Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896

1896-05-10

nem is láttam volna sokat, ka egy mentő gon­dolatom nem támad. Kivonul az első kocsi, nini: gróf Peja­-ovics, mondom én; jön a másik: ah báró Szentkereszty, mondom ismét, de már ekkor kezdtem tekintélyben gyarapodni. Jön a har­madik fogat, nini: gróf Hadik-Barkóozy és az ifjabb Csekonics. Persze én egy árva lelket nem ismertem a bennülök közül, de azért illő komolysággal mondtam minden fogatnál egy­egy előkelő nevet. Úgyannyira, hogy szinte toltak előre, hogy jól láthassam a felvonulókat és alaposan informálhassam a kíváncsi érdek­lődőket. Egyszerre csak a második sorban áll­tam. Nos gondolám: ember vagy, felküzdöt­ted magad, most hát csak előre édes fiam! Az előző sorban a járda szólén egy sereg hölgy állt tribünnek beillő szélű kalapokkal. — Ejnye, mondom ón, hogy a közönség nem szállta még meg ezeket a tribünöket. — Hát tribünök is vannak ? kezdi az imerke­dóst az egyik. — Bizony, kedves Gzipermagocskám, nemcsak tri-, hanem egyéb bűnök is vannak itt, — He hol vannak a tribünök ? kérdi a másik. — Hát a maguk fejecskéjén — mondom én. Erre mindannyian összesúgtak, hogy mit mondtak, nem tudom. De én a helyzetet fel akar­tam használni és az első sorba, vagyis a járda szé­lére óhajtottam jutni. Célomat el is értem: igaz, hogy az egyik tribünös leszorult a járdáról, de megesik ez ilyenkor a legjobb csa­ládoknál is. — Kérem-kérem ne tessék tolakodni, mondja egyszerre valamennyi rombach utcai helyesí­rással . ' Azonban jön a jelszó, hogy az udvar közeleg. A rendőrök és huszárok siettek ren­det csinálni, az egyik huszár épen a járdáról leszorult hölgy elé állt, persze , háttal. Velőt­rázó sikoly, mikor a huszár lovát maga előtt látta. — No lám, most éppen semmit sem látunk, m»nd szivhasogató hangon a szegényke. — De bájos angyal, tessék csak mindig egye­nes irányba nézni, meglátja mily sokat fog látni, vigasztalom én. — Maga goromba paraszt — mondja Ő. — Nos hát, kérdem Önöktől, legyen udva­rias az ember manapság ? Tehát Isten kegyelméből megértük az ezredik esztendőt és ime hanezik mindenfelől: Csinnadratta burfa., bu)m, bum ! Itt van a millenium! Benne vagyunk az ünnepségek áradatá­ban alaposan. Mindenfelől, bárhova megyünk, bárhova tekintsünk, ünnepi szinben ragyog minden. Öröm, vigság mindenfelé. Rád is fér bezzeg jó magyarom, hogy ezen esztendőben legalább egyszer is szivedből örvendhess a sok hányattatás után. De mégis érdemled jó magyarom az örömöt, mert min­den elnyomatási szándók, melyről a történet lapjai szólnak, dacára is, szeplőtelen tisz­tasággal emelkedtél nagyra, magasra, azon nemzetek folé, melyek hajdanában félvállról álltak szóba veled. El magyar, áll Buda még! Sőt nemcsak i*/-Buda és d-Buda, hanem ó's-Buda is áll és benne a keleti világ összes látványosságai. Valóságos törökvilág Magyar­országon. Valamennyi ó-budai facér szabóle­gény beöltözött namisitatlan töröknek, csak a fakvrt hozták Soroksárról, mert ezek a leglus­tábbak ós .a derviseket Újpestről, mert ezek a legmozgékonyabbak. De hát mindegy, hadd le­gyen karácsonya mindeneknek, mikor a ma­gyar mulat. De mi minden látványosság ahhoz az ezer­egyéji meséhez, ott künn a ligetben, Hol az a magyar, a kit szive most ide nem vonz. Olyan szépet, oly valami felségeset, minő a mi killitá­sunk, tán csak álmodni lehet, de elképzelni uom. Vessétek le saruitokat, mert szent a hely, ••••lyre itt lábaitokkal tapostok. Bizony szent a hely, mert ezeréves kul­túránk kincsei vannak abban-garmadába hordva. A kiállítás közelében ott van a nagy Miska, a Munkácsy Mihály remek kép3, az: "Eeoe homo, A kép, azt mondják a szakértők, iga­zán remek, de ón mégis másképen pingáltam volna, mert a modern világban nem az isten­emberre, hanem inkább az anyag-smhevve, leg­inkább olyanra, kinek sok pénze van mondják: ecce homo. Aztán megnyílik maholnap már a pokol is, ámde ha valakinek aszongyuk hogy: menj a pokolba, mindjárt adjunk neki útiköltségül egy koronát. Mert a Dante poklában nem festették ingyen az ördögöt a falra. És ha valaki olyan dolgokat mivel, hogy szégyenletében a föld alá kell bújnia, egysze­rűen lemegy a Gizella-térre, vált magának 1.0 kraj­cárért egy jegyet, lesétál a föld alá, beül a földa­latti villamosra és a föld alatt szégyenkezve kizó­názik a kiállításba. Nos hát mit szólsz hozzá, szeretett olva­sóm. Persze pakolsz már és jösz, no ezt oko­san is teszed. Csak két dolgot ne felejts el: 1. aprópénzed sok legyen. 2. óVe</pénzed még több. Maga pedig kedves szerkesztő ur legyen szives majd ezt a cikkemet a milleniumra való tekintettel nemzeti szinben feltüntetni olvasói előtt.'Nyomassa kérem piros festékkel, fehér papirra, zöld az már a tartalmában van. Tehát éljen a haza! Bájos olvasónöim mindenikének egy miileniumi cvikipuszi, mint milleniumí emlék­érem (mit? hogy ón azt meg nem érem?). A viszontlátásra ! Adieu ! Bekény Hlela. VEGYES HÍREK. Millennium. Vármegyénk holnap tartja millenniumi diszközgyülését. Gróf Esterházy Móric főispán ur O Nagyméltósága tegnap Veszprémbe érke­zett. Városunkból ós vidékéről a megyebiz. tagok legnagyobb része ma utazik le Vesz­prémbe. A megye díszközgyűlésén a helybeli honvéd-huszárezred tisztikara képviseletében Géczii Kálmán százados, Pantz Alajos főhad­nagy ós gróf Batthyány Tamás hadnagy vesz részt. Városunkban a millenniumi ünnepségek már a héten kezdetüket vették. A róm. k&th. főtemplomban a hálaadó istentisztelét f. hó 17-én reggel 9 órakor ksz, melyet a főtéren az irg. nővérek zárdája és az elemi iskolai növendékek ünnepsége fog követni. Ezután tartatik meg a város millennáris diszközgyü­lóse, melyen az ünnepi beszédet dr. Fenyvessy Ferenc városi képviselő fogja tartani. Este a Griff ben bankét lesz. 16-án este pedig a város­ban kivilágitás rendeztetik. A polg. leányiskolában. Lélekemelő ünne­pély folyt le pénteken d. u. a Jókai-kör he­lyiségében, hol a polgári leányiskola tartotta meg a millennáris ünnepélyt. Azon gyújtó és fenkölt lélekkel előadott beszéd, mit Nagy Gab­riella úrhölgy, az iskolai igazgató tartott, kötve tartott bennünket még mikor a zsenge ajkak­ról apáink dalát elzengeni hallottuk. A hazá­ról szavalt ig9n szépen Göbel Ilona; valóságos tanulmányt adott elő Benczelits Erzsébet ra­gyogó előadással; hiven átérezte s adta elő, a mit Garay irt a magyar hölgyről, Trsztyeiiszky Hona s kedvet éreztünk, hogy hasonló lelke­sedéssel énekeljük el a növendékekkel együtt a Szózatot. Valóban csak mindnyájunk nevé­ben tette Baráth Ferenc, mikor hálás köszö­netet mondott az intézetnek a tapasztaltakért, a hallottakért, Mondanunk gern kell, hogy a Jókai-kör szépen feldiszitett terme a zsúfolá­sig megtelt közönséggel ós öröm volt nézni a sok szép magyar ruhás növendéket, a kik az ünnep után táncra is perdültek. ' A pápai hazafias derék bencésrend gimnázi­uma nagyou szépen ülte meg a . millen­niumot. Béggel a Te Deumot maga az igazgató Pető Menyhért mondotta. A nagy mise után az ifjúság és a szépszámú közön­ség az ünnepély szinterére vonult, hol legelő­ször az ifjúság Schultz Vendel tanárnak, az ismert szép tehetségű zenekedvelőnek betaní­tása mellett a „Szózat"-ot énekelte. A kar­mesteri pálcát a kis Bássy Gyula tartotta ke­zében. Azután ezeréves multunkról nagysza­bású beszédet tartott Serédi Dénes tanár. Az ünnepély műsorában közreműködtek Mező, Bä­der, Tiber, Biopert, Kreutzer, •Prauer, Horváth gimn. tanulókba közönség nagy tetszésé mellett. ( Az ág. hitv. elemi iskola igazgatósága teg­nap d. e 9'j 2 órakor tartotta meg millenniumi ünnepélyét az ev. templomban nagyszámú hallgatóság részvétele mellett. A főiskola millenniumi ünnepélye tegnap d. e. a legfényesebben sikerült. A templom • min­den zugát megtöltötte az ünneplő közönség s lelkes áhítattal hallgatta Kiss József theol. ta­nárnak az alkalomhoz méltó, magasan szár­nyaló és lelkes imáját. Templom után a gyö­nyörűen díszített tornacsarnokban gyülekezett össze az ifjúság, nagyszámú diszes hölgykö­zönség, a város és vidék intelligenciája, köz­tük dr. Fenyvessy Ferenc orsz. képv. ; Ihász La­jos (diszmagyarban) stb., oly nagy számban, hogy mmtegy ezerfőnyi közönség szorongott a nagy teremben. E szép közönség lelkesülten hallgatta dr. Horváth József közigazgató szép megnyitó beszédét, Kis Ernő gimn. ig. lelkes alkalmi beszédét, a nagy vegyes kar precizen előadott énekeit s Gsomasz Dezső szavalatát, ki Lampérth Géza szép alkalmi költeményét adta elő. Végül az egész közönség valódi szent lel­kesedéssel énekelte a Szózatot s ennek hang­jai mellett oszlott szét. Eáklyás menet. A főiskola ifjúsága teg­nap este fáklyás-körmenetet tartott. A me­net a Széchényi-térről este 8 órakor indult el, honuan a főtérre ment, a hol Faragó János föisk. tanár tartott lelkes beszédet, majd a Széchényi térre vonult vissza az ifjuság, itt meg Csomasz Dezső papnövendék szavalt. Mire a menet a Jókai-utcán is áthaladva szét­oszlott, A pápai izr. hitközség mai ünnepélyének sorrendje. 1. A templomban kezdete d. e 9 óra­kor. Ma-Tovu. Ének, előadja a kántor és'a tanuló ifjúság. A 21., 66., és 67-ik zsoltár re­citálása. A rabbi imája a nyitott szent frigy­láda előtt. Hanoszou-tesuoh. EÍőadja a kántor. 72., 91., 100., 117. ós 150 zsoltár recitálása. Hymnus. Énekli a tanuló ifjúság. Adon olam. Énekli a kántor és az iskolai ifjúság. 11. Az iskolában kezdete d. e. 10 órakor. Hymnus. Énekli a tanuló ifjúság. Megnyitó beszéd. Tartja dr. Steiner József iskolaszóki elnök. Ezer óv. Iuczódy Lászlótól. Szavalja Fein Manó. Értekezés a honfoglalásról. Olvassa Schor Ár­min tanító. Beszéd magyarország térképénél. Tartja Günsberger Paula. Ki volt Árpád? Pe­tőfi. Sándortól. Szavalja Fischer József. Ár­pád és a honfoglalás. Előadja Drach Jolán. Mi a haza? Majtényi Flórától. Szavalja Spie­gel Jolán. Tied vagyok, tied hazám. Énekiv'a tanuló ifjúság. A haza Pósa Lajostól. Szavalja Landberger Jolán. Nagy Lajos. Előadja Läu­fer Lóra. Hunyadi. Ozuczor Gergelytől. Elő­adja Lőwy Lipót. Hunyadi János. Elő.­adja Drach Jolán. Előre! Tóth Kálmántój. [ Szavalja Lőwy Jenő. A magyar zászló. Pósa Lajostól. Szavalja Stern Aladár. A mohácsi vész. Előadja Steinberger Etel. Ébresztő. Bajza Józseftől. Szavalja Singer Henrik.. A magyar szabadságharc, Gáspár J.-tŐl. Szavalja Strasser Sándor. A magyar szabadságharc rövid törté­nete. Előadja Koritschoner Jj?óa. A magyarok Istene. Petőfi Sáudortól. Szavalja Deutsch Ernő. A magyar történelem kimagasló alakjai. Ol­vassa Pfeiffer Mór tanitó. Királyhymnus. Kö­rösi Józseftől. Énekli a tanuló ifjúság. Beszéd az ifjiiság nevében. Tartja Roth Áron. Dr

Next

/
Thumbnails
Contents