Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896

1896-07-26

2, PÁPAI LAPOK. 1896. július 21, tett vidékeken, mig onnan importálhatunk sokféle cikket olcsóbbért, mint a hogyan most vesszük második vagy harmadik kézből. A csornai vasút által közelebbi ós szorosabb ösz­szeköttetésbe jövünk Sopro'nmegyóvol, valamint Alsó-Ausztria déli részével és a gyártelepek­kel bontott Bécs-üjhely vidékével. De nyer­tünk közelebbi utat Bécs felé is. Kereskedő­ink ezután használják ki ezen előnyöket! Ismét csak azt mondhatjuk, hogy keres­kedőink ós hatóságunk tanuljon Kis-Oelltől. A mint ezek látták, hogy Pápa 26 évi léha­ság után mégis lett egy kis vasúti gócpont, azonnal hozzáfogtak ahhoz, hogy a jövőt Pápa ellenére, maguk számára biztosítsák, de vol­tak oly merészek is, hogy azon előnyt, mit Pápa. a csornai vasút állal nyert, lehetőleg csorbítsák, kisebbítsék a saját maguk hasz­nára. .Ks mondhatjuk, hogy a kis-cellíek — mint mindig — igen ügyesen jártak el és kí­méletlenül. A mappát nézegetve, kieszelték hát, hova építhetnének még Kis-Cellből kiiu­dulva vasutat, a mit saját maguk számára biztosíthatunk, hogy a jövőben Pápa ezt ne vihesse el tu lük. Csakugyan, kifundálták a kis-cell-beled-répcevidók - boldogasszony - párn­doríi vasutat, elágazással Sopronba. Ez paral­lel vasútja ugyan a szombathely-pozsonyi va­sútnak, de ez a kis-cellieket nem aggasztja, mert jogosan kellett sietniük, nehogy Pápa nyerje el később ezen vasutat. Mert ha a' pápa-csornai vasnt már forgalomban lesz, az illető vidékek lakóinak önként tolja fel ma­gát azon gondolat, bogy Szauyból kiindulva Szili-Mihályi - Rszterház -Boldogasszony-Nezsi­der-Páim dóriig vezető vasutat kellene építeni. Ezen vonal sokkal rövidebb és olcsóbb lenne, mintha (Jeliből indulna ki, de mivel első eset­ben Pápa városé volna a haszon, a kis-cel­liek sietnek, hogy mielőbb biztosítsák maguk számára az előnyt. (Vége k<iv.) Pápai. Műszaki vélemény, l'l'M'l'VI'tt tillliUMI VÚl'uS tl/Ve/l'téki 1<TVI'.|'I"1. Pápa vám-- lakossága ivó <''s házi vizét részint iv ..Tapolca" nevű folyóból, részint kutakból nyeri, azonban ugy a folyó vize a város fülelt és magában egyszerűbb ember. Egy loval fari, egy öl tüzel ru­hája van, s még Pápán is őrnagyi bekecsében dí­szeleg. Barátai kérdésére, hogy kinek a számára lakarii, azt teleli : tudjátok, majd eljutunk Pakshoz, pedig én szegény vagyok, s nagy rangot képviselek, most kell gazdálkodnom, hogy olt annál fényesebben léphessek lel. Buraijai tudták, hogy Kmeltyt. édes emlékek fűzik Pakshoz, ismerték Kmettynek me­legen érző szivét. Ez a szív néha, a pihenés órái­ban, meg is nyilatkozóit elöltük, a mikor előhivatta a Vilmos huszároktól Komáromi főhadnagyai, ki az­előtt színész voll, s gyönyörű hangjában gyönyör­ködve dalollatta vele kedves dalát: „Nézz rózsám a szemembe, mit olvasol belőle V" De lovább, tovább haladjunk, meri sok bemu­tatni valónk van. íme Knielly mellett balról lova­gol szárnysegéde Alberti, ki mint a fényt az árnyék, követi mindenütt hiven a vezért, mondják igen. zár­kózol l természetű ember, (alán ezért is beesüli öl annyira Kmetív. A táborkar után jömmek a gyalogzászlóaljak : A 10-ik zászlóalj Thurzó Miklós őrnagy parancs­noksága alatt, ki Kmettynek legmeghittebb barátja. Biharniegyei birtokos. A mikor egy-egy jó napot akartak esinálni, — pedig annak egyik sem volt el­roiitója — ő bivta meg Kmeltyt ebédre, ilyenkor a/,utáu előkerültek a boros üvegek a podgyászok kozul, Ennél a zászlóaljnál látjuk Tormay főhadna­gyot is, ki dimán túlra való. Utánunk alföldi fiuk következnek, a 3;)-ik zászló­alj Poldváry Albert ezredes alatt, kit a hadtest a városban, különösen esős időszakban beleómlő tisz­tátalanságuk miatt, mint az évszázadok óta beépített területen levő kutak vize, a fertőzött talajon szivá­rogva át, az egészségre káros anyagokkal annyira telítve van, hogy élvezetre épen nem alkalmas. Ezen, a közegészségügyre oly fontos tényezőnek a jó ivóvíznek kérdését véglegesen rendezendő, lé­pett érintkezésbe Pápa városa a Walser Ferenc féle részvénytársasággal, bogy a város vízzel való ellá­tásának mikéntjére véleményt mondjon és a város vízvezetéki tervét és költségvetését készítse el. A beérkezett vízvezetéki tervet és költségve­tést a következőkben bíráljuk el. I Vízmennyiség és vízminőség. A „Tapoleza" nevű és Tapolczafó község alatt eredő patak forrásai másodpercenkint mintegy 700 liter vizet szolgáltatnak ugy, hogy a Pápa város ál­tal maximálisan: igényeli 24—30 mplitert minden időben bőven fedezik, Ezen 24—80 mpliternyi víz mellett Pápa város lakossága 20000-ig szaporodhatik és még mindig 10í) liternyi vizet kap fejenként és 24 óránként, mely a legmesszebb menő igényeket is ki elégítheti. A nem bitel.es másolatban csatolt chémiai ana­lysis a vizet kifogástalan minőségűnek és igy élve­zeti (félokra használhatónak mondja. Ha tehát az ere­deti vegyclmozési kimutatás a másolattal megegyezik, akkor a viz felhasználása ellen kifogás nem tehető, mert az az egészségre káros anyagokat nem tartal­maz, keménysége még nem nagy, hőfoka pedig állí­tólag 12 U", a mi megfelelőnek mondható. Szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy — te­kintve azon körülményt, miszerint a Tapoleza patak egész hosszában meg van rakva kisebb nagyobb mal­mokkal, melyek a vizkivitelben károsodásukat látva kártérítési igényeket támasztanak a várossal szem­ben — a forrásfoglahisjiúl egy árapasztó bukógátnak építése elkerülhetetlenül szükséges, melyen ál a vá­rosnak biztosított 24—30 mpliteren. felüli vízmennyi­ség a patakba visszavezeltessék. Ez által biztosítta­tik a város számára a fenti maximális vízmennyiség és viszont a malomtulajdunosok sem károsodnak az által, hogy szüksége)) felül viz is elvétetik tőlük. II. Forrásfoglalás. A í'orráslbghdás módja ellen műszaki szempont­ból kifogás nem lehető, de megjegyezzük, hogy a forrá­sokat olyan helyen kell foglalni, hogy a Tapolczal'ő község által beszennyezett vizek a foglaláshoz semmi legbátrabb katonájának tartanak. Tisztelet e zászló­aljnak, ezek a brauyiezkói hősök, kik Branyiczkó bevétele után kél hónapig dupla lénungot húztak. Emitt meg a 124-ik zászlóaljat a „Csiri cora­paniát" vezeti Mikovinyi Károly őrnagy. Nevüket ugy kapták, hogy a csupa újoncokból álló zászlóalj megfutamodott Branyiezkóuál; nyitrai, liptói árvái íiuk képezik a zászlóaljat. 1S4Í). tavaszán azonban becsületet szereztek a Csiri compania névnek, s ma­guk kívánlak, hogy csak igy nevezzék őket. Szegény Mikovinyi Károlyt most látjuk utoljára elvonulni zászlóalja élén, harmadnap múlva, a csornai csatá­ban rohamra vezeti a Csiri companiát, azok ki is szuronyozzák az ellent helyéből, de egy golyótól tér­de)) találva harcképtelenné lesz parancsnokuk Miko­vinyi Károly. Brogyányi kapitány, Bajcsy főhad­nagy még o zászlóalj ismertebb alakjai. A 4;)-ik zászlóalj is elvonul előttünk, vasme­gyei fiukból, a 22-ik győrincgyciekből alakítva, eme­zek Pongráez László alezredes alatt, ki az 18(17. után. felállított houvédséguél altábornagya emelkedik, az­ufán nyugalomba vonul, s 1SÍ10. jau. 17-én hajtotta végleg nyugalomra fejét. *) Itt vaunak unoka öccsei is a két Pongráez fut, az egyik hadnagy, a másik főhadnagy a zászlóaljban. Ismét egy jó hirü zászlóalj tűnik szemünkbe, az úgynevezett 2-ik branyiczkói vagyis 123-ilc zászló­alj, Beszterezc vidéki Ujakból, kiknek ő-ik százada élén látjuk Pap Gábort, a volt pápai deákot, és e századosból utóbb még a dunántúli reformátusok püspöke lön. i J'nimmcz Jsintn ny, liliomuk leveli. JXIHI. felír. I. körülmények között ne juthassanak. Ez az által ér­hető el, ha a források azon hely felett foglaltatnak, honnét a község lakossága vizét hordja és a hol mosás és fürdéssel a forrásokat beszenyezi. III. Szolgálati medence. Tervező a szolgálati medence űrtartalmát .1000 köbméterben állapította meg, mely a 24 óránként maximálisan igényelt 2100 köbméter vízhez tul nagy, tekintve, hogy a viz beömlése a víztartóba foly­tonos. Jelen esetben tökéletesen elegendő, ha a víz­tartó 700 köbméter űrtartalommal építtetik ki — mit különben tervező is elégségesnek tart — s ez által lényeges költség megtakarítás érhető el. Hogy mennyire elégséges a 700 köbméter tartalék víz,, az kitűnik e következőkből: Tapasztalat szerint reggel 6 órától d. u. 2 óráig vagyis 8 órán át legnagyobb a vízfogyasztás és pedig kétszerese a szimpla órai fogyasztás))ak. Napi 105 liter vizet véve fel lako­son kint, a szimpla órai fogyasztás ennek 24-ed része, vagyis 4.375 liter, a kétszeres órai fogyasz­tás tehát 8.75 liter. Ezen vízmennyiséget használja fel maximálisan a legnagyobb (20000 főnyi) lakosság 8 órán át, vagyis igényel 1.400 köbméter vizet. Ezen vízből, az éjjen át megteliett víztartó 700 köb­métert ad és a fogyasztás alatt vagyis 8 órán. át másodpercenkint befolyó 24.3 liter víz kereken, szin­tén 700 köbmétert tesz ki, vagyis összesen 1400 köbmétert. A víztartó átalakítása 700 köbméter űr­tartalmú vá ugy történhetik, hogy annak 36.5 méteres méretéből annyit elvágnak, hogy az 1000-ről 700-ra való kisebbitérinek megfeleljen. Ez. annyival inkább előnyös lesz, mert ezen mérete a víztartónak úgysem állapíttatott meg azon szabály szerint, mely a felvett űrtartalom mellett a legkisebb költséget biztosítja, A medence belső felszerelése (csövek és toló­zárak) oly módon terveztetett azonban, hogy annak átalakítása elkerülhetetlen. Tervező ugyanis a me­dencéből kivezető cső végeit mélyedésekben helyezi cl melyek a víztartó legmélyebb pontját képezik ugy, hogy a medencében összegyűlő tisztátalan lerakodások mind a városi csővezetékbe jutnak. Cgyancsak ezen ki­vezető esővel használja fel tervező' a medence kitisz­títása alkalmával a legpiszkosabb viz lecsapolására, mely meg nem engedhető. Célszerűtlenül van megoldva a medence túlfolyásának kérdése is, a mennyiben a reservoirba folyó felesleges viz — pedig cz csaknem mindig lesz — egy nyitott csövön át egyenesen, a tolózárkamra fenekére a csövek és tolózárakra' ömlik A gyalogság után a tüzérséget mutathatjuk be. kiknek élén König Endre százados állott. Ide tartozót! a IX. sz. gyalog üteg 8 ágyúval, Traub Kálmán főhadnagy alatt, s a VI sz. lovasüteg, szin­tén 8 ágyúval, a nevezett König százados alatt. Amabban szolgál a két Kovács testvér, Antal mint tűzmester és Imre mint köztüzér, előbb pápai deákok, ma az utóbbi padragi ev. ref. lelkész, amaz jól is­mert hivatalnok Veszprémben. De itt van közöttük Hatala Péter is, mint irányzó vagyis tizedes a gya­logütegnél, s üaal Ernő mint tűzmester ugyanott, ma amaz egyetemi tanár, utóbbi pedig jól ismert budapesti ügyvéd. A lovasütcgnél szolgál a liatal Trskó János hadnagy, kinek szíves sorai nem egy érdekes adattal járultak az ihászt csatáról írandó ezen tanulmányunk adataihoz. Főképen az ő leveleinek köszönjük, hogy Kmetty hadtestét részletesen bemu­tathatjuk. Különben Kmettynek legmeghittebb em­berei közül való, s midőn ide vonatkozó leveleit küldi, mérnök A.-Zathuresán, Trencsóu megyében, mérnöki tudománya a harctéren is jeles szolgálatokat telt. Mint igen megbízható emberét, Kmetty előőrsül őt szokta rendcsen kirendelni, most is Kmetty huszár­ságával már útközben Pápán időzött ágyúival, s ha másnak mindenkinek elfogyott is az ennivalója, Trskó egyik szerkocsiján rendesen el volt rejtve valami eleség a miből Fülöp köztüzér neje hatalmas ebé­deket tudott teremteni. Ugyancsak a lovasütegnél volt hadnagy Subajda János, elébb kegyesrendi tanár, ki alól. már két lovat lőttek ki, s ő maga sértetlen maradt. Csontos József tűzmester, Csernyánszky tűz­mester, Juhász első, Dobliczky második, Szabó Ambrus

Next

/
Thumbnails
Contents