Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896

1896-08-02

közül legalább az eg'yik ki nem épül, ugy elfogjuk veszíteni a Bakony vidékét, mert a veszprém-győri vasút jelentékenyebb állomásai magukhoz fogják vonzani a Bakony azon községeit, melyek eddig Pápán fedezték szükségleteiket. De van még egy rövid vasút, mely ha kiépülne, városunkat igen jelentékeny vasúti gócponttá tenné és nagy részben kárpótolná azon veszteségeket, melyeket Kis-Cell nekünk okozott. Volna ez még egy kis revanche is, melylyel élelmes szomszédunknak tartozunk. Mi sem sújthatná Kis-Cell gőgjét annyira, mintha komolyan hozzálátnánk, hogy a pápa-ukki vonal kiépüljön. Ez volna kiegészítő része a pozsonypápai vasútnak. Fiume-Zágráb- egész Zalamegyének ez volna a legközelebbi összeköttetése a felső Dunával és ez majdnem az egész átmeneti forgalmat elterelné Kis-Celltől, Pápa felé, a mi előnyünkre. Tudják ezt a kis-celliek igen jól és ezért sietnek vasutat építeni Pozsony felé, hogy mi őket meg ne előzhessük. De mi alszunk, tétlenek vagyunk, várjuk, hogy a sült galamb szájunkba repüljön. Igen kívánatos, de már nagyon is szükséges és sürgős, hogy támadjon köztünk egy erélyes, akadályoktól viszsza nem riadó férfiú, ki képes felrázni a várost mély álmából és azt a tett és haladás útjára vinni vasúti összeköttetések dolgában is. Pápai. Műszaki vélemény, Pápa rendezett tnmícsu város vízvezetéki terviről. (Vége). IV. Városi csővezeték és felszerelései. Tervező a viznek a tetemes távolságból a városba való vezetésére 275 m/m b. átmérőjű öntött vascsövet vesz fel. Tekintve azt, hogy a szolgálati medence alsó vizszine és a városnak a „Kis utca" felett levő legmagasabb poutja közötti niveau-differentia csak 20.*7 méter, nem volna célszerű az ugy is kis nyomómagas.ságot a viznek csővezetékbeni nagy súrlódási veszteségével még csökkenteni. Mint, fentebb a szolgálati medence űrtartalmának számításánál a dupla órai fogyasztást vettük alapul a maximális lakosságnál, ugy ugyanezen vízmű csődimensiouálásánál szintén csak ez jöhet számításba. Ezen vizmeunyiség 48.6 mp liter, melynek vezetésénél a tervezett 275 m/m-es csőben már oly nagy súrlódási veszteség áll elő, hogy a város nevezett pontján marosak 2.9 méter túlnyomása lesz a viznek. Ezért nagyou előnyös lenne a szolgálati medencétől a Kis utcáig 275 m/m-es helyett 300 m/m-es csövet alkalmazni, mely esetben ütődött ? A sebesültek közé kellett szállítani. Még mindig kezdete vau a csatának, csakis az ágyuk dolgoznak, azok közül is a mieink tartaléka még meg se szólalt, parancs nem érkezvén a tüzelésre, ílatala és társai e közben létrával egy szomszédos kazal tetejére másznak, azt hívén, hogy a lőtávolon úgyis kivül állanak, a csatából kívántak látni valamit. Az ellenség azonban észrevette őket, a helyet talán a táborkar helyének gondolta, mert rövid időn sürün lövette azt egymásután, tüzéreink alig hogy elmenekülhettek onnan. De íme két óra lett, a tartalék ágyuk is csatasorba rendeltetnek, mindkét felől egész erővel dolgozik a tüzérség. Ekkor a Vilmos huszárság parancsot kap az ellenség ágyúi elfoglalására, s a következő pillanatban már carrierban rohan az ellenség felé. A gyors roham alatt hamar fogy a tér, de midőn már csak mintegy 100 lépésre vannak már céljuktól, egy ó-árok, azon tul búzatábla fekszik előttük a melyből, mint szuronyerdő egy elrejtőzött vadászzászászlóalj biztos lövésre várja őket. „Rechts schwengt Euch I" hangzikfelhuszávjainknálacommandójS a következőpillanatban a vadászzászlóalj hatalmas sortüze tölti be majd 10 méter lesz ott a túlnyomás a 48.6 mp. liter szállítás mellett. Ezen változtatás mellett a városig vonuló csővezeték 560 métermázsával nyomna többet, nd — a vas métermázsáját 10 frt-tal számítva 5600 frt költségtöbbletet okozna, melyhez még hozzáadandó a nagyobb csövek fektetése és tömítésével járó több munka és anyag, mi méterenként a tervező költségvetése szerint mintegy 80 kr-t tenne ki, vagyis az összhosszra 3480 frt esnék. A nagyobb csőátmérő választása tehát kereken 10000 frt-tal növelné a költségeket, azonban ezen módosítással eléretnék az, hogy minden időben kellő nyomású viz állna rendelkezésre. Feltéve, hogy a városban magasabb pontok, mint a „Jókai"- és .Kis utca" keresztezése nincsenek — a tervező azt állítja — a csőhálózat méretezése megfelelő, sőt egyes helyeken szűkebb csövek alkalmaztathatnának, de tekintve azon körülményt, hogy előre nem tudható, hol és mily mérvben fogják aviziníívet házi vezetékekkel igénybe venni, a csövek méretei ellen kifogást nem teszünk. Városi csőhálózatoknál lehetőleg gondos, kodni kell arról, hogy a vezetékben holt ágak ne keletkezzenek. Tervező erre gondolt ugyan, de mégis kimaradt néhány helyen az összekötő csővezeték, jóllehet ez nagy költség-külömbsóget nem okozott volna. Szükséges lesz tehát ezen holt pontokat összekötni, legalább a hol ez nagy anyagi áldozattal nem jár; azon két hosszú holt vezeték végén pedig, mely az alsó és felső város két leghosszabb utcáján halad, a vizet akár egy közkutou, akár a tervezett tűzcsapon át állandóan folyatni kissé, hogy a vezeték vize mozogjon és igy élvezhető legyen. Feltűnő a csőhálózati tervben, hogy egyes utcákban — melyek pedig olyanoknak látszanak, hogy házivezetékre számítani lehet — csővezeték nem vétetett fel, figyelmeztetjük tehát arra is, hogy a költségvetésben felvett csőhosszak nem felelnek meg a tervbe rajzoltakkal, amennyiben összhosszuk 17050 méter helyett 17304 méter, a felvett egységárak szerint számított költség pedig 141344.50 frt helyett 148897.70 frt s igy ez 7553.20 frttal növeli a kiépítési költségeket. A mi a felszerelési tárgyakat illeti megjegyezzük, hogy mig a tolózárak és közkutaknak benyújtott tervei ellen műszaki szempontból kifogás nem emelhető, addig a tűzcsapok —- melyeknél előre bocsátjuk, hogy ha csak forgalmi okokból lehet, ajánlatos kivétel nélkül a földfelettiek alkalmazása, mert ezek hozzáférhetőségük és könnyebb kezelhetőségük miatt sokkal több előnyt nyújtanak a drágaságuk által okozott hátránynál — szerkezetére vonatkozólag a levegőt. Egy gomolyodás most az egész huszárság s azután fékevesztett lovaikon vágtatnak vissza elébbi helyükre, még futásközben az ellenség egy ágyulövéssel is kiséri őket, a roham nem sikerült. Midőn sorakoznak, veszik észre a hiányzókat, ezek között vau SzüllŐ Géza is, kivel hogy mi történt, magától halljuk meg a következőkben : „A gomolyodásbau én is többed magammal éppen a lövés célpontjában levén, lelövettünk, s a többi pajtásaink hegyettünk átugratva, s némelyek lovaikkal hegyibünk dűlve, letapostattunk' — nekem a lovam esésében a csákóm történetesen az arcomat befedvén, fejemet megvédte, de a mellemen erős zuzódásokat kaptam, s igy egy ideig ott henteregtünk lelőtt lovainkkal együtt a porban. Nagy sokára felvánszorogtunk, s agyonlőtt lovaink nyergével s szerszámjával gyalog visszafelé indultunk. Ekkor azután egyenként lődöztek, bennünket s 5 társam közül, magom eljutottam a proviant szekérhez, ott azután a nagy zuzódásoktól vért hánytam, s nagyon elgyengülve bevittek Pápára, Azonban 18 éves fiatal ember levén, annyira összeszedtem magam, hogy a bagage szekéren tovább mehettem, s 3—4 napi pihenés után ismét lóra ülhettem" *) (Folyt, köv.) *) Szlillő Gta szárnya, kir. tnnf. 1, 1890. felír. 3. ajánljuk a tervezettek helyett a Bopp és Reuther féle szabadalmazott földfeletti tűzcsapokat, mert a proponáltaknál a tűzcsapok elzárására szolgáló csavarmenet az állvány felső részében vau ugy, hogy ha esetleg az állvány letörik az egész csővezeték elzárása válik szükségessé, külömben a viz kifolyik a vezetékből, mig az általunk javasoltak még törés esetén is zárva maradnak, A tűzcsapok legyenek azok földfelettiek vagy földalattiak, mindenesetre mechanikai víztelenítéssel látandók el, mert az önműködő víztelenítéssel bírókból a viz rossz zárásnál észrevétlenül mehet a talajba és az igy előálló vízveszteség lényeges lehet. A tűzcsapok sz;áma véleményünk szerint nagy fényűzéssel állapíttatott meg és elégségesnek tartjuk, ha egy-egy tűzcsap között 150 m. távolság vétetik fel a tervezett 100-, sőt ennél is kisebb distantia helyett. Igy a földfeletti tűzcsapok alkalmazása esetén — melyek mintegy kétszer annyiba kerülnek — nem lesz oly nagy költség többlet. A közkutak költsége tervező által megállapított 190000 frtuyivégösszegben bent nem foglaltatik. 0 ezek számát 7-re teszi, mely előreláthatólag kevés lesz, tekintve a város nagyságát. V. Költségvetés. Tervező Pápa város vízvezetékének kiépítési költségeit 190000 frtban irányozta elő. Az egységárak, melyek az egyes tételeknél felvétettek oly magasak, hogy a vizmíí — ha nyilvános árlejtés utján adatik az ki — lényegesen kisebb költséggel lesz kiépíthető. Megjegyzendő, hogy a vízmű kiépítése-, illetőleg még pályázat hirdetés előtt a tervek és a költségvetés tervező által véleményünk értelmében átdolgozaudók volnának. Kelt. Budapesten, 1896. évi június hó 25-én. Farkas Kálmán, kir. főmérnök. Miként védekezzünk afilokszera ellen? Sajnos, hogy már nálunk is a íilokszera ellen való védekezésről kell írni és gondoskodni. A baj mellett még szereucsések vagyunk, hogy szőlőinkben csak most, és nem tíz évvel előbb konstatálták e pusztító férget, mert ma már, hála a tudomány vívmányainak, több védekezési mód áll rendelkezésünkre és habár a filokszerát teljesen kiirtani nem is tudjuk, de szőlőinket vele szemben megtarthatjuk, ha azt gondos elővigyázat és kellő szakértelemmel kezeljük. Első és legfontosabb teendő, hogy a meglevőt, amig lehet, megtarthassuk, ezért a már gyakorlatilag is ismert gyéritési eljáráshoz fogjunk a szénkénegzéssel. Mert azt már eléggé igazolta számtalan példa, hogy megfelelő talajban a szénkénegzéssel a filokszei a mellett is szépen meglehet tartani a szőlőt, sőt gondos trágyázás mellett a szőlő még mindig ki is fizeti magát. A pápai szőlők talaja a szénkénegzésre elég alkalmas, noha a tőkék berendezése nem is a szénkónegzéshez lefct beosztva, mégis aunak sikere nálunk el nem maradhat, ha csak egy kevés figyelmet fordítunk rá. A szénkénegzéssel nemcsak a filokszerát, hanem a szőlőinkben meglehetősen elharapódzó eumolfus — firkáló — bogarat is irthatjuk, a melynek álcái nemcsak a szőlő leveleit, de a szőlőgyökereit is és igy a tőkét is tönkre teszi. A gyéritő szénkénegezést évenként egyszer és • méterenként 24—30 gm.-nyi adagokban alkalmazzuk. A szénkenegzést legtanácsosabb ősszel, a lombhullás után, vagy tavaszszal a fakadás előtt végezni, a mikor is a töke nedvkeringése szünetel, mert akkor a szénkéneg a tökére nem gyakorolhat olyan káros hatást mint mikor már a nedvkeringés megindult. A széukénegzésnél főleg arra kell töre-