Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-03-10

tHí»T. március I". PAPAI LAPOK Nagyon termesz 'tea, hogy ez irányban általános elvet nem állithatunk fel, annyit azonban mindenkinek meg kell tennie, hogy jövedelmét tőle telhetőleg emelje, Csupán az szükséges, hogy levetkőzzük megszokott közönyösségünket, a nemtörődömséget s francia szorgalommal és angol kitartással fogjunk munkához. Mert. végtére is he kell látnunk, hogy az eddig követett irányelvek a mai viszonyokra nem alkalmazhatók, ha gazdasági helyzetünk teljes romlását megérni nem akarjuk. B he|y-n, egy igen fontos ós jövedelmező forrásra Óhajtom a föld mi velöés kertészkedő-, azdák figyelmét felhívni, Kz a megtermelés. - Valóban több ügyeimet érdemelne ezen fontos termelési ág, mert a helyett, hogy százezreink a külföldi'' vándorolnak magvakért, ezen pénzt magunk közt tart hatnók s a magtermelésböl magunknak jövedelmet is biztosithatnánk. Mi lehet mégis ezen termelési ág elhanyagolásának • közgazdaságilag oly visszás állapotnak oka? Leginkább az, hogy a mi népünk nem igen ért a veteménymagvak termeléséhez, vagy, hogy őszintébb legyek, nem sziveseu bajlódik a termelés sok figyelmet kivánó munkájával. Inkább jövedelmét szalasztja el. Tény az, bogy ezen termelési ág nálunk még csak elvétve található tél ós nem jutott azon fejlődési fokra, a minőt fontosságánál fogva megérdemel. Nem kell tehát a magvakért a külföldnek adóznunk s ezen tekintélyes jövedelemied csupán előítélet vagy közönyösségből leínoudanuuk. Azt meg éppen nem kell gondolni, hogy a termelt magvak nem lesznek értékesíthetők, mert ha jó és biztos fajtájú magvakat termelünk, magkereskedöiuk bizonyára nem fogják e hazai terméket figyelmen kivű! hagyni. 8 ezt leginkább igazolhatják a balinkai és csurgói föidsaivelök, kiknek káposzta magvait a magkereskedök mindig örömest és jó áron átveszik. Sajnos, hogy hazánkban alig ismerünk oly helyeket, hol a magtermeléssel foglalkoznának. Tehát ebben is, mint sok más dologbau a külföldre kell hivatkoznunk, a hol egyes helyek lakosságának jóléte kiváltképpen a magteinielésböl veszi eredetét. Igaz, hogy talán egyik növénytermelési ágnak sincs annyi figyelmet kivánós oly 10k aprólékos munkája, mint a niagt' rmelésnek, de ezzel szemben az is igaz. hogy sok, egyébként talán pihenő kéz, mint öregek, asszonyok, gyerekek munkája értékesül ennél a termelésnél. S alig hálálja meg más mivel ési ág a munkát jobbau, mint a megtermelés. Azt mindenesetre el kel' ismernünk, hogy- mindenfitt mindenfei« mag nem termelhető, de általánosságban azt, mondhatjuk, hogy mindenütt, a hol különben a zöldségfélék jól tenyésznek, ott a inagteitnelés is célhoz vezet. Szerény nézetem szerint l'ápa város kornyékének és vidékének talajviszonyai kiválóan alkalmasak volnának a magtermelésre. A ki tehát e téren kísérletet óhajt tenni, ezt kis területen többféle mag termelésével kezdje meg. Igy nem kockáztat, semmit s a melyik mag az ottani körülmények közt beválik. azt, azután nagyban folytathatja, termelheti. Fődolog azonban, hogy ezen termelés csak egy néhány, jól tenyésző fajra szorítkozzék, mert igy az egynemű munkák által a termelés is meg van könnyítve, a fajok elkorcsosodása el van kerülve s végre az értékesítés nagyban sokkal jobban eszközölhető. íme, főbb vonásokban a magtermelésnek képe, melyből könnyen levonható az a tanulság, hogy. ha fáradliatlan inuuka, kitartás és kel ló szakértelem párosul, módunkban van helyzetünkön legalább részben — segiteni. De rejlik ebben, különösen ránk nézve -.ok egyéb tanulság is, ezt azonban az érdekeltek vonják le maguknak addig a mig nem késő ' Tekintve ezen jövedelmező foglalkozás nagy fontosságát. a t. szerkesztőség szives engedelmével, - - még egyedikor is szolgálatára leszek ez ügyben a gaadakösönségnek, a mikor az egyes konyhakerti növények magtermeiéséf fogom ismertetni. Németh József. Pályázat. A f

Pápai Jókai-kör" irodalmi szakválasztmánya pályázatot nyit: I. Kgy. kötetlen íprÓSS alakban írandó, szépirodalmi miire, II egy ismeretterjesztő fe|o| Vasasra. feltételek: 1. Az I és II. pont alatt említett müvek mindegyikének legalábl. ,' .". iroti ir terjedelműnek kell lenni. •>. Kgy-egy pályamű dija: 9U korona. 8. A müvek szerző,k tulajdonai maradnak. 4. Pályázati határidő: tüífö. angniztut hó 31-ik napja. 5. A pályámiivek Idegen kézírással jeligés b-vel kíséretében, fttsött alakban nyújtandók be a „Pápai Jókai-kör- irodalmi szakválasztmányának elnökénél. fi. A pályázatban csakis a „l'ápai Jókai-kör" tagjai vehetnek részt. Kelt Pipán, 18!'.V március hó 1-én. A n Pápai Jókai-kőr

u irodalmi szakválaszt mánya. TOLLHEGYGYEL. A hétről. Kimúltak a víg. zajos farsangi napok, sőt elmúlt a szomorú, csöndes hamvazó eterády el az egész kamoazó-hét. De sajna' jött utána egy még ssomorubb, még csöndesebb havazó-szt nia és havazóhát . . . kell félnie: a férfiak többnyire nem hatvan évesek, ha pedig ilyen idősek, hát eltagadják. Nagyon ritkák azok az emberek, akik hatvan éves korukban születnek s meg ritkábbak azok. akik az erkölcsöt a magtik számain is prédikálnák. Mig a vizivás dicső voltát hirdetik, boriján keresik nem az igazságot, hanem a maguk igazát: a morál nem gyengítheti meg a nők hatalmát, s a nők a férfiaknál «•rösebhek maradnak, mint ahogy erösebbek voltak a teremtés óta. Adám nem birta Kvát rábírni, hogy ue egyék a tiltott gyümölcsből. Kva rábírta Ádámot, hogy harapjon a tilos almába. Azóta százezer esztendőnél is több mulott el. ós Kva még mindig csábítgat, Ádámnak pedig még mindig meg van az étvágya. Ebben az étvágyban rejlik a férfiak gyengeségének és a nők erejének titka • az étvágy ellen hiába prédikálják az «lrontott gyomor borzalmait. A mese tud olyan rókáról, amelynek a szőlő savanyu volt, de nem tud olyan istenlónyéröl, aki az almát keserűnek mondta volna hatvanadik esztendeje előtt. Hanem ekkor már ez a keserűség amannak a savanyúságának édes testvére. Nem. a róka, mely még nem ér fel a szölöfürthöz s a bárány, melynek már elvásott a foga, nem filozoliálhatják agyon sohasem azokat, akik ép toggal és jó étvágvgva! lakmároznak a SSŐlőbŐl és az almából is. fatalista vagyok ; megnyUgSZi m a Vii Itozhatat tani an. A nfl az erő, a iialalom. a világ mozgató ereje, jónak es rossznak létesítője. Inkább a rossznak. Természetes is. Hiszen minden hatalom a vele való visszaélés magvát hordja magában, a női hatalom is. Már pedig ennél nem mutatnak utat az elmélkedés és megfontolás jósén polgári útjelzői, hanem szabad csapongásra csábítanak az indulatok és szenvedélyek. A nő meggyengiti a férfi akaratát, erejét s annak ellenkezőjére bírja a mi ssándékában volt. hypnotisált médiummá alakítja, a melyet hypnotizálva ugyan, de suggestió nélkül küld neki a világnak. Az elaltatott el tud menttl az ablak párkányokon is, mert nem szédül, de le is eshetik, ha télre lép. A nőket a poéták csillagoknak mondják. Mért nem holdnak ? Hiszen holdkórossá lesz tőle a térti ós öutudatlanságba esik. A nő a társaságban udvariasságot követel, a társaságon kivül szerelmet. Mind a kettő béklyókép nehezedik a cselekvésre \ szerelmet poéták is. filozófusok is az öntudatlanság állapotinak mondották. A költő verseket ir róla, a bölcsen értekezéseket: ez egyik hódol előtte, a másik boncolja, de mind a kettő elismeri hatalmit. S ezzel a hatalommal a nő él vissza él ; ez a hatalom maga a DŐ. A közhelyek egyike a nőt a teremtés díszének nevezi a biblia a teremtés remekének tünteti tél. Kn a teremtés veszedelmének nmudom. Talán már mások is ennek mondották. Sebaj, annál igazabb. A szabadakarat hiveit pusztán az is meggyőzhetné hitük lehetet'.euségér' I. hogy : no is van. A nő az akarat korlátja, azoknak a körülményeknek egyike, melyek az akaratot megkötik. A térti nem a szabad akarat, le a nő igenis a szabad akarat osság Bátran nevezhettem a DŐI ..körülmény"-uek. ha a költő a magyar nő születését ..gondolaf-nak. még pedig dicső gondolatnak mondhatta. Hát én szégyenkezés nélkül vallom be, hogy én ettől a .körülménytől** félek: nem, remegek •• kezemből kiesik a toll. I 'iharos.