Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896

1896-11-08

4. PÁPAI LAPOK. 1896. november 8. régi sínylődő uullott el s a dog teljesen megszűntnek tekinthető. Ezen eredmény által fölbátorítva, vérsavóval beoltotta a tenyészkanokat is, melyek létszáma 45 darabról 25 darabra szállott alá. A beoltást megelőző hétén 5 uj betegedés és 3 dög fordult elő; a beoltás után •egyetlen egy uj betegedési eset sem merült föl s a beoltott 6 darab beteg állatból elesett 3, fölgyógyult 3 db. A beoltás friss bullából vett és vászonruMu többször átszűrt vérsavóval eszközöltetett, melyből egy rész bárom rész disztillált vízzel keverve, köbcentiméternyi adagban lett a, malacokba, két oly erós adagokban a nagy sertésekbe Prftva»-fecskendővel befecskendezve. Az oltó-anyaghoz karból, vagy más dezinficiáló szer nem ke vertetett s az oltás egyszer alkalmaztatott. „Az elért eredményt, — úgymond az erdetes jelentés, — különös tekintettel arra, bogy a malacok beoltásakor a baj vehemensen dühöngött s a beoltottak jelentékeny része beteg volt, elég meglepőnek tartom aira, hogy nagymélróságod nagybecsű tudomására hozzam. Igénytelen nézetem szerint további kísérleteknek képezhetné alapját s különösen kívánatos volna, hogy nagyobb tenyésztők, kiknek nyájaiban ezentúl fog a baj föllépni, hasonló nagy irányú kísérlet keresztül viteléhez megnyeressenek.

11 Reméljük, hogy a magyar gazdák ezen aposztrofálása teljes eredményre fog vezetni. Ha a teendő kísérletek folyamán a most kezdett eljárás jónak bizonyul, sőt azt tökéletesíteni is sikerül, milliókra menő veszteségtől menekül meg a nemzeti vagyon. m. u. IRODALOM. Irodalmi rovatunk különös érdeklődéssel kisóri a Szalay-Baróti-félo millenáris „Magyar nem. zet törtóneté-"t, melyből rnost a kiadóhivatal, a Lainpel Róbert (Vodianer F. ós fiai) cs. és kir. udv. könyvkereskedése Budapesten a 48-ik füzetet küldte be hozzánk. Ez történelmünk azon nevezetes korszakát tárgyalja, mely az 1608 évi bécsi békében találja befejezését, vagyis Bocskay felkelését, Rudolf knály uralkodásának utolsó éveit, s utóda, II. Mátyás király tróuralépiót. Füzetünk műmellóklete is. mót remek B Zrínyi Miklósnak, a költőnek ós jeleB hadvezérnek arcképe, Bouttata Gellért egykorú metszetében. Igen érdekesek a füzet többi illusztrációi ie. Pusztaszer romjai feliratát viseli a most megjelent „Magyarország a millénium ideiében" cimu diszmü 4. füzetének első lapján található remek kivitelű kép. Pusztaszer, honfoglaló őseink első országgyűlésének helye, nagyon virágzd népes község voll, a hol legelső királyaink valamelyike templomot épített. E templom körülbelül 500 évig álhatott fenn s 1556 óta, a midőn török csapatok feldúlták, csak a romok merednek ég felé, dacolva a századok viharával. E romnak művészi kivitelű reprodukciója van e iüzefcben bemutatva. A füzet folytatólagos képei a következők: A király a Ludoviceumban. A királyi vár alapkőletétele, Gigánytábor a kiállításon. Őshafászati kiállítás. Korzó, szökőkút, Iparcsarnok. Pusztaszer és az aranykönyv pavillonja. Közlekedésügyi csarnok. Ős-Budavára: a mecset: királypavillon, a bazár, a kiállításhoz vezető híd. Széchenyi-tér Pécsett. Kiállítási képek : A „Dynamit Nobel" pavillonja. A pozsonyi dynamit és lőpor gyár. Brachfeld Szigfried és fia kiállítása. Lord és társa cég pavillovja. Ehhez hasonló disemfi ilyen tartalommal hazánkban még nem jelent meg, a igy a legjobbnak ajánlhatjuk olvasóinknak. A mű 6 füzetből fog állani. Minden egyes füzet ára 40 kr. Kapható minden budapesti ós vidéki könyvkereskedésben; VI.. Teréz-körut 38., félemelet Kunosy Vilmos és fia műintézetében.) Ószi esték. Halk zizegéssel hullnak a fákról a levelek, a gyermekvilág legjobb barátja, a szép szabad természet téli álomra készül. A szülők ós nevelők körültekintenek, hogy kárpótlást szerezzenek a kicsinyeknek meg a serdülőknek azért a sok élvezetért, a melyet a- nyár nyújtott nekik és a melyet most már hat hónapig nélkülözrúök kell majd'. Jobb kárpótlást nem nyújthatnak annál, a melyet a szivet és lelket nemesítő, a mellett pedig szórakoztató olvasmány ad nekik. Ilyen olvasmány pedig a kicsinyeknek a Pósa Lajos lapja, 4z én újságom, mely közel nyolc évi pályafutása alatt kivívta magának az első rangot a gyermekolvasmanyok sorábaD. Munkatársai a legkiválóbb magyar irók, közleményei egytől-egyig olyanok, kogj megkedveltetik a gyermekvilággal az olvasást, fejlesztik a hazaszeretetet és minden jóra fogékonnyá teszik a szivet. A mit Pósa lapja a kicsikyekuek nyújt, folytatja a serdülők részére a „Magyar Lányok" cimü szépirodalmi képes hetilap, a melyet Pósa Lajos közreműködésével Tutsek Anna szerkeszt. A tizenegy és tizenöt év közti fiatalság ebben leli legjobb barátját, útmutatóját ós ízlésének fejlesztőjét. Mind a két lap külső disz és kiállitás tekintetébrn nemcsak hogy kiállja a versenyt a külföld hasoniráuyu vállalataival, de tul is szárnyalja azokat. A ki arról meg akar győződni, kérjen mutatványszámot, a melyet a kiadóhivatal (Andrápsy ut 10. szám) kívánatra bárkinek ingyen küld. Az ón Újságom ára negyedévre 1 frt. — a „Magyar Lányok"-ó uegyedévre 1 frt 50 kr. „Az 1848-49-iki magyar szabadságharc története" cimü nagyszabású munkából most jelent meg a 68. füzet, a nielybeu G-racza György az ő megszokott élénk és vonzó modorával a függetlenségi nyilatkozatot beszéli el. Szerfölött érdekes része a füzetnek a nagy-Ballói csata leírása is. A szerző betegsége miatti mulasztást akiadó cégLampel Róbert (Wodianer P. és fiai) azzal igyekszik pótoln', hogy ezt a. füzetet négy ivben adta ki. A monumentális alkotások közül nem utolsó helyet foglalják el azok, melyeket a szellemi munka, a magyar irodalom emelt az ezredév emlékére. Ilyennek mondhatjuk méltán— mert az is — Szalay-Baróti „Magyar nemzet történetét", melylyel a Lampe) Róbert (\V odianer P. ós Fiai) budapesti kiadócég kívánt hozzájárulni a millénium emlékének megöreghititésóhez, mert hiszen nyelve mellett történetében él egy uemzet! Jelzett emlékszerü nagy munkából moat vettük a 49. füzetet, mely különösen köti le figyelmünket. Eelgördül benne hazánk egyik legdicsőaégeseb korszaka, eseményeinek történeti függönye. Thurzó György, a Báthoryak Bethleek és Pázmányok hói'oszi szereplésével egészen II. Mátyás király haláláig. TOLLtlttttYGYEL. Levél Körmendy Béla jó barátomhoz. — Sár egres, 1896. nov. 4. Kedves Béla Pajtás 1 Midőn hajdanában Debrecen vidékén hiven supplikáltara, Össze-vissza jártam egy óriás rónát, Megtekintettem a kálvinista Rómát. A piacra érve, kerestem a tábort, Hol a kenyérsütők ütik fel a sátort. De miért gondolok ezen rég elmúlttal? . . . Mert a fehér cipó megfért a prófunttal. A sátor deszkáján egymás mellett voltak. Békében, csendesen, akárcsak a holtak. A cipónak színe hóval vetekedett, A barna prófnnttal még sem veszekedett. Nem tartotta magát semmit sem büszkének, Örült ís a prófunt a szerénységének. De talán azt kérded tőlem tág torokkal: Mit akarsz te nálam e verses sorokkal ? . . . Hát tudod jó testvér ezt azért beszélem, Mert ebez hasonló az én földi éltem. Egyszerű pap vagyok, kicsiny kis egyházban, Úszom is gyakorta heves váltólázban; És ki kell mondanom csókra termett számmal, j Vannak hitelezők óriási számmal. Falusi pap vagyok, magáim is belátom, Nem igen van tobb, mint egyetlen kabátom, u mert én életemben soh'sem hazudozom, Őszintén kimondom, azzal is tartozom. '• Bizonyságom lehet Szily Náci pajtás, Száll is a szivéből temérdek sóhajtás, Pedig hát nem vallja semmifele kárát, Idővel megadom a kabátom árát. Igy én mint a prófunt, olyan szegény vagyok, Nyakig szorítanak az óriás bajok. Te bizton máskép vagy régi jó cimbora, Pincédnek a hegyen van sok jó szinbora, Nem küzdesz bajokkal, nem nyomják a vállad, Bátran meghagyhatod pompás körszakállad. Reád nézve a sors nagyon is kedvező, Nem nyugtalaníthat semmi hitelező. E mellett még hozzá szolgabíró lettél, Bokros érdemidért tisztes állást nyertél, Nyakig úszol folyton a tejben és vajban, Bizonnyal nincs részed semmiféle bajban. Kényed kedved szerint meg van minden, mi jó, Igy hát te vagy Pajtás a szép fehér cipó! Most már a kérésem csak annyi te hozzad, Legyen kegyes hozzám szép patyolat orcád, Férjünk meg egymással, mi mint jó barátok, Jószívűségedért hozzád igy kiáltok. Ne vess meg engemet, ne nézz le mint papot, Inkább csavarintsd meg hordódban a csapot, Es a mint ígérted, küldjed a jó nedvet, Hadd szerezzek én is újólag jó kedvet, ígéreted folytán itt küldöm a hordót, Hogy bele fejthessed a pompás oportót. Szives jóságodért beírlak komának, Kereszt papája vagy kis fiam Zoltánnak. Méltán megérdemli Zoltán a paszitát, Osak a bor jöjjön meg, forgatjuk a szitát, S habár nem nyertem el jó papságul Ácsot, Egreseu is sütjük a fehér kalácsot. Teljesen leszállott a baromfi ára, Gyilkoljuk azokat a nagy paszitára. Elkészülünk hozzá meglehetős bőven, Több lesz az asztalon, mint más esztendőben. November 1.1. annak határnapja, Midőn paszitát tart Sár-Egrcsnek pajjja. Miért is megkérlek, ha veszed levelem, Légy szíves küldeni ajándékod nekem. Ugy intézd a dolgot, hogy 5—6 nap alatt A legelső vonat, mely hozzánk leszalad, Elhozhassa hozzám az 55 litert, Kifizetem érte a vasúti vitelt. Oece itt minálunk a vasútállomás, Oda címezd a bort, hogy legyen áldomáa. Majd én a vonatot naponta meglesem, Közel vagyok hozzá, lakom S á r -E g r e s e n. Még csak arra kérlek, kedves komám, téged, Hogy az akonákat jól bele verjétek, Es midőn megtöltőd hordómat jó borral, Szegeztesd le aztán jó erős bádoggal. S ha az a jó nektár épségben ide ér, Bizton tudom, hogy a somlaival fel ér, Legelső toasztom csakis te rád mondom, Tégedet éltetni lesz az első gondom. És jó kivánatom fő magva az leszen, Hogy Isten áldása mindig rajtad legyen. Sohase költa annyit el a patikára, Mint a mennyit adtál eddig Katikára. És most Isten veled I Jöhet az egy akó, Szeretettel ölel jó baT&tod Bakó. Válasz jó Bakó barátomnak. Ámbátor nem tudom, hogy mikor Ígértem, Miként jutok hozzá, meg sehogy sem értem : Megteszem, a mit kérsz, ország-világ lássa: Vagyok-e a fehér cipódnak a mássá ? Nagy ur bizony pajtás, nagy a szolgabíró, De nagyobb ott nálad az a sivó-rivó;