Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896

1896-11-01

PÁPAI LAPOK. 1896. november 1. '1 kétségtelennek látszott, mert a függetlenségi választók, a kilcnnk jelültje visszalépett, az ö zászlaja alá sorakoztak. A Kossuth-párt ve­zető emberei azonban az utolsó pillanatban elárulták szabadelvű meggyőződésüket. Egyré­szük Forster elnökükkel és a protestáns Gijiirffij Gézával egyetemben átpártolt a nép­párthoz és Meszlényire szavazott, a másik na­gyobb rósz pedig azt mondta, hogy zsidóra nem szavaz. A küzdelem óriási volt és dr. Bamberyer Béla szabadelvű párti jelöltet 34 szavazati kisebbség folytán Mesdényi Pál néppárti jelolt legyőzte. Jlészletes tudósításunk a választásokról a következő : Pápa. Városunkban október Író 28-án, szer­dán tortént .meg a kép viselő-Választás és mint előre tudni lehetett, impozáns szótöbb­séggel dr. Fe/n/vessg Ferenc választatott meg általános lelkes hangulat mellett Pápa városa országgyűlési képviselőjévé. Már jóval reggeli S óra előtt felvonult mindkét párt a főutcára. Fenyvessy óriási tábora egész zászlóerdővel, két zenekarral a * Griff« vendéglő és a Boós-félc ház közti vo­nalon állt vastag tömegekben. A néppárt pedig, melynek alig volt 6 zászlója és ugyanannyi választója, a bencések és a rae­gyeház-utca bejárata közt foglalt helyet. Persze a lelkesedés is a, választók több­sége szerint alakult és a, Feiiyve^sy párt­nál leirhathin nagy volt. Nyolc ómkor reggel vette a választás kezdetét. Választási elnök Barthalos István ugy ved, helyetles elnök dr. Jiech/iilz Ede volt. a jei'yzní tollat dr. Koritschoner Lipót és dr. Kluge Endre vezették. Bizalmi férfi- ' akul, a Fenyvessy-párt részéről: Jlárváikj Lajos, és Loai'iiMi'in Adolf, a nepp; sem pitna eszébe, hogy bókokat mondjon nekik. Az a-iszoiiy orok naivitása helyébe nálunk a játékos féi'ii önzése, a szenvedélye, pénzsóvár nyeresége lé­pett és a szemunben nem az örök nő érzékies kacér­sága lobog, hanem a börzeáner indulata. Budapesten igazán gonibamódra szaporodott néhány év óta az úgynevezett sportladyk száma. Hol vannak azok az idó'k, mikor a versenytéren csak mágnásasi-zonyokat lehetett látni, meg tarka konuyuvéru lepkéket, akik százával szállták meg a totalizatőr kornyékét'! A polgári asszony még a puszta gondolatától JS megijedt volna annak, bogy a túrion látják. A régi sporttudósitó szakszerű jelen­téseket irt, a ii un már színes tárcákban számol be a versenytér közönségéről. Az ügyvédnek, a fűsze­resnek, a mosónék, a vállalkozónak, a dzsentri asz­szonyok és a mózcs hitvallású asszonyok hasonlít­hatatlanul jobban vannak informálva arról, hogy a Tip-Top ílyer-e vagy steher-e, mint arról, hogy sza­bad-e gábekovet tenni a savanyu ugorkába. A bu­dapesti családi tűzhelyek melegében immár többet beszélnek a dorby-orackok kilátásáról, mint a klasz­szikus költők verseiről. És <„z ötösök közt, amelye­ket a boldog nyerők hazavisznek, manapság már nem olyan ntka az olyan bankó, amelynek konyha­szaga van. Mert a konyhapénz is csinos összeget re­prezentál a budapesti totalizatőr forgalmában. Iiogv a lóvörseuyjáték mégsem fajulhat általá­nos betegséggé : erről, istennek hála, gondoskodik a lo varegylet igazgatósága, amely csak háromszor éven­ként huzatja fol a nemzeti lobogót á csömöri-uti nagy tribun tetejére. De a budapesti asszonyokat mégsem kell már félteni attól, hogy a játék szenve­délyéről lemondanak. A jó Isten, aki a mezők li­pedig Mórocz József és id. Polgár József szerepeltek. A választási elnök által kitűzött fél órai záros határidőig két képviselőjelölt: dr. Fenyvessy Ferenc és Taschler Dezső n.-gan­nai plébános aj áhítatván, a tisztviselők es­küjének letétele után, a szavazatszedő bi­zottság megalakult és a szavazás elrendel­tetett. Elsőnek Taschler neve sorsoltatván ki, a szavazást pont 9 órakor a Taschler párt megkezdte; 10 néppárti szavazat után, a Fenyvessy-táborra került sor,' a mely csak ugy döntötte a szavazatokat egyfolytában. A Fenyvessy pártra Mészáros Károly ren­dőrkapitány adta le elsőnek szavazatát. Tiz órakor már 60 többsége volt Fenyvessynek, a mely többség az idő haladtával folyton nagyobbodott és a szavazás bezártáig meg­hatszorozódott. A szavazatok aránya a következő volt: Délelőtt 10 érakor Fenyvessy 100, Taschler 38 „ 11 „ „ 261, „ 57 Déli 12 „ „ 362, „ 79 Délután 1 „ „ 406, „ 95 „ ..2 „ 466, „ 106 Összesen leszavazott a 787 választóból 572, nem szavazott 2.15 választó. Barthalos választási elnök délután 1 órakor az egy órai zárórát kitűzte, mely idő alatt a szavazatok ínég elfogadtattak és pont 2 órakor a szavazás bezáratott azon eredménynyel, hogy Fenyvessy kapott 466 szavazatot, Taschler De­zső lOG-ot. És igy az elnök Fenyvessy Ferencet 360 szótöbbséggel Pápa város megválasztott képviselőjé­nek ^kihirdette. Oiiási lelkesedés és szűnni nem akaró éljenzés követte a választási elnök szavait, bornál; ruházza, magas kegyelmét a Piatuik cégtől sem vonja meg, s a Kuoni pásztor télen is csak olyan jó kondícióban van, mint a nyári fürdőzés napjaiban. A kártyás asszony ma már alig speciális többé: száz társaságbeli asszony közül ötven épp olyan ügyesen kezeli a kártyát, mint a férje vagy udvarlója. Bizonyos, hogy régente is akadtak olyau idők, amikor az asszonyok kártyáztak. Télen, zord hófúvások közepette, nem egy családi lámpa alatt ütötték vígan a huszonegyet és a jó kedvnek soha ki nem fogyó, kedves forrása volt az asszonyok öröklött hibája: a csalási szenvedély. Melyik asz­szony nem csalt? Játék után több kártyát kellett fölszedni az asztal alól, mint a mennyi az asztalon maradt és a kinek a testi motozás édes kiváltságát megengedték volna, bizony többnyire az asszonyi ruhák zsebjében akadt volna az elveszett makk-al­sóra. Es engem, melankbolikus vén legényt, főképp az a lesújtó tapasztalás ejt kétségbe, hogy az asz­szonyok, legalább a kártyában, nem csalnak többé. Nem tréfa ez, aminek az első pillanatban látszik, hanem a nyerés csúnya szenvedélye hajtja őket a kártya asztalhoz. És az augénozó, pockerező assouyt (aki szintén sokszor elvesztette a konyhapénzét) már gyakran váltja föl egy igazán századvégi teremtés : a kalábriáspzó és tartlizó asszony. Fájdalom, nem túlzás, hogy sok asszony már csak szánalmas mo­solylya kibicel a férjének vagy az udvar]ójának, mert a tartlit is jobban játszsza, mint a férfiak. De a tartlizó asszony még nem mindennapi jelenség és a terc ász bóla meg a kontra ez idő­szerint még csak szívesen látott vondégekként kö­szöntenek be az előkelő asszonyok zsurjára. Lehet, midőn a városház ablakából a nagyszerű eredményt a választókkal tudatta. Ezután a választási jegyzőkönyvek készíttettek el, egy küldöttség pedig a Fenyvessy-párt ve­zérférfiaiból Baranyay Zsigmond pártelnök és Weber Rezső urodalmi igazgató vezetése alatt henyvessyért ment, kit hosszú kocsi­sorral rendkívüli nagy ovációk mellett ki­sértek a városházára, hol a nagyterembe léptekor a választók viharos éljenzése mel­lett lépett be Fenyvessy Ferenc. Barthalos István választási elnök általános helyeslés közt a következő lelkes beszédben üdvözölte az uj képviselőt és adta át neki a mandá­tumot : Mélyen tisztelt és szeretett polgártársunk.! Dr. Fenyvessy Ferenc Ur ! Nagyságodat Pápa város választó közönségének nagy többsége mai napon országos képviselővé vá­lasztotta. Van szerencsém az erről szóló okmányokat né­hány szó kíséretével átadni. Pápa városa az 1848-as években mikor önálló képviselő választó kerületté lett, akkor először volt oly szerencsés, hogy saját polgártársai közül választotta meg követét, azóta min­dig többé kevésbé idegeneket választott meg, a kik különben a mandátumra érdemesek, kitűnők voltak. Büszke vagyok reá, hogy mint választási el­nök oly sok év után olyan szerencsés vagyok, hogy Pápa váró.-: polgárának adhatom át az orsz. képvise­lői mandátumot. Pápa városa a képviselőt választó kerületek között Dunántúlon tagadhatatlan, értelmi sulylyal bír, Nagyságod pedig ennek megfelelő szellemi súly­ig al és minden tlkintetben méltó arra, hogy orsz. képviselő legyen, annál is inkább, mert egészen a politi­kai életnek szeuteli idejét, tevékenységét és tehetsé­gét, nemcsak a parlamentbeu, de a világ egyik nagyhatalmasságát képviselő sajtóban is, abban, ami városi és vidéki érdekeinket is hathatósan támogatva, melyért fogadja bálánkat! Ismeri Nagyságod a haza közügyeit, de sőt is­meri városunk közérdekeit is, a haladási szellemet és szabaddvüséget, mely e város anyagi erejéhez hogy sohasem lesznek oly népszerűekké, mint a pocker, a ferbli, vagy az augén, mert a kártyás asszonyt nem annyira a játék izgatja, mint a nye­rés lehetősége és chauceai. Es a két nem közt való viszonyba mindenesetre pikáns változatosságot fog hozni, hogy az asszony — még pedig a becsületes asszony — ügyesen kifosztja az udvarlóját és oly nyugodt lélekkel nyeri el az összes készpénzét, mintha csak maga is tagja volna valamelyik előke­lőbb kaszinónak. A zsúrokon ma már épp oly ke­véssé játszanak mulatságból, mint a társaskörök zöld asztalai mellett. A játék ma már komoly munka és nem időtől tő szórakozás. És az a fiatal ember, aki az egy hónapi keresetét verejtékes arczczal veszti el a rendes zsurja theás csészéi között, fáidalom, már nagyon is közismert alak a budapesti társaságban. A kávéházak játékszobáiban még ez ideig nem igen látni kártyás asszonyt, de a jelekből körülbe­lül sejteni lehet, hogy a nyilvánosan játszó asszonyok kora is mihamarabb megérkezik. A fürdőhelyek ját­szó asztalai mellett a szép asszonyok vígan ütik már a huszonegyet, s ma a fürdői kávéháztól már csak egy lépésnyire van a budapesti kávéház ! eb­hez nem is kell bővebb bizonyítás. A hadaró és és veszekedő férfijátékos szomszédjában kedélyesen issza majd a feketéjét a tartlizó, vagy a pikettirozó asszony- és ba a jó isten is ugy akarja, ahogy ők, nemsokára a szende és ártatlan nők épp oly gyak­ran fogják megpuiupolni a szigorú főpincérfc, mint a kevésbbé szende és ártatlan férfiak Bizonyára szép idők lesznek ezek és nincs sok igaza annak a morózus embernek, aki ebben a po­ézis veszedelmét látja. Áz a kor, mely a nőket, doktori diplomával látja el, természetesnek és ért-

Next

/
Thumbnails
Contents