Pápai lapok. 23. évfolyam, 1896

1896-05-03

mával szemben, — akkor nem kételkedünk, hogy; Pápa városa viszonzásul helyi fontos érdekeinek, a kormány részéről tapasztalt kitüntető figyelmének ós áldozatkész méltánylásának,-a maga részéről is megteszi azon ajánlatot, mely az állam áldozatával elfogadható és mely egyedül lesz képes városunknak újból egy nagyobb culturalis tanintézetet biztosítani. Más városok, bogy megkaphassák az állami praéparandiát, a következő hozzájárulásokat ajánlottak fel, mit itt csak példaképen hozunk fel a nélkül, hogy városunk szegénységét egyik másik gazdagakb várossal összehasonlítani akarnók. Temesvár felajánlott telken, kivül 70.000 frtot az építéshez; Szabadka telken kivül 95.000 frtot; Nagy-Becskerek a ininisteriumnál levő közgyűlési határozat szerint 120.000 frtot ígér; Arad .városa legújabban telken kivül 30,000 frtot, Kúnfólegyháza, mely jóval kisebb Pápánál 50.000 frtot ajánl fel az ott már meglevő képezdónek alkalmasabb épületben való elhelyezésére., Orosháza szintén 50.000et a telken kivül. E városok közül különösen figyelemre méltó Arad ajánlata. Itt már van tényleg állami tanítóképezde, a melyet tehát a kormány nem vihet másüvé, annyival is inkább, mert ott egy nemzetiségi román tanítóképezde van s igy egyenesen állami (ós nem Arad városi) érdek, hogy az aradi tanítóképezde uj épületének költségeit tisztán az állam viselje. Mégis a kormány kénytelen volt ezen helyzetben is 30.000 frtot kívánni Aradtól. Pápa városának nem volt tanitóképezdéje ; tehát egy egészen, uj intézmény létesítéséről van szó, melyet ha a kormány itt felállít, akkor — szintén a hivatalos adatok szerint — 100.000 frtnál többet fog az állam Pápa városában beépíteni, a mihez aztán nagyon természetesen a legkevesebb, mit az állam városunktól kivan, az, hogy az építéshez (135.000 írtra tervezve) legalább 30.000 frttal járuljon, anynyival inkább, mert ez a hozzájárulás egyszer s mindenkorra szükséges, mert az intézet fentartásához, mely tetemes költség, a városnak aztán, semmivel sem kell járulnia. Összefoglalva az itt felemlített körülményeket, nyilvánvaló egyfelől, hogy midőn a kormáuy Pápán egy állami íerfi-tanitó-kópezdót létesít, első sorban helyi igényeknek kíván eleget benni; — de nyilvánvaló másfelöl az is, hogy mivel a tapitókópzés terén felmerülő szükségeknek szinte elviselhetetlen költségeire való tekintetből az áUam először is főleg azon hiányokatköteles pótolni, a melyek a létező praeparandiákban fájdalom a legnagyobb mértékben fenforognak, (van nem egy helyen, hogy már-már bedőlni készülnek a régi épületek): az állam Pápa városával szemben nem szabhatja kevesebbre a hozzájárulást azon minimumnál, a melyet az ujabb időkben csak egyetlenegy városnál fogadott el, Aradnál, pedig ott — mint fentebb kimutattuk — nem is egy uj épületről van szó, de a réginek megújításáról — és melynél nemzet-politikai fontos érdekek is azt kívánnák, hogy városi hozzájárulás nélkül építsen az állam tanitókópezdét. Ezen minimum lenne kivételesen városunkra nézve a minister ur végleges elhatározása szerint, a telek mellett 30.000 frtnyi hozzájárulás egyszer s mindenkorra. És végül meg kell még jegyeznünk^hogy minthogy a végleges elhelyezésül szolgáló épület költségeinek az államkincstárt terhelő része csak 2—3 év alatt lesz fedezhető és e szerint az intézet csak 4—5 óv múlva lesz egész biztosan megnyitható, a fokozatosan fejlesztendő intézet ideiglenes elhelyezéséről — az ügy érdekében — városunk könnyen gondoskodhatok a régi collegium átadásával, a szükséges iskolaszerekkel; az állam terhére esvén ezen idő alatt a tanári ós szolgaszemélyzet fizetése, a beruházás, felszerelés arányos hozzájárulása. Mindezek után városunk igaz érdekeit lelkiismeretesen szem előtt tartva, a mit, azt hiszszük, tisztelettel alulírottakról a t. Közgyűlés bizonyára feltételez, a legjobb meggyőződésünk alapján indítványozzuk, hogy tekintve a polgári leányiskolánál elért megtakarítást is, de tekintve főleg egy uj állami praeparandiával szerzendő kulturális és közgazdasági előnyöket, — szavazza meg városunk a legolcsóbb telek mellett a 30.000 frt hozzájárulást egyszer s mindenkorra ós hogy az intézi t áldásait habár részben is, élvezhessük, már az idei tanévre gondoskodjék a város az intézp-t ideiglenes elhelyezéséről a fentirt értelemben, Megköszönvén a t. Közgyűlésnek bennünk helyzett bizalmát, maradunk a t. Közgyűlésnek alázatos szolgái Sült Józief, 0svaid Dániel, polgármester. Barthalos István. Néger Ágoston. Dr. Koritschoner Lipót. Dr. Antal Géza. A megye millenáris diszülése. Meghívó. Vármegyénk közönsége, őseitől öröklött s minden időben tanúsított hazafias érzelmeitől áthatva, folyó évi március hó 14-én tartott törvényhatósági rendkívüli közgyűlésében elhatározta, hogy nemzetünk ezeréves állami létének fennállását folyó 1896. évi május hó 1. l-ón a veszjDrómi róni. kath. székesegyházban reggeli 9 órakor hálaadó isteni tisztelettel ó's azt követöleg a vármegyei szókház nagytermében tartandó díszközgyűléssel ünnepli meg. Midőn ezen hálaadó' isteni tiszteletre és díszközgyűlésre a törvényhatósági bizottság tagjait tisztelettel meghívom, egyúttal felkérem a bizottsá.gi tag urakat, hogy vármegyénk eme hazafias örömünnepén minél számosabban megjelennni szíveskedjenek. A hálaadó isteni tiszteletet méltóságos ós főtisztelendő báró Hornig Károly megyés püspök ur, a díszközgyűlésen ae alkalmi ünnepi beszédet nagyságos dr. Fenyvessy Ferenc országgyűlési képviselő ur fogja tartani. A díszközgyűlés befejeztével a jelenvolt bizottsági tag urakat fel fogom kérni, bogy örök emlékül nevüket egy pergament lapra feljegyezni szíveskedjenek. Veszprém, 1896. évi ápril. hó 18-án, Véghely Dezső kir. tanácsos, alispán. Jegyzet. A díszmagyar ruhával rendelkező bizottsági tag urak magyar díszben való megjelenésre kéI rétnek, A vármegye rendes közgyűlése. Meghívó. Hivatalos tisztelettel felkérem a vármegye állandó választmánynak és a törvényhatósági bizottságnak t. tagjait, hogy a folyó évi május hó 9-ón d. u. 3 órakor ós a szükséghez képest folyó évi május hó 10-én d. u. 5 órakor tartandó állandó választmányi ülésen, mégis a folyó évi május hó 12-én délelőtt 9 órakor kezdődő törvényhatósági rendes közgyűlésen megjenni szíveskedjenek. Egyidejűleg tudomására hozom a törvényhatósági bizottság t. tagjainak, hogy az ez alkalommal szerkesztett, valamint a még folyó évi május hó 7-én és azontúl később naponként szerkesztendő folytatólagos tárgysorozatoknak a vármegyei szókház hirdetési tábláján leendő kifüggesztése iránt intézkedtem, továbbá hogy a tárgyalás alá kerülő ügyek hivatalos helyiségemben a hivatalos órák alatt betekinthetok. Veszprém, .1896. évi ápril. hó 22-én. Véghely Dezső, kir. tanácsos, alispán . Tárgysorozat. Alispáni jelentés. Udvari gyászjelentések. A m. kir. belügyministernek a vásárrendtartási szabályzat alkotását elrendelő intézvénye. A m. kir. belügyministernek a meg nem gyógyult és még közveszélyes elmebetegeket érdeklő rendelete. A m. kir. bclügyministeriumnak 8603 számú azon intézvénye, melylyel a veszprémi ág, hitv, ev. és a veszprémi izr. hitközségek részére a veszprémi tűzvész alkalmával leégett iskolai épületek helyreállítására megszavazott segélyre vonatkozó törvényhatósági határozatot jóváhagyja. A kereskedelmi m. kir, ministernek a tanulmányi szabadalmakról szóló 1895. XXXVII. t. c.végrehajtása tárgyában kiadott rendelete. A m. kir, péuzügyministernek az adófelszólamlási bizottság rendes és póttagjainak megválasztására vonatkozó leirata. A m. kir. földmivelési minister az erdőörök fegyverviselési, fegyverhasználati és fegyelmi szabályait megküldi. A vallás és közoktatásügyi ministernek 19799— 895 sz. azon intézvénye, melylyel kijelenti, hogy az országos tanítói nyugdij-alap javára a tankötelesek által fizetendő 15 kros járuléknak eltörlése iránt az országos képviselőházhoz intézett kérelem teljesíthető nem volt. A vallás és közoktatásügyi ministeriumnak azon leirata, melyben a vármegyének a magyar nyelv terjesztése körül magukat kitüntetett néptanítók jutalmazásáért köszönetet mond. Szabó Imre m. biz. tagnak indítványa az iránt, hogy a vármegyei tiszti, segéd, kezelő és szolgaszemélyzet részére a nyugdíjigény tekintetében a millenáris év két évnek számittassók. A m. nyilvános betegápolási pótadónak az 1896. évre leendő megszavazása. Az előfogati pótadónak ugyancsak az 189G. évre leendő megszavazása. Trencsén, Szabolcs, Zala és Vas vármegyék közönségének a m. kir. belügyministeriumhoz intézett felirata a 9375G|895 sz. a. kelt azon belügyministeri intózvóny hatályon kivül helyezése iránt, melylyel a vagyontalan betegek után felmerülő gyógyköltségek a községekre hárittattak. Hunyad vármegye közönsége, a gyógyszerumnak nagy menyiségben való ellátása és a községek vagyontalan betegeinek azzal való ingyen ellátása tárgyában a m. kir. belügyministerhez intézett feliratát megküldi, Nagy-KüküUö vármegye alispánjának a hus3zállitmányoknak szemlej egy gyei való ellátására vonatkozó átirata. Háromszék vármegye közönsége pártolás végett, azon feliratát, melylyel az 1894. XIV. t. c. 94. §-ában felsorolt kihágásokat tekintet nélkül a kártérítés nagyságára a főszolgabirák hatáskörébe utalni kéri, megküldi. (Folyt, köv.) A „Jókai kör- mükedvelö-elöadásai. — 1896. ápril 25-én és 26-án. — Méltán ünnepei közé sorozhatja a Jókaikör azt a két előadást, melyet április 25ós 26-án a városi színházban rendezett. Persze legnagyobb részt a kör tagjai, a műkedvelői gárdának hírneves oszlopai szerepeltek, a sziubázi estélyeken és ha párhuzamot akarnók vonni az ő kedves játékuk ós a nézőtér díszes hallgatóságának érdeklődése között: igazán elmondhatjuk, hogy valamint derék műkedvelőink valódi kedvteléssel, a mindennapi dilettanteria megszokott korlátai közül jóval magasabbra emelkedve, fényesen mutatták be darabjaikat, ugy a közönség is igazi kedvteléssel és élvezettel hallgatta az érdekes előadásokat s gyönyörködött a mőkedvelők művészies játékában. Műkedvelőink és a publikum kölcsönösen meg lehetnek tehát elégedve egymással; mert a színházba szórakozásra gyűlt össze a szép közöuség, a melyet tulajdonképen szórakoztattak is az ostélyek, de az előadások nagy erkölcsi értékük mellett anyagilag is kitűnően sikerültek, a mennyiben kétszáz forinton felüli tiszta jövedelmet hoztak a körnek. Részletes tudósításunk mindkét estről a következőleg szól: Első előadás. A „Jókai-kör" zenekara nyitotta meg az estélyt, előadva Rossini ,Tankred' c. operájának nyitányát, Gáty Zoltán karmester kitünŐ dirigálása mellett. Az összjáték szép volt ós a nyitány előadása becsületére vált ugy a derék karmesternek, mint a derék műkedvelö-zenój széknek,