptelenedése s a jogot tannló ifjúságnak a fővárosba özöulóse okozata csat egy hibás törvényhozási intézkedésnek, t. i. az ügyvédi rendtartás tárgyában alkotott 1874: XXXIV. t. cikknek (5, §) mely az ügyvédi vizsgálatra való bocsátásnak első feltételéül azt szabta elő, hogy a vizsgálatra bocsátaudó valamely belföldi egyetemen a jogtudorságot elnyerte legyen. Mivel pedig a vidéki jogakadémiák sem jogtudorozási, sem magáutanárrá való képesítési jogositváuynyal nem bírnak, a. tamilok az ország minden részéből inkább az egyetemekre sereglettek, a hol egyedül lehetséges a jog tudori fokot elnyerni, célszerűnek vélvén, hogy leendő censoraikkal jóval a vizsgálatok letevése előtt ismerkedjenek meg. A »kötelező doktoratus« intézménye tehát szoros függési viszonyba hozta a jogakadémiákat az egyetemekkel s főképen okozta azt, hogy az ifjúság által az előtt nagy számmal látogatott jogÉs itt valamennyi gazda akart lenni, Ugy kellett Őket az ajtómon kiverni S végre kinevetni ! Igy festett én nálam a paszita vége, Midőn sokat ivott a komái gége. A jó bor nagy része megmaradt a háznál, Még ha te lejönnél, még te is komáznál. No de ha sajnálod útra földi élted, És mint válaszoltad, újra eltökélted, Hogy a jövendőben ismét jön egy akó Ha napvilágot lát a másik kis Bakó : Ilyen feltét alatt mégis megbocsátom, Ha távolból szeretsz, kedves jó barátom! Nincs egyéb hátra, minthogy megköszönjem Á szép ajándékot, s hulljon örömkönnyem. Szives jótétedért áldjon meg az Isten, Egész termetedre folyton áldást hintsen. Legyen rövid időn, ha nehezen várod, A sok jött ment után egy törvényes párod. Es élj azzal együtt szép családi éltet Mindaddig, mig Isten e Bzép földön éltet. Vagy ha te másoknál sokkal okosb lennél, S házastársat soha magadhoz nem vennél: Agglegény! szemed még sokára hunyd le, Élvezz gyönyörűen, mint barátunk : Kunte. Adja mindig bőven hordódnak a csapja, Szivéből kívánja Sár-Egresnek papja. Bakó.