Pápai Lapok. 22. évfolyam, 1895

1895-03-03

18í»5. marcin* 3. PÁPAI LAPOK. 5A pápai takarékpénztár közgyűlése. — IKH.j. február 25. — A pápai takarékpénztár részvénytársaságnak 32. üzletévi rendes közgyűlése febr. 25-én d. e. 6 órakor tartatott meg saját üzleti helyiségének nagytermében Hanauer Béla elnöklete alatt. A közgyűlés lefolyásáról, melyen 34 részvényes 147 részvéuynyel volt képviselve, tudósításunk a következő : Elnök a megjelent részvényeseket üdvözölvén a gyűlést megnyitja és a jegyzőkönyv hitelesítésére Lazányi Béla, dr. Koritschgner Lipót ós Körmemly Méla részvényeseket kéri fél. Fájdalommal emlékezik meg ezután elnök Szilágyi .József és Hannig Antal igazg. tagok elhunytáról, jelenti, hogy a takarékpénztár koporsójukra koszorúkat helyezett és gyászjelentéseket adott ki. Mire a közgyűlés mély részvétét fejezte ki a gyászesetek felett. Tárgyalás alá elsőben az igazgatóság ós felügyelő bizottság jelentése, az 1894. üzletévi zárszámadás és mérleg, majd a nyereség felosztási javaslat került, a melyeket már múlt számunkban bőven ismertettünk ; azokat a közgyűlés helyeslőleg tudomásul ve vén, egyhaugulag elfogadta, az osztalékot részvényenként 80 trtbau megállapította és az illetőknek a felmentvéuyt megadta. Vitára csak a felügy. bizottság tiszteletdijának fejenkint 200, vagy 808 írtban megállapítása adott alkalmat. Titkos szavazással 75 szavazattal 35 ellenében az igazgatóság 200 t'rtos indítványa elvettetett ós a honorárium 300 frtbau lett megállapitva. litranyty Zsigmond indítványára a közgyűlés elismerésének adott kifejezést és köszönetet szavazott az igazgatóság és felügy. bizottságnak lelkiismeretes, buzgó és siaeres működéséért. Végül llaranyag, dr. Kluge és Krausz J. N., mint szavazatszedö bizottság előtt, megválasztattak igazgatósági tagokul: Baron Jakab, Berecz Jáuos, I íyurátz Ferenc, Kosztka Lajos, Kis (tábor, Kluge Károly, dr. Kluge Endre. Krausz .lózsef N., Matus Oyörgy, id. Martoufalvay Elek, ifj. Martonfalvay Klek, Saáry Bajos, Soinody József, Steiner Antal, dr. Steiner József, Steiuberger Bipót, Köri Szabó Sándor, Szvoboda Vencel, Tauber Sándor ós Woita József. -- Kel ügyelök Hl: Barátli Ferenc, (Jalamb József, lleguly Nándor és Steiner Ignác. Mivel a közgyűlés az elnök és tisztikar éltetése mellett véget ért. Közgazdaság. Kísérlet Magyar kincs burgonyával. A nehéz mezőgazdasági viszonyok közepette is az alföldi gazda örömét szép buza vetésében találja fel, fáradtságának legfőbb gyümölcsét pedig burgonya terméséből látja a felföldi gazda. Ismeretes dolog azonban, hogy a burgonya u«m csupán a felvidéknek, hanem az egész országnak, sőt a nagy világuak olyan terménye, moly pótolhatatlan számba megy. A haladó kultúrának egyik foteladata volt eion oknál fogva, hogy renint kipuhatolja ezen fontos szerepet játszó növénynek mivelósi módját, részint a célnak megfelelő jó fajtákat állítson elő. Termelő közönségünk már évek óta figyelmessé van téve a szaklapok által arra, hogy az uj burgonya-fajok részint nagyobb termést adnak, résziut pedig a burgonya vésznek, rothadásnak inkább ellent állanak, mint a régiek. Kzen általános igazságot azonban igen kevesen veszik figyelembe, hanem csökönyösen ragaszkodnak a régi n.egszokott fajtákhoz, mintha annál jobb nem is léteznék. Es igy folyton rossz burgonya termésről panaszkodnak. Hogy ez igy van, azon csodálkoznunk sem lehet, mivel a burgonya folyton gumó utáu termesztetvón. annak termő ereje annyira apad. hogy utóbb annak termesztése ki sem tizeti magát. Nem kell tehát az uj produktumok iránt idegenkednünk, hanem kísérleteket kell tennünk az uj fajták termesztésével. A mult évben a pápai löhtmices iskolánál az Aguellí ..Magyar kktes" burgonyával lett termelési kísérlet eszközölve, a mely mint az adatok bizonyítják, ugy látszik, hogy ezen vidéknek valóságos kincsévé lehetne, ha termelése te]karoltatnék. A kísérlet céljául, délkeletnek fekvő szelíd lejtő, 22 cm mély feltalajjal biró homokos terület használtatott, a inely eb'ízö évben gyengén trágyázva Mastodon tengeri és konyhakerti terményekkel volt beültetve. Oszi és tavaszi 18 cm mély száutás után április 15-én 400 D ölre |00 kiló burgonya gumó lett töltögető eke után 2<t cm sortávolságra a sorokban, a gumók pedig 4o cm távolságra lerakva. A kikelés utáu egyenletesen és gyorsan fejlődött a burgonya, magas szárral, bő virágzással. Az előzetes boronálás utáu június 14-én megkapáltatott, július 28-áu pedig a sa:k-féle töltögető vei feltöltetett. Ezen közép érésű burgonya kiszedése szept. végén történt sack-íéle burgonyakiszedö ekével : átlagosan találtatott egy tö alatt 8-20 középnagyságú gumó, az összes termés pedig 27 q, volt, tehát esik egy kat. holdra P>8 <\. Összehasonlítást téve a hasonló viszonyok mellett termelt burgonyánkkal, az eredmény igen szépnek mondható, a mennyiben azok a/, idén nagyon silány termést, ugy szólván a vetőmagot is alig hogy megadták. A fődolog itt azonban az. hogy a mig a jelzett táblától 20 -30 ölnyire ültetett burgonyát a fodros betegség (Pleoapora polytrioha) pusztította, a Magyar kittOl teljesen ellentálló képességet mutatott és annak sem levelén, sem szárán a betegségek nyoma sem volt fel-, fedezhető. Különféle talajnemeknél a terméshozam átlagát derlórzy Géza gazd. tanintézeti tanár kísérletezés uton a következőleg állapította meg : Agyagtalajon 1 kg átlag 223 kg gumót ád. vályogtalajou 1 „ •• 2l< ,, ., agy. jeli. bum. t. 1 „ ,< '^0 % homok talaj 1 „ n H* « palás kavics tlj. 1 „ „ HU i A Magyar kincs burgonyát Agnelli József nyitramegyei plébános létesítette, a ki laukadatlau szorgalommal láradozott különböző nemesítésekkel ezen uj válfajt* létesítésen, a mely ugy emberi tápul, mint ipari célokra teljesen megtelelőnek bizonyult. És hogy fáradtságát siker koronázta, biionyitja azon körülmény, hogy külföldön különösen Németországban néhány év óta nagy kelendőségnek örvend és mint a legkitűnőbb'és legnagyobb termést hozó magyar származású burgonya van jelezve. Sajnálattal kell azonban konstatálnom, hogy a plébános ur magyar produktumát és termelési ajánlatát nálunk csak akkor kezdették elfogadni termelőink, a mikor Porosz- és Szászország már annak kitűnőségét elismerte és a bécsi gazd. kiállítás elismerő oklevéllel tüntette ki. Hogy miért mellőzték ? és úgyszólván semmire sem becsülték, annak egyedüli oka a nálunk már szokássá vált bizalmatlanság, közönyösség és idegenkedés, ugy az ipar, kereskedelem, mint a gazdaság téren is, mindazou uj produktumok iránt, a melynek csirája magyar földön látott napvilágot,. Gazdáink igen jelentékeny része pedig nehezen akarja belátni, hogy a művelt gazda abban különbözik a föld mi vestöl, hogy nemcsak gépiesen társait majmolva végzi munkáját, az őseitől reáhagyott módszer szerint, hanem kombinál, gondolkodik, tanul, okul és kísérletez, hogy a jelenlegi válságos viszonyok között megállhassa a helyét. Fekete Pál. TOLLHEGY GYEL. Ének a bálról. — Február 25. Sok bájos láuyka, sikkes menyecske A hogy' a táncot ropta, aprózta: Énekben kell att megénekelnem, Mert kevés ahhoz, gyönge a próza. Előveszem hát — bár rég' pihen már —A lantom (vagy csak citerám t húrja — Már tudn'illik a krónika mondó — De most fólajzom, biz ucsese, újra! Mennyi kedves szép tán<o*n<i is volt, Mily pezsgő jókedv lobogós láncos! . . . S csudák csudája megérte Pápa, — Hogy most az egyszer) töhh rolt a táncos ! ... Ah ! kileueet ver a toronyóra, Tündérek jőuek bájos seregben . . . Kikezd gyantázni — s rágyújt a Náei — S a tündér sereg szét, táncra lebben . . . A sok ragyogó szép szem láttára Csillaghullásra godolok őszön . . . S a mint előttem mind ellebegnek : Sorba szedni biz' alig hogy győzöm — Bocsánat, ha ugy megénekelni falán nem tudnám, a hogyan kéne, - lm a sort nyitja a szép CoUlion, Kdes óröm ragyog a szemébe . . . Amott röpül el a bályos Jestö Gyönyörű •igiíny. fess haja/lányka, Szép tót, orosz, oláh, liécsi. cserkesz, Igéző bájjal nympha, Jiána. . , . Már végződtek a szédítő tourok, Virágos kedvvel a négyest járják, S még se vagyok kész. Itt a szép hohóe, — Ott látok két fess arató lánykát. Itt Jockey. >>', gyopár, és gyöngyvirág. < >tt erdők szépe bájos csipkerózsa . . . B ne hogy valaki tán félre értse 1) Utána a szép árusítója , , ,