Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896

1896-05-31

levágni, lm nem segítene neki a saját társad, egy darab la. Ilyen darai) iától mentse meg e/t a hazát és városunkat Istenünk! (Zajos éljenzés és tetszés.) * * Mélyen t, Díszközgyűlés! A testvérek viszályától, ha ettől megóvja a magyarok Istene a hazái, lia polgártársi irigységtől és villongástól --- a mely akárhol, ha jelentkezik, egyházban vagy társadalomban, ettől a viszálytól, ha meg tudja óvni Isten ezt a hazát., akkor nincs a világon az a sírt ásó ellenség, a mely a magyar nemzetet és hazát valaha sirba tudja temetni. (Igaz! Ugy van !) H most, mélyen tisztelt Díszközgyűlés, az ezer év hajnalán, mikor a honalapító ősök glóriája aranyozza be az ezerév alkonyát, midőn a templomokban a tömjénfüst és hála ima, harangok zúgása, a zászlóknak büszke lobogása,, s mindoniill ünnep és unnep jelzi nemzetünk örömét: - most, megaeélosodva és megizmosodva azezerév kohójában, kÖSZÖlltsnlc illlc azt, a kinek az ]sten megengedte, hogy, mint Árpád népének fejedelme és szl. Istvánnak törvényes utóda, bevezethesse Árpád nemzetéi, második ezred évébe. (Éljenzés.) Köszöntsük ől, a magyar királyt. íA közönség feláll. Éljenzés.) Köszöntsük öt, kinél méltóbban 11 ont viselte még senki a magyar szent koronát, köszöntsük \»t, a ki mint tfzl. István első királyunk is egyetlen fiát, a li'ónorokost. elvesztette és kit most ujabb csapás ért, de a ki tud erőt és vigaszt keresni és találni a magyar nemzetnek rajongó forró szerelőiében, (Elénk éljenzés). Köszöntsük ()t és mondjuk, hogy koronázod fejét övezze körül multunk minden dicsősége és adjon az Jsten neki hosszú, bosszú életet, hogy ideje lehessen önmagához, a ki foglalatja minden erénynek, melv bonni, emberi fölnevel, hogy ideje lehessen önmagához méltó utódot nevelni e nemzetnek. (Elénk éljenzés.) / Éljen a magyar király! (Éljen!) Éljen a magyar haza! (Hosszan tartó éljeuzések, meg-megujuló laps.) Színház. (drbs.) Eddigelé egyre-másra pauaszk od tunk a miatt, hogy egész éven át alig jö hozzánk színtársulat, s színházunk üresen áll. Városunk közönsége volíink együtt kárhoztatta e miatt színházi intendaturánkat, s most midőn régi kipróbált ós előnyösen ismert szintársu latunk csak 10—12 előadásra is eljött hozzánk, az előadások felénél majdnem oly üresen marad a színház, mintha nem is volnának színészeink. Hát bizony keserű ürömcsepp az a millenáris örömök közepette, hogy midőn fényes ünnepélyeken csillogó frázisokkal hirdetjük a magyar kultúra diadalát, akkor a vizet prédikáló, de bort ivó pap példájára szinte tüntetőleg elhanyagolja közönségünk a magyar kultúra egyik fontos tényezőjének ietápolását. Sajnos még a millenáris díszelőadás is üres ház előtt folyt le, s a mi leginkább megrovandó, lefolyt anélkül, hogy azon az ünneplő város magát csak egyetlen képviselője által is képviseltette volna. Heti referádáiikaf. a következőkben adjuk: A nők barátja. Bemutatóul ifj. Dumasnak eme, csupa .szellemtől sziporkázó, mulattató darabja került .színre, szombaton, félig telt ház elolt, de mindvégig a legnagyobb szórakozási, és élvezetei nyújtott előadásban. A főszere]) Benedek Gyula kezében volt. a ki valóban remekelt játékával és nem hizelgésbó'l mondjuk, hogy olyan bonviván-nal nihil, Benedek, ritka társulat, dicsekedhetik. Méltó partnere volt' Molnár Rózsika, a ki minden művészetét és tudásai szerepébe lehelve, a legelőnyösebben mulatta, be magái, Ugy kellemes megjelenése, mint művészies játékával nagy halasi, idézett elő. l<ollinmzné, Kiás Irén, Szabó Irma, Szilágyi, Vágó, .Habos, Komjáihy és Vidor kisebb szerepeikben becsületté] megálltak helyűket és nagyon hozzájárultak az előadás sikeréhez, Millonáris díszelőadás volt vasárnap, melyei a zenekarnak ünnepi nyitánya vezeteti, be. Ennek elhangzásával (elgördült, a függöny s előlépeti, fekete diszmagyarban Komjáthy János s elszavalta Bzávayuak „Ezer tavasz" e, alkalmi költeményéi. A magas röptű gondolatokkal I leli szép költemény a lendületteljes előadásban mindvégig lekötötte a közönség ügyeiméi és érdeklődését; a szavaJóuak minden egyes szava, mondása tudatos volt, s a költemény minden szépségét gondosai! kiszínezte. A, szavalat után egy szegényes lableau mellett, a társulat tagjai a Jlymnust énekelték, s nyomban ezután megkezdődött a Czigánybáró előadása. A. nagy ünnephez bizony ez sem voll, éppen méltó, s alig szolgált rá a díszelőadás nevére. A. gyenge ensembleból csak Szende Anna, Kállay Luiza és Kapott Józsa vállak ki, egyebekben az előadás egy kissé nyárias voll. Télen. A hétfői előadás nem voll díszelőadás, s mégis jobb voll annál. A jeles népszínmű előadása már alig hagyod, fenn valami kívánni valót. Szabó Irma és Kaposi, Józsa váll vélve versenyeztek egymással az est sikerének biztosításában: s bajos volna eldönteni, hogy keltőjük közül ki volt a győztes, Amannak n játék, az utóbbinak az ének az erősebb oldala. Smhó Innának kedves esi csörgése már régebbről ismert előttünk, Kaposi Józsa azonban a társulatnnk uj és mondhatjuk szerencsés akvizíciója. Éneke kellemes csengésű, bár ifi-ott egy-egy mets/ően éles hanggal is találkozunk. A közönség többször és hosszasan megtapsolta őkel. Békési és liubos énekéről közönségünk már régebben megalkotta kedvező véleményéi, .lók voltak még Folliinuzné, Loe.sarekné, I Komjáthy és Sziklai. Angot, a kofák leánya. Viszontláttuk Anu'olol az ő apáival és anyáival, i kik már a mi apáinknak és anyáinknak is még j a régi jó időkben sok gyönyört szereztek. A kissé vontatóit első felvonás után már mi is igaz élvezetlel hallgalluk a régi, pompás melódiákul.. Szende Anna n ciiiis/,ei'e))ben elragadó jelenség voll. Hangja utolsó ittléte óla (elemesen erősbödött, de azért mit sem vesztett abból a finomságból és kellőmből, melylyel magái közönségünk maradandó kegyeibe behízelegte. | Játékát és énekét egyaránt az ő nemes művészete' és eu'véui bája lengte ál, s még nagyobbra nőtt közönségünk szereleiében. Kállay Lujza gyönyörű hangja, művészi játéka is sokszor késztette tapsra a ' közönségei, Pompás toiletteje is nagy feltűnést keltelt. Szendével való második felvonásbeli duettje legjobban tetszeti. Nagy Imre kellemes tenorja, valamint Sziki >i, Rubos és Foll'mnsz játéka érdemelnek még említést. A karok nem :i legjobban szuperáltak. A 3 Kázmér. A szerdai előadást telt ház nézte végig, s állandó derültséggel hallgatta a darabnak itt-ott szellemes bohóságait. Szende Anna és Kaposi Józsa kezeiben voltak a főszerepek, s mindketten rászolgállak a közönség sűrűen felhangzó tapsaira. Vervvcl és bájjal játszottak mindketten. Sziklai 'Eubos helyett játszotta John Ssock szerepéi, s mókáin a közönség sokai, kacagott. A többi szerepekben Szilágt/i, Vidor és Follimtsz jól megálltak helyüket. Brigitta. E szellemes darab kiváló előadása nagyobb közönségei érdemeli volna, A ház szinte kongott az ürességLől. Ez a kis publikum azonban élvezettel nézte végig az előadást, A címszerepet Kaposi .íózsa adta, sikkesen, és diszkrétül. Énekeivel ezúttal is nagyobi) sikert ért el, mint játékával, mely azonban szintén kiérdemelte dicsérelünket. Szende Anna Is'íeolenak kisebb szerepében is talált alkalmat talon Unnának teljes érvényesítésére. Vidor mint szahmszinész kitűnően megállja helyéi, s épen azért nem is lehel rossz néven venni tőle, ha énekes szerepeiben jobban leköti figyelmünkéi játéka, mint éneke. Ugyanezt mondhatjuk Komjálhy-vúl is, ki maga sem aspirál az énekes babérjaira, különben az ezredes szerepéi kitűnően játszotta meg. Kállai Lujza ezúttal is kedves és intelligens művésznőnek mutatta be magát, ki a társulat legjobb hangú énekesei közé tartozik. Sziklai iskolamestere pompás alakítás, de haszonnevü elődjét nem egyhamar túrija feledtetni. Babos kitűnően adta Mulot-t; s a Szendével, énekelt „Csak a hold a hibás" duettjét meg is kellett ismételnie. A nagyin ain a. Osiky Gergely kitűnő vígjátéka alkalmul szolgált arra, bogy benne a társulat szalonszinészeit a legjobb ensembleban lássuk együtt. Első sorban Szabó Irma érdemel említést, ki Martha szerepében legpompásabb alakításainak egyikét mutatta be. Igaz érzéssel, mesterkéletlen természetességgel, szívtől szívhez szólóan játszott. Művészete tetőpontját érte el abban a jelenetben midőn Szeré,my grófnőben nagyanyját ismeri fel. I'öUhiuszné Szerem! grófnője hatásos, meleg alakítás volt. Vidor és Benedek hon vi vaut szerepeikben egészen otthonosok vpltak; s csakis Benedeknek kissé visszataszító maszkja* ellen volt kifogásunk. Valóságos kabinet alakítást nyújtott PiilliutHz- a tanár és Sziklai a lelkész szerepében; Kiss Irén önniegtagadápánál is nagyobb művészettel ábrázolta a vén kisasszony szerepét, s nem egyszer keltőit viharos tetszést a közönség soraiban, Pompás v..lf Szilágyi ezredese is. Molnár Rózsika és Cserévyi ügyesen bántak el kisebb szerepeikkel. roLijií;(n(ívi;L. Krónika. A krónikámnak csak megint Millennium a ríme, Mert ebből egy sütet kevés, Tessék a másik, íme. Osindratta, bumm ! millennium, Trarara, trombitálnak — Kemény huszár gyerek feszeng Hátán a paripáuak. .Szép nénikék, szép tiszturak, Hivatalnok, meg polgár, Millenniumi ünnepen A templomba is eljár. Es bankettre is elmegyen, S mikor nem dikoiózik — Vacsorál borju-paprikást És borju-suiclit. — Prosit! Oiiudratfca, bumm! millennium! Dórom-! dórom-! dobolnak; A pápista kis nebulók Majálisra vonulnak. Bort is vittek a nebulók, És sört is vittek Bzépep; De hogy ők itták azt meg otfc: Ha hiszi is Ön, — én nem. Két hadflu Pünkösd napon Bevett szépen a jóból, Hogy miből, precíz nem tudom, De sejtem, nem a tóból. Dalolva jöttek és kocsin, Az ezredessel szemben: — S most uem danolnak. — Biztosan Bár nem tudóin, — de sejtem. Bizony csak forog a világ; A Katica menyasszony, S Rumpoldnál újra virul egy Szép pincérnő — kisasszony. Meglátjuk, majd a „Kis mise" Nem ül-e újra össze, — , Mert leány méri, •— szomjazunk Hiszem, mi újra sörre, i R mig uincseu lány, egy ide, A másik meg odább ház, — Eddig amott volt jobb a sör, Most itt lesz jó . . , Ich kenn dáz! , . ,