Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896

1896-06-07

zatát, hogy a forrásokból csak az átlagos napi szükséglet vezettessék a városba, a napi szükséglet azonban, jelesen nyáron, a napnak inkább a reggeli 5. órájától esti 8 órájáig terjedi szakának óráira, mint az esti órákra szorítkozik. Óránként tehát tobb viz használtatik el, minta mennyit a források szolgáltatnak. Lehetséges volna ugyan a íorrásfoglalás és csővezeték szállító-képességét az óránkénti maximális szükségletig fokozni, minthogy a Tapolca források erre is elég vízzel bírnak. Ez esetben azonban a nap azon szakaiban, melyben a vízfogyasztás csekélyebb, a gyujtőviz nagy része a forrás foglalás átfolyójan használatlanul jutna a Tapolca patakba. Tekintetbe veendő még, hogy a tűzvész esetén oltási célokra időnként ugyancsak nagyobb vízmennyiség szükséges, a melyet a vezeték csak az esetben szolgáltathatna, ha a gyújtott vízmennyiség ennek megfelelő volna. Ez esetben az egész vezetéknél — a forrásoktól kezdöleg — a megkívánt legnagyobb vízmennyiség levezethetése céljából a nyomás veszteség lehető korlátozásával, nagyobb belvilágu csővezeték alkalmazása válna szükségessé, mely körülmény a vízművet lényegesen drágítaná. Ezen hátrányok egy viztartánynak a vá" ros kozelébeu levő alkalmazása által elkerültélnének ; a viztartány hol történendő elhelyezése azonban befolyásoltatik a megkívánt magasabb fekvés által, a melylyel a tartánynak bírnia kell, hogy az általa szolgáltatott viz a városba lehető magas nyomással juthasson. Pápa kornyéke nem igen rendelkezik a tartány elhelyezésére alkalmas magaslattal, ellenben a terep a források irányában egészen 1 kilométerrel azok előtt fokozatosan emelkedik, olyannyira, hogy ezen távolságban egy magaslati fekvés kínálkozik, a mely csak annyival fekszik mélyebben a forrás foglalásánál, hogy e

unek lejtős esésével a viz oda vezethető. Ezen pont a legalkalmasabb a reservoir elhelyezésére, mely az országúttól oldalt egy szerzendő teleken volna építendő. Víztoronynak építése a városban azért nem ajánlatos, mert egy ilyen jelentékeny építési költségeket okozna és a mellett viztartányáiiak űrtartalma csak csekély lehetne, mert 200 köbméteres vizlartányhoz a toronynak 20 m. magasságnál már lent 9.0m. átmérettél kellene birnia és építése legalább is annyi költséggel járna, mint a jelen esetben tervelt .1000 köbméter űrtartalmú föld alatti tartány (szolgálati medence). A tervbe vett föld alatti tartány (szolgálati medence) két részre osztottan van felvéve és olyképpen lesz csővezetékkel ellátva, hogy minden tartáuyrész (fülke) külön-külön, úgyszintén együttesen működhetően van a vezeték viz felvételére és annak a városi cső hálózatba való továbbítására construálva. A tartány nagysága, illetve űrtartalma olyképen van tervelve, hogy minden tartányrész •2.0 méter vízállásnál 500 köbméter vizet, tehát az egész tartány megtöltve 1000 köbméter vizet tartalmaz, a mely körülmény mellett az öszszes óránkénti ingadozások a legmagasabb és tudományomat s a barátnémmal odafordulva, azt föléltem a torok legénynek „tertztüme" franciv" azaz iordítsa franciára. Makogott is az néhány ud/arias szót, mit teliettem, megalkudtam egy ennivaló szép hímzett asztalterítőre. Az Olga barátném csak magyarul suttogott hozzám: a mit franciából tudott, azt szegény elfelejtette. Láttam rajta, hogy ö is szivesen vásárolna valamit, ' megkérdeztem az én törökömet: „lakirdi ncmecs" beszól-e németül? tagadólag rázta fejét, hát magam alkudtam ki az Olga férjének való, igazán jutányos, arany hímzésűkalitkát — azaz papucsot, de. hiszen az mindegy. Féltettük a pénzünket, azért nem vásároltunk akkor egyebet. Inkább minden alkalommal, a mikor eljövünk, veszünk valamit; már látom, hogy muszáj, mert Russo meg Szádulla Lévó és Szuhaini hazára csodaszép kávéőrlő masinát és ezer olyas dolgot tettek a kirakatukba, a miről fogalma sincs annak, a ki Stainbulban, hogy a budapesti Konstantinápolyban, meg nem fordult. Nagyon csinosak az elárusító lányok is (kivált a JRussoé-i) hanem ahoz semmi közöm. De nehogy azt higyje valaki, hogy ez az egész Konstantinápoly Budapesten valami üzlet. Ó nem az 1 Osak egy darab hűvös kelet, az eredetileg kopár Duna-jobbpartra varázsolt látványosság, a mi ' pedig 2100 köbméter yiz szükségletet véve alapul kiegyenlítetnek. Költség kímélés szempontjából - lehetséges volna a tartányt az üzemnek különös hátránya nélkül 700 köbméter tartalomra redukálni. A legmagasabb vízállás a tartányban azért vétetett csak 2.0 méterrel fel, hog a város rendelkezésére álló víznyomás lehetőleg kevéssé csökkentessék. Ezen clisposiciót a forrásoknak aíacsony magaslati fekvése okvetlenül kívánatossá teszi. A tartányrészek szabályozására szolgáló elzáró tolattyuk mindaunyiau egy a tartány elé épített tolattyukamrában vannak elhelyezve, és ajtón keresztül hozzáférhetők. A tartányrészekbe a tolattyukamrából egy vaskorláttal bekerített padlózat utján is juthatni. A lejárat a tolattyukamra és tartány fenekére a falba erősített vaslétrákon történik. A tolattyukamra a boltozat tetőzetbe elhelyezett 2 felső nyílás és a bejáró ajtó felső nyílásán át nyer világítást. A légáramlásról 3 a középfalra elhelyezett szellőztető cső gondoskodik. A tartány portland-cement betonból épül, kivéve a tolattyukamra felszíni falazatát. Az él, hol két külső boltozatlap összeér, le van gömbölyítve és a főközépfahól a boltozat két homloklapja irányában oly kifelé vezető csatornaereszszel bír, mely a beszivárgó csapadék levezetésére szolgál. A levegő hőmérséklete általi befolyás ellen az egész tartány földdel be van borítva, mely az egyes folyosóboltozatok teteje felett 1.6 m. magas. A tHrtáuyrészek egyes folyosóinak összekötő nyilasai, úgyszintén az abba és abból szolgáló vizbe- ós kifolyók, ugy vannak tervelve, hogy a viz ugy a megtöltésnél, mint a viz elvezetésnél sz egyik tartáuyfiilke mind a 4 folyosóján keresztül folyjon, tehát folyton keringjen és A regi vízmennyiség mindenkor A beömlő uj viz által kinyomassék. Túltöltés ellen véd egy lúlfolyócső, az egyes részek víztelenítés, pedig lehetővé teszi a megfelelő tolattyuk becsukását, illetve kinyitását. T. Vároil csőrczetek. A városi csőhálózat a melyhez a tarlánytól a városig vezető főcső is értendő, teljesen öntöttvas csövekből leend, miuthogy ezen vezeték nyomócsővezetéknek tekintendő. Az egész városi csőhálózat a nyilvános utakon lesz fektetve, és a malomnál A patak alatti vezeték kivételével nagyobb nehézségek e munkálatok körül nem várhatók. A viztartány legmagasabb vízállása 23.0 méterrel fekszik magasabban, mint Pápa város legmagasabban fekvő utcája, t. i ,A Kis-utcának á Jókai utcávali keresztezése, a közép vízállás tehát 22 m. a legmélyebb pedig 21 méterrel van e pont felett. A főcsővezeték 4700 m. hosszban 275 m/m belvilágu, mely mellett a viz 1700 köbméter átlagos napi fogyasztásnál, azaz 20 liternél, másodpercenként a Kis-utcáuál még 18.0 m. nyomású. Sőt még 2100 köbméter maximalis szükkülföldön. is ismert nevű Oerster Kálmánunk terve alapján Debrniu és Rabitz által feltalált anyagból épitve, a kivitel nehézségeit azonban Konstantinápolyunk felépítésénél Hauszmann Sándor győzte le a hepe-hupás területen, a ki az időjárás viszontagságai ellen hihetetlenül szilárd épitő anyaggal olyan nagy gonddal bánt el, akár az országház évezredre szóló termésköveivel. Az illúzió — és higyje el az „erős nem" is, hogy e2 az élet legkülönb édessége! az illúzió teljes, Oerster a terveket egészen az ozmanlik főváros nevezetes épületeiről másolta lé. Az égbenyúló karcsú fehér minaretek, az eleven, dc nem rikító, piros és kék csikó, fantasztikus kupolájti kiöskök milyen eredetiek, ekzotikus szépek! Kár, hogy a Szófia mecset és a színház még csak „mahzem bina" (szomorú épület) még csupasz néhány fal — hja, március vége óta, csoda, hogy a város többi részeit, egész utcákat, a janicsár-tér, csarnokait sat. fel tudták építeni és díszíteni. És pezsgő élet véges végig. Nagyszerű dzsarigó (rabszolganő') sereg, izmoskaru kaid zu (hajós) csapat az utcán és csarnokokban „kavaszok" (szedő ur nem kuvaszok,) török rendőrök, festői egyenruhában, kedves fehér szamarak, életunt komolysággal I ségletuél 14.0 m. nyomómagasság áll a város legmagasabb pontján rendelkezésre, így tehát a házak legfelsőbb emeleteit is elláthatja. A vásártéren utóbbi esetben a víznek pláne 20.0 m. nyomómagassága volna. A Kis-ulcától a főcsővezeték a Deák Ferenc utcába 250 m/m belvilágossággal folytatódik, a honnan 200 m/m belvilágossággal húzódik a Mátyás utcáig, hogy inneu 150 m/m bőséggel vegye folytatását a győri utcába. Ezen fővezetékhez csatlakoznak a többi utak vezetékei keringésszerüen (circulatio), a mely azután a város külső utcáiban elágazik. A fővezetéktől a mellékvezetékek végpontjáig a csőbőségek fokozatosan kisebbednek 150-től 125, 100, 80 m/m belvilágosságra, mely legutóbbi átmérő azonos a tűzcsapokéval, (hydrans). Az átmenet egyik csőbőségtől a másikba az ily egybekapcsolt csővezetéknél úgynevezett kisebbítő csövek által eszközöltetik, hogy a szükségten súrlódási ellenállás elkerültessék. A vezeték egyes venalai tolattyuk által elzárhatók és szükség esetén ily ként üzemen kivül helyezhetők. A tolattyuk elhelyezése olyképen vau tervelve, hogy egy vonal elzárása a másik szomszédos csővonalra nincs hátránynyal. Tűzoltási célokra, valamiut utcalocsolásra, vagy az utcavájadékok és csatoniák öblítésére egymástól 80—100 méterre tűzcsapok (hydrausok) vannak a vezetékekbe elhelyezve és pedig jelesen a szűkebb utcákban közvetlen a fővezeték felett, mig a szélesebb utcákban és tereken a fővezetéktől oldalt nyernek elhelyezést külön e célra bekapcsolt vezetékek felett. Ott, a hol a csőhálózat elágazásai vannak, tehát egy holt pontban végződnek, közvetlen ezen végpontokba tűzcsapok vannak beépítve, melyek egyúttal a mellékvezetékek időszeriut kiöblítésére szolgálnak. A tűzcsapok önműködő, viztelenitő szerkezettel birnak, melyen a kifolyó csőben a használat után visszamaradt viz; a tűzcsap szelepének bezáródásánál azonnal kifolyik és az alatta levő kavics rétegen elszivárog. Az önműködő szelep-szerkezet helyett medianicc zárulót is lehetne alkalmazni, a mely szerkezet a 9. számú rajzon van ábrázolva. A mechanikus szerkezet azonban egy igen megbízható kezelő személyzetet igényel, a menynyiben azok kinyitása és elzárása kézzel történik ós melynek elmulasztása esetén a tűzcsap szétfagyhat. A rajzok feltüntetik ugy a földszin alatt, mint az a felett levő tűzcsapokat. A földszin alatti tűzcsapok mindenütt ott alkalmazandók, a hol a földszin feletti tűzcsapok nem helyezhetők el, azaz az utcáknak a szekérjárasban fekvő részén, mig a földszin feletti tűzcsapok csak a s/ekérjáráson kivül esőleg alkalmazhatók. A földszin feletti tűzcsapoknak a földszin alatti tűzcsapokkal szemben az az előnyük, hogy a tömlők közvetlen, állvány csövek alkalmazása nelküj. csavarhatok reájuk. Összesen az egész városban 120 utcai tűzcsap elhelyezése van tervbe véve; az ajánlott két eltérő szerkezet közötti árkülönbözet a költségvetés végén feltüntetett árakból látható. lépdelő tevék, a tolongó tömegben arab „faldzsi" (jós) karagőz komódiások, éneklő müezzim — kifogy a lélckzetem még irásközben. is, ha még folytatom, hogy mi mindent kell az embernek meglátnia ! Hát a Szigetvár alatt meghalt Szulejman ezüst mennyezetes ágya? Hát a panorámák, Edison-félo csuda kiucmatoszkop, táncterem, szoborkiállítás, -olasz utcai tarántellatáneosok, meg Dankó Pista hegedűje és énekkara? mágnesebb a mágnesnél! Fáradtan, mert hát asszony vagyok és rosteltem hűsítővel, édességgel kínáló kávéházakba beülni, a hajóállomáshoz indultunk. Tündéri fényben úszott a kikötő-töltésig vezető hosszú kigyózó híd (a galatal híd mása,) a Duna mint valami színekkel játszó csillagtábort, úgy tükrözte a lámpák szivárványszínű fényét. Egyszer csak megeredt a láng és szikraeső: a tűzijáték mestere, James Paiii bizonygatta vele a régi angol török barátságot. Mintha csak az Arany Szarv kikötőjét boritná bíborba ! A mint a kis csavargőzös mind jobban távolodott a budai parttól, a szemem még megigézve csüggött az én megvalósult régi ideálomon, a melynek neve : Konstantinápoly Budapesten, Kondor Eszti.