Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896

1896-09-27

kipattan a járdára, vagy azon is tul. Aztán a má- I sodik utazik rá. Megkopogtatja a falat, hogy alkalmas visszapattanta köre találjon és ekkor ugy célozva üti a falhoz a maga pénzét, hogy az visszapattanva lehetőleg a partner fillérje mellett essék le — legalább egy „bak" — arasztnyira. Ha olyan közel esik a fillérje a partneréhez, hogy mutató ujjának a bó'rszakadásig való kinyujtatásával elérheti mind a két fillérest, az arasztjával, akkor nyert. A megbatározott összeget, a mibe a játék megy. Ha nem nyer, üt a harmadik, ha ez most nyer, újra üt a másik, a még meg nem nyert partner fillérjére és igy tovább, — Igy megy a „leguritócska" azzal a különbséggel, hogy ennél a játéknál a pénzt rézsút lejtó'sen fektetett deszka-szálakról guritják le sorjában, egymás pénzére pályázva. Azután a „felütöcske," „hikbavetőcske," az előbbinél régi nagyobb fajta pénzzel verik a földön a filléreket sorjában és aki ahány fillért az ütéssel a túlsó felére tud fordítani, az az illetőé; az utóbbi nál az a nyertes, a ki a filléreket lyukba tudja vetni. De a leghazárdabb játék a „leverőoske" ez a gyermck-makao. Az apró szerencsejátékosok az 1 és ő filléreseket egymás ujjahegyéröl leütögetik hasonló pénzdarabokkal, eló're megállapodván abban, hogy az egyiké „a kép," a másiké az „irás" felére p.sß pénzdarab. Az apró szerencsejátékosok, a kik nap-nap után megjelennek és szaporodnak az utcákon, ezeket alélekidomitó és kedély nemesítő játékokat űzik és mikor egymást kizsebelve térnek haza izgalommal, mindeniknek, a nyertesnek is, a vesztesnek is megvan a maga folytatólagos lelki foglalkozása. Annak az, bogy újra nyerjen, ennek, bogy mit hazudjon a mamának, a gazdájának: hol volt, hol a pénze és hogy visszanyerje másnap a pénzét. Közben egyre fejlődnek, nó'uek, felnőnek és ugyan mire viszik? Sose féltsük őket, befognak válni, ugy, bogy jobban sem kell — kaszinói tagoknak mindenütt, itthon és széles e hazában. És ezek után komolyan felhívjuk a szülők, ai iskolaszékek, a tanitó urak és a rendőrség figyelmét erre a gyereklélckidomitó járványra, mely mindenütt graszszál --itt éppen ugy, mint bármely nagyobb városban, oly nagy mérvben, bogy védekezni kell ellene, mint akár a difteritis ellen. A jó mama erősítse meg a szivét és ne adjon az ő kis szerencsejátékosának zsebpénzt. As iskolaszerekre adott fillérekről szigorú beszámolót köve— Azt hiszem, válaszolt erre székéről felkelve Kcné gróf, hogy önnek igaza van és az algróf is bizonyára osztani fogja nézetemet. — Ha ön mit se szólt volna, ugy én semmi esetre sem mulasztottam volna el eme körülményre nézve, mely becsületünket érinti — nyilatkozni. Ön megelőzött. Dc én sem gondolkoztam volna helyesebben és nem beszéltem volna jobban mint Ön. Fogadja tehát köszönetemet. És bogy őszinteségemnek bizonyítékát adjam, engedjék meg kérem, hogy aggodalmuknak egy csapással véget vetendő, — bár a dolog kinyilatkoztatása nagyon, de nagyon fájdalmasan érint — önöknek kijelentsem, miszerint meggyőződésem az, hogy szegény anyám senki mást, mint engem akart a kincs leleplezésénél, melynek befejezéséhez már elég ereje nem volt, bűnének gyümölcseként megnevezni! Kimagyarázom magam. Ön János bátyám, ki egy évvel anyánk házassága után született, ön igen helyesen gondolhatja, hogy neve szóba se jöhet, — Kegyed pedig kedves Ferenc öcsém, a kedvenc, ki Berta nővérünk halála után, kit gyászoló anyánk éjjel-nappal siratott, — látott napvilágot, ön sem képzelheti magát semmi szin alatt egy ballépés gyermekének, hacsak annak emlékét, ki tőlünk néhány lépésnyire örök álmát alussza, — igaztalanul, megbántani nem akarja. Mig én . , önök hisz értenek önök engem . . . kíméljék meg önmagukat és engem is eme kényes ügy puhatolásának fájdalmas keserűségeitől . . . Távol Franciaországtól sxülettem abban az időben, midőn Guehrianges ur Pétetvárott követségi hivatalt viselt. Anyám szép volt ós fiatal, alig buszonkilenc éves ... hoteljének, valamint az utcán töltött időről. Az apa az örökösétől, a mesterember az inasától. A rendőrség ugrassza szét az apró szerencsejátékosokat. Jegyezzék fel a kis hazárd játékosok neveit, ki kell őket szolgáltatni a szülőknek, mestereknek. De aztán a jó mama ne mondja erre az ő szemefényének: — Oh óh, milyen élelmes. Hanem helyeselve hagyja helyben, ha az apa előveszi ait a végig lyukas erkolcsjavitó eszközt és kiporolja az ő Szemcíényének a nadrágjából a játékszenvedélyt. Paedagogus. A vármegye évi közgyűlése. — Meghivó. — Hivatalos tisztelettel felkérem a vármegyei állandó választmánynak és a törvényhatósági bizottságnak t. tagjait, hogy a f. évi október hó 2-án délután 3 órakor, ugy a folyó évi októker hó 3-án d. e. 9 órakor és a szükséghez képest móg azon nap cl. u. 3 órakor tartandó állandó választmányi üléseken, továbbá a folyó évi október hó 5-én d. e. 9 órakor kezdődő törvényhatósági közgyűlésen megj eleu ni szíveskedj e n ek. Egyidejűleg tudomására hozom a töévényhatósági bizottság t. tagjainak, hogy ugy az ezen alkalommal szerkesztett, valamint a szükséghez képest még ezután szerkesztendő folytatólagos tárgysorozatoknak a vármegyei székház hirdetési tábláján leendő kifüggesztése iránt intézkedtem, és hogy a tárgyalás alá kerülő ügyek a hivatalos órák alatt betekinthetek. Veszprém, 1.896. évi szeptember hó 20-áu. Alispán szabadságon: Iolossváry J. főjegyző. A tárgysorozatból ach'i'k a követketkezőket: Alispáni jelentés. — Veszpr' <. vármegyének 1897. évi költségvetési előirányzatit. — A vármegyei székházépítési pótadónak 1897. !• re kivetése, —A vármegyei tisztviselő, segéd, kezr 'ő és szolgaszemélyzet nyugdíj alapjára l

ü

/

0 pótadóuuk 1897. évre leendő kivetése. — Azelőfogati pótad '. - k 1897-re kivetése. — A nyilvános betegápolási pőlí.t '>nak 1897-re kivetése. |— A katona besxállásolási pótadó ki/otése az 1897. évre. — Pozsony vármegye 1-5520/90 sz. a. az 1877. XX. t. c. 291. g-ának módosítása tárgyában a képj viselőházhoz intézett feliratát hasonló szellemű felirattal dolattal, hizelgésekkel vették körül. . . . Szóval érzem, tudom jól, hogy az Istenben boldogult, leleplezésénél csak engem értbetett. .... És bocsássa is meg jó anyám, hogy mindjárt utolsó lehellete után életének eme hibáját ajkamra vettem. Várom tehát uraim, végzé a gróf, reám vonatkozó elhatározásuk nyilvánítását. A márki és az algróf egymásra pillantottak. Kis szünet múlva előbbi kimért udvarias hangon, hidegen szólt a grófhoz : — Uram, köszönettel tartozunk önnek nyíltságáért. Mindenki számára, hármunk kivételével, ön Guebrianges gróf marad; de együtt lakni nem fogunk. Mikor utazik ön gróf ur ? A gróf arcán fájdalmas rángáa futott keresztül. Ezt mégsem várta. Mindazonáltal válasza nyugodtan hangzott: — A temetés után. Fejbiccentéssel köszöntve egymást, ismét a halottas szobába tértek vissza, hol mindhárman az ágy elé térdeltek. De egyszerre borzadva hátráltak onnan valamennyien. A márkiné megmo; Tehát csak ájulat fogta volna el az imént és nem halt meg. íme ! hirtelen fölemelte fejét, mely nyomba rá, élettelenül, mereven hanyatlott vissza a párnákra ; elébb azonban végső megerőltetéssel bár, de tisztán, érthetően mormolta vallomása befejezésenként ezt a pár szót; — És ez . , . , ez János, a márki. . , I Franciából: Herpel Izsó. leendő támogatás végett megküldi. — A Rába szabályozási társulat kormánybiztosa 222/96 sz. a. tudatja, hogy a Kába szabályozása befejeztetett, s a társulat önkormányzata visszaadatott. — Torda-Aranyos vármegye közönsége a földadó leszállítása tárgyában a pénzügyministerhez intézett (3098/96 sz. feliratát hasonló szellemű felirattal leendő támogatás végett megküldi. — Zólyomvármegye közönsége az állami anyakönyvek vezetésénél életbe léptetett eljárás egyszerüáitése iráut a Belügyministerhez intézett 108/96 sz. feliratát hason szellemű felirattal leendő támogatás végett megküldi. — Maros-Torda vármegye közönsége a hódoló felvonulásnak körképes festményen leendő megörökítésének pótolása végett 13265/96 sz. a. átir. — A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezete a vármegye közönségét arra kéri, hogy a szövetkezetbe belépésre a gazdaközönséget hivja fel. — Alispáni előterjesztés a Kenessey Károly m. t. főügyész elhalálozása folytán szükséges intézkedések tárgyában. — A pápai járás főszolgabirája a Osóth község elöljárósága ellen lefolytatott fegyelmi ügyben hozott határozatát felterjeszti. — Pápa város közönségének kérvénye, melylyel a pápai dohánygyárat az 1696—97 és 98 évekre a megyei pót- és útadók alól felmenteni kéri. - M. t. ügyészség a községek által foganatosítandó magas építkezésekre vonatkozó szerződések megkötésénél használandó általános és részletes feltételek tervezetét bemutatja. — A m. kir. építészeti hivatal előterjesztése a Pápa városi közutnak községi közdűlő útként való kezelése és a Pápáról Börüllő és és Mátyusháza pusztákon át a békás-hőgyészi törvényhatósági közutba vezető útnak községi közlekedési uttá tétele tárgyában. — M. számvevőség a kéményseprésről alkotott m. szabályrendelet módosítása céljából a községeknek járásonként kerületekre történt beosztására vonatkozó tervezetet bemutatja. — Somlyó-Vásárhely község elöljárósága a községet a devecseri körorvosi kerülethez csatolni kéri. —- Pápa r. t. városnak a sertés vásár tér elhelyezése tárgyában hozott határozata. TOIXHEGYGYKL. Oszi krónika. Biz' Isten ugy, hogy itt az ősz ! Már pereg a fa lombja, — Beállt az ősz, A hosszú est, A szegény ember gondja. Óh a gazdagnak jó az ős?, Tele pincéje, verme; Meglátogatja jó barát, Nagy hangos lesz a terme. A pohár összecseng ; a dal Megzendül férfi ajkon, Ezüst csengés, nő-kacagás Tör át A férfi hangon ; Az itju és lány táncra kél, És rövid lesz az. éjjel: . . . — De hosszan alszik el az est Az éhező szegény nyel! Biz' itt az ősz! — Elmúlt a nyár, Vele sok nyári emlék : Egy pár mulatság, püspök ur, Sok kálvinista vendég. Csak egy, ah! édes szép remény Maradt, ugy-e kisasszony? Tűnődik Ön, hogy csak talán Lesz : — tiszteletes asszony (??) Ne kigyje! — Hiu a remény, Ne higyjen A mamának, Mert ugyan látnak A mamák: — De rózsaszínben látnak. A mama látott pár urat, Ki maga körül forgott