Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896
1896-07-05
30Í.III. évfolyam. Sí 7. szám. Pápa, 1396. július 5. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 969., hova a lapnak szánt közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Goldherg Gyula papirkereskedése Főtér. Laptulajdonos : clr. Fenyvessy Ferenc. Felelős szerkesztő: Körriaexicly Béla. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők, hol ís a. hirdetések a legjutányosabban felvétetnek. A lap ára: Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 60 kr. — Egyes szám ára 15 kr. Az aratás. A természet prózája, az aratás jelen volna, ha a késő tavasz és a hideg nyár nyolc-tiz nappal vissza nem veti. Ha az időjárás nem rendszeres, különösen, ha nem a jósága, hanem a mostohasága rendkiviili, nagyon természetes, hogy az eredmény sem lehet jó, rendes, kielégítő. Némely terményekre talán nagyon is silány, másokra uagyon is kedvező. Igy az idén az ősziek nem általában jók. Néhol a rozsokat, ha koraiak voltak, mivel a kövérség miatt a hó alatt kipállottak, a késeieket pedig azért, mert a rossz tavaszt gyengeségük miatt kiállani nem tudták: ki kellett szántaui. Ellenben vannak kitűnő rozsok is, melyekre az időjárás, a vetési idő eltalálása miatt, éppen igy kedvezett. A búzák több helyen rozsdások, üszögösök, ritkák és gazosok, de ezek között is vannak jók, melyek, munkája éppen bevált az idő járásának. — A tavasziak t. i. az árpa, a zab cz ideig igen jók és szépek, ha még a sok hideg eső vagy köd mpg nem rontja őket. A krumplik, répák általában kitűnőek, de a kukorica, főleg a hidegebb természetű földekben, még késik a fejlődésben, azonban ezeket még a bekövetkezhető' kedvező időjárás kinevelheti. Az agg széna nagy része napok óta renden ázik, mely körülmény nem csak a minőségre, de a mennyiségre is kedvezőtlen. Az aratók tehát dalra kelhetnek időnként s hangozhatnak a nyári esték víg dalaiktól, de ezen vigságból a gazdának vajmi kevés jut. A természet uralkodó erőinek, ezek rombolásainak vagy jótékonyságainak, a társadalom egyik osztálya sincs annyira kitéve, mint a mezőgazda. Az ő munkájának, fáradozásainak gyümölcse a legbizonytalanabb, s leginkább függ az időjárás esélyeitől, a természetnek általuk gyakran nem látható és sokszor ki nem magyarázható törvényeitől. Ezek vezetik őt aztán egy felsőbb hatalomnak, az isién fogalmának létezésére, aztán imádására ós tiszteletére. Inueu vau aztán a földmives és a mez "gazdasággal foglalkozó nép osztálynak igazi belső vallásossága, moly, lehet mondául, minden más osztályé fölött áll. A mezőgazda azt mondja: »Annyi borom lesz, a mennyit az isten ád«. — A tnííbor gyártója azt mondja: * Annyi borom lesz, a mennyit csinálni akarok.« Mily buzgósággal énekli tavasz közeledtével a földmives: > Te (t. i. az isten) tartod a zsenge tavasz kezeit, mig kiteregeti színes szőnyegeit, arany színű ruhát adsz az ért gabona főre, fürtökből koronát fűzöl a szőlő tőre, a megfagyott földet hópelyhekbe pólálod, lakosait éltető örömökkel kínálod.* Az állami életnek is alapja, különösen Magyarországon, a fii 1 d m i v e s o s z t á 1 y. Ha ez vagyonos, vagyonosodhatnak a társadalom többi osztályai is. Ezek után él a kézműves, az iparos, gyáros, katon:>ág és minden, Es még is többen, különösen a városi nép, ezt tartják a társadalom legalsó osztályának. De nem a legalsó fundamentum-kő tartja-e még a torony tetején díszelgő keresztet is í essék ki a fundamentum-kő, vagy porladjon el, lebukik a kereszt is magas állásáról. A római nép (Jinciunatust az eke mellől hivta el a nagy ós hatalmas birodalom élére. Megírta Petőfi is : „ Ha bár fölül a gálya, s alul a víznek árja, azért a víz az ur /" O Válasz „A. pápa-csornai vasiitról" cimü cikkre. Igazságérzetem késztet arra, hogy a fenti cini alatt e lapok mult számában panaszolt sérelmekre néhány helyreigazító megjegyzést tegyek. Meglepetéssel olvastam a fenti cikket, mert az abban felsorolt sérelmek hála Istennek fenn nem forognak. E sérelmek legnagyobb része a MÁV. által tervezett menetrendre, továbbá a vasút építkezésénél ós a kisajátítási eljárásnál állítólag tapasztalt rendellenességekre vonatkozik, bár a közleményben a vasúti igazgatóság is kikapja részét, a mennyiben a cikk azt azzal vádolja, hogy a vasútépítés megkezdése óta ülést nem tartott és nem foglalkozott egy helyes menetrend javaslat tételével. A mi a MÁV", által javasolt menettervet illeti, tökéletesen egyetértek a cikkel abbau, hogy az helytelen, Pápa város érdekei ellen, javasoltatik; de rosszal vau tájékozva cikk irója abbau, hogy a MÁV. igazgatósága által javasolt menetrend szerint a vonat csak egyszer érkeznék Pápára. A MÁV. javaslata az, hogy a vonat kétszer érkezzék Pápára, még pedig a délelőttiórákban csatlakozással abécs-bndapesti gyorsvonathoz és a délutáni, illetve esti órákban csatlakozással a gráci gyorsvonathoz, illetve a szombathelyi személyvonathoz. Tehát nem az a sérelem, hogy csak egyszer érkezik a vonat Pápára, ha nem az a sérelem, hogy a délelőtti órákban érkezik, nem pedig a kora reggeli órákban, a midőn az úgynevezett rábaközi vidék egy része különösen heti piacok alkalmával áruit eladliatás reményében behozhatja, törvénykezési, közigazgatási és üzleti dolgait kön ti yen elvégezheti, és ez által kétségtelen hasznot szerez Pápa város közönségének. Ebben igenis sérelem vau s ezen sérelmet orvosolni is kell, de nem azon szerekkel, melyeket cikkíró hoz javaslatba, hanem orvosolui kell azon módokkal, a melyeket a vasút igazgatóA PÁPAI LAPOK TÁRCÁJA. Kétkedőnek. Óh ne mondd, hogy ez az élet „Siralomnak bús világa." . , , Napsugártól, nézd, hogy éled Zöld mezőnek széjj virága. S ifjú szived : benne terem Edes remény, hő szerelem. Vau barátság, emlékezet. Van szeretet . . . van érző sziv. Meg is őrzi emlékedet, Kit szerettél: —• egynehány hiv. Csak keresd a boldogságot Tenszivedben : ott találod. Szüos József. A gyorsírásról és gyorsírókról. — A »Papai Lapokc eredeti tárcája. — Irta: Hoffner Jenő. (Vége.) Az országgyűlési gyorsirodában két főnők, 4 revizor, 12 gyorsíró és 20—25 közönséges írnok működik. Egy-egy gyorsiró csak 5 percig ir a házban, s az ö percenként ütő óra jelzésére lesz felváltva, Á gyorsíróval együtt ir mindig az egyik revizor. A mint egy gyorsíró 5 percnyi turnusát bevégezte, rög| tön az irodába megy, hol egy Írnoknak lediktálja stenogrammját, melyet az Jitograf tintával ir le, hogy igy az összes lapok .számára rögtön sokszorosítható legyen. Egy-egy gyorsiró i) percnyi stenogrammját | körülbelül 40—4f) perc alatt szokta áttenni. Ha gyor! sabb szónok beszél, akkor 2—;$ gyorsiró is ír egyszerre, s ha egyik egy-egy szót a gyors beszédből nem is tudott leírni, több Stenogramm összevetésével állítják össze a beszédei. Csakis ily tervszerűen berendezett gyors munka mellett lehetséges az, hogy a 10 órakor kezdődő gyűlésen mondott beszédek első ivei 11 órakor már a szedő kezei között vaunak s a 2 órakor végződő gyűlés szószerinti naplója a Y.,4 órakor megjelenő esti lapokban már közölhető. Nem kell azouban hinni, hogy a képviselők beszédei ugyanabban az alakban, a mint elmondják, teljesen szószerint kiadhatók. Távolról sem. Vannak ugyan képviselők, a kik oly szabatosan beszélnek, hogy beszédjüket, ngy a mint elmondták, ki is lehetne nyomatni, mint például Apponyi és Weiter! e beszédei, melyek ugy tartalomra, mintalakra nézve remekeknek mondhatók, csakhogy nincs ám mindenszónok ilyen képességgel megáldva. A tisztelt képviselő urak közül nemcsak nálunk, de másutt is legtöbben nem beszélnek „sajtó alá." A gyorsiró tehát ugy tesz a beszéddel, mint az édes anya az ágyból kikelt borzashaju gyermekkel. Megmosdatja, megfésüli, és igy ereszti az utcára. A gyorsiró kitöröl a beszédből minden felesleges szószaporítás! A sok „tetszik tudni," „kérem szépen" szokásos szólásmódokat minden kegyelem nélkül kiküszöböli, szóval a mennyire hamarjában lehetséges, rendbehozza a beszédet. Némely országgyűlési gyorsírónk, mint például Vikár .Béla, oly rendkívüli ügyességgel bir, hogy a képviselő beszédét még irásközbeu megfésüli és mire a képviselő befejezte beszédét, asztaláról még a leggyarlóbb beszéd is tökéletesen megfésülve, kifogástalan nyelven kerül elénk. E beszédfésülés szükségességéről csak annak lehet fogalma, kinek volt alkalma szószerint legyorsirt beszédet, különösen rögtönzést, a még meg nem fésült szövegből vagy a stenogramból elolvasni. A legjobb szónokok beszédénél is azt tapasztaljuk, hogy a szónoki előadásban tetszetős hangzású mondatoknak se alanya, se állitmáuya, sőt sokszor se füle se farka; a hallgatót első hallásra magával ragadó frázisok egy kis analízis után a legnagyobb sületlenségeknek mutatkoznak. n Ekard, toraim, életem legszebb napja. 1 ' „Az állam szekere hajótörést fog szenvedni egy vulkánon." „A. hosszas gyaloglásban kifáradt lábaim összetelt kezekkel könyörögtek, hogy tartsunk pihenői." Az ilyen és ehhez hasonló sületlen nagy mondások a legkiválóbb szónokok beszédeiben is fordulnak elő, de természetes, hogy az ügyes gyorsiró gondoskodik azután róla, hogy az ilyenek napvilágot, illetve nyomdafestéket ne lássanak. Ha a jeles szónokok beszédeivel is ily sok ha26
