Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896

1896-08-02

árfolyam. 31» s/am, Papa» 1$S>6. augusztus 3. PÁPAI LAPOK Pápa város ha tóságának Megjelenik nünden vasárnap. és több nápai, g pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Szerkesztőség: Jókai MÓL- i|Lca 9Ü9, hova a lapnak szán' közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkereskedése'Főtér. Laplulajdonos: cin. Fenyvessy Ferenc. Felelős szerkesztő: Körmendy Etéla. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők, hol ís a hir­detések a legjutányosahban felvétetnek. A lap ára: Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyed­évre 1 írt 50 kr. — Egyes szám ára 15 kr. A pápa-csornai vasút megnyílt. Post tot discriinjna rerum elké­szült a pápa-csornai vasút; oly sok vajúdás után, száz roeg száz akadálynak leküz­dése után ime testet öltött az eszme, melyért lapunknak hasábjain is annyit harcoltunk és a vasút a mait héten tar­tott műtanrendőri bejárás után forga­lomképesnek találtatott és tegnap már a közforgalomnak is átadatott. Midőn a bejárás alkalmával először robogtunk végig a Rábavidék kalászos rónáin, jól eső őrömmel tekintettük meg a kész müvet és visszagondolva ama tollnarcra, melyet e vasút érdekében la­punk folytatott, talán megbocsátható elégtétel-érzéssel mondhatjuk el, hogy ezen városunk közgazdasági fejlődésé­ben kiváló foDtn<5«ágn intézmény létesí­tésénél mi is „pars magna fuimus." A tegnapi nappal tehát városunk egy uj intózuaónynyel gyarapodott és közgazdasági előrehaladásunknak uj utja nyílt meg. Adja az Isten, hogy az ezen vasút­hoz fűzött reményeink vnlóra váljanak és városunk emelkedésének az uj köz­lekedési útvonal révén nyert forgalom minél hathatósabb tényezője legyen. Mi­dőn őszinte örömmel üdvözöljük az uj alkotást, köszöntjük egyúttal azokat, kik annak lótesülését lehetővé tették ós elő' mozdították — köszöntjük első sorban a kormányt, köszöntjük városunk inté­zőit és általában azokat, kik áldozato­kat hoztak a vasút érdekében s köszönt­jük végül az engedményes társulatot és épitési vállalatot. * Julius hó 27-én, azaz hétfőn volt a pápa-csornai vasút műtanrendőri bejárása, léggel 9 órára volt kitűzve az indulás ideje és ekkorra teljes számmal gyűltek össze a bejáráshoz meghívottak. 9 órakor jelent meg a vasúti állomáson a kereskedelemügyi miniszter által a bejárás vezetésére kiküldött dr. Stetina József min. osztálytanácsos, ki üdvözölve a megjelenteket, konstatálta, hogy a bejáráshoz a törvény ál­tal előirt összes hatóságok és testületek el­küldöttek képviselőiket és pedig: a posta és távírda vezér igazgatóság Kiss Gyula felü­gyelőt ; a Máv. vasúti és hajózási főfelügye­lőség Uhlyarik Bélát; a Máv. igazgatósága Wachsmaß Ferenc főfelügyelőt, Bock János feliigyplő!, n Máv. szombathelyi üzletvezetősége Ilnnhaiser Adolf, Krigsau Nándor, Preyer Ágoston, Takáts Jenő s dr. Stamborszky Lajost; a győr-sopron-ebenfurti vasnt Mazary Ignác és Csillag Miksa mérnököt; a pápa­csornai h. é. vasnt-rószvénytársaság lovag Lindheim Vilmos és Ach alz Adolfot, Veszprém vármegye törvényhatósága Kolossvánj József föjegyz"'t, Kruspér Pál főmérnököt és Véijh litván pápai főszolgabírót; Sopron vármegye törvényhatósága pedig Hajas Gyula csornai (•'•szolgabírót és Keleti Izsó főmérnököt. Miután dr. Stetina elnök a bizottságot nipgalakulüuik jelentette ki, megindította a bejárást és az összes jelenvoltak felszálltak az indulásra készen álló vonatra. A bizottság tagjaiu kívül résztvett a bejáráson lovag Rittschl G-othard épitési vállalkozó és a vál­lalat összes mérnökei, továbbá Tarczy Dezső és dr. Kende Ádám társulati ügyészek, s ki­vülök még városunknak számos notabilitása s a helybeli'lapok képviselői, A bizottság leg­alaposabban megvizsgálta az egész utvonalat ós azon levő minden egyes műtárgyat, a mi természetesen sok időt vett igénybe és igy a­vonat csak lassan haladhatott előre. Minden hídnál, őrháznál és állomásnál megállott a vonat és ugy a bizottság tagjai, mint az ösz­szes jelenvoltak a legnagyobb tetszésüket fe­jezték ki az egyes épületek csinossága felett. Délben 1-kor érkezett a vonat Csor­nára, a mikor is a bizottság tanácskozásra ült össze, a melynek eredménye az volt, hogy a bizottság a vasutvonalat forgalomképesnek nyilvánította ós megengedte, hogy az augusztus hó 1-én a közforgalomnak átadassék. Ugyanek­kor a bizottság az újonnan megállapított menet­rendet is jegyzőkönyvbe vévén, a Máv. jelenvolt képviselüijegyzőkönyvbe vetették azon óhajukat, miszerint azon okból, mert a kora reggeli órákban Csornáról történő vonat-indítás a sze­mélyzetnek Csornáu való éjjélezését teszi szük­ségessé, emeltessék Csornán egy tnozdonyszin és ka°wuya. Ezen kérdés természetesen egyelőre nem volt eldönthető ós ezúttal azt mi is csak je­lezni akarjuk, de ama kiváló fontosságnál fogva, melyet ez ügynek tulajdouitunic, fenu­tartjuk magunknak, hogy erre legközelebb visszatérjünk. A bejárás alatt útközben a vonaton az előzékeny házigazda: lovag Liudheim Vilmos gazdag buffet-t állított fel a bizottság és yen­A PAPAI LAPOK TÁRCÁJA. Hogy' szép az ég, hogy' szép a lány. Hogyha felhő nincsen rajt 1 ugy szép az ég, Ha szerényen, egyszerűen tisztakók : Egyszerűen és szerényen szép a lány, Barna fürt közt, hogyha arca halovány. — Óh, de csendes éjszakákon szebb az ég, Hogyha rajta csillagoknak ezre ég. Ártatlanság — csillagfényes ék gyanánt — Kedvesebbé, szebbé teszi még a lányt. Jaj, de mégis ugy a legszebb az égbolt Elpirulva, ha a hajnal rácsókolt, S legszebb a lány a szerelem hajnalán Elpirulva, édes csókkal ajakán. miday Andor. )K Az ihászi-i csata — 1849. jun. 27. Irta: Kis Ernő. (2.) Szóval Pápa város vendégszeretettel fogadta, s becsületesen megvendégelte Kmetty hadait, a mik­nek utánna másnap reggel Kmetty a városházára ment, s egy alkalmas embert kért, a ki a Marcal­menti terület rajzát az ö számára papirra tudná vetni. Vilax polgármester Osváld Dánielt, a fiatal jegyzőt, a pápai lovas nemzetőrség parancsnokát hi­vatta, és Öt Kmetty rendelkezése alá bocsátotta. Kmetty elsősorban egy kávéházban megtraktálta Os­váld Dánielt, s azután a várba menvén vele, térké­peit eléje terítette, s- a területi viszonyokot magya­ráztatta vele. Hada azalatt Pápán pihent s még dél­ben a város vendégszeretetét élvezte. A vett értesü­lések folytán azután d. u. f) óra körül jun. 12-én hadtestével kiindult Kmetty Pápáról Marcaltó're, hova estére kelve megérkeztek. De itt nem sokáig időztek, l B-án hajnali szürkületkor Szil-Sárkányba érkeztek. Midőn egész csendben, ennek északról délre húzódó hosszú utcáján átvonulóban voltak, min­tegy a falu derekán tul egy keletnek nyíló utcából kikanyarodik és reájuk bámul néhány császári dsi­dás, kik meglepetésükből magukhoz térve, rögtön megfordulnak s nyargalnak vissza, hogy még honvé­deiuk golyói sem érik utol őket, hanem huszárjaink koritóleg eléjük vágnak a falu északi végénél s te­relik őket keletfelé, nehogy Csornára, hová Kmetty igyekezett, hirt vihessenek. Igy történt, hogy Noszlopy Bálint kalauzolása mellett az országútról letérvén, Csor­nán sikerült meglepniök a még félig alvó ellenséget. Nyugat-dél és délkeletről vétette körül. Kmetty a várost, mire az ellenség riadót doboltatott. K köz­ben Vilmos huszárjaink a városba nyomultak, azon­ban a császári dsidások kiszorítják onnan újoncain­kat. Ekkor azonban a tüzérség állást foglal, egy zászlóalj gyalogság pedig a huszárok segítségére ro­han, mire a dsidások visszavouulnak, azonban meg­erősödve, nagyobb számban ismét kirohannak, csak­hogy most a Nádorhuszárok fogadják támadásukat, s kegyetlenül szorítják őket vissza az utcába, gya­logságunk pedig oldalról bocsát reájuk két izben sor­tüzet, mire az ellen visszamenekül, s többé előtörni nem mer. Áz ellenfél gyalogsága pedig ez alatt az árokkal köritett s fákkal sűrűn beültetett temetőbe húzódott, honnan heves lövöldözést folytatott a mie­inkre. Ezt látván a Csiri compania Őrnagya Miko­vinyi Károly leszáll lováról és rohamra vezeti a zászlóaljat a temető ellen, a zászlóalj behatol, s he­ves szuronycsata után kiűzi onnan az ellent, de az őrnagy maga kivül a temető árkába bukott egy őt térdén találó lövés következtében. Azalatt pedig a huszárság szorítja ki az utcákról az ellent, a mely eszeveszetten menekül északi irányban. *) A csornai csata a régi katonai vitézség csa­tája volt, a mennyiben az ellenséges erők itt is köz­vetlen érintkeztek egymással, az elleufél biztos hely­ről lődöz, honvédeink nyílt mezőről rohannak rá­juk, kitéve egészen az ellen golyóinak. De legyen erről ennyi elég és bocsássa meg nekünk Sopron­megyének történetirója, hogy területére tévedtünk. Kmetty hadai után jutottunk ide, de vissza is té­rünk velük, kik a csornai diadalmas harc után Tétlire vonultak vissza, s jutalmul többen előlépte­tést nyertek vitézségükért igy Kmetty tábornokká, »I Kovács Imre kf>zliííí< 1 r 1 n-f". lelki'*/, levele 1,SS!>. jan. 13. 31.

Next

/
Thumbnails
Contents