Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896
1896-08-23
utján e megbízatásnak fényesen tett eleget s fáradozásának, nagy szorgalmának értéke/gyümölcse ma előttünk fekpzik. A nagy munka első kötete a legrégibb időktől 1103-tól 1276-ig terjedő időszaknak okleveleit foglalja magában. S már ez évszámok egymagukban jelzik, hogy a 400 lapra terjedő első kötet mennyi ritka kincset foglalhat magában. A bevezetést Fraknói azzal kezdi, hogy hazánk fennállásának ezer éves ünnepe fokozott mértékben irányozza a figyelmet a letűnt évezredre. Veszprém főpásztora e millenáris ünnepet használta fel, hogy egyházmegyéje történetét a nemzet részére megírassa. S a veszprémi püspökség bir bizonyára a legtöbb jogcímmel erre, mert hiszen alapítása a magyar kereszténység legelső éveire esik. Területe Szent-István korától a török hódoltságig két mai más püspökség nagy részére is kiterjedt. Ez óriási terjedelem miatt is a veszprémi püspökség a leggyakoribb érintkezésben állott Rómával. Ezen érintkezésnek fenmaradt nagybecsű emlékeit szedette össze Veszprém kiváló püspöke, Hornig báró. Hogy hazai történetírásunkra nézve is mily nagy értékűek ez oklevelek, azon egy példából kitűnik, hogy az első a legkimeritőbb tudósítást azon közjogi-történelmi jogosítványról, hogy a magyar királyné koronázási joga a veszprémi püspökség illeti *) és hogy a szent korona legrégibb őre a fehérvári prépost volt, az 1298. és az 1216. évi pápai okirattokból tudjuk meg. A "veszprémi püspökség oklevéltára különben bőségesebb anyagot csak a XlII-ik századból kezd szolgáltatni. Ez oklevéltár a püspökséget középkori kiterjedésében öleli át; ide tartoznak tehát a Budára, Székesfehérvárra, Margitszigetre, Dömösre, Visegrádra, (melyet a XA T . századbeli külföldiek „földi paradicsomnak" nevezték el) vonatkozó okmányok. A veszprémi püspökséget — a hagyomány szerint — szent István neje, Gizella alapította volna. Egy 134(5 iki levél, melyet Erzsébet anyakirályné írt a pápához, ugyanezt állítja. Nagyon természetesen nem követhetjük a püspökök hosszú lajstromot, melyről érdekes leírásokká] találkozunk Fraknói müvében, de bizonyára egyike a legérdekesebbnek azon egyezség, melyet Róbert püspök kötött a vele ellenséges viszonyban álló esztergomi érsekkel. Ez egyezség szeriut, mikor a király és királyné együtt koronáztatik meg, akkor a királynét a veszprémi püspök koronázza meg és keni fel; mikor pedig a királynét külön koronázzák meg, akkor az esztergomi érsek keni öt fel, de a veszprémi püspök koronázza meg. A keresztes háború idejében II. Endre király Róberí püspök vendége volt, ki a hadjárat költségeire Gizella királynénak „drága kövekkel kirakott és legtisztább aranyból készült, tizenkét márkás koronáját" is átadta. — Róbert püspök különben hatalmas politikai tevékenységet fejtett ki minden irányban, melyről rendkívüli sok érdekes adatot találunk a műben. E történeti emlékek kapcsán nem lesz felesleges megjegyeznünk, hogy ebben a korban a káptalanok választották a püspököket és a megerősítés joga az érseket illette és bogy a választás ügye Rómába csak fellebezés utján juthatott. A veszprémi káptalan 1244 után megválasztván püspökül Zelandust, a megválasztást nem terjesztette fel a királyhoz megerősítés végett, a mi pedig régi gyakorlat volt. Ezért II. Endre panaszt emelt a pápánál. A király nem ismerte el Zelandet püspöknek. Ez idő tájt szomorú időszak következett be, mert az egyházmegye papsága sok ideig szem*) E sorok írója ugy van értesülve, hogy Hornig Károly bárónak veszprémi püspöki kinevezési okmányában a > Királyné kancellArja« régi történelmi cim kimaradt. Ha ez tény, akkor ez nem lehet más, mint csak tollhiba, leírási tévedés, mert hiszen nincs joga senkinek ily történelmi értékű címeket, melyek bizonyos állásokhoz köttettek, ez állástól elvenni. Nem ártana, ha még kellő időben tenne eziránt lépéseket maga Hornig Károly püspök a kultuszkormánynál, mely bizonyára a csak tóved é sből kimaradt régi történeti tradicionális címezést nem fogja veszendőbe hagyni. ben állott püspökével ós a káptalannal. Az alsó papság fel mondta az engedelmességet, mely ügy hosszas \izsgálat alá került, de ennek eredményéről nem maradtak feu emlékeink. Veszprém legszomorúbb évével, az 1276. évvel, záródik be a sorainkban méltatott első kötet. Ez évben pusztult el Veszprém városa. Csák Péter nádor hadai mindent elpusztítottak, a műkincsekkel együtt. S mindezt csak azórf, hogy Csák Péter versenytársának, a németujvári Henrik bánnak fiát választották meg veszprémi püspöknek. E szomorú időből egy a maga nemében páratlanul álló érdekes történelmi emlék maradt reánk, a melyet Hornig Károly b. áldozatkészsége ime szellemi közkincscsó tett. Ez egy okirat 1276-ból; IV • Béla király leányáuak, Margitnak szentté avatása tárgyában foganatosított tanúkihallgatás j.-könyve. E jegyzőkönyvet egész terjedelmében hozza az első kötet. Ez értékes történeti . emlékről Eraknói terjedelmesen ir, s már maga ez ismertetés ia igen érdekes. De nem kevésbé bir érdekkel az a tény, hogy e jegyzőkönyv tanúsága szerint a kihallgatott 110 tanú közül latin nyelven csak kettő vallott; németül csak egy, a budai királybíró unokahuga. A többi 107 mind magyarul vallott. A tolmácsok alkalmazására nézve jellemző tényként áll, hogy ez időtájt a hazánkban letelepedett olasz kereskedők a magyar nyelvet annyira elsajátították, hogy magyarul kérdést tenni is tudtak és hogy a vidéki papok oly kevéssé tudtak latinul, hogy a szentszók küldöttei kénytelenek voltak magyarul beszólni. Ez a jegyzőkönyv kulturhistóriai szempontból is rendkívül gazdag ós fontos adatokat tartalmaz, mely sok világot vet népünk akkori középosztályának műveltségére. Az eléggé ki nem dicsérhető nagy munka első kötetében egy-két eredeti okirat fényképlenyomatát is találjuk. Igy Theobald pápai követnek okiratát (1184 körül); Ince pápa bulláját 1203-ból, Pelagius bibornok okiratát 1216-ból; Honorius pápa bulláját 1225-ből. A mi'Uiöz végül egy részletes iudex van csatolva. Ez rövid kivonatban ismertetett tartalma ez igazán „gyönyörű" munka első kötetnek, a melyet Hornig Károly báró püspöknek köszönhet az ország. A legnagyobb érdeklődéssel várjuk e nagy vállalat folytatását. Addig is, már ezért is, bizonyára velünk együtt hálával dicséri a magyar művelt közvélemény az áldozatkész kiváló püspököt, a ki az orezágnak ily értékes ajándékot adott ezredéves ünnepére. —s. Színházi jelentés. Van .szerencsém tisztelettel értesíteni Pápa város és vidéke n. é. közönségét, miszerint jól szervezett dráma-, vígjáték-, népszínmű- és operetté-társulatommal folyó évi aug. hó 25-én Pápára érkezem éa a városi színházban csütörtökön, augusztus hó 27-én bérlet 1-sö számban a bárom Kázmér c. hírneves legújabb énekes bohózattal kezdem meg rövid időre terjedő előadásaim sorozatát. Társulatom a vidéki .színészet elsőrangú tagjaiból ugy vau szervezve, hogy a legmagasabb műigényeket is kielégi th esse. Főtörokvésem leend ugy az összevágó művészi előadások, mint a válogatott jeles művek s a legkitűnőbb újdonságokból összeállítandó műsorommal a n. é. közönség megelégedését kiérdemelni itt is, mint 25 éves igazgatói működésem alatt hazánk elsőrangú városaiban mindenütt kiérdemeltem. T á r s u1 at om névsora: Nők: Cs. Almássy Julin, fiatal hősnő, drámai és társalgási színésznő. Cs. Radó Rózsika, szende-, társalgási- és segédéuekcsnő. Czínczár Juliska, színésznő és kardalosnő. F. KÖvessy Ilonka, színésznő és kardalosnő. Füzessy Szidi, színésznő és kardalosnő. Káldy Mariska, operetté- és népszínmű-énekesnő. Komlóssy Ilonka, naiva, segédénekesnő. Lévai Sárika, operetté- es népszínmű-énekesnő, Mérey Izabella, színésznő és kardalosnő. Nagynó Mari, auyaszinésznő. Nagy Iluska, színésznő és kardalosnő. Olábné Henriette, komika anyaszinészuő és operetté énekesnő. Takács Lina, pénztárosnő. Tóth Katica színésznő és kardalosnő. Férfiak: Bekc Gyula, színész és kardalos, Bérczy Borger Gyula, operette-buRÖ-komikus, bon.vivant és naturburs. Brezuay Geyza, operetté jellemkomikus, apaszinész ; Bethleni László, operetté bariton, népszinműénelces. Csóka Sándor, igazgató. Csiszár Kálmán, társalgási- salon-bonvivant, rendező, és igazgatói titkár. Éber Erős Sándor kardalos és segédszinész. Fekete József, karnagy. Fekete Pál, színész és kardalos. GyŐre Lajos, apaszinész és operette-éu ek.es ; könyvtárnok. Komlóssy Gyula, sugó. Kövesdy Jenő, színész és kardalos. Nyáray Antal, operetté bass-buffo-komikus. Nagy József, szertárnok, 2 segéddel, id. Nagy Dezső főruhatárnok 1 segéddel. Nagy Dezső, segédszinész. Patalcy Béla, bős szerelmes, jellem. Zajonghy Elemér opera- és operette-tenorista. Saját zenekar ! Miután egy elsőrangú és tetemes költséggel járó színtársulat fentarthatásának egyedüli biztositéka a bérlet: ezennel 20 előadásra bérletet nyitok a következő mérsékelt árakkal ! Nagypáholy! (55 frt. Kispáholy: 55 frt. Erkélyszék : 15 frt. Támlásszék 12 frt: Zártszék : 9 frt. A kiváltandó bérlet- és szelvény-bérletjegyek, mely utóbbiak bérletes előadásoknál akár egyenként, akár tömegesebben felhasználhatók, a sziuiidény első előadásától kezdve, jutalomjátéki-, vendég- és esetleges felemelt helyáru előadások kivételével, minden előadásra érvényesek. Szinre kerülnek a következő újdonságok : 5-ikpont, Megyery D. operetteje. Rika, MYukusSzabados operettéje, a népszínház legvonzóbb műsordarabja. Brigitta, a legújabb francia vaudoville. Tata és Toto Papa felesége, legújabb francia operettek. Komédiásnők a táborban, Barna Izsó legújabb operettéje, a fővárosi színkör vonzó mú'sordarudja. H Kázmér, Beöthy László nagy sikert aratott énekes bohózata. Oh drága Margaréta, legújabb bohózat a fővárosi szinkör műsorából. Méltóságos csizmadia, Rónaszéki legújabb kitűnő bohózata. Goldslciu Száli, a Számi leánya, Deréki legújabb énekes bohózata. Télen, Bokor József pályanycrtos énekes népszínműve. Napraforgó, Deréki Antal legújabb kitűnő énekes népszínműve. Holtomiglan, Ruttkay pályanyortcs énekes népszínműve. Gyerekasszony, Bokor legújabb énekes népszínműve. Kisvárosi nagyságok, Gabányi Avpád legújabb kitűnő vígjátéka. Bolond gondolat, kitűnő vígjáték. Nők barátja, Dumas nagysikert aratott legújabb vígjátéka. Pillangócsata, Otthon, Sudermann legújabb színművei. Gyermek-rablónő, a budai színkörben óriási sikert aratott francia szinmű. Törvénytelen flu, Dumas nagyhatású színműve. Charitas, dr. Várady Antal nagyhatású eredeti történeti drámája. Századvégi leányok, legújabb szinmű; továbbá Honthy háza, Herczeg Ferenc legújabb színműve, a nemzeti színház legkedveltebb műsordarabja stb. A bérletek eszközlésével Csiszér Kálmán titkáromat bíztam meg, ki. személyesen fogja tisztelc1 ötét tenni. A nagyérdemű közönség szives pártfogását kérve, maradtam Pápán, lf>í)(5. augusztus hó 21-én, kiváló tisztelettel Csóka Sándor a győri állandó színház igazgatója. A közönség köréből. i. Tekintetes Szerkesztő Ur! Becses lapjának mult heti számában „Kereskedelmi önképző körűidé" feliratú cikkben Koréin Ernő ur jónak látta a kör ellen heves és igazságtalan támadást intézni; engedje meg ezért, hogy ugyanazon helyen, magunknak a nagy közönség előtt leendő igazolása végett, megfelelhessünk. Hogy a kör meglelel-c céljának vagy nem, azt itt nem óhajtjuk tárgyalni, s talán elég lesz egyszerűen I arra utalnuuk, hogy körűnk Pápán a lehető legnwsto
