Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896
1896-01-19
Pápa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. " Jt; ^'"»^^'' li ~"^-'Yre-r"rrii^iTnr-r"T"T-iTfFtri Blcgjclcmk minden vasárnap. Szerkesztőség: Jókai Mor utca 969-, hova a h ni közlemények küldendőit. Kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkereskedése, Főtér. Lap tulaj d.j'i os : l-'enyVESS R Ferenc Felelős szeztő : ivörtnondy üéla. Elölkctósok és hirdetési dijak oz küldendők, hol is a hira ir.ii .hV/ofs.-bbnn felvétetnek. A lap ára; li^éo.. • . :c I !• lévre 3 frt, negyedévre 1 :'rí bO ki. — k ..zám ára 15 kr. A megélhetés. Volt idő — s nem volt oly iég, hogy a férj isteukozzád nélkül elhagyta uejet s az :ip:i csók nélkül gyermekét .... és ment Amerikába. 8 lett a szabad magyarból kőfejt' ; , vagy legjobb esetben bivalypásztor. Ma i.zoiibau a férj, az apa hazajöttek s csak kevés fiatal tanulgatja még az angol nyalvet s haza jönne az a kevés is, ha ... ha pénze volna . . . vagy ha érkeznék hazulról útiköltség számára. Tanulság ebből az, hogy legjobb itthon. Ád ez a föld élelmet, ruhát, csak munkálni kell amerilcaiasan és élelmesnek kell leuni. Az élelmesség ma már nem csak amerikai, hanem magyar tulajdonságként is kezd szerepelni, a mire példát adnak Pápa melletti községeink, melyekben a napszámozás, J'öldnúvelés mellett, síit ezzel karöltve a kereskedés, fuvarozás, s legújabban a hizlalás kezd tért foglalni. .Dáka liuaroz, Acsád, A.Tevel kereskedik, Takácsi hizlal és pedig ma már csak sertést. A megélhetés nagy ur. és fölkeresteli a néppel a forrásokat a helyi viszonyok ügyelembe vételével. A kisebb-nagyobb urodalmakban a szomszédos falvak lakossága egész nyáron át megnyeri a maga napszámát. 8 —10 éves gyermekek egész nyáron megkeresnek 4-0 - 50 krt naponként, s 14—15 évesek hetenként 4—-5 irtot. Úgyannyira rohamos a munkás kéz kereslete, hogy már 2—3 óra között robognak a kocsik és szállítják nóta mellett a gyermek-munkásokat a szomszéd határokba. i\Ióg azt is megérjük, hogy — helyzetűnket, megÁ PAPAI LAPOK TÁRCÁJA. Bál. Virágos kert a bálterem. Sok szép-virág hol megjelen. A csillagok : leány-szemek üád mnaolygó fényt hintenek. -- Itt; láDg körül bátran mig jársz: Szivedbe kap — hát jól vigyázz. Fölzendül a vidám zene; Ürült keringő jár vele . , . Elsuhan a selyem-ruha : — Már eszednek nem vagy ura . . . 8 a pihpgő, lázas kebel Szived csendjét zavarta fel. lm — titokban — csattan a csók ! S eltűrik a rózsakacsók . • . Elcsent piciny batiszt-kendő : S biztos >— te vagy a leendő . . • Lassú magyar, csárdás, rezgő: H Gyerünk haza. Nem enged Öl Elég. Vége már a ..bálnak i írsz tehát az ideálnak , , . Monsieur. tudva — Amerika fog ide küldeni rajokat, sárga szinü, de munkás kínaiakat cselédeknek, répakapásokmik. Mert megjegyzendő. A munkaerőnek igy kivonása a községekb'íl munkás hiányt idézett elő. Nincs s z o l g a, n i n e s. s z o 1 g á l ó! 8 ez baj 1 S ez sok helyen arra indította a birtokosságot, hogy birtokát holdanként bérbe adja a birtoktalanokuak, ugy, hogy ma p. o. Takácsin, csak egy faluban .130 b ; rlő vau 1000 Jöl tői 200üüQölig, i)—1(> frtig ezres holdanként, s bérbeadó 60. Mielőtt azonban tovább mennék, megállok aunál a tételnél : X i u c s szol g a. Eddig csapatostul jelentek meg az évi szolgák bentartásra 30—60 forintig, Ma ugy látszik urakká lettek az ifjak ós szolgálni nem akarnak. Ám legyen. De figyelmeztetem az ifjakat, rosszul számítanak, mert dolgozni fognak maguk a gazdák és íiaik; s ha eddig szégyen volt egy GO holdas nemes urnák trágyát hordani, szántani, kapálni — ámbár eddig se volt itt a munka szégyen — nem lesz szégyen ezután, mert a megélhetés nagyobb ur lesz i náluknál is, ós végre i>- a munka isten áldása. Mindnyájan munkások vagyunk, ki fejével, ki kezével. Azután meg csak várjunk, a vaszari szolgalegények helyett megjönnek majd a kínaiak. 8zó a mi szó, nagy áldás lenne a felföldről ide édesgetni buzakeuyérrel a felföld szálas ifjait, legalább megtanulnánk tőlük tótul s hasznát vennénk, ha majd az állomositás után Treucsénbe leszünk kinevezve jegyzőnek, szolgabírónak . , . Panasz : X i n c s szolgáló. Ez is igaz. Hova lett az a szép idő, mikor a piros, pozsgás szolgáló leányok falukon is megnépesiBáli álom. — A »Pápai Lapok* oR'deti tárcája. — Timótfalvi Szeghö Kricsit már nagyon szorították Pesten a hitelezői, lejött hát vidékre — parti-vadászatra. Mikor öt óv előtt az üreg Szeghő meghalt, szép birtokot hagyott Xricsire, ki a fővárosba költözvén, csakhamar végzett földesúrrá tette magát. Most két dolog közül választhatott. Vagy a pisztoly, vagy egy gazdag házasság, melylyel a megkopott nemesi cimert újra lehetne aranyozni. Az előbbihez egy kicsit gyáva volt — hát az utóbbit választotta: Alig telt el két hét, már a környékbeli pénzes apákat kivétel nélkül, ismerte és hire járt (kisvárosban mindennek hire jár), hogy Ordas János, a milliomos hentes, kövér Jucikája egyre-másra rendeli a fővárosi divatlapokat ós —- no de haladjuuk sorjában. * A 2í . . . i jótékony nőegylet bálján történt, hogy Kricsi, a harmadszor megújrázott második csárdás alatt nagyon mólyen bele talált nézni a kis Bádi Ella nevető, szép szemeibe — meg aztán a lány szűzies bája, a hajából, a ruhájából kiáramló illat is kábíthatta, mert egyszerre csak — legyözhetlen vágytól elkapatva — forró, szomjas ajkát odaszorította az Ella hófehér, puha vállára, tették az utcaajtókat í! Tán elmentek ők is szolgalegényeik után '{• vagy a dohánygyárba'? Bizony ez utóbbi alighauem tudós ebben a dologban. Xo de se baj. Azt is, ezt is kiheveri az élelmes nép. A nemzetes asszony maga fogj a megtenni azon dolgot, mit eddig a Mari, vagy Zsuzsi megtett. Különben is ugy voltti.uk a szolgálókkal, mint a paraplikkal. Ez előtt 24 évvel paraplit csak a pap, tanító, nótárius hordott, ha hordott a faluban, s ma még a libapásztor is az_ alá búvik mezítláb, ha az eső permetezik. Ep igy szolgáló is rógenten csak a tehetőseknél fordult meg, ma a kis birtokosné is az utáu nézett, mert divat volt. Ázouban ezt a divatot egyszerre megszüntette a.dohánygyár é; még valami más is. A sok jó ós folytonos napszám és még más is. Egy gondolat. En is olyan ember vagyok, mint más. Szivem ugy dobog, mint másé. Miként lehetnék másnak szolgája l Sokat gondolkoztam a népvándorlás hasznán, íme bebizonyul, hogy hasznos lesz ide ís lehívni a felső vidék szép lányait szolgálóknak. Eryéb iránt nem kell félni, segit az élelmesség. Ma már sok ház nem is óhajt szolgálót s a szép háziasszony maga főz, maga moi, maga tisztogat s megtakarít 50—60 frfcot s milyen jó lesz ez ő neki ruhára, magara. Meg is érdemli, mert olyanná lett, mint a biblia asszonya, ki maga sző, és vigyázhat népére. ! A nyers termények húsra változtatása Í eddig csak a nagy urodalmak szokása volt, | ma már a megélhetés gondja átülteti ezen szokást az egyes falvakba is. Az olcsó gabona ár mellett előnyösnek látszik a kis gazA csókot nem vette észre senki. Azt a ráugást is csak Kricsi érezte, ami a lány egész testén végig futott mintha, galvánáram érte volna. — Kisérjen a helyemre! — könyörgött elfulladt hangon. Szeghő odavezette a kerevethez, s csak mikor meghajtotta magát előtte, tünt íW neki a lány halváuysága. (j meg égő agygyal, pezsgő vérrel futott ki a szabad levegőre, mert ugy érezte, mintha benn meg kellene fulladnia. A hűvös lég aztán visszaadta nyugodtságát. Mig fel s alá járkált, eszébe jutott egész élete. Dehát mi is volt az o élete eddig 'r 1 Egy élő hazugság. Egy üres semmi. Elhenyélt napok, átdorbézolt éjek. Megundorodott önmagától. Tarka összevisszaságban tolongtak előtte a mult képei; örökké jókedvű pajtások) kacér kasziros kisasszonyok, kardalos hölgyecskék és Olympia, az az érzéki szép asszony, az orpheum csillaga, kiért annyi esztelenséget követett már el, De most ezen a chaoson keresztül vilá= gitott egy arc: a liádi Ella fehér, baba-arca. Az a két mosolygó leányszem aztán elkergette a lázas, zavaros gondolatait. Visszament a táucterembe. Ott valami bolondom polkát jártak éppen ; nem akart részt | vonni bimue. Leült ogy félreeső sarokba s • "•" -«»'«mr.m ni E^Twmmmii'MttwrraaiB^ —n-finaim TTTn
